Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-22 / 38. szám

V. év. Zalaegerszeg, <904. szeptembe

r 22. 38. szám. Előöwtési ár: Egy ém 4 korona. Ml órre 2 korona. Nagyed évra 1 kor. £gy«* Mám 8 fillér. Hazai iparczikkek hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőséi' és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJKLB1TIK HETENKÉNT C S "Ű~ T Ó R T OKLÓKT ESTE. Szövetkezeti ügy. A szövetkezetek nemzetközi kongresszusa most tartotta első ülését Budapesten. Ezen az összejövetelen busz nemzet van képviselve. A tanácskozások napokig tartanak. Gazdag tartalmú programm köti ide az általános érdeklődést. A szövetkezet egy humánus hajtás a gazdasági élet törzsén. Ha egyetlen szó elég volna magyarázatul, azt imám, hogy a szövetkezet : megváltás. Még pedig erkölcsi és vagyoni megváltás. A gyönge védelme az erős ellen ; szegény embernek istápja. Bástya az uzsora ellen, oltalom a csalás ellen, menedék a hamisítás ellen. Hazánkban sokan fonákul ítélik meg a szövetkezeti ügyet. Kivált a fogyasztási szövetkezet eszméjét akarnák üldözni. Ugy vélik, hogy általa csorbát szenved a kereskedelem. Ráfogas. Ha uj füszeresboltot, vagy uj vasasboltot, .vagy uj pipereüzletet nyit valaki : kérdem, csorbult-e a kereskedelem ? Tiszta sor, hogy nem csorbult, hanem gyarapodott. Nos, a fogyasztási szövetkezet sem egyéb, mint egy uj bolt. Igaz ; a szövetkezet tagjai arra határozzak el magukat, hogy saját boltjukból vásároljanak. Hát aztan ? Nincs-e joga minden falu népének elhatarozni, hogy ne a meglevő üzletben szerezze be szükségleteit, hanem a szomszéd falu boltjában ? A kereskedés terén nem ismerek kiváltságot. Monopóliuma is csak az államnak van. Külföldi vendégeink csodálkozva fogják olvasni az Országos Központi Hitelszövetkezet és a «Hangya* fogyasztási szövetkezet évi jelentését. Bizonyára fel fog lünni, hogy a hitelszövetkezet hálával emlékszik meg a kormány támogatásáról ; ellenben a «Hangva» panaszkodik a közigazgatási és pénzügyi közegek eljárása miatt. Miért kedvencz gyermek az egyik és miért mostoha a másik ? A népnek pénzre van szüksége. A hitelszövetkezetnek köszönhető, hogy a nép olcsó, termékenyítő pénzhez jut. A hitelszövetkezet tehát áldás. De a népnek ekevasrn, kaszára, petróleumra stb is van szüksége. A fogyasztási szövetkezetnek köszönhető, hogy ezen árukat a nép olcsón, hamisittatlanul kapja meg. Ilyenformán a fogvasztási szövetkezet is áldás. Miért gyámolittatik tehát az egyik és miért nem gyámolittatik a másik ? Minden uj alakulás bizonyos mértékig érinti a régi alakulásokat. A gőzfuvarozás zavarba hozta a tengelyen és vitorlán való fuvarozást. A gépmunka alterálja a kézimunkát. A lankaszter leszorította a nyilat. A hitelszövetkezet redukálja a pénzintézetek váltótárczáját. A fogyasztási szövetkezet csökkenti a szatócs forgalmát. Hát aztán ? Ne baladjunk ? Ne tökéletesedjünk ? Am, megszűnik e a hitelszövetkezetek miatt a pénzintézetek szükségessége ? Nem. Csak rendes és természetes mederbe terelődik a forgalmuk. És a kereskedelem — vájjon szenved-e a fogyasztási szövetkezetek miatt ? Nem. Mert a nép szükséglete és vásárló képessége nem csökken. Csak a szatócs rövidül meg, mint egyed ; de a tömeg jól jár, mert kiszabadul az egyed hálójából. Mióta lehet az egyed érdekét a tömeg érdeke fölé helyezni ? Hány falusi szatócs van ? Vegyünk minden községre egyet. Tehát a magyar korona országaiban van tizenháromezer szatócs. Ezeknek az érdekével szemben áll tizenkilenczmillió lakós érdeke. Lehet-e pirulás nélkül a szatócsok érdekét többre becsülni, mint a nép érdekét ? A fogyasztási szövetkezet őshazája Anglia. Meri-e valaki állítani, hogy Angliában a kereskedelem háttérbe szorittatik ? Az angol nemzet eléggé fölismerte a kereskedelem fontosságát ; világuralmát főként kereskedelmének köszönheti. Az angol nemzetnek vére, csontja, izma a keres

1 edelem. Ennek daczára Angliában fejlődtek legvirágzóbb fokra a fogyasztási szövetkezetek. Mondta-e valaha valamire való angol kereskedő, hogy a fogyasztási szövetkezet az angol kereskedelemnek ártalmára van ? És volt-e valaha angol kormány, mely a kereíÁédelmet féltette volna a fogyasztási szövetkezetektől ? Pedig Angliában nem jelentette a fogyasztási szövetkezet a nép felszabadulását az áru-uzsora, a csalás és a hamisítás alól. Ellenben nálunk ezt jelenti. Hiszen még a székesfővárosban is, ahol nagy a verseny és szervezve vau az ellenőrzés és gyakori a büntetés, hivatalos kimutatás szerint a tejnek 30 százaléka, a paprikának 20 százaléka, egyéb fűszereknek 46 százaléka, a c/ukornak 9 százaléka, a tejfölnek 42 százaléka, a vajnak 34 százaléka, a sajtnak 18 százaléka hamisítva van ! Mi történhetik még falun, ahol nincs vegyvizsgálat és laza az ellenőrzés ? ! Hazánkban a szövetkezeti ügy uj keletű. De adataink nem lehangolok. A Központi hitelszövetkezet érdekkörében immár 1653 hitelszövetkezet működik 366.721 taggal, 700,273 üzletrészszel, 34,040.734 korona értékben. A takarékbetétek 21,190.955 koronára rúgnak ; a tartalékalap 2,284.738 koronát képvisel. Nem csekély örömöt okoz az a körülmény, hogy Horvátország nyolcz vármegyéjéből 1231 községet magában foglalva, a központi hitelszövetkezet vezérlete alatt 253 szövetkezet alakult 109.247 üzletrésszel. Azt látom ebből, hogy a központ különös figyelmet fordit Horvátországra. Az arány meglepően örvendetes. Mert a szűkebb Magyarország 12593községében 1400 szövetkezet működik ; viszont kizárólag Horvátország 533 községében 253 szövetkezet. Nagy és áldásos politikai czélt is szolgál tehát a központi hitelszövetkezet, mikor népgazdasági érdekek termékenyitő szálaival fűzi hazánkhoz a testvérországot. A „Hangya" 471 fogyasztási szövetkezettel áll érintkezésben. Ezeknek alaptőkéje 1,491. 576 korona, tartalékalapíö^'8^.848 korona' árukészletük 2,334.292 korona, áruforgalmuk 9,035.067 korona. Nem sok. Azonban a Hangya csak öt év óta működik. Sok időt vett igénybe az organizáczió. Balitéletekkel kellett és kell ma is megküzdeni. A kereskedelmi és iparkamarák üldözik. Fejlődése azonban biztos és nagy arányokban fokozódik. 1900-ban az áruforgalom 2,801.226 korona volt, 1901-ben fölment 4,341.170 koronára, 1902-ben 6,040.982 koronára. A Hangyát gróf Károlyi Sándor hozta létre milliókra menő jótállással és emberi erőt meghaladó buzgósággal. A szövetkezetek nemzetközi kongresszusán népűnk minden igaz barátja hálatelt szivvel hajtja meg zászlóját Károlyi Sándor gróf előtt. Bartha Miklós Sopron-, Moson-, Vas- és Zalayármegyéknefc kiválóbb iparosai. — A soproni ipa,-kiállításon. — Vaszary Kolos herczegprimás azt mondá a koronázási nagy évfordulón, hogy „Kard szerezte s kereszt tartja főn a hazát." A tudós főpapnak ezt a költői mondását nem szükséges, nem is illő, sőt nem is volna szabad kritizálni, — mert szép és jó mondás. De sem a mondásnak a tekintélyét, sem a vallásnak a hatalmát nem bántjuk avval, ha hozzátesszük: hogy föntartja a hazát még azonkívül az ekevas, a gyalu, a tű stöbb efféle apró szerszám is. Ez a hozzátoldás a soproni iparkiállitáson jutott az eszembe. — Imádkozzál és dolgozzál! Nem ismételhetem a gyönyörű kiállításnak az ismertetését, a látottak feletti örömöt s a büszkeséget, mely minden honpolgárnak eltöltheti a keblét ilyen műveknek a láttára. Csak azt mondom, hogy egyesek öröme a nemzetnek is öröme, s egyesek boldogulása a hazának is boldogsága. A soproni iparkiállitáson, melyet láttunk, minden egyes iparczikk nemzeti boldogulásunk templomához egy-egy téglagarab. Uraim! Le a kalappal a munkások előtt! Múltkor csak a zalaegerszegi 22 iparosnak a kitüntetését említettem fel. Most felsorolom a soproni kiállításon részt vett négy vármegye derék iparosainak csoportok és fokozatok szerinti kitüntetéseit. 438 iparos ember részesült az elismerésben. Kiosztottak 30 díszoklevelet, 61 kiállítási aranyérmet, 116 ezüstérmet, 126 bronzérmet, 87 elismerő oklevelet, 6 drb. országos iparegyesülett ezüstérmet, 12 drb. országos iparegyesületi bronzérmet. (A díszoklevél egyúttal az aranyérem használatára is jogosít). A 438 kitűnt iparos a következő: Díszoklevelek. I. csoport. ( Vas- és fémipar, gépgyártás.) Seltenhofer Frigyes fiai Sopron, Hirtenbergi patron, gyutacs- és érczáru-gyár Moson, Kiihne E. gazdasági gépgyár Moson, Magy. kir. államvasutak gépgyára Budapest. 3VCa.± számnnls: ÍO oldalra -fcex-.ied-.