Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-18 / 33. szám

magyar paizs 1904. au gusztus 18. Ariejtések magyar iparra (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A fiumei tengerészeti akadémiához kórház pivillon épül. — A trencséni államépitészeti hivatalhoz aug. 27 ig templom és paplak helyreállítására. — A szegedi m. kir. pénzügyigazgatósághoz aug. 19-ig átalakítási munkára. — A znióváraljai kir. 'járásbírósághoz aug. 27-ig füttéshez való dolgokra. — Az ipotysági kir. törvényszékhez aug. 30-ig stearin gyertya szállítására. — A kulai kir. járásbírósághoz aug. 28-ig tűzifa szállításra — Pest Pilis-Solt-Kiskunvármegye alispánjához aug 31-ig kőanyag szállitá-ára. — A balasa gyarmati államépítészeti hivatalhoz aug 30-ig híd epitésére. — Az esztergommegyei áll. építészeti hivatalhoz szept. 3 ig Dunahid mázolására. — A kaposvári áll. építészeti hivatalhoz aug. 22 ig t mplom és paplak helyreállítására. — A trencséni áll. építészeti hivatalhoz aug 22-ig különféle munkákra. — A szmtgothárdi m. kir. dohánygyári igazgatósághoz szept. 6 ig fanemüek szállítására. — A beszterczebányai áll. épitészeti hivatalhoz aug. 25 ig kántori lak helyreállítására. — A decreczeni áll. épiteszeti hivatalhoz aug. 24-ig utkaparóház építésére. — A soproni áll. épitészeti hivatalhoz aug. 31 ig beton átiesz épitésere, — A m. kir. szabadalmi hivahoz szept. 6-ig könyvkötői munkák biztosítására. — Az arnnyo? maróthi áll. épitészeti hivatalhoz aug. 23 ig híd helyreállítására. A gyulai törvényszék elnökéhez szept. 17 ig irodai anyagszerekje. — A szekszárdi törvényszék elnökéhez szept. 2-ig tűzifa, gyertya és szolgaruházat szállításra. Eladó jó állapotban levő zongora. Czim a hivatalban. 0—2 Eladó bútorgyári gépek. Egy tiz lóerejü gőzmotor, — egy abricht-gép vésgéppel 45 ' czmt. széles, Egy vastag gyaluló gép 50 cztm. \ széles. Egy szalagfürész 90 cztm. kerék. Egy ' kezelő gép (Frais mashine) n

o/ioo. Mindezen gépek Ernst Kirchnertől származnak, egy évig használatban voltak ; teljesen jó karban vaunak, jutányos áron eladók az üzlet jólhagyása miatt. Bővebbet megtudni Adamicza Ede, butorgyá-ában Zsolnán. 2-0 Csarnok. Nyilt levél a „Magyar Paizs" alapítójához. Tiszte't barátom ! Azt mondják sokan, hogy a tudomái y a kereszténység oktalanságát és lehetetlenségét bebizonyította: akkor pedig resigr.álva meg kell hajolnunk a tudomány döntései s itéle.ei előtt, minden tekintet nélkül a személyi hajlamokra. Kedves baiátcm! Ezen nemes elméleteket én is birtam. Renánüal sajnálkoztam önmagam fölött, én, a ki azon szomorú helyzetbe kerüitem, hogy kénytelen valék megtagadó' azon hitemet, a melyet legszívesebben megőriztem volna. Ugy éreztem, mintha vértanú és h5s lennék, mert vigasztalásdus illúziómat a szigorú igazság oltárán áldoztam föl. Hát kedvesem 1 ez mind igen szép, de éppenséggel nem igaz! Ha gyermekkorom hitét csakugyan szívesen megőrizni akartam volna, akkor hát miért is hegyeztem annyira fülemet, midőn oly hatalmasan kezdtek harsogni a felszabadulás trombitái ? És mit akartam elérni? Birni akartam a földet, az eget pedig hagyni akartam az angyaloknak s a verebeknek. Ez volt a csatakiáltás, ez a harczi lárma! Élet boldogság és e világ nagyszerűsége volt az, a mit nekünk a k,sértés hegyének csúcsáról mutogattak. Mi pedig leborultunk s imádtuk azt, a ki állította, hogy az ő hatalmában van nekünk mindezeket ajándékba adni. Ez a mi szabad gondolkodásunknak s általában minden szabad goudolkodísink a goaezise. Tudom ugvan, hogy vannak még olyanok akik a stoikus igazság-szeretet bo'c

3ész köpenyében magukat bebuikolják. Da az ös3zes nyílt szívű költők már regen kifecsegtek a titkot, a hitet lenség titkos tanát. Ez pedig abban áll : „ma jött világra az igazság." hanem áll ez ebben: „ma. támadt föl halottakból az öreg Pan". Mert a hivők és hitetlenek: ezek csak elméleti nevek; de a harcz, jz gyakorlati; harcz ez, az akarat harcza, harcz a szellem akarata s a test akarata közt; harcz az Isten és a világ kö<t, harcz a Krisztus ós Antikrisztus között. És az igazi ellentéí: keresztény vagy pogány. Kedves barátom 1 TB még egyszer azt mondod, de hát a tudomány, r a tudomány! Erre én azt jegyzep meg, hogy a tudomány nem valami befejezet!kódex a melyet egész összeségében mint tiltako^st a hit ellen fölállithathatnánk. Van olyan jidomány a mely ilyesmire soha sem gondolt;] van olyan tudomány is, a melyet egyes tudósolj csakugyan erre használnak }ö'

; hogy a hit elIeiKfölábitsák. Azonban a tudomány magában vevefndiff'eren?. Ha a tudomány él a kereszténység összeegyeztetlenek Lnnének, ajior azt kellene állítanunk és bebizonyítanunk, ogy a legnagyobb tudósok eo-ipso a legbuzgóbljhitetlenek is. De amit tudod, ez nem ugy van. Sőt gyakran a lenagyodb tudósok épankifejejezetten vallásosak, [egemlitem csak Kopernikust, Newlont, Pascalt st| A legújabbak közt meghalt Pasteur mint keres^ny, s Edison élete is teljesen keresztény. j Sokkal mélyebb,1 le kell szállnunk a szobatudósok, némely tiárok, számmescerek közé. Itt találod a hitetlenek; s itt találod egyúttal az igazi poezisnek leáuzgóbb tagadóit. Mert a tudós szellemi gőg nemiajol meg a kinyilatkoztatott igazság előtt. Édes barátom Nézetem szerint csak két pout van, hol a kerts:5nység az Istenség beavatkozását föntartja mainak a teremtés fejlődésébe; az egyik az élet ledeténél, a másik pedig — az ember keletkezénél. Miután ez ani meggyőződésünk, akkrr valóban nem tudói kedves barátom, miért akarnánk tovább pogány lenni. Igenis azér<mert ezen földi élet nekünk elegendő, s me nem szükséges, hogy valakinek más istenei gyenek. azon egy igazi L-tennél, a kinek neve: ját és az én lelkem! S ez az e<edül valódi érvényes ok; s az is volt mindig, paradicsom kerttol kezdve, midőn a kigyó ig szólt Évához: „Legyeteu olyanok, mint az Ist*" Rizcnvosí érdemes megkisérJeni azt, amit a kigyó kilátoa helyezett Évának. D^ ezt «nem érjük az ön isteni r és utján, a mely a zendülés föllázadásnak az ut ja, hanem elérhető c ak azon ut' n, a melynek neve: via crucie. És azppen a földi életnek czélja, hogv a léleknek ílasztania kelljen ezen két ut között : az énhe;. a világhoz vagy pedig az igaz Istenhez vezeut között. Éi az választás szól azután az örökkévalóságra ! A ki.z Istent választja, az az Istent találja meg; s lála után örökké nézni és biini fogja a

z — ikkévalót. A kpedig a táját „én

u-jét vagyis önmagát választ'az örökre át lesz adva a magánynak és lelkireseégének. S e*i semmi igazságtalanság ninc?en. Mert az Istimindenkinek megadja a^t, a mit az illető akait,vánt s a mit választott! Cselkó József. Levél a levélre. vagyok tisztelve avval, hogy hozzám van intézez a mély és szép tárgyú elmélkedés. Ugy kellmi azonban, hogy nem névre és személyre szóianem inkább csak az időhöz, melyben én is vok s a kortársakhoz, akik között én is élek mozgok. Ikell lenni, mert evvel a thémával én nemcsa'Ogy nem foglalkoztam tudomásom szerint reriro, sem kontra, sem írásban, sem szóban, íőfiallgatólagosan ugyan, de viselkedésemből ki<hetőleg inkább a pártján állok ennek az eletnpk. nagy tárgyhoz méltó készültségem ninc3. azért kell hallgatnom róla. Saját elmélkedósfJzért van Elmélet a képzelődés segítségével. u tariom én is, hogy a tudomány sohasem l*t illentége a vallásnak, jobban mondva a hitnek. Mmdjuk ezt inkább egyszóval : theologiának. Nem ellensége a theologiának, sem a költészetnek. Költészet alatt azonban ne értsünk minden versírást. Senki se vegye rosz néven, ha a gondolatszabadságánál fogva azt mondom, hogv a theologia ós a poézis egymással testvérek. Édesan\jok a phantázia. Szép daliás legények, jó katonák, bátralc és hősök, Kisérőjök, fegyverhordozó szolgájok a tudomány. Nemhogy ellenkező irányban, de még más más uton sem járnak; min iig ugyanazon uton ós ugyanazon iránybm. De adjuk meg a tudománynak jobban a tiszteletet. Ne mondjuk őt cselédnek. Legyen hadsereg. A képzeletnek bátor gyorsvérü gyermekei: a theologia és a poézis, a tudomány táborának előfutárjai. Ismeretlen tartominyokon könnyedén átszáguldoznak. S mindig nyomukba kél a hadsereg. Ezek az előfutárok az anyjoktól kapott szárnyakon röpülnek, a tudomány botra támaszkodva megy; és tapogatódzva halad; és sehova olyan helyie nem lép ahol a képzelet, a képzeletnek két fia: a hit és a költészet még nem járt volna. Mindig előljárnak, mindig ismeretlen — az észtől ismeretlen utakon rohannak, s a hol a tudomány nyomukba kelve egyik másik birodalmukat elfoglalja, ott már nekik ninc

1; mit keresniök. Ők onnan ki vannak űzve. I)e nem esnek kétségbe. Ez a rendeltetésűk. Tovább mennek. Uj utat törnek — a tudomány számára. Volt idő, mikor a képzelet az isteneket völgyekben fák tövéhez, patakok, források pirtjíia tette, , — majd az Olympus hegynek is a legtetejére ültette. Jó darabig ez volt a hírnek és a költészatnek a biro' dalma.JöUalu

jdsereg,atudomány«raagának foglalta ezeket a helyeket. A ket ifjú innen kiűzetett, s tovább szálltak, magasabbra emelkedtek. Nyomukba kelt a tábor s döngeti a tudomány az ég kapuját is, de máig még be nem vette. Legalább is, csak a mit eliőglal, csak az az övé. A futárok mindig tovább mennek. Az ők birodalmok mindig biztosítva van. őket a tábor soha el nem fogja, soha lánczra nem veri. Minek is? Nem ellenségek. Sőt egy czélt szolgálnak. Olian a theologia és poé/is a tudomány e'őtt, mint a hajnalhasadás a nappal előtt; olyan mint hajnalhasadáskor a napnak előre küldött sugara. Feljön a nap s bebizonyítja mit félórával ezelőtt sueár-hirnöke jelentett, hogy világosság van. Mindig kiséri a sugarát s soha el nem éti. Soha el nem éri, s mégis mindig megyen utána. A hittel ós költészettel soha ugyanegy helyen niucsen a tudomány, de mindig ugyanazon az uton, ugyanegy irányban vannak egymással. En ezt igy tudom. De ha nem igy van, nem tehetek róla. Borbély György HST^iltH-béir?.*) A vidéki újságok flgyelméba. „Ingyen háztartási mérleg" s csillag alakba rakott kes- kanál- villának a kepe. Ez az, amit. figielmökbe ajánlunk a vidéki lapoknak. Egyszer már kihirdettem a Nyilttérben. hogy óvakodjanak az újságok a Denker F. Hernád-urcza 54 névtől, mely nev alatt az ország lap;ai hirdetményeket közölnek, ped'g ez a nev csak név, es nem ember. Egy biide'ést sem fi'.et meg. Most már hozzáteszem, hogy Scheffer D. Sándor Budapest Bezerédy-utcza 3 és Auffenberg József Budapest Húizár-utcza 6, szintén csak nevek. Ezek alatt a nevek alatt is hiidetményeket közölnek a vidéki 'apók. Ezek a nevek sem fizetnek. S érdekes, hogy mindez a három uév ugyanegy teimészetu — szövetségben vannak egymással mindahárman „ Ingyen háztartási mérleg" s keresztbe rakott kés-, ka Ián-, villa rajza alatt hirdetnek. De egy az a kereskedő, az már megfoghato test, akinek a portékáit hiidetik ezek a nevek, ezek a megfoghatatlan szellemek. Ugyancsak jó volna tudni a nevét annak a megfogható testes kereskedőnek ic, mert ezeket a szellemeket nem lehet megcsípni. — Azért figyelmeztetjük kiadó kollégáinkat, hogy főleg a főváros szedelgőitől óvakodjanak s csak előre való fizetés után hirdessenek nekik. A Magyar Paizs kiadó hivatala. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahy Rozália könyvnyomdájában Zalaegerszegen.