Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-03 / 9. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. márczius 3. nek. Domokos Ignácz vendéglős, mint rende sen, most is jó étellel, itallal láta el a nagy társaságot. Az első felköszöntőt Szentmihályi Dezsó'pacsai nagy birtokos mondotta a pestiekre, megköszönve nekik a párt nevében a fáradtságot, hogy ide eljöttek buzdításul, s hogy általában küzdenek a nemzeti jogokért. Gyönyörű beszédet tartott erre Holló Lajos, beleszőve, hogy nem az ellentéteket kell keresni, hanem a nemzeti közös ügyben való együvé tartozást, a vallásválasztó falakat szokták felállítani némelyek — azt mondja, pedig nem az egyházi hitnek különbözőségében van a baj, hanem nemzeti eszménknek ellentétes traktálásában. Nem Róma az ellenfelünk, azt mondja, — hanem Ausztria. A Holló és Ugrón pohárköszöntőjét erősen, lelkesen éljenezték és tapsolták. Dr. Kele Antal felköszöntötte Bosnyák Géza elnököt, Gombás Istváb Eitner Zsidmoud képviselőt. Felköszöntötték Sümegi Vilmost is, zalai születésüt, a Magyarország igazgatóját, a ki hülés miatt rekedten bár, gyújtó beszédet tartott a jó elvek szilárdsága mellett. Délután éljenzésektől kisérve Pestre utaztak a vendégek, mert Ugrón Gábornak másnap már Erdélyben kellett lenni. Kellebronth Géza azonban az Eitnerék vendége maradt még pár napig. A bankettről a következő üdvözlő sürgönyt küldötték Szederkényi Nándorhoz, az országos párt elnökéhez: Zalavármegyének mai napon megalakult függetlenségi és 48-as pártja üdvözletét küldi Nagyságodnak, mint az országos párt elnökének. A pártvezetőség. A zalai függetlenségi pártnak eme mozgalmas napjáról igyekeztem hű képet, adni, de teljesen hű képet a remek beszédek lenyomtatása nélkül nem lehet adni. Látó. Fővárosi levél. (I). Küldi: Szemlélő A germanizálás, mely a fővárosban előre halad, nemcsak a vidékről felmenő látogatók előtt tűnik fel, hanem feltűnik itt-ott immár azokban a köiökben is, a hol a baj és veszedelem nagyságát mérlegelni tudják. d magyarnyelv, (ü.) Irta : Baboss László. A magyarnyelv szépségének, gazd igságának, jelességének igazolására, s megszolgálnak a lelki életre, a szellemiségre, az elvont fogalmak megjelölésére használt szók; a néplélek ten-tgét, nagyszerű megnyilatkozását találhatjuk abban, hogy ily szavak, min' : vallás, hit, bölcstsóg, szentség, igazság, hamisság, szüziesseg, etény, szeplőtlenség; ezek mint ős szavak, ős-fogalmak találhatók a nyelvben; s ez igen fontos, 8 igen lényeges egy nyelv hatalmának, erejének megbirálásánál; mert ez az az alap, amely egy nep éltelmét felfogását, eredetiséget, gondolkozásának röptét, magasságát, képességét, igy szelle mének életrevalóságát tárja elénk. A nyelvet ugy ismerjük meg mindezekből, mint tömör, velős, csengő kifejezésekben gazdag közlekedési eszközt, mely ugy a mindennapi dolgok, mint a magasabb fogalmak megértését, könnyen közvefitette. És hogy élő organismus a nyelv, különösen az voh, s az a magyar, eppen fejlődése mutatja; a i gi elavult szók fólelesztése, idomitasa egyik legszebb b zo-n i'óka erősödésének, csinosodásának. „Hos, apród (Tinódinál), csarnok, koboz (Z'inyiwel) dal, dandár esemény, kamat, tu?, villám (Gyöngyösinél) kör, (Molnár A.) ledér, túsz, (Peuti Gabor), kéj, kegy, ev. igtat, ős, fegyelem, kém, lovag, vár, vert, (régi iróknal) igen kellemes hangzásuak, ma is használatosak; de a művelődés folyamán, a szerint a mint ujibb fogalmak képződnek, ujabb szavak is jőntk létre; jelből esz a jellem, hull-ból: hulló, észből: estély, Eötvös Károly képviselő és „abbazia asztaltársasága élénken tárgyalta ezt a napokban. Eötvös példákat is hozott fel arra, hogy külföldön minden nemzet mily nagy gondot fordit a nyelvére. Csehországba nem állanak szóban azzal, a ki németül beszól. Egy magyar ember Prágában táviratot akart nemet szöveggel feladni. Nem akarták felvenni. írja meg csebii

1. A csehül járt magyar alig tudta megértetni, hogy az ő nyelvbeli fogyatékossága onnan ered, mert ő magyar. A mint ezt megértették testvéries barátsággal elfogadták a német táviratot. A germanizálás melegágyai az üzletek, a gyárak. Itt minden német. Kivételt képeznek az olyan czégek, mint a Ganz és társa gyár, mely fiz ev előtt nemit szekemberek és műszaki munkásokból állott s mamár magyar szóra van kényszerítve ott mindenki. Magyar dal csendül meg, a munkások hatalmas dalárdájának ajakán Az ilyen példa követésre keilene, hogy találjon. Kívánatos lenne ,ha az Emke fővárosi választmánya ebben a tekintetben irányító befolyást gyakorolna Országgyűlés. Az országgyűlés egy hónapig szünetelt, mert addig a delegácziókban végezték a dolgot. Tegnapelőtt újra megkezdték s folytatják az ujonczjavaslatot. A miniszterelnök Gr. Tisza István most Szederkényi Nándorral beszélget, hogy hagyják félbe az obstrukcziót, de ők nem hajlandók félbe hagyni. A keddi első napon egyéb sem történt, mint az, hogy Polónyi Géza felszólalt Gr. Khuen Hédervárynak miniszterjelóltsége ellen, akit ugyanis a király oldala melletti miniszterségre akarnak állítani. Polónyi azért nem helyesli, mert még nincs befejezve az az ügy, mely a Héderváry miniszterelnöksége idejével kapcsolatos szörnyűséges megvesztegetésről szól a Gróf Szapáry nevéhez csatoltan. Másnap^napirend előtti beszéd (Holló), zárt ülés és ioterpellácziók voltak. Heti hirek. Helyiek. Mihálovits Béla főgymnáziumi tanár meghalt Székelyudvarhelyt. Zalaegerszegen is ismerik a korán elhunyt fiatal tanárt. Ebben a főgimnáziumban is tanított egy darabig. Szigorú s hajthatatlan karakterű volt. Itt csak segéd tanár volt, de jó hire előtte járt s Gr. Majláth Gusztáv erdélyi r. kath. püspök kinevezte rendes tanárnak a székelyudvarhelyi kath. főgimnáziumhoz, elvéve az államtol. Két évig Perzsiában volt a magyar szerből szeiv, tál-bői szilárd, botlikból botrány, hajlítás utjiu, kényből kej, levőből lény, lehelből leng, levegőm ! leg, fölösleges képzők elhagyása nával, csinossigból c in, üdvöd«ögből üdv, lak is bot lak, parancsolatból parancs, ábrázo:a

fbol ábra, arc^ula'bói arcz, szempillantásból pillanat, tölgyfából tölgy, kősziklából szikla, folyóvízből folyó, ftiszer^zámbol fűszer, kettösszók szet metszéséből ered a bű, háj (bűbájos) bú. bánat (búbínat) elegy (beles*), csere (bére), (gyim) gyom; összetételből ered revszak, ellenőr, könvelmu, megnemesitesből: máglya, ravatal, komoly, táj s/.ókbol, nyer, redő, tégely, műszók alkotásából: izlés, eszmélet, képzékeny. A nyelv a mint fejlődik, izmosodik, telik egy oldalról, más oldalról sok szót eltemet; vagy később ha fentartjais, más .értelemben használja); sok szó homályos lesz, elavul, mások m tg egészen kivesznek; vagy csak a népszáján élnek. Ma már nem tudjuk, hogy becsület, tisztesség régente „alafa" volt; apol : csókol, cibak : tengervíz játéka; jo ha, gyoha, = belrész, monno =» mindkettő; kállo = hir'ok, 2. al'g ismerős szók : megvigaszik = meggyógyul, verteng = fetreng, menyekezik = házasságra lép. 3. eltérő jelleuizésüek a maitol: remek —= darab; menedék = nyugtatvány; falka =» darab; áldomás = áldozat; börtön =-»- hóhér; szemely = arc* De nem vesződünk azzal, hogy a nyelv életét fejlődését, ifjúságát, csecsemő korát írjuk le, hiszen az más tudományok körébe tartozik; mi azt aka.juk kiemelni, hogy mily becses a nyelv, az anyainyelv ; s különösen a magyarnyelv, amely annyi mostoha időt, elnyomatást látott; s a teher alatt is minő nagy terebélyes fává uőtt, s mily követ családjánál nevelősködve. A perzsa sah a tudományok és művészetek arany érdemrendjével tüntette ki. Hazajövet három könyvet irt a keleti viszonyokról, kettőt ismertettunk mi is, a harmadik most vau sajtó alatt. A könyvek igen érdekes tartalmúak. Lapunkkal s a főgimnáziumunk tantestületével barátsági viszonyban volt. Tegnap jött a szomorú, nem várt, lesújtó hír, hogy meghalt. Még alig 28 éves. Itju felesége s két gyermeke maradt. Mi fájdalmasan közöljük ezt a szomorú hírt. A zalavármegyei takarékpénztár a segélyalapra 15 koronát küldött, melyért az áll. fögiran. igazgatóság hálás köszönetet mond. Adományok a főgymnasium segélyalapjára. (V. Folyt.) .4 VII. osztály gyűjtése 22.66 kor. — Ehhez járultak C/.inder 1. 2 k. Czinder J. Balogh István 20—20 fill. N. L. 10 f. Balogh Gy. Tánczos Lrjos 1—1 kor. K«jrn Ervin 10 f. N. N. Hjfmann B. Sugár H. 20—20 f. Haba Pál 1 k. Patachich J. 20 f, Ilofman B. ivón több névtelen 2 70 k. Kaufman ivén 34 f, Kemény Gy. ivén 1 k. Kluger M. ivón 56 f. Korányt ivén 30 f, Kovács K. ivén 40 f, Sándor Zsigmond 2 k. Kreisler M. 60 f. N. N. 20 f. Par.li iveit 40 f. Ritscher J. ivén. 60 f, Salzberger ívéi 50 f. Seregélyes íven 40 f, Singer J. ivén 46 t, Stockinger F. 1 k. Kemény Gyula 10 f. Práger 20 f. Bardach Jakab 1 k. Fischer Adolf 20 f, Szandr A. 30 f, Holpert I. 40 f, Schneider Gy. 20 í. Tanulók 50 f., Merényi 10 f, Tóth Stef., 40 t, Wölfer I. 20 f. Weber család 1.20 f. A VIII osztály gyűjtése 13.08 k. — Ehhez járultak Kruml Lajos 20 f, Marzsó Lajos 10 f. Rezovács Ágost 20 f, Protics István 10 f. Mészáros Beter 1 k. Kákonyi 20 f, Mészáros 1 k. Benes 20 f, Mészáros Ilona 1 k. Fodgyas L. 20 f. Scsepanszky Ede 30 f, Lázár Kálmán 50 f, olvashatatlanok 40 f, 20, 40 f, 40 f, 20 f, 20 f. Vécsey Károlv 1 k. Frankotta (iottfnd 50 f , Zimmerm nn 20 f, Holubek József 40 f, Csalány 60 f. N. N. 16 f, Károlyi Ignácé 40 f, KroseU 1 k. Tivadar 40 f, Bierbauer József ivén 40 f, Kiss Elemér íven 82 f, S/egő Jenő ivén 40 f. A tanulók összea gyűjtése a karácsonyi ünnepek alatt: 346.84 kor. Dr. stöckl Adolíaénak a húsvét másodnapjára jelzett zongoravizsgáztatását s az ezzel összekötött ünnepélyt érdeklődéssel várják annyival inkább, mert a mint halljuk, ez estélyen maga a mester Stökl Adolfué ui hölgy is szerepel egy számban, persze nem zongorán, hanem énekben s zongorán fogja kisérni Bischiczky zenetanár. Közhangulat moudja ós várja is, hogy tehetségét néha társadalmi egyletekben is élvezze a közönség. A Magpergető gyár. Örömiiukre van, hogy Zalaegerszeg egyéb elmaradottsága mellett az egy szép és színes virágoka hozott s iila:os zamatos gyümölcsöket tennjtt. A magyarnyelv szép nyelv, sz pség • p.dig abban áll, hogy a goudo.ator u^y iu Íja kifejezni, hogy gyönvört ébreszt,s kifejezéseibau oly választékos, hogy az eazte lka s magasabb műveltség kívánalmainak is megfelel, a póriast kerüli, a népiest keveri. A magyarnyelv bájos kellemes, mert ugy illeszti a szókat, hogy jelentésökre illőbbek levén mákoknál, ízlésünket emeli. A magyarnyelv oly hangokat keres a szókban, melyek fülünkben kellemes változásuk miatt jó benyomást idéznek elő; az az nemcsak a fogalmak kifejezését nézi, de azoknak szép hangokkal való visszaadását; keménységet, egyhangúságot kerül, s a szokottól eltérő kifejezések által, az előadásban (fordulatok) meglep. Azonfelül a magyarnyelv változatos,agondolatok kifejezések, eszmék különféleségét kivánja, sőt az egyhangú beszédfüzést is kerüli, s oly szólásmódokat szeret, hol rövid mondat, ós terjedttebb, egyszerű szó, ós ékes, saját ós átvittórtelmű szók és mondatok füzessenek össze s mindamellett elmésség, élénkség, tárgy festés (leírás) legyen az előadott tárgyban; igy érik el a nyelvvel a müveit irá'.yt a költőit,, mely áthat bennünket, örömre, fájdalomra, reményre, szeretetre, gyűlöletre vagy bármely más érzelmekre gerjeszt. (Folyt, köv.)