Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-15 / 37. szám

2 M A G YAR PAIZS 1904. szeptember 15. Egj szerűen azéit, liogy a szegény, tudatlan parasztnak ne legyen élelmes és megbizható vezére, ki az áruismében, a beszerzési források dolgában és az elementáris könyvvezetésben okos útmutatással, tanácscsal és ellenőrzéssel szolgálhatna. Ezen intézkedésekkel a kamarák a fogyasztási szövetkezetek életfonalait akarják ketté metszeni. Ugyan miért 1 A meglevő kereskedelem érdekében. Szent Isten ! Hát a falusi szatócs kereskedő ? És ha az volna is, — hát nincs szabad verseny '? A kazár szatócs ellen, aki hamisit, csal, uzsoráskodik, bezzeg nem emelték föl a kamarák eg.\ haugu szavukat. Hanem, ha a nép lábára akar állani, kezébe akarja venni saját sorsat, intczvényesen akarja magát oltalmazni a hamisítás, csalás, uzsrra ellen : ebbtn veszélyt látnak a kamarák és ez ellen felszólalnak és igen gyalázatos tanácsokat adnak a kormánynak a fogyasztási szövetkezetek megfo.jtására. Óh, derék 1 amarák ! Bartha Miklós A soproni kerületi iparkamara kongresszosa. — Eredeti tudósítás munkatársunktól. — Szeptember 11. Már 10-én zászlódíszben volt. a város, s az iparosok előkészületeket tettek a vendégek fogadására. A Pannónia szállóban volt az umeikedési estély. Olt volt Andor keresik, miniszteri titkár, dr. Lengyel Zoltán, Mukits Simon, Udvary Ferercz orsz. képviselők, dr. Töpler polgá. mester, Ulein Károly kamarai elnök, valamint az iparkamara tisztviselő l<ara. a kiállítás rendező bizottság összes tagjai, a tanáii kar szintén képviselve, a zalaegerszegi iparterületet Papp Alajus és Csik László; a Csáktornyái: Pt trícsós Horváth képviselték. 10 óiakor megtelt a kas/inó nagyterme az iparosok táborával. Zsombor Géza a végrehajtó bizottság elnöke alakulásra hívja fel a kongresszust, aminek megtörténte után, a megválasztott Ullein Károly kongresszusi elnök szép szavakkal üdvözli a megjelenteket, valamint az előadókat, bemutatja a képviselő utakat, konstatálja hogy 17 ipartestület van képviselve, s a gyűlési megnyitja Töpler Károly polgáimes'er üdvözli a vendégeket s Isten áldásá' kéri munkájukra. Andor miniszteri titkár bemutatkozik a kongresszusnak s nagy hatású beszédben tolmácsolja a kormány érdeklődését, az iparosok ügyei iránt, jelenti, hogy a minisztetiuml an nagy munkahalmaz van már összegyűjtve az ipartörvény revíziója czéljából és kilátásba helyezi, hogy 1905 folyamán a képviselőház asztalát a fog kerülni a javaslat. Ullein Károly tlr.ök gróf Zichy Jenő táviratát olvastatja föl, melyben ez távollétét menti ki. Ezen felszólalások után követke/.ett az előadók szereplése. Az önálló vámterület előadója dr. Lengyel Zoltán 2 órás beszédben ismerteti az önálló vámterület szükséges voltát, ennek keresztülvitelét, ő első sorban az iparosok tömörülésében, szervezkedésében látja kivihetőnek, ostorozza a nembánomságot, — azt mondja, — hogy nem annyira az állami vámsoromp^kat érti ő, hanem minden magyar embernek a saját háza előtt kellene lenni a vámsorompónak felállítva, ugy. hogy azon semmiféle külföldi áruczikk be ne tudjon hatolni. Nagyon könnyű volna ezt elérni, ha Magyarország tényleg magyar lenne. Mert az osztrák ipar, ugy mondja, rongy, nem versenyképes, ezt bizonyítja Tisza István nyilatkozatával is, szemelvényeket olvas fel egv ipari lapból. Kimutatja, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban az iparoktatás terén hiányzik a szaktudás, azt kívánja, hogy őfelségétől elkez^ Í mindenki magyar legyen ebben az országban, e csak magyar portékát vásároljanak, majd megfogja látni a kormány, hogy önön magától fog bekövetkezni az önáiló vámterület aneikül, hogy azt valaki éiezné. Szól a kereskedelmi es iparkamárákról, rosszalását fejezi ki e kettőnek együtt működéséére, meit igy nem bir megfelelni azon magasztos hivatásának, hogv az ipai fejlesztésre irányuló tszkőzöket felhasználná. Kéri ennek szétválasztását. Az önálló vámterület behozataláról határozati javaslatot terjeszt j elő, mii. a kongresszus egyhangúlag nagy lelkej sedéssel elfogad. Mukits Simon az iparlörvéuy módosításáról szói A gazdasági viszonyok előmozdítójának nevezi a raagjar iparosokat. Á legnagyobb szaktudással veszi bonczkés alá a meglevő átkos ipartörvónyeinket. Erősen kikel a koimány ellen. Bűnnek, muiónyli-tnek uevezi az áliatD eljárását, a 872. tczikk 8. §-át, a mely a szabad ipart behozta, ugymoniija, ezt egyszerűen átültetik a német kormánytól a zsenge magyar ipar megfőjtására. Valamint rossz az a 884. tcz. is, melv a kontárokat s a piszkos 'tőke vagyonosodását segíti elő, ugt, hogy a tanult iparos jol megtanult iparát kénytelen ho'mi fele. 20 forintos hivatal szolgai állásért ott hs-gyni, a 884-ik ipartörvény következő szakaszai ellen fölhoz minden bizonyítékot: 3, 6, 7, 8, 26, 41, 48, 123, 126, 183 s e szakaszokat gyö eres átdolgozásra ajánlja a törvényhozásnak. Foglalkozik az ipartestületek h'.táskörónek kiterje ztésével. mert. most a testületek a katonai és adóügyek nyilvántartására vannak felhasználva, mig tagjaik éideke.ikert semmit nem tehetnek. A fegyencz munka kérdésénél nagy méltatlan kodassal tzol a kurmány eilen, általános zaj közt és tetszés nyilvánítás közt a kormányt a rossz munka foigalomba l.ozásával vádolja a kis iparosok káiaia A/ ipai testületekre kívánja az iparengedélyt k kiadását átiuházni és az engedély csakis szakkép/ett iparodnak legyen kiadható, meg üzlet ve zt tő melieitse gyakorolhassa szabadon az ipaiü,óst olyan nrnber, ki azt nem tanulta, kivételes joggal b:inának erre az özvegyek és áivák miut tői >ényes jogutódok. Továbbá sürgősen ker intu/kódéet a há/alási törvény meghozatalára, mert ene az egyedüli 1852 szeptember 11-én kiadott császári rendelet az egyedüli szabály Továbbá az iparkamaraknak külön való felállítását sürgeti, mert ez ideig a kamarák csak is a töke érdekeit képviselték, valamint az iparosokra az általános szavazati jog kiterjesztését sürgeti. 2 óráig tartó érdekes beszédet befejezve a kongreszszus lelkes éljenzése kozt határozati javaslatot feijes't be, mit a kongresszus is egyhangúlag el fogad. Udvary Ferencz or.sz. képviselő a kisipar hitelügyeiről tartott fontos előadást, hangoztatja a kisiparosokra az eddigi drága hitel fennállását, követeli az olcsóbb °/o számítás mellett lehetővé tenni az iparosokra, hogy ők bármilyen nagyobb vállalkozásba belu bccsátkozhassanak. IVa órai előadását befejezve szintén az iparkamaráknak külön való szervezését süryeti ós határozati javaslatot terjeszt be, amit a kongresszus egyhangúlag elfogad. A következő előadó Lapp Alajos zalaegerszegi iparos, kinek beszéde a következő: Tekintetes elnökség! Tisztelt kongresszus! A zalaegerszegi ipartestület folyó év julius 11-én tartott előljárósági ülésén hozoU egyhangú határozata folytán, egy kedves kötelességet rótt reám akkor, a midőn azzal a megbizatással kiildő't ki a mai iparos-kongresszusra, hogy egy nemes intézmény eszméjét önök előtt, kedves iparos társaim fellendítsem és erre vonatkozólag egy határozati javaslatot teneszszek a mai kongresszus elé. Nagyon tisztelt kongresszus! Ugy hiszem, mindnyájan érezzük hiányát azon áldásos intézméuynek, mely bennünket összefűzni van hivatva, hogy a mai mostoha viszonyok közt ugy a magunk, mint családunk részére biztosítékot nyújtana azon esetre, ha a munkaképtelenség bekövetkezik. Tudjuk azt, hogy a sok teher, a melyeket vállainkra raktak, csak igen kevés esetben engedi meg közülünk egyeseknek, kik különös kegyenczei a szerencsének, hogy fárasztó munkája után oly helyzetet teremtsen magának, melylyel az agg kor, a munkaképtelenség beálltával gondnélküli megélhetés legyen számára biztosítva. Ha \égig nézzük a társadalom bármely osztályát, azt látjuk, hogy az állam és a megyék nyugdijat biztosítottak munkásaiknak, s ezt tették több érdekcsopoitok is. Van nekik nyugdijuk, csak mi iparosok maradtuuk el, s nem bírtunk eddig magunknak nyugdijat teremteni. Ne vádoljuk magunkat, mert hiszen nagyon sok helyen tanácskoztunk efölött, hoztunk határozatokat is, sőt egyes helyeken létesítettek is nyugdíj intézetet, de ez uraim nem elegendő arra nézve, hogy az országnak nagyszámú ipaiosai megnyugvást találjanak. Tudjuk azt, hogy egyesülés utján nem tudnánk már olyan nyugdíj intézetet alakítani, amely hivatásának megfelelni tudjon, de azt a mngas koimány sem engedi már, amint azt a Belügyminiszter ur folyó évi augusztus hóíll-en keit 23949/904. sz. rendeletében kimondotta. Tehát mast nem tehetünk, minthogy kényszer m< don teiemtsük meg nyugdijunkat. Kedves polgártársak ! Mi több százezerre menő ipaiosok, kik az államfentartásban fontos tenje zők vagyunk, ne nézzük tétlenül a magunk es utódaink jövőjét. Iparkodjunk a nyugdíj intézetünket megteremteni! Tudjuk, mily szomorú a helyzet, mert látjuk napról-napra, hogy a megtört és kifáradt iparos társunk, ki teljes életében a munkának élt, öteg napjaira kénytelen ugy magát, mint családját könyöradományokkól fentartani. Tisztelt Uraim! Ezen bajokon csak a töivéoyhozás segíthet, tehát forduljunk a magas kormányhoz 8 kérjük őt. hogy nyújtson a'kalmat és adjon módot ac rrszágoa iparos nxugdij egyesületnek megalakulására, mert nem hiszem, hogy ezen iparoe osztályt, mely hasonlít egy szorgalmas hangyabolyhoz, ezen fontos kérdésnél mostoha gyermekének tekintené és ne hozna anyagi áldozatot. Kérjünk a magas kormánytól egyelőre egyszer és mindenkorra, nyugdíjalapunkhoz méltó hozzájárulást, mert ha a gazdasági cseléd pénzt árt te temes óvi segélyben részesíti, akkor méltán várhatjuk mi is a segélyezést. Hisz ha nyugdíj ügyünket megteremti, ezzel csak az iparfejlesztést mozdítja elő 8 legnagyobb mértékben, mert azt hiszem, mindenki szivesebben fogja kezébe a szerszámot, ha azt tudja, hogy öreg napjaiban nyugdíjban részesülhet. Tisztelt kongresszus! Sajnos, hogy a tapasztalat arra vezet bennünket, hogy saját érdekünk előmozdítására is kényszert kell használnunk, de más módct nem találunk s azért kell, hogy törvényhozás utján legyen biztosítva a nyugdíj befizetés és az minden iparosra kötelezővé tétessék. Uraim! Kell tehát, hogy mindnyájan egy test, egy lélekké olvadjunk ! I Közös czélunk! Közös eszménk legyen jelszavunk ! Tömörüljünk, kössünk szövetséget mi itt e helyen s kiáltsuk: egy mindért, mind egyért. Erősítsük meg jelen fogadásunkat, hogy méltók tudunk lenni az utókor becsülésére azzal, hogy a következő határozati javaslatot mai napon egyhangúlag érvényre emeljük. Határozati javaslat: 1. Mondja ki a kongresszus, hogy felterjesztést tesz a magas kormán-hoz az. iránt, hogy mielőbb nyújtson be a képviselőházhoz törvényjavaslatot az iparosok nyugdijbefizetóse tárgyában. 2. Kérje fel a kongresszus a képviselőházat nyugdíj ügyünk felkarolása iránt. 3. Mondja ki a kongresszus, hogy ezen hatázat minden magyarországi ipartestületnek megküldéssé:. s a.

7ok kéressenek fel, hogy ily értelemben tegyenek mielőbb felterjesztést a m. kir. kereskedelemügyi minisz'er úrhoz. 4. A felterjesztés és egyóbb intézkedés megtételével a kongresszus az elnökséget megbízza. Zalaegerszeg, 1904. évi szeptember hó 3-án. Benyujija Papp Alajos, kefekötő mester. A kongresszus elfogadta a miniszterhez kiildendS felirat szövegét is, mely a következő: Nagyméltsóságu Miniszter Ur Kegyelmes Utunk! Bizonyára van Nagyméltóságoduak tudomása arról, hogv a hányszor az iparos jövőjére gondol, mindannyiszor felhangzik a jaj szava is, mert tudja, hogy öreg napjaira koldusbot vár reája, hiába dolgozik, hiába tür ós szenved, nincs segítsége, könyöradományra szorul, ha nem tud dolgozni és ha kiesik kezéből a kenyérkereső szerszám, igaz, hogy an«ak, akinek vagyona van, nincs szüksége segelyre, de sajnos, a 300 ezeret tul haladó iparosnak 75% része vagyontalanul éri el munkaképtelenségét — az ilyeneknek kell a segítség. E<eknek nevében emeljük fel kérő szavunkat, 8 ezeknek a nevében kívánjuk az Országos iparos nyugdíjintézetet megteremteni, melyért országszerte már évek óta harczolunk, a hozott határozat csak ritka helyen érvényesült, mert az országban alig néhány ipartestület alakította meg nyugdíj intezetét tagjai számára. A soproni iparos kongresszus csak örömmel i látja a magas kormánynak a szoczializmus k»r| désekre ezidáig is tett iktóz.kedéseit, erős ueggyőződésben vagyunk, hogy azok rövid időn lelüí.