Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-10 / 45. szám

V. é«. Zalaegerszeg, 1904. november 10 45. szám M A IIV/A D D A17 Q rr.r: Ifi fii? Hfl(jB. I fl ILII ss* Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEG-JELENIE: HETENKÉNT CS"Ű"TÖE.TOE:Ö3Sr ESTE. '/3o fillérnyi iparczikk. — Őszinte szó a kereskedőkhöz. — I. Már megint a gyufa? — Elismerem, hogy sokszor irtam már róla, de ugy látszik, még nem eleget, még erre a kis városra nézve sem eleget. S miért épen a gyufa? Ez a haszontalan kis portéka! Hát azért, mert sajnálom szegény Irinyi Józsefnek az emlékét, — hogy ugy sárral dobálja a hálátlanság és a hazafiatlanság. A debreczeni hires tudós professor találta fel ezt a kis tüzelő szerszámot az emberek számára, épen ugy, mint a hogy Prometheus lelopta a tüzet az égből a? emberek javára. Szenvednie kellett azért Prometheusnak s szenvednie kell Irinyi József emlékének is. Hálátlanság! Prometheusnak az lett a bünte­tése, hogy sziklához kötözötten a tüdőjét és máját tépték-szakgattáK karmaikkal a kő­száli sasok. Irinyi emlékét is rugdossák a karvalyok, a háládatlanság madarai. Csakhogy Prometheust az istenek bün­tették meg, mert tőlük lopott. De Irinyi emlékét az emberek, saját honfitársai büntetik, mert nekik csinált tüzet. Mrndják, 60 forintért adta volt el a tu­dományát és szegényül halt meg. S még emlékének sincs megadva az az elégtétel, hogy találmányának hazája vegye kellőképen a hasznát. Az e miatti buslakodásombau nem tudok megválni a találmányával való, avval a kis portékával való foglalkozástól. De azért is foglalkozom vele, épen, mert kicsiny. Az értéke is elenyésző csekély. Egy darab épen V30 fiílérnyi értékű. És mégis jgmlékezés kis csibéimre.*) — Halottak napján. — Mármaros, Szombathely, Zala temetője, E^v-egy kis virágom nyugszik a földedbe' ! Egymástól, én tőlem, de távol nyugosztok ! Hisz' csak vándorfzinész az édes apátok ! Hogy \oltatok egykor, tán csak én tudom még. Jó édes anyátok hant alatt pihen rég. Nem öleli sirva senki a iejfátok. Hisz' csak vándorszínész az édes apátok ! Rátok horpadt a föld, a fejfálok kidőlt, Poraitok fölött tán' még a lű se' zöld ! Ntm talál már ember a löldön reátok. Hisz' csak vándorszínész az édes apátok ! Ha szomszédságtokban láng gyúl a sírokon, Ne szégyenkezzetek ! maradjatok nyugton ! Picziny lejlátoknáí gyertyát nem gjujthatok, Hisz' csak vándorszínész az édes apátok ! Szentgyörgyi István. V Ezt a megható szép kis terset Szentgyörgyi István a kolozsvári Nenaeti Szinház nagy művésze irta, kinek egv kis gyeimeke itt pihen Zalamegye valamelyik teme­tőjében. érette ezerekre menő költséggel építettek gyár-házakat Temesvárt, Parajdon, Kolozs­várt, Budán, Győrött, Szombathelyt, Eszéken, Szegeden, Békésgyulan stb. (nem tudom: Debreczenben van é?), ezereket fizetnek ki a jövedelméből a munkásoknak és ezereket áldoznak jótékonyczélra, a temesvári legalább ezereket ád az Emkének; mert van Emke gyújtó, Fmke gyújtó, Tanitókháza gyufája, Magyar munkás otthon gyújtó, Ingyen kenyér gyufa, Pinczér gyufa, Költők gyújtója, Teve gyufa, Kakas gyufa stb. Mindezeknek 5%— 5°/o-ot adnak a gyárak. S ezerek jutnak még a tulajdonosok megélhetésére is. Lám, az V30 fiílérnyi gyufaszál több ezeres, százezeres, milliós forgalmakat csinál. Mennyivel nagyobb forgalmat csinál a pánt­lika, a selyemkendő, a gyolcs, a nadrág, a csizma s a kapcza! Es a mint a gyufavá­sárlással idegen országoknak csináluuk eze­rekre menő hasznos forgalmat, akként az utóbbiak vásárlásával is idegen országoknak csinálunk sok százezerekre menő hasznos forgalmat. Mert Magyarországba a gyufát Linczből, a pezsgőt Fraucziaországból s theá­hoz a pogácsát Olmu"..?ből hozatják — gyufa­feltaláló, bor és búzatermő Magyarországnak a kereskedői. Tehát a bakkaricsot is Prágá­ból kell hozatni. Ez már pedig sokkal több, mint az V30 fiílérnyi gyufaszál. Szándéko­san irok tehát erről a kis portékáról, mely­nek mégis olyan nagy jelentősége vau, hogy párhuzamban vele gondolja hozzá közönség és kereskedő a többi nagyobb iparczikkeket is óriásilag nagyobb jelentőségükkel. Mondám, hogy hazai gyufagyáraink több­felé ezereket, meg ezereket juttatnak, még annak az V30 fiílérnyi iparczikkn;k is a jövedelméből. De hát ha a mi kereskedőink gölcs mondások. Gyűjtötte : Ba"boss László. A boldogsághoz négy dolog szükséges: Egészség, léleknyugalom, vagyon, s őszinte jó barátok. Az ember hivatása e íöldön az igazságot meg­ismerni, a szépet szeretni, a jót akaini, s a leg­jobbat cselekedni. — Ha az emberek a boldogságot csupán élvezet­ben, mulatságban keresik, magukat csalják meg, mert ezek csak árnyékai a boldogságnak ; a bölcs az erényben leli föl azt; pajzs ez minden rossz ellen, s enyhíti a bánatot, s a nyomort. Egy állam jóléte függ a törvények jóságától, a hatóságok becsületességétől, az alatvalók en­gedelmességétől, a katonaság vitéz erejétől, a kereskedők vállalkozó szellemétől, a földmive­sek szorgalmától s az iparosok munkásságától és ügyességétől. A természet megelégszik a legszükségesebbel, az ész a hasznossal, az önzé> az élvezetessel, csak a szenvedély keresi a tulságot­Szerénységgel, s alázatossággal szerezhetjük meg az emberek hajlamát és barátságát, a sze. rény csak a más jó tulajdonságait dicséri s a magáét elhallgatja, s ezért becsültetik mások által, 8 ha szive jó, csak dicséretet arat társaitól. nem hoznák ránk azt a visszataszító sárga feketeszinü boritéku — Tendstichor féle gyújtót Linczből meg Augsburgból, — ha csupán hazai gyárainkból hoznák és közve­titnék a gyújtó szálkákat: akkor talán még több gyár épülne hazánkban, a meglevők bi­zonyosan jobb állapotra jutnának, készitmé­nyöket jobban fejlesztenék, több munkást foglalkoztatnának, több polgártársunknak jutna munka és kenyér, 5 %>-kokban még több ezeret áldoznának nemzeti kultur-egye­sületeinknek. Több pénz forogna, mert több pénz maradna benn országunkban. De hát tisztelt kereskedőink! Miért is ho­zatják önök azt a nem tetsző szinü gvufát Linczből és Augsburgból ? Azt az „Union tendstichor után svefel" féle feliratú gyufát ? Azt a sárga fekete boritéku gyufát? Pár évvel ezelőtt egy kis lelkes mozgal­munkra önök megemberelték magukat. Kezdték hozatni Temesvárról az Emke gyújtót. Nem­sokára hoztak Győrből, Szombathelyről, Buda­fokról is egy-egy keveset. Mert azelőtt itt emberjárta földeken nem lehetett mást látni, csak az Union Lincz-Augsburg féle Tendstichor utan svefel-t. Lassan tehát kezdettek önök a honiak felé fordulni. Gyorsan egy csapásra n-m is lehetett. Had fogyjon ei egyszer a linczi-augsburgi régi hozomány. Kárba nem dobhatjuk. De most négy-öt év multán még mindig nem fogyott el a sárga-fekete Union. Sőt megfordult a sorsuk. Apadnak megint a magyar honiak. Szaporodnak a lincziek. Sőt még olasz gyufa is van itt-ott a magyar helyett. Az egyik boltos azt mondja szokásos fo­gással, hogy csak épen ma fogyott el a ma­gyar gyufa, hozatok, holnap lesz; a másik megmondja őszintén, hogy neki nem is volt A barátság ké', de becsületes s jóravaló ember­nek hallgatólagos szövetkezése egymással; jóra­való embereknek, mert a rosszaknak czinkos­társai. a kéjjenec/eknek pajtásai, az érdekeltek­nek társai, a politikusoknak czimborái, a nagy uraknak szolgái, a fejedelmeknek udvaronczai vannak, és csak a jóravaló embereknek vannak barátai. Az erény egyesíti az embereket s összeköti' mert bizalmat szül egymás iránt; mig a bün elválasztja őket, mert óvatosságra sarkalja őket. Leonidás mondhatta csak : egy dicsőséges halál többet ér, mint egy dicstelen élet; azért mert az élet a természeté, de a halál dicsősége az enyém ; az ősök dicsősége leszáll az utódokra s csak azért, hogy az erényt s bűnt jobban meg­világítsák. Polidor állította, hogy a lacedemonok a/.ért oly vitézek és bátrak, mert hazaszeretetből harczol­nak inkább, mintsem félelemből. Homér szerint a kérés istennői sánták, bizony­nyal azért, hogy az ember a nyomorában kénytelen magát lealacsonyítani.

Next

/
Thumbnails
Contents