Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-06 / 40. szám

2 MAGYAR P A IZ S 1904. október 6. Mayer ur, a kis hamis... — Magyar czégér alatt osztrák svindli. — (A Somogyi Ilii lapból vettük ki ) Mayer utat ne tessék félteni, a Mayer Mór Fia nem elveszett ember. Élelmes és mert macskatermész tü, talpra esik. Szóval ravasz. Valószínűleg nem mint ember, hanem mint gyáros, mint kereskedő, vagy mi az isten sistergő nyila Nem ismerjük a Mayer Mór Fiának a gyárát. Pedig azt hirdeti, hogy Szombithelyen nagy gyufagyára van. Bijosan. Nem gyár lesz az, hanem valami forgalmi vállalat. Magyar mez alatt osztrák gyártmányt forgat Magyarországon. Vagy gyáros más gyártmányaivá! is felrevezetheti a közönséget? Tarr Lajos, Surd község derék körjegyzőjeuek más fogalmai vannak a kereskedelmi tisztességről és a magyar ipar fontosságáról ós ezért a helyiségében levő szatócsüzletben nagymennyiségű gyufát foglaltatott le, mert Mayer Mór Fia szombathelyi czég az osztrák árut, mint magyar gyártmányt hozta Magyarországon forgalomba. A Mayer Mór Fiagyártása annyiból állott, hogy a csomagnak idegen szöveggel telenyomatott fedelét átragasztotta a következő magyar feliratú szines papírral: ,.Magyar Biztonsági Gyújtó. Mayer Mór Fia Szombathely." .... Mayer úr, a kis hamis . . . „Yarasd-Teplicz" gyógyforrásának ismertetése. (II. Folyt.) A hivatalos fürdő évad, május 1-től szept. 30 ig tart. — Évenként átlag 3000 intelligens vendég, és 40—50000 földműves osztálybeli, s iparos, — magyar, horvát, steier és tíumei, trieszti, — látogatja es élvezi a hatásos hőforrásnak, gyógyító erejét. Továbbá megemlékszem a gyógyforrás helyétől, 8 a kiránduló helyekről. A gyógyháztól gesztenye fa-sorok és árnyékos boglárfák között, az országúton át vezet az út a ligetbe. A bejárat előtt római fogadalmi tábla díszeleg ; mindkét oldalán „Nympfákkal", mely egy részét teszi, a hires „Nyrapheumnak." A hőforrás, mely kéjlak alakú tető alatt, négyszögben körülvéve régi római márvány emlékkövekkel, hitregetani alakokat ábrázol. A sokféle diszes szőnyeg virágok közt, — melyeket Antal Dostál főkertész ápol, — kies séta útak vezetnek a fenyő boglár, tölgy fák és virágoktól elbájoló fensikra, ahol virág ágyak kőit, gránit oszlopon áll, a „Rosario Madonna" fénylő szobra, melyet egy zágrábi kauonok állított fel. A séta útak közt, látható még, a „Mária" képe, egy tölgyfa sudarán. A gyönyörű liget legmagasabb pontjától, egy tölgyfa erdőhöz, melynek legmagasabb pontján lévő fensikról, mely „Tonimir" néven ismeretes, s a fürdő vendégek, legkedvesebb kiránduló helye, a hol jó ozsonna, tej, kávé ós bor, csibe kapható, elragadó szépségű kilátás nyilik, a varasdi és muraközi síkságra, a dél stiiiai hegyekre, az alacsony ós kedves szőlőhegyekre. Végül messze látjuk Csáktornyát, a Drávát, a a mint a nagy síkságon kígyózik. Másik kiránduló helye, a „Bednya" völgyben van, mely a rendezett tehenészethez vezet. Itt is kapható, tej, kávé, sajt, csibe és bor. Van még egy kiránduló hely, a turisták részére, a „Bründl", itt található fel, a legjobb ivó viz. — Egyszóval a merre csak tekintünk, mindenfelé más látképet nyerünk. Mielőtt közleményemet befejezném, magát, a hőforrásu gyógylürdőt körül övező Varasd-Teplicz nagy községet, igyekszem íöviden megismertetni. A nagy község templomát, márvány oszlopok, kiváló festésű képek, freskók díszítik. Érdekes itt a harangozás, mert itt a harangot sem ember, sem gépezet nem hozza mozgásba ; a harang áll,' s csak az ütőjével ütik a harang egyik s másik oldalát. Iskolája emektes ; nagy tantermekkel, tágas udvarral s nagy terjedelmű kerttel ; az épületben van a két tanító ós tanítónő csinos lakása. Az iskola, a nagy község végén emelkedik a magasba ; hol háboritlan csendes nyugalmában, a körül ölelő hegyek és szőlőkből, tantermeibe az élenyt tartalmazó üde levegő, csak ugy ömlik ablakain át. Tanitó kollegáira vendégszeretetétől alig tudtam szabadulni. Van a városban sok szép épület — gyógytára első rendű. Van 3 fővendéglője, — azonfelül több másodrendű. A fővendeglők közül kiemelkedik és a többit jóval feiül múlja: a másod számú szálloda. Ez a belatinczi születesü, s igaz magyar érzelmű VVeiss József vendéglője, aki nemcsak hogy szobd ár raelle't jó magyar ételekkel és italokkal szolgál vendégeinek, hanem azonfelül, mint kitűnő zenész, estenként hegedűjén, kizárólag magyar dalokat előadva, mulattatja és vidám kedélybe hozza azokat. Kereskedelme virágzó. Ott találjuk Kráusz Jakab és Rózenberg Ferdinánd vegyes kereskedőket ; akik magyar tejet szíva magukba, kedvesen eltársalognak, és szives útbaigazítással szolgálnak, az itt gyógyulást keieső magyar elemnek. — Gyümölcspiacza látogatott. Ezek után I-tennek hálát rebeg ajkam, hogy a fürdő egészségemet vissza adta ; nemkülömben hálás köszönetet mondok, előzékenysége és 8zive?fégéért a fürdő-Igazgatóságnak, az orvosnak s mindazoknak, akik rövid ott időzésemet kellemessé tették. Tihanyi Lajos. Körmöczi kavicsok. — KÍ8ztihand ! — Jó napot ! Igen, én mondok jó napot, s tovább billegik. Hát a szelíden sóhajtott kísztihand vájjon kire marad ? Kimondja azt ? Mondják kis púposhátú, göibelábu, tömpe orrú gyermekek. Mondják horpadt meliű, vörös kezű cselédek. Mondják vén, összeesett és összeaszott anyókák. De mondják e vidék kreténjei is, azok a törpe, fogoriú, ráncos bői ű sárga ki., emberkék is, nyakukon golyvával, hátukon koldueta Í8znyával. Igen, ők mondják. S szégyen rátok magvar gavallérok, ha még ezentúl is avval hódoltok, hogy — kisztihand ! * * • Kötmöczbánya háromszor van aláaknázva. Egy kis földrengés — 8 Szerbiában sírnak-rínak a Bogurailik. Repülnénk a föld alá valamennyien, de ott volna velünk r.«kis balkán állam összea ezüstje, aianva. Itt. csinálják a pénzüket. Hát tie/.tiek is vágyakodva-epekedve Duna-Tisza tája fele, várják-várják a csengő-pengő dinárokat, mert kell nekik, nagyon kell — az aprópénz. * » * M. kir. Pénzverde. Egv seramitmondó, ütöttkopott épület. Néhány kémény és meg van. Egyik okadja a fekete füstöt, kettő meg a fehéret. Bent sürögnek-forognak, kavarnak, mérnek, reszelnek, a egy furfangos gép ontja a fényes váltó pénzt. Kívülről rsak a pénz csörrenését hallani, mert egy ferde faköpönyeg ásitoz a néző felé, azokból a régi jó időkből, mikor még addig takaróztak az emberek, ameddig a faköpönyeg ért . . . * * * A tornyot azt már őrzik. Boldogabb helyeken az óra üt, itt meg az órát ütik. Ha egy negyedet üt az óra, oda se néz neki a kevély őr. Csak füttyent egyet. Ha két negyedet üt, kettőt füttyent. És így tovább. De ha már négy negyedet üt, nem állja meg a füttventésnél, hanem fogja a kalapács nyelét, s olyanokat üt, hogy hat, órajárásnyira is megsüvegelik érte az emberek, — de csak déltájban. * * * Itt egy utcza, ott egy utcza, lépcső itt, lépcső ott s csaturna mindenütt. Kutat nem fúrnak itt, csak bányát. Tehát vízvezeték van. — Mi fiszfezedéket iszunk, mondja az itteni német. Olyan kemény, hideg a vize, hogy mikor egyet kortyant az ember belőle, először megmelegíti a szájában, s csak ezután sóhajtja nagy jámboran : menj be a te uradnak örömébe. * * * Göcsejnek fővárosa : Kötmöczbánya. S ezennel ünnepélyesen meginvitálom a m. t. Ippeng Tonggot, fogja azt a krajezáros bicskával kiczifrázott botját, s térjen Japániából ide-övéihez. Meit hegy van elég. Mászhat itt olyan görbe utczákat, | olyan meredek hegyeket, hogy hiába mászná i meg észszel, úgy sem érné föl-lábbal. Ne féljen, I vonatunk az van. Lassú, személy, gyors, expresa. Olyan magasan repül, mint a daru, s egyik lyukból ki, a másikba be, csupa alagutakon járkál. írja meg hát, hogy nem jön. * * • Dimb-domb maga a város is. Piacza egy nagy lejtő. A temploma meg olyan magasan áll, hogy — ejnye, de csodálatos — öreg asszonyt nem látni benne. A barátok temploma az alant van. Oda járnak hát a reszketős fejű anyókák. Dühösködnek is eleget érte a barátok. De hát. uram Istenem, nem azért léptem ki én is ? . . . * * * A nép. Az áldott Isteni nép. Fapapucsban tipeg-tapog, 8 beszél magyarul, németül, tótul, arabul, stb. stb. Körülbelül itt állhatott valamikor a híres Bábeli torony. Majd megnézem. Földmiveléssel nem igen foglalkoznak, mert az aranyércz ós az aranykalász esküdt ellenségei egymásnak. Van itt pipagyár, festékgyár, bőrgyár. egy kis papírgyár, no meg a pénzverde.. Hát eldolgozgatnak napi 40—50 krajezárért, s nem szólnak egy szót sem. Nem boldogság az f * * * Valamit az intelligens osztályról is. Jártak önök Egerszegen ? Hát Keszthelyen ? Sümegen is ? Igen? Hisz akkor önök nagyon okos emberek. Önöknek már semmi újat sem lehet mondani. Annál is inkább, mert már a költő is azt mondta : járjatok be minden földet — teremi tette, teiemtette I * * » Iskolái szépecskén vannak. Óvoda, népiskola^ leány polgári, főreál, no meg a mi kis siketnéma intézetünk. Uj emberek vagyunk még itt. Az intézet tavaly létesült. Megnézik a növendékeinket, de meg minket is. Az utczán ránk mutogatnak : — Ni, ez tanítja a siketnémákat beszólni.. S mindenre olyan, de olyan nagyon kíváncsiak. Ugy-e, furcsa is, hogy a néma ajkok megnyílnak. Szerkesztő úr engedelmével egyszer majd erről is írok. (Tessék. Sz) * * * É8 még egyet. De nem ! Nem irhatok többet, mert szemközt muzsika szól, verburálnak, azaz .... Kü'önben, araint vesszük. Kis lányok zongoráznak, tyuhajoznak, s falhoz üsse a fejét az . . . Semmit sem szóltam. Házunk előtt egy fekete sárgára mázolt hintó állt meg — s én. elfordultam az ablaktól. Adomcsók </A Hévízről. A Balatonvidék laptársunknak ,.A hét" czikk-. irója rossz néven veszi, hogy a múltkori czikkeraben említést tetcem a Hévízről s annak tulajdodonosáról, gróf Fesztetich úrról. Támadásnak mondja az Írásomat, és olyannak tünteti fel, mintha a megyei hírlapírók szövetkezetének értekezletéből táplálkozott volna ez az iráa. Ennek a tisztázására kell felelnem egy pár sorban. A legeslegelső, a mire nyilatkoznom kell, az, hogy nekem, legalább is ebben a tárgyban, nem az értekezlet adott eszmét, sem irányt, sem tanácsot, fem utasítást. Az értekezleten egyes ügyekről speciálisan nem is tárgyaltunk Csak általános elvekről volt szó. A Hévízről ón már ezelőtt is irtam volt, a mikor szövetkezeti értekezletnek hire-pora sem volt, ezelőtt néhány évvel. Másodszor: Én nem mondanám támadásnak, még kevésbé hántásnak azt a kis megjegyzést, a mit tettem. Nem mondható ez még a HóvizrőS 8 annak tulajdonosáról való írásnak sem. Csupáa érintőlegesen ée például emiitóm, hopy íme itt vau ez a thóma is. Inkább a hírlapíróknak irtam 8 inkább ezeket támadtam (ha már támadásnak nevezzük), hogy mért nem adtak s mért nem adnak intelmet a Grófnak, jobban mondva környezetének, tanácsadóinak arra nézve, hogy tegye azt a nagy kincset Magyarország első fürdőjévé, tegye világhírű ós világkeresett fürdővé. Harmadszor: A Balatonvidéknek egyes tételeit is meg kell világitanom. Köszönettel veszem, hogy a Magyar Paizs-t jó lapnak tartja s munkásait becsüli. De igazságórzetemre hivatkozva csudálkozik, hogy csak hallott dolgokra támasz, kodom s égbekiáltó igazságtalanságnak mondja, ezt a kifejezésemet: „A fürdőn 30—40 embe