Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-01 / 48. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. Ipar az iskolában. Reánk, akik egész életünket az iskolában töltjük, a társadalom még azt is ránk rója, hogy a felnőttek gondolkodását megváltoztassuk, érzésükön, önérzetü: ön is uralkodjunk, s igy irányítsuk figyelmüket a magyar ipar czikkekre. Iparkodunk mindenkép azon, hogy ugy a közoktatás mint a magyarság terjesztése terén a ránk esett feladatoknak megfeleljünk ; de két momentum meggátol bennünket a követelmények teljesítése közben; az egyik a népben megcsontosodott szokás, a másik a kereskedők kén. elmes, hogy ugy mondjam haszon után néző természete. Megokolom a két mozzanatot. Ha az a köznép elmegy a boltba, régi szokásához hiven nem nézi neg azt a czikket, amit a kereskedő a kezéb ad, pedig a fülébe cseng az a szó, a mit mi a gyermekeik lelkét vezetők már oly sokszor hangoztattunk a fülükbe: „nézd meg azt, amit megvész, hogy magyar k< bői került é ki, vagy nem ?" Ennek daczára ők nem méltatják figyelmükre azt, vajjo: a czég elég hazafias érzéssel viseltetik-e ah .oz, ami magyar! ? Nézetlenül elteszik és elhasználják az adott czikket, pedig ha egy kévésé megszívlelnék szavunkat, addig nem v nnék meg azt a czikket, a mig meg nem nézik. Ez az egyik momentum, a melyik a kevesebb okot adja a boszonkodasra. A másik, a beraskedók kényelem szeretete, hogy nem mondjuk : haszonleső természete. Ez már bővebb elmélkedést nyújt az iparpártolás eszméjének k ülirásához. Hogy azt, amit a kereskedők i] irpartolásnak tartanak, körül Írjuk, ahhoz bő ebb tér szükséges. Lengyel Ferencz. Rabok zendülése ezelőtt száz évvel. Dühödt fenevaddal é» elkeseredet emberrel csatázni, nem tartozik a kel jroes dolgok kö/ . Zalavát megye le<éltáiában t menteién akta foglalkozik egy 1796. évi lablázadással. Egy sereg gonosztevő ült itt akkor a i laegerszegi börtönága, szövevénye, bölc^ége ipjainkra áthatott. Ha ezeket az ember foniolga' •, a nepnek vallásszentelte magyarok istenét el kell ismernünk. (Kisfaludy K.) Minden embei költő mikor hibáit szépíteni kell. Agesilaos e kérdésre: mire kell tanítani a gyermekekét? igy teleié bölcsen: Mit nagy korukban cselekedniük kell. A szövetkezés a középút a tőkések uralma és a sccialisraus között. Meger 'oiti a gazdát földjenek, a kezmüvest sze; jzánoának birtokában, s az általa nyújtott gazdasa;.-? előnyökkel fejleszti a munkás erdekeit, fölkarolja és erősiti a gyönge függetlenséget. (Gr. Karoly S.) Történeti tény, hogy miótí: Európa lett a művelődés hazája, az emberi hí; adásnak, és szabadságnak zászlóvivői minden orszagban a jogászok voltak. A tudomány a életisraeret i nőket is magasabb fokra emeli. A leány, aki neveléstant, egészségtant tanul : jobb anya, a nő ki a természetrajz számtan t> gazdaságtan, vegytan ném-íy gyakorlati kérdéseiben járatos: jobb háziasszony lesz, ha pedig a törtenelem lelkesítő peídái a zene, rajz kedelyt képező ereje szivéig hatolt, jobb, finomabb, nemesebben érző lesz mint azeőtt. A bolondság oly növény, mely öntözés nélkül is gyarapodik. (Lőwenstein.) ben. A kisebb bűnösökön kivül volt 32 súlyosan terhelt bűnös, bilincsekbe szorított kézzel, s 11 puskás hajdú ügyelt rájok A rengeteg akták között érdekes adatok mondják el, hogv julius 9 én Jámbor Laczi gonosz indulatu rabszemely mondá táisainak; „Ki vagvon most a Pcrkotab (Koppány József) a labokkal dolgoztatni a léten .... huzzuk ki a feleségét." 32 suívos rabot 5 fegyvere3 hajdú kísért a „pervatáha," a külső udvaira. Egy jelre kihúzták kezüket a bilincsből s iszonyú vérontást rendeztek; közülök szörnyet halt 11, 3 pedig halálos sebet kapott. Meghalt* háiom hajdú is (Szabó János, Németh Antal,Kovács Andor) s néhány életveszélyesen megsebesült (Árok János, Salamon János ) A „bajvíváson," melyen ha dur. „tagoltak", résztvettek a szelídebb rabok is, mert különben őket „sz.uitak, vágták, ölték" a kezdeményezők. A kezdeményezésben é> bajvívó tagolásban kitűntek Jámboron kivül Nyakavágó Horváth János, Mázsa József, Szimiczky Áudrá?, Míjszák József, Gyöprugó Fereucz, Szurkód Kati, Harcz Ferkó, Gyülevészi Horváth József, Keserű Gyuri, Búzás Ma — Fali, Gőrhes látók, Ripacs Ferkó, Gyengehasu Jóska, Keszőeze György, Rusz Ferencz, Mazer Moyzes Zsidó, Csipkereki dezentor, Vella Pál, Bagó Fetkó, Hetyei Jánoa másképen „Pámgartnei" Ferenci, jobbára „desentorok", akik elszedett puskatussal, ha-áb fával s fejszével „tagoltak", Löbl Jakab Zsiüó nevü rab töltögette a puskákat. A kaput persze bezárták, hogy lélek az ajtón se be, se ki. A városiak csak az óriási zsivajt hallották. A lakosságnak egy íésze a templomba s a pinczékbe hová bujt a felszabadult fenevadaktól való felel nében, sokan feltek, hogy felgyújtják a várost; a harangot félrevertek. A/ elzárt házat ostrom alá vette a tömeg, de a legbátrabb sem tehetett semmit. Szimiczky éi Löbele nevü zsidó rabok a padlásra mentek, hogy a házat felgyújtsák, ezeket kívülről lelöt ék. Hazaérkezett ezalatt Koppány porkoláb. Ennek „kormányzására" kivágtak a kapu „a Iái." 8 igy rohantak be kivüliől. EUcnek tört be Horváth Antal, Zalavárm. gvmek vitéz hadnagya kardosan, egyik rab rá emelte fejsz.éiet, de a hadnagy összevagdalta a támadót. A beözönlött fegyveresek aztán lefegyvereztek. Azokrol aztán a kiket ez „árnvék világból ki költösztpttek" a rabok. „Barbelly visuni teper tumor" vettek fel Imeeirv Barbellyvisumrepertum : „Elsőczör Salamon Jánosnak két felül a ket fej teté frontnak elej lölötr puskákkal ugy fejbe verték, hogy három hövölkni hosszi és egy hövölkni széles seb^t egész a fej koponyáigh csináltok, minden külső.fodö'őkön altal egész az A nok elősebbek volnának mint mi, ha mi nem volnánk aünyita gyöngék. (Mjter.) A nfli erényt nem az ostoba ártatlanság őrzi hanem a vele született szívbeli büszkeség. A szó hazugság, a beszéd álom, de a csók élőlény. (Jókai.) Szabadelvű felfogás szerint az állam a nép szellemenek és jellemének élő organismusa, a szép szellemnek, szép leieknek, mint egy megtestesülése, mblynek az állam csak külső díszt ad. Socialismus azon óhajtás, hogy a szenvedő proletárság nyomorai megszűnjenek, sóvárgás azon kor felé, midőn valódi egyenlőség, testvériség fognak uralkodni, a mindenki azon becsülésben, s azon vagvon értékében részesül, amit munkájával, tehetségével ki étdemelt. Nemzetiség, politika, vallási meggyőződés azükk örökre osztják az embereket — a szabadkőmive8 nem ismer nemzetiségit, politikát, vallást és felekezetet. A világ végczélja a szellemi fejlődés 8 ennek föltétele a szabadság. (Renán.) A történelem az idők tanuja, az embe ek és nemzetek birája s Ítélőszéke, a Bzellem nemes tápláléka. agy koponya hártváigh. Az jobb keze szárában levő könyök singett eöszvö törték, mely c«ak ropogott, mind a* eöszvö törött dívó, és nagyon dagatt és kék volt. Ezeken kivül az hányás erő. tette és mind az krispányos visz, ollant hányt. Mely környül állások veszedelmesek és per accidens még haiálossak is lehetnek.« Az eletben maradt lábadó rabok közül 12 a hóhét pallosára itélretett. Ezek: Búzás aüter Ma Pali (15 eve s 610 botja volt, 90-et egy végtiben állott ki.) Simon aliter Hakurja József (holtteste kerekbe töietik.) Győrváry Horváth János uj polgár, Rusz Ferencz, Gyülevészi Horváth József, Németh Kes-zőcze György, Sáry Gyöprugó Ferencz, Jámbot László (a ki nem jámbor szándékkal akarta zenebona közben kihúzni a porkolábnak beteg feleségét), Hahóti István, Vései Horváth János, Tárnoki Horváth Jáno', Ihárosbeiényi Tóth János. Szelídebb büntetést kapott Hosszú János: az eddigiekhez még egy évet 8 320 botot, Hosszú Gvura Miska és Gulác? László félévet s 70—10 pálczát, Nemeshollosi Hoiváth István 7« évei s 60 botot. Eiről a h.stóriáról közlünk egy törvényszéki jegyzőkönyvet i.yelvtani érdekességből. A nagy mondat* Zalaegerszegi törvényszék 1796. szeptember 14. egy rablázadás ügyében. — Közli : Nagy Antal. Midőn az nagy tömlötzbűl vigvázat alatt ki eresztett rabok vissza mentek.l.az hátulsó része az udvar felé nyíló kapat maga után hirtelen bé tsukni, 2 ekkepen az udvaron strázsát álló hajdúkat ki zárni 3. és az belső őrizetnek segítségére kévántató közösülest el szakasztani, 4. a/, belül álló hajdúknak véletlenül vizes, és más egvébb közöuséges szükségekre szolgáló tserep edényeket fejekhez tsapkodni, 5. ezen nem vélt esetben el bámultakat meg támadni, 6. es fegyvereiktől megfosztani, 7. Mázsa József, Simon József, Hetyei Jánog,, maskeppen Pámgaitner Ferentz. és Majtáez József, Sdamon János hajdur, ki sebeiben heted napra meglialálozntt, előbb kezét is el törvén, az földre le ütni. 8. azzal 'ü-terit Kovács András strázsán állé hajdút hasonló móddal megtámodm, 9. makánál fogva az földhöz verni igyekezni, 10. kezekben levő, és a rajta *ett verésekben el törött puska tsévékkel agyban főben tagolni, 11. az kis trázsa házban bé hurtzolni, 12. s mind addig rajta kegyetlenkedni, méglen magát KÍ vontt katdgyával az erőszak ellen vedelmezve ki nyitván az kaput az Tekintetes N mes varmegye házábul ki ugrott, 13. Szép Antal akkoron kuitsári szolgalatot viselő híjdut, ki a tömlötzök mellül fegyverért ki szaladotf, Hetyei János más képen Pánagártner, Horváth János Győrvári Czigán, és Rusz Ferenci Hajánál fogva hurczolni, 14. a nagy strázsa házban behúzni, 15. e világbul ki végezni szándékozni, 16. ezen feltételeket e képpen ki jelenteni: huzzuk ki a' ... . fékom teremtette, ott ÖLlyük meg. 17. ha fsak az Asszony rabok segétségével kezeikbül ki nem menekedett, és utóbb Kováte Andor hajdúval együtt már minden fegyver el lóvén foglalva, az kapun ki nem ugrott volna, valójában végben is vinni, 18. Szimitzky András, Keszötze Gyuri ós Simon József a fogason függő három panganetoe puskát elfoglalni, 19. Árok János Hajdút, ki sebjei miatt több hetekig élet ós halál reménye .között súlyos betegségben fekütt, azokkal melyben megszúrni, 20. hónaiban pedig hasonlóképpen veszedelmeden meg sebesitteni, •) Ezért a nagy mondatért sajnáljuk a nagy helyet, de bizonyságul le kell, hogy irjuk, mert különben tí nem hinné senki, hogy milyen gyötrelmeken ment kert-BEtül a magyarság az ő nyelvével együtt századokon keresztül. Hogyan pallérozodhatott volna a magyar nyeW ég irodalom, magyar művészet és minden magyar jellegű tudomány, mikor a latinismus, a germanismtis és mindes fele barbari8mus ilyen óriási akadályokat vetett eleibe, mint ez a nagy mondat.