Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-29 / 52. szám
1904. deczember 2-9.MAGYAR PAIZS 5 Dr. Bakay Béla könyve. Olvasóink már ismerik ezt a nevet mélyreható piedogogiai érteke zéseiböl. Most más téren is látjuk csillogni szép tehetségét. A Franklin társulat a következő felhívást bocsátotta ki! Érdekes könyv jelenik meg legközelebb a könyv piaczon. Makói Dr. Makay Béla, miniszteri osztálytanácsos, a vallás-és közoktatásügyi minisztérium egyik főtisztviselője Verőfényben czimii illusztrált miivóvel egyszerre három alakban mutatkozik be a magyar vadá szoknak és a nagyközönségnek. Mint szenvedélyes vadász, szellemes szépiró és kész festőművész. Mindhárom minőségében kittlnő mestere volt: a nagy természet. S hogy hálás tanítvány volt, azt könyvalakban megjelent müve eléggé bizonyítja. Tudomásunk szeiint egyedül áll a magyar szépirodalomban az olyan IBÜ, melynek átélt vadásztöitóneteit a vadász nemcsak maga irta, hanem maga illusztrálta is. Minden egyes elbeszéléséből az élet frissesége sugárzik. É-ezzük müvéből a virághimes mező bódító illatát; pjömörkodtet a réten játszó napsugár; merengesbe ringat az öreg erdők templomi csöndje és opálos félhomálya ; bolyongunk a nádi rágás ós ztnojhikos ezer rejtekében, felénk boruló haragos-zöld náderdő rejtelmes utjain, s a fáradalmak után pihenő szendergő vadász álma visszavezet az ezredéves múltba, midőn felvonultatja a Csöisz-ár kában Csörsz és Délibáb nászmenetót. Két czikkében, melyben kutváit mutatja be, finom jókedv nyilvánul, s kaczagtat a kutyáknak színesen, elevenen mei.;irt, megrajzolt természetrajza. Általában minden darabja, miudeu részlete a miinek élénk bizonyságot tesz arról, hogy az iró és festő rajong a természetért, a melynek minden jelenségét teljesen önálló egTÓni felfogással szemléli és ugy tollal, mint ecsettel briliáns színekben rögzíti meg. Illu8ztiácziói első rangú müvek és szorosan -illeszkednek be a czikkek keretébe. Minden kép olv beszédes, mint a czikk, a melyet diszit, s minden c/ikke a könyvnek oly színes, mint az illusztráló kép A gyönyörű munka, a mely az újévi könyvpiacának egyik meglepetése lesz, legközelebb megjelenik. Ára kemónykötesben 5 korona. Budapesten, a Franklin-Társulatnál. „ A Bolond Istók," mely újévkor 28 i k évfolyamába lép, a legi égibb humorisztikus migyar hetilapunk, mely kitűzött cíéljához híven, a soviniszta magyar függetlenségi eszmét szolgaija rendületlenül. Pártatlanul ostoroz minden politikai és társadalmi kinövést ós visszaélést. Szókimondó anélkül, hogy durva lenne; csípős minden kétértelműség nélkül és eimésségiben is kerül minden sikamló-ságot. Előfizetési ára negyedevre 4 korona, mely a kiadóhivatalba (Budapest, Egyetem u. 4 ) küldendő. Séta — jobbra. „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyár tmány". Különfélék. — Tolvaj I — Pofon váglak ! Hát mit loplam ? — Most is lopod — — a napot. Nem politika. Nem politika, de igazság, a mit Hock Jancs, ez a világos fejű ember mond fgy újság cikke végén. Azt mondja, hogy a magyar nemzet ellentállás nélkül fog elvérezni. Több igazság van ebben a rövid isismondatban, mint 99 ezer vezérczikkben. Es csudálatos az a szomoruság, hogy e mellett az igazság mellett sohasem fognak tanúskodni az embeiek. Mert amig beszólni tudnak, nem hiszik el a bérezést, főt még azt is elhitetik magukkal, hogy kurucz ellentállók; ha pedig már elvéreztek, ankor már nem tudnak beszélni, hogy tanúskodhatnának. Árlejtések magyar iparra. i_K közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Aluzeumban is megtudhatók.) Somogy megye alispánjához január 11-ig közút építésére. Minden magyar honpolgár, magyar Iparostól szerezze be szükségletét! Hsak boni terméke! használjunk — Tlvolt János. — Ha a tisztelt szerkesztő urnák nincs ellenvetése, akkor ón néha napján elsétálok hol jobbra, hol balra, hogy megfigyeléseimről becses lapunk hasábjain beszámoljak. Nem szándékom senkit sem bántani, hanem a közérdeket, s tán némely esetben magát a megrovandó egvént vagy testületet akarom szolgálni, ha egyes viszás állapotokra ráteritem a lepedőt. Tudatában vagvok annak, hogy kritizálni könnyebb, mint alkotni, de ez nem zárja ki azt az igazságot, hogy néha a kibicz tényleg jobban tudna játszani, mint, a játékos; az pedig épensóggel lélektanilag is érthető, hogy a kuicz: a ki erdekelve nincs, nyugodt kedéllyel és idegekkel többet, lát, mint mapa a látszó. Kezdem iehát: hol is kezdeném ? mint a rendőrségen. Isten látja lelkemet, hogy én a rendőrségnek sem mint intézménynek, sem p-ídig mint. egyénnek ellensége neiu vagyok. Sőt konczedáPm, hogv legyen bár a rendőrség feje bármilyen szakképzett, ügyes s rendszerető ember, - én legalább ilyennek ismerem kapi'án\unkát — de hiányos létszámmal, mondjuk 14—16 emberre', képtelen olyan tevékenységet kifejteni, a nagy területü városban a közrendet, vagyon- és közbiztonságot ugy megóvni, hogy az semmi téren se legyen raegkopíntható. A főhiba — szerintem — abban is rejlik, hogy nekünk nincs olyan értelemben vett rendórbizto snnk, mint p. o. Szombathelyen a Lüttander főbiztos. A velem együtt megöregedő jó Lüttander, a ki mindenhol ott van, mindent lát, mindent hall, a mit látnia s hallania kell! Egy olyan biztos egymaga többet er, öt rendőrnél! Lüttander itt! Lutttmdei oit! Majd egyenruhában, majd meg, — külöuösen ugy vásárkor állruhában tűnik íöl es ugyancsak szállítja az igy elcsípett zsebtolva jókat, csirkefogókat ós egyéb gyanús alakokat. Ha a szombathelyi kapczabetyárok, engedve a murczi, vagy egyéb itóka lökdöső erejének, holmi kis ös8zekülönbö/é3t, bicskázást atanzsiroznak, elég, ha valaki elkiáltja mayát: „Jön a Lüttander !" és az_ urak — leualább ;s féli* — kijózanodnak. O nemcsak a laktanyában oktatja a rendőrlegénységet, hanem az utezán a poszton >s szemmel tartja őket, kioktatji, kogy nol ke/dődik és hot végződjék a rendőr beavatkozása. E^zem ágá ban sincs, hogy ezen példáiódzgatással a mi tntal rsnaőtbiztosunkat kicsinyelni akarnám; ellekezőI leg: animálni akarnám őt, azt szeretném, ha belőle egy második Lüttander vállana ; az okot, hogv az nehezen fog sikerülni, nem az ő egyéniségében s bu/galmában találom Innem inkább abban, hogv egyéb személyzet hiján, őt irodai teendőkre fogják. Egy városban egy jo rendőrbiztos annyi, mint, a katonaságnál a jó — őrmester: jobbkez-: kapitányának. Kózrendőreink jóravaló tisztességtudó emberek, azonban, lépten nvomon tapasztalható, hogy — különösen az ujabb sorozvany, — nincsenek tisztában kötelmeikkel, nincsenek k-íl!őképín iskolázva. Meit, — különös, — a Keresztutcz.áb Jn valaki kiöat egv liter vizet, azt rögtön m?ürlátják. D-i a kéregető czigányokat, a járókeiők fejére törlőrongyot rázó szobacziczusokat, a nevo'etlen, káromkodó s a házakat, befirkáló iiuka f, az asztfaltból korcsolya p Jvát c-ináló stiiezike/, a járdákat elálló mhanezokat, az éjjel-nappal ordítozó korcsma helyeket, a felügyelet nólKül utc/ára dobott s o't naphosszat ordítozó gyerekeket, az osr.orpHttf'gtató őrzőket, hajnalhasadáskor énekszóval járó sütemény kihoidókat 8 még igen igen sok egyeb, a közrendbe ütköző dolgot nem látnak meg. Erre azt mondhatná az illető hatóság, hogy; „tesssék panaszt tenni! akkor segítünk !" Pedig hát ugy van a dolog, hogy nem szívesen megyünk panaszra, mert ezek mind olyan dolgok a miket a rendőrnek észre kell vennie! Én legalább majdnem minden, itt felsorolt dolgot, az egykedvű rendőrbácsi jelenlétében láttam megtörténni. Pedig ezeken a bajokon nem is olyan nehéz segíteni, csak itt ott fel kell jegyezni az illető szobacziczust, vagy ordítozó gavallért és néhány korona büntetéssel sújtani, s elmegy aun.ak a híre ahá: a futótűz. Felhasználom az alkalmat, hogy egy-két szót haza is beszéljek. A múltkor panaszt tettem az i éjjeli csendzavarókiól s különösen a féktelen ! ostorpattogtatást csináló kanász, csoidás éi egyeb ' kihaj') gyet ekekről. A mi utezánkban az «-»tcrpanogratas szinte epidemiává vállolt, merc ma már az iskolás fiuk is evvel mulatnak ! Tessék csak marha kibajtás idején errefelé jönni ós meggyőződni 1 Pedig p. o. Stájerben a legkisebb faluban is látható a tiltótábla : Das schnellfahren und Srhnaleren ist strenge verboten !" Panaszomnak volt annvi eredménye, hogy ma már ritkább a csendzavarás és többször jár erre íendőr. Köszönet érette. Mert, nagyon téves felfogás volna am az, az összes rendőr erőt csak a Kossuth utczában foglalkoztatni, csupán mert az a legszebb ós leghosszabb utczánk. Szeiintem valamely utczának rendőri oltalom alá helyezése attól függ, hogy mennyiben van a rendzavarásnak kitéve, mi!ven elemek közlekednek rajta? Nos e tekinteíben a Zala utcza áll első helyen ; mert erre tanyáznak a cigányok, itt térnek le a mellék u'czákba a vánderbursok; erre hajtják a csordákat, gulyákat, erre vannak a legelők; erre vannsk a majálisok és kata-bálok; erre van a sorozás, ellenőrzési szem'ék, erre vari nak a legvásottabb utczai kölj kek, (persze ovodákra nincs pénzünk !) sőt erre mennek a huszárok ós mégis, — errefeié nem öntözik az utat ? — Különösen kedves nép, ezek a cziüányok ! Boldog Nagykanizsa. mint a melynek nincsenek C'igányri! ! Oh, nekünk van, még szőke, még vörös kiadásban is! Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos LapkiadótulajdoDos az Alapító. Nyomatott Tahy Rozália könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Országos j Vendéglős Ssakköilönj Y Pinczér SzakVöztönj Szerkesztőség é3 kladóhlvátal: Budapest, Kerepesi nt 13. 'Egjedöli heti- cs legelterjedtebb síaklap. 26—0 épület- és bútorasztalosnak x-ajs:-tá<ar-a> es 10-13 temetkezési intézete ZALAEGERSZEGEN Fótér és Kereszt-utcza ÍO. sz, Koporsóraktár: A Sanits Sándor-féle „Zalaegerszegi első disztemetkezési válla'at"-v<ik októbertől kezdve tulajdonosa va gyok Sanits Sándor utódaként — A mai kor igényeinek megfeleli) uj díszruhák ói egyéb temetkezési czikkek : fa , bronz é s é.rczkoperaók, szemfedők, koszorúk, gyertyák stb jutan/OS arakkal. — Helyben és vidéken i elvállalok kisebb-nagyobb disztemetke'.ést, hullaazállitást szakavatott pont-oi.ságga!. — Az üzlet vasarnap is nyitva van. nezTe: 18S6. » pécsi iparkiállitáson Hrany eremmel, 189S. a Imdapesti orszá^okiállításon diszoklevéllnl tüntették ki. uj mintákkal szereltem fel. — Raktáron tartok mindennemű asztalos mnnkdt. — Klvállalok minden ilynemű munkát vidéken i3. — Jelszavam: a és oki ár. J» Munkáimért 3 Ó"V± t'clelőnséget vállalok. A l(Ő7.;,nf:éfí hijiílmét (i;zt«fcttel kérem Sanite Sándor tiLoda: PÉTKRFV SAI épület- és bútorasztalos, temetkeíé i vállalat tula,idouuS SíMsi^i sieumeB . immns l\isreszt-u. az.