Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-22 / 51. szám

22 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. érzelmű pál.vázút választottók meg daczára annak hogy az illető 47 éves korával eléggé igazolja, hogy a törvény követelményének, az oklevél megszei zésének semmi esetre sem képes megfelelni. mivel már eddig is megszerezhette volna az oklevelet, ha tudta volna. Ennél sokkal szomorúbb az, hogy az első tanitói állás betöltésénél az iskolaszék) gyűlésen nyíltan hangoztatták, hogy „nem kell nekünk a magyar tanitó, nekünk horvát kell." Az iskolaszék jegyzőkönyvét eddig mindig m8gyaiul vezették, de a november 26 iki iskolaszék! ülésen az első tanítótól, ki az iskolaszéknek a jegyzője is, azt követeltek, hogy az .horvátul irja meg a jegyzőkönyvet. A tanitó ugyan ezt nem tette meg, de az eset mégis szomorúan világítja meg azt a hatást, melyet a lelketlen izgatások gyakorolnak a népre. Nem okleveles gazdatisztek vizsgája A gazdatiszti törvény a földbirtokosnak és bérlőknek előírja, hogy csakis okleveles gazdatiszteket szabad alkalmazniok. A törvény életbeléptetésekor a löldmivelésügyi minisztérium az öreg gazdatiszteknek vizsgát ír elő. Ennek sikere esetén oklevelet állit ki, a mely a törvény követelményeinek megfelel. Az oklevél elnyerése végett 129 veterán gazdatiszt érkezik január 20 dikán Keszthelyre, hogy az üzemtanból, állattenyésztésből és növénytermelésből vizegát tegyenek. A vizsgázó bízotttág áll : C/akó Béla igazgatóból, Ferenczy Ferencz és Fáber Sándor rendes tanárokból. KÖrntoD. Móritz József salomvári iiju körútra indult 8 elsősorban isminthogy tél idején vagyunk, Sze.ntlőrinczen Födelmes József istállójából ellopott egypár csizmát, két kobátot, egy nadrágot, s bárom kötényt; a Petend majorban Baláza József istállójából pedig csak egypár csizmát vett pártíogásba ; tovább haladt és Zalaszentivánon Divald József vendéglőstől az udvarról egy kocsi ülést emelt el. Móritz urat nyomozzák. Távoliak. Világítási kiállítás. A m. kir. technológiai iparmuzeum Budapesteu' saját inlézeteben a gáz-, villamos- és acetilyen-világifás módokból kiállítást rendez. Azokat a módokat mutatják be, melyek részint közvilágításra, részint külön, egyes épületek világítására, czéiszerüek és nagyobb gyakorlati jelentőségre emelkedtek. A kiállítás a hazai ipar fejleszteset czélozza. A közhasznú és tanulságos kiállítást Budapestre ránduló olvasóközönségünk figyelmébe ajánljuk. A kiállítás nyitva lesz dtczember hó végéig H hétfő kivételével naponkint délelőtt 9 órától l-ig és este 5 órától 8-ig. pénteken 6-órától 9 ig. A kiállítás látogatása díjmentes, csak csütörtökön 5 órától S-ig van 20 Öllér belépő dij. a czimer, mint iparvedö A kereskedelmi miniszter a magyar koronának h magvat eziraerrel együttesen vagy külön-kclon iparczikkekben ékítmény gyanánt való használata tárgyában f. évi 61.081. sz. a. valamennyi 11 fokú ipaihatósághoz rendeletet intézett. A miniszter elrendeli, hogy oly esetekben, midőn az iparhatóságnak tudomására jut valamelv iparczikken magyar czimernek vagy koronának ekitményszerü használata, e czikk származását »utassa H mindazok ellen, kik a magyar koronát és czimer t együttesen vagy külön bebizonyithatúlag nem honi származású ipari termékeken alkalmazzák vagy kereskedelmi forgalomba hozzák, az ipartörvény vatkozott 58. §-a alapján a kihágást eljárást indítsa meg s annak folyamán mindazt foganatosítsa amit az eredményes eljárás biztosítása erdekében szükségesnek tart, ha pedig szemólylyel vagy czéggel kapcsolatban való czimerhaaználatot állapítana meg, erről az 1893. XVIII. t.-cz. 9. § ában megjelölt hatóságot értesítse. A kolozsvári köztisztviselők fogyasztási szövetkezete rendkívüli közgyűlést tart

ntt 230 taggai. Az előterjeszteti, jeleníts szerint a három eddigi működésben levő osztályban (fűszer, ruházat, tüzelőanyag) nemcsak azt érte el, hogy a napi áraknál 15°/o kai olcsóbban kapják a tagok az árukat, hanem azt is, hogy ennek daczára még tekintélyes tiszta haszna is marad az egyesületnek, ami természetesen ismét a tagokra száll vissza alaptőke, vagy osztalék alakjában. Örömmel fogadták a tagok azt a hírt, ho ,y rövid idő múlva tnegnyiiik a szövetkezeti épület udvarán a mészárszék is, ahol a tagok az átlagos piaczi árnál tetemesebben olcsóbban szerezhetik be az Összes hus-, húskészítmény- én zsiradék szükségletüket. Szóba jött az a harcz is, amelyet a helybeli kereskedők egy töredéke a szövetkezet ellen nditott és folytat. Az isméit fonásokból eredő hírlap czikkekre az igazgatóság elvből nem válaszolt és ezután sem log valaszolnj, mert „nem nyelvesbedósben, hanem a tagokért való önzetlen es lelkiismeretes munkában találja fel az igazgatóság az ő hivatását." A kereskedőknek egy nagy része azonban nem ellenségeskedik, főt a váosnak 15 legnagyobb czége pontosan ós örömmel szállit a szövetkezetnek, mert látja, hogy nemcsak rgen jó logyasztó, hanem pontosan fizető is. Már a kaszinók is kereskednek ? Ilyen felkiáltást olvasunk a lapokban, mert a németlöi gazdasági kaszinó Vatmegyében elhatározta, hogy tagjai számára petroleumot, rizst, kávét, sót pzerez be és azokat önköltségi áron fogja a kaszinótagok között szétosztani. Mi nem tekintjük a kaszinótagokat rabszolgáknak, mert egy jogállam szabad polgáraitól csak nem vonhatják meg azt a jogot, hogy élelmi és háztartási cikkeit ott vásárolják a hol nekik tetszik. Ezen szabadság ellen történő felkiáltások, csak arra valók, hogy minél több ember észre vegye magát, hogy olcsóbban is meglehet élni, ha az ember segíteni akar magán, akár ugy is mint a német lői kaszinónak, okos és élelmes tagjai. Ipar képzettség nélkfil nem fizbető. A kereskedelemügyi miniszter 80 555/1904 sz. a. hozott elvi hatáiozata szerint engedélyhez kötött iparoknak üzletvezető mellett való eyakoilására oly esetekben, midőn az üzletvezető a szakszerű képzettség hiánvát van hivatva pótolni, az iparengedély ki nem adható. Büntetés. Goldberger Miksa szombathelyi szabómester a szentgothárdi szolgabirú'ág f. évi november hó 22 én kelt ítélete értelmében „az 1900. évi XXV'. t. cz. 1. §-ába Utkö/ő ipaiügyi kihágásban vétkesnek mondatik ki, az l900. évi XXV. t. cz. 3. §. alapján 5 napi önköltaegü elzárásra és fele részben Szentgotthárd község, fele részben a m. kir. államkincstár javára fordítandó 15 Dap alatt bülönbeni végrehajsás terhe mellett fizetendő 200 borona pénzbüntetésre Ítéltetik. Az áiuminták elkobzása kimondatik és a vádlott a megrendelesek megengedett gyűjtésétől egv évre eltiltatik." Az a kohol ellen A körmendi szabó munbások szakegyletében derek felolvasást tartott Körmendi Sándor. Az elméleti és történelmi példák mellett a kézzel fogható gyakorlati példákkal hat leginkább, mikor felemlíti, hogy a bűntényeknek 80 °/o-a pálinkáivá? miatt van; s hogy Budapesten évente 3000 részeget szednek fel az utcáról s viszik a fogságba, honnan sokan élve ki sem kerülnek. Minden magyar honpolgár, magyar Iparostól szerezze be szükségletét I Csak honi terméket használjunk! "M Irodalom. Művészet. „Helikoni ünnep " Prém József poétikus vígjátékának, a Helikoni ünnep nek, már tárgya is egyike a legszerencsósebbekneK. Ki ne lelkesednék a hazai társasélet, a magyar költészet nemzeties föllendülése korszakáért? A szellemi újjászületés hozta létre Keszthely-en a helikoni ünnepeket. Visszhangjai voltak ezek ama böltői versenyebn k, melyebet Weimár-ban a lelbes Ágost szász herczeg rendezett, a ki Goethet, Schillert, Wielandot, Herdert hivta udvarába. Nálunb az abkori uralkodó nem lakott idehaza 8 keveset is törődött irodalmunkkal s az országos meczónas szerepét gróf Festetics György vitte, a bi keszthelyi fejedelmi palotájában Berzsényi Dánielt, Kisfaludy Sándort, Pálóczi Horváth Ádámot, Pázmándi Horváth Endrét és Malvxnd-t (Dukai Takács Judit) gyűjtötte maga köré. öt-hat vármegye előbelő fórfiai, asszonyai voltak ez ünnepek vendégei, kiknek mulattatására a pazar kezű Fes'etics mirdjárt elsf alkalommal 30.000 irtot áldozott, mert ennyibe került az 1817-ben február 11-én ós 12 én rendezett két napi ünnepe, melyre különben I. Ferencz király születése napja adta az alkalmat Ez a két napi ünnep a külső kerete Prém József vígjátékának, a Helikoni ünnepnek. A vígjáték mintegy tükörben mutatja be at akkori általános küzdelmet, mint a pattogó altxandrinusobban irt Prológus mondja: Fordulóban érzi már a nemzet sorsát, Keszthely most kicsinyben egész Magyarország! Holnap pénteken mutatják be a Nemzeti Színházban. Női imakönyv. „Szívemet hozzád e«el«m, És benned bízom Uram f A vallásos irodalmat kevesen müvelik mostanság. Legalább hivatott művelője olyan ritkán jelentkezik. Azt gondolják, hogy kiment a divatbóL Pedig szép virága a léleknek a vallásosság és a vallásirodalom. Nem igen Iát az ember derék, jóravaló könyveket közéletünk asztalán a vallás országából, sem prédikáczió-gyűjteményeket, sem imádságokat, sem egyéb vallási elmélkedéseket. Ezeknek még nem jött el a demokratikus korszaka. A mik vannak, vagy igen magas bölcselmi szárnyakon járnak, amikhez a népnek semm: köze, — vagy pedig igen ódon salabakter-féle maradványok. Épen ezért kettősen nagyértékü dr. Boros György theologiai tanárnak egy csinos imádságos könyve, mely most második kiadásbau jelent meg, melyet a nők számára irt „Szivemet hozzád emelem" czimmel. Valóságos gyöngye ez a mai vallásos irodalomnak és útjelzője a vallásos irodalom demokrácziájának. Egyszerű, közvetlen és őszinte, mint a becsületes szív érzelme. S ezért olyan szép És még azért, hogy bármely felekezeti ember vagy asszony elimádkozhatja. És ebben a két mondatban minden kritikát elmondtam róla — Két részből áll. Az elsőben elmélkedések vannak, a másodikban imádságok vannak mindec ünnepre és minden alkalomra. Olyan imádságok, amelyeket minden jó asszony mintha masia irta. volna saját szivéből. — A lelkikincstárnak ezt a kis könyvét meglehet szerezni Kolozsvárt. Terjesszétek a „Magyar Paizstl" Különfélék. Jön a vigéc. írja a „Szövetkezzünk" lap. Az ünnepek előtt megindul az őrült száguldás, egymásnak adják a kilincset azok, a bibnek a szövetkezeti boltba soha sem volna szabad a lábukat betenni, mert ezek mindent elkövetnek, hogy a szövetkezetet tévútra vezessék. Őiizkedjeneb minden ösKzeböttetéstől ezekkel, a kik az igazgatók gyakorlatlanságát, vagy a boltkeztlők hűtlenségét kiaknázzák és ha íifikával tönkre tettek egy szövetkezetet, mely nebik felült, akkor ők kürtölik világgá a szövetkezet bubását és őb bélyegzik meg a vezetőbet. A mely boltbezelő egy vigécet protegál, az gyanússá teszi magát és ne csudálkozzéb, ha irányába megrendül a bizalom Üzletvezetőknek utazóbbal soha tárgyalni nem szabad, ez egy szentesitett elv, tisztességtelen az, a bi ez ellen vét. Ariejtések magyar iparra. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelaü Mozeumban is megtudhatók.; A szombathelyi törvényszék elnökéhez jan 16-ig bútor s/állirás biztosítására. — A rózsahegyi ügyészséghez jan. 30 ig javítási optikákra. — Az államvasutak igazgatóságához jan. 12-ig leltári tárgyak szállításának biztositátiára. — A szegedi üzlet vezetőséghez jau 12 ig kavics és termeskő szállítására. — A dohány jövedéki közp. igazgatósághoz Budapestre jan. 12 kibővítési munkálatok biztosítására. — A nagysső'ősi állumépitésztíi hivatalhoz jan. 15-ig építésre s átalakításra. Földmivelés. Állattenyésztés. BC* A kié a föld, azé az ország 1 ím Korai bnrgonyaíéieségek. Sohasem adnak olyan termést, mint a közepes, vagy későn érő féleségek s a korai burgonyáért fizetett magasabb árban ritka esetben fizetik meg azon terméskülönbséget, a mi a korai vagy közepesen későn érő burgouyák között van. Ez természetesen a nagyobb arányú, vagyis szántóföldi termelésre vonatkozik, mert kerti ágyakban a hol lehetséges az öntözés is, vagy a hol a nagyobb korai bu.gonya után még egyéb növényeket is termelhetünk, a számítás egészen másként áll. Étkezési czélokra szántóföldön csak sárga husu fajták termelése ajánlható, meit ugy a budapesti és bécsi piaezon ezek a legkeresetteb bek s ezeket fizetik legjobban. Erre a ezélra nagyon ajánlható a Pannónia, a eáiga bitii burgonya, a melyet különösen Bécsben igen magas árou fizetnek. Igaz, hogy koráu érő ós keveset termő, de a bajon megfelelő műtrágyák alkalmazásával lehet segíteni, mert ára oly magas, hogy a műtrágyák alkalmazását i. bőségesen meghálálja.