Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-07 / 1. szám
1904. január • 7. MAGYARPAIZS 5 A tanügyi emberek számára dr. Szabó Mihály, kiskükiillö varmegye kir. tanfelügyelője megint irt egv könyvet „Útmutató az iskolák és ovoddk irodai teendőinek ellátdea" czimen. A nagy gonddal összeállított könyvet haszonnal használtatják kisdedovók, elemi-, felső nép- és polgár iskolai gazdasági, ismétlő Iskolai, iparos és kereskedő tanoncziskolai igazgatók, tanitók, tanítónők és a kép-izdei növendékek, továbbá: az iskolaszékek, gondnokságok, ovodai-, iparos, ös keres kedő tanoncziskolai felügyelő bizottságok s a kir. tanfelügyelőségek. A könyv az érvényben levő szabályzatok, utasítások s rendeletek alapján példákkal es 54 nyomtatvany mintával van ellátva. Jó szolgálatot teszünk, ha felhívjak rá az érdeklődők figyelmét. A 264 oldalog könyvnek ae ára 5 kor. 20 üli. s kapható szerzőnél Dicsőszentmártonban. Dr. Szabó Mihály tanfelügyelőnek az Útmutatón kívül még a következő könyvei vannak : „Tanilgú teendők határidő jegyzéke" — átdolgozo't 2 kiadás, 2 kor, „Tanitók (tanítónők jogai es kötelességei" átdolgosott 4 kiadás, 5 kor. „Ntp^ktatásügyi közs. közigazg. ké/ikönyve," átdolgozott 3 kiadás, 5 kor. „\ kir. tanfelügyelő ségek hivatali ügykezelési szabályzata" 2 kor. A kir. tanfelügyelőségek ügykezelóségének egyszerűsítése én hatáskörének kiterjesztése," 1 kor. A négy első könyv egymást kiegészítőlég összefügg, s együtt megrendelve 17 kor. 20 fii 1. helyett 14 kor. A hat munka 20 kor. 20 fillér helyett 15 kor. — GyüjtőkutsK bármelyikből négy példány után etty tiszteletpéldány jár. nC sak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szerettek, hogy az haza gyá rtmány! " Különfélék. A Magyar Paizs jóakaróit felkérjük, hogy hatás körükben gyűjtsenek előfizetőt a lap szádra — főleg iparosok, földmivelők között, vendéglősök, társaskörök, egyletek, o'vasó körök a kaszinók részéről. Ariejtések. (A köíölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál eietenkint pedig a ra. kir. Kereskedelmi Muzeumhan is megtudhatók.) A brassói pénzügyigazgatósághoz jan. 30-ig irodaszerek szerzésése. — A mnkolczi államépitészeti hivatalhoz január 23-ighidak, utak helyreállítása. — A trencséni államépitészeti hivatalhoz jan. 15-ik vámszedés bérbeadására s épületek helyreállítására. — A mezőhegyesi ménesbirtok igazgctóságához jan. 20 ig hordók avult vasak eladására — A kassá oderbergi vasút igazgatósághoz jan. 22-U' vas, lemez, kőolaj szállításra. — A nagyváradihonvédaptód iskola parancsnokságához jan. 19 ig ruházat s felszerelési czikkek készitesére. löldmivelös. Állattenyésztés •C A kié a föld, azé az ország! "TM Hasznavehetetlen területekbegyepesitese. Mai napság gyepesíteni vajmi ritkán szokott a gaz.la, de sót még a meglevő begyepesitett területeket is igen sokszor tori fel, hogy azokat nagyobb hasznot hajtó területté változtassa át. Mégis némelykor előfordul, hogy másképen használhatatlan területeket vízmosásos helyeket, futóhomokot stb. kénytelenek vagyunk begyepesiteni. Ilyen esetben két mód áll rendelkezésünkre: vagy a gyeptéglák lerakása által vagy pedig a vetéssel való begyepesités. Az előbbi több munkát és nagyobb költséget igénylő mód, de a siker biztos, míg utóbbinál azaz a vetéssel való begyepesitésnél bizonytalan s mindig a talaj minőségétöt függ. A gyeptáblák lerakása általi begyepesités különösen futóhomok megkötésénél jöhet számításba, mint legmegbízhatóbb mód s keresztülvitele oly módon történik, hogy a gyeppel fedett területen egy gyepmetszőkés segélyével négyszögletes darabokat nyesünk ki a mely a begyepesitendő területen megint egymáshoz illesztve rakatik le. Némely helyen egy-egy gyeptáb'át kiszoktak hagyni s azután az igy maradt hézag magától gyepesedik be idővel, máshol vékony pásztákat raknak gyeptéglából, míg[mellette ugyanilyen szélességű avagy keskenyebb pászta fedetlen marad, a melynek begyepesitése szintén a természetre bizatik. Ezen módoknál az ember eléri azt, hogy kevesebb gyeptéglára lesz szüksége. Ily módon kapunk leggyorsabban száp zárt gyepet. Biztosabb megfogamzás czéljából tanácsos lesz a lerakott gyeptéglákat olyan vízzel öntözni, meg a melynek 1 hektoliterében 1 kg. chilisalétrom lesz feloldva. A vetés általi gyepesítésnél fontos a megfelelő fümagkeverék helyes összeállítása, a mely talaj szerint különbözik. Biztosabb megfogamzás czéljából ezen módnál is tanácsos fenü módon öntözni. Csarnok. £ család. Puha fészkén megpihen a madár, Nyá jasan várja ott hü párja; Csicsergő csemeték szelíden Csókolják csevegve felváltva. Örömet, nyugalmat ott talál, Édesebb, jobb helye nincs annál. Ott kin a nagy világ zsibaján Örök harcz, küzdelem az élet. Sok ám ott a ravasz, a kaján, Ki lesi, üzi a gyengébbet. Gondok között a viharba vészbe, Menedéke neki a kis fészke. Kis családom te vagy az én fészkem, Nálad szokott a lelkem pihenni; akkor vagyok csak nyugodt egészen, Ha te ölelsz, itt nem zavar semmi. Enyhülés szili szivemre szelíden, S elcsendesül bu, <íond, mi fáj, minden. Egy darabka meny ország ez, éden. Mely a sivár, puszta földi létet Beragyogja égi fénynyel 3zépen, Hol megtisztul, megfürdik a lélek : A fold s a menny ölelkezik, itten Együtt van az ember, angyal, Isten. Mit nekem a harcz, küzdelem, a kin, Nem ijeszt meg semmi veszély, végzet; Megszokott az bajlódni itt, a ki Mint én annyi bajjal szembe nézett: Egyéb vigasz, orom, nem kell nékem, Kis családom az én menedékem. Vak sors — a ki e gyatra világon Szeszélyeid szerint a jót, roszat Osztogatod, nem irigylem, bánom — Ha kegyelmed szerencsét nem oszthat: A mi kincsed van, mind elengedem, Csak ezt a kis fészket hagyd meg nekem. Gyötjrj, kínozz, verejtékes arczom Mosolygva tür, panaszom nem hallod, Megállok a legnehezebb harczon. Nem ártanak a küzdelmek, bajok: Csak itt legyen béke e kis körbe, Vak szeszélyed ezt össze ne törje. Kelt György. Jézuskáljoz. Szállj, szállj le hozzám kis Jézuska, Olj igen várlak, jöjj el már, Rabbilincsekben senyved lelkem És szivein beteg : reád vár . . . Megváltó vagy, jöjj válts meg engem. Elveszni ne hagyj, kérlek hőn ; Ugy vágyom föl, oly gyűlölt nekem, Oly sivár minden e íöldön ! Szent tanításod : a Szeretet Csalfa ábrándkép csak, nem más, — AZ igazság? . . . Szónok hangjában Csak üres jelszó, e^ifrázás. Önzés, gőg lakik most a földön : Hamisak mind ar. emberek, Csa» p(nz és érdek a bálványait, Más istent már nem ismernek. Oh jöjj el, jöjj már kis Jézuska, Elveszni ne hagyj, kérlek hőn : Ugy vágyom hozzád, gyíllölt nekem, Oly sivár minden e földön. V R J. Magyarnyelv. — Nyol-vébon él a> nemzet — Jeleni (XXV.) A német Rier! s a magyar Jelen! kérdésében nagy csaták is folytak a papíron. Iskolákban és kászárnyákhan névsor olvasáskor van szerepe ezeknek. Az a különbség köztök, hogy a Hier! németül van mondva és a Jelen ! nincs magyarul. Sok dolognak nem is tudjuk okát adni, csak ugy tartjuk, hisszük és állítjuk. A Jelen! magyartalanságára azonban felhozok egy példát. — Hazajön az első elemista fiain s rám támad: Édes apám! tudja mit teszen — »jelen!« Nem tudom én fiam! honnan tudnám? »Én tudom!" azt mondja a gyermek, „az azt teszi, hogy itt vagyok/« Szóval, lefordította a természetesebb nyelvre, amint néhai való jó Brassaí bácsi lefordította Gr. Csáky Albin volt közokt. miniszternek egy rendeletét magyar nyelvre. Borbély György lita feajos kocsi-kovács urnák Helyben. Nem szégyenli magát olyan buta megjegyzésekért, melyeket a Magyar Paizs 53-ik számában közzétett? Hisz annak se eleje, se hátulja; ugy néz ki mint az ön kocsi munkáia, csak be vau szurkolva, vagy esetleg valami vakítóval bemázolva. Ilyen megjegyzések csak Bita kovácstól eredhetnek. A milyen Ízléstelenek a megjegyzései, olyanok a kovács munkái. Ne képzelje magának, hogy : nó most jól lefőztem Kaszásti Amit uton-útfélen mondogat többeknek. Énjcsak annyit mondok édes barátom, meg lett ön már régen főzve, azért nem nő meg a bajusza sem. Nem az u'czáu kell kovács-mesternek lenni; hanem a műhelyben. Igenis en önt meg fogom leczkéztetni, még pedig az abécrócől kezdve, hogy tanuljon meg egy kis illemet, azt hiszem egy kis költségbe is fog kerülni önnek. Végül, hogy rágalmazó megjegyzéseire megfeleljek, előbb egy kis történetet mondok el, ha lesz szíves meghallgatni. „Mikor még Krisztus urunk a földön járt, találkozott egy szamárral; a szamár egy mély árokba bőgött; látva ezt Krisztus urunk, nasyon megsajnálta a szegény szamarat ós kisegítette a;; árokból. De mikor látta a szamár, hogy meg van mentve, köszönet helyett Krisztus urunkat jól megrúgta és elfutott. Az Ur fájdalmában utána kiáltott: ,,Nem hiába, hogy szamár vagy, nem tudod mit cselekszel." Én is ugy jártam önnel, mikor hozzám jött és igen megkért, hogy szerezzek egj leányt, házasodni akar. nem baj ha csúnya less is, csak pénze legyen; tehát én is nagyon megsajnáltam es az ön kérésére elmentem vele; de máig sem tud>m hogy méit. nem sikerült a házasság közvetítésem. Pardon most jut eszembe, azért nem sikerült, mert még önt igen éretlen embernek találták a nősülósre. Tehát köszönet helyett ön is megrágalmazott, de az a baj, hogy , ebugatás nem hallatszik mennyországba," a mint a példabeszéd mondja. Továbbá feleslegesnek tartom önmagamat d\ • csérni, a munka megdicséri a mesterét. Atni pedig azon urakat illeti, kiknek en elégtétellel tartozom, rövidesen elégtételt adok, de nem a,; ön kívánságára, mert ahhoz önnek semmi köze. Hogy Bita kovács mikor tud elégtételt adni azoknak az uraknak a kiknek igen sok elégtétellel tartozik, azt nem tudom, s nem is kutatom, mert nekem meg ahoz nincs közöm. E válaszommal aztán be is végzem az önnel való dolgomat es társalgásomat. Zalaegerszegen, 1904 évi január 6. Kaszás József *) E rovatban közlöttekért nem felel a szerk
