Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-11 / 32. szám

4 MAGYAR PAIZS 1904. szeptember 22. diszbutordarabokat állit ki: ingaóra állvány, virágállvány és képkeret. 14. Miszory Béla ifjú ember, lakatos mester­séget tanult; most azonban egy hatalmas csillárt (20 gyertyára) tinóm fa-faragászattal csinált avval az apró fürészszel. Kitaitó n«gy munkára vall az a bonyodalmas sok fa-lánczolat. 140 korona. Szabó ipar. 15. Jády Károly kitűnő szolid, erős munkákat szokott csinálni Minden üdvös mozgalomban elől szokott járni. Sokat köszönhet ez a mozgalom is az ő tevékenységének. Sopronba egy fekete teli nagy kabátot visz, asztrakán gallérral; az egész mű kézi varrás. Ő is már egy megiendelt 120 koro­nás gyönyörű darabot visz. 16. lndra Gasparich műhelye kitüntetést nyert nemrégiben is a József főherczeg udvarábói. Igen Ízléses öltönyöket készítettek a kiállításra. 17. Neufeld Izidor. Magyar ruhát állit ki. Sa'nos, hogy ezen a vidéken kevés magyar luhát rendelnek szabóinknál. Ezért a kiállításon is ke"eset fogunk láthatni. Bőripar. 18. Kovács István czipész egy pár férfi s egy pár női czipőt állit ki. Egyik 24, a másik 14 korona. — Csudálatos, hogy ebben a városban rengeteg lábbeli készitő van s egyetler. egy ember áll ki a versenyre. Nagy erőt. vehetett rajtuk az a nembánomság. Ke/ e. ipa r_ 19. Pupp Alajos kefésmester nem is igen szorul a dicséretünkre. Az ő kiállítása egyik büszkesége lesz a zalaegerszegi iparnak. A me­szelőtől s géptakaritóktól elkezdve a legfinomabb diszkefékig rendkivüii szép nagy gyüjtemenyt állított össze. Eszembe jutnak a pozsonyi Grüne­bergnek hire3 kefei, melyeknek kezdő szerepök van a legújabb iparpáitolási mozgalomban. Még pedig azért, mert Hegedűs Sándorné, a volt mi­niszternő ujságczikket irt Grüneberg kefeiről, hogy mi'yen csinosak, Ízlésesek, jók, — ne vegyünk tehát külföldit, mert a mienk is jó s'b. Innen indult ki az iparpártolási mozgalom é& a minisz­ternő levele egyúttal jó reklám is volt Grüneberg urnák. En ismerem a pozsonvi gyár keféjét is, ismerem a Papp Alajos keféit is s mondhatom, Papp Alajos keléi is volnának olyan jók, mint a Grünebergei, ha én miníszterné volnék, vagy legaiább csak miniszter a akkor írnék rólok ujság­czikket. r. . Festő ipar. 20. Schmidt Vilmos festő különböző butor-fák színeit utánozza készített festékeivel, s ezt mu­tatja be. Irodakezelés. 21. Gombás István a kerületi betegsegélyző pénztár titkára. Ez nem kézi munka, nem is ipar, hanem szellemi munka, és igen érdekes önálló gondolkodás egy irodavezetébnól. Bemutatja Gom­bás a pénztárnak ügykezelését, egy havi forga­lomnak részletes kimutatását, évi zárlattal, be mutatja könyvelése módszerét, ami ritkaság és érdekesség számba megy egy ilyen iparkiállitáson. Művének a tartalma : Bejelentő lapok. Törzskönyv, Egyén 1 főkönyvek. BetüsOiosok a tagok részére. Muukaadók nyilvántartása betüsorosokkal. Pénz­tári napló. Ellenőri napló. Havi ós letét napló. Főkönyv. Számlakönyv. Bizalmi férfiak elszámo­lása. Beutalások. Kiutalások. Betegbejelentő lapok. Betegnyilvántartás betüsorossal. Kijelentósi nyil­vántartás lapokkal Atjelentósi nyilvántartás la­pokkal. Feljelentesi nyilvántartás. Iktató ós posta­könyv. Irattári jelzés. Jegyzőkönyv. Hátralék összeírása ós elküldése. Zárszámadás. Grafikai kimutatás. Sokat buzgólkodott e mozgalomban Klosovszky Ernő, a testületnek fáradhatatlan itkára. B. Gy. Visszapillantás. — A magyar nemzeti ébredés akadályai. — (XII. Folytatás.) Szocziáldemokraczia, gróf Széchenyi István tintás levese, s ezek követ­kezménye: a magyarság züllése. A szocziáldemokraczia is, mint sok más, idegen palánta, nem magyar földre, nem magyar talajba való. Bevallott czóíja ugyan a szegény munkás osz­tálynak a nagy tőkével szemben »aló megvédése; de hogy az általa kitűzött, ÓB be nem vallott czélja más: minden szavából, tettéből, s egész működéséből kitűnik. Mir.den régi, kipróbált intézménynek, tekin­télynek esküdt ellensége. Tagad Istent, hazát; ellene van a családnak, s a magán tulajdonnak, minden létezőt, — mely Isten, haza és család szeretetén, s a magán tu­lajdon megvédésén alapszik, — tövestől ós gyö­kerestől felforgatni akar anélkül, hogy ezek helyett — az abszolút igazságnak megfelelőleg—jobbat létesíteni tudna, mely a népeket ós nemzeteket bolgogabbá, megelógedetebbekkó tehetné. Hirdeti, hogy egyenlőkké akarja tenni az em­bereket a fzó szoros értelmében, holott annyit >jem tud az abszurd tanok hirdetője, hogy az emberek, akár szellemi képességüket, műveltsé­güket, irodalmi, művészeti, ipari, kereskedelmi, földmivelési készültségüket, rátermettségüket, testi erejüket, ügyességüket, takarékosságukat, okos­ságukat, erkölcsiségüket, vallásosságukat, jelle­mességüket, tanulékonyságukat, éberségüket, mun­kásságukat, józanságukat, előretátásukat, vagy hebehurgyaságukat, bölcsességüket, okosságukat, vagy otromba butaságukat, szelidségüket, járobor­ságukat, vagy vadságukat, embertelenségüket, undorító erkölcstelenségüket, s fajtalanságukat, komolyságukat, vagy könnyelműségüket, táradha­tatlan szorgalmukat, vagy renyheségüket, józan­ságukat, vagy iszákosságukat stb. stb. tekintjük, mindegyik más és más, s abszolúte ki van zárva a lehetősége annak, hogy emberi erővel ezen lelkileg, testileg, vagyonilag ós erkölcsileg nagyon is különböző embereket, emberi gyarló erővel minden tekintetben, vagy csak megközelítőleg is egyenlőkké tehetnék a hazátlan népbolonditók. De hiszen mindezt, hogy képtelenség, nép­butítás, nóprontás, — maguk a nyomorúság és szegénység vámszedői legjobban tudják, azonban tele szájjal és tüdővel hirdetik, mert ebből ők igen könnyen és jól megélnek, 8 a szegény em­bernek, különösen, ha műveletlen, nagyon jól esik azt hallania, hogy nem lesz sokáig szegeny ember, mert nem sokára lesz földosztás stb. A kíncu kevés a vágott dohánya, hát még el is hiszi az ily ostobaságokat. De tegyük fel — habár képtelenség is, — hogy lenne olyan felfordított világ, mikor egesz hirte­leneben a fából vaskarika, a botból borotva, az összes emberek pedig — föld-, pénz-, vagyon- ós mindenfele osztás folytán — vagyonilag egyformák lennének. Szellemi, B műveltségi egyformaságról azonban még igy ábrándozva sem beszélhetünk, mert a szellemi képességet ós műveltséget nem lehet tölcsérrel á'önteni a gyengébb koponyákba. Azonban csak maradjunk, az elerhetetlen ugyan, de nem abszolúte lehetetlen vagyoni egyformaság mellett, vagyis, hogy ez valamikor megtörtennék. Hogy ezen ábrándos egyformaság a lehető leg­rövidebb ideig tartana, — ismerve a különböző emberi természeteket, — nagyon könuyü belátni. Lennének igen számosak kik a legközelebbi órában a könnyen jött vag>ont elkartyáznák, meginnák, vagy egyébként inproduktive elkölte­nek, mások kapott vagyonukat hamarosan meg­kétszereznék, s akkor megint csak ott lennénk, a hol voltunk, s kezdhetnők minden reggel újra, feltéve, hogy a szorgalmasok, munkások, taka­rékosok, beosztok, s az okosok is sokáig bolon­dok lennének, s Keresnének a dologtalanoknak, köunyelmüeknek, részegeseknek, a pazarlóknak, és a bolondságbol ismét vissza kellene térni az előbbi állapothoz, a magántulajdonhoz, annak respektálásához, mely nélkül az emberi társada­lom fenn nem állhat. Szegény ember mindig volt, s mindig lesz. A szegény-ügy rendezése korunknak egyik leg­nagyobb problémája. Megoldása nem lehetetlenség Krisztus szeretet­parancsa alapján, s a jobb módúak támogatása, és állami segítség mellett. Ezen utakon és módokon sem lehet eltüntetni a szegénységet, de lehet arról tenni okos társa­dalmi akcióval, hogy a szegénység tűrhető lígyen, s nyomorusággá ne fajuljon. Csodálom, hogy a szocziáldemokraczia ezen jótékony intézmények létesítését sehol életbe nem lépteti, pedig, ha igaz az, hogy a szegénységen akar segíteni, akkor ezen a téren kellene erejé­nek legnagyobb részét kifejtenie. (Folyt, köv.) Di"- Antal. Följegyzések a bagonyai iskolázásról. „Örömet hirdetek . . Zala-Bagonya róro. kath. egyházközségnek, (mely Bakónak, Sztrelecz, Filócz ót Zala-Iváncz fiu-egyházközségeket egyesíti magában) tanügyéről szól e tanügytörtóneti közleményem. Nem lesz érdektelen bepillantani a nópoktatásügy iránt érdek­lődőknek ezen egyházközség örvendetes népokta­tásügyi fejlődésének érdekes mozzanauibv Meg­ismerhetjük ebben és követhetjük agilis egyház­férfiunknak : ft. Horváth József plébános urnnb egyházi ós hazafias munkásságát, mely egyházi ós vi'ági téren méltán felkeltheti a figyelmet. Egyházközségünk az ő ernyedetlen buzgalmának köszönheti maa;as színvonalú 8 maholnap —­ugyancsak az ő buzgó fáradozásai folytán —• a teljes fejlődés fokát is elérni hivatott népiskoláját. E/,en egyházi ós tanügyi lankadatlan munkássága — mint a/.t. alább látni fogjuk — immár a teljes sikert mutatja. Hosszú 35 evnek hiteles adatai vannak előttem, malyek egyfelől Bagonya egyházközség népokta­tásügyi fejiődesóre átalában, másrészt e fejlődés majdnem egyedüli szervezője, irányítója, meg­testesítő szelleme: ft. Horvátti József plébános úrra ós energikus munkásságára vetnek világos­ságot. ós dicsőséget. íme az adatok ezek. 1869. május 27-ón az ,,1868. évi október 6-áu. szentesitett Ország Gyűlési törvények értelmeben" főtiszt. Reiszár István akkori plébinos vezetése és elnöksége élén az iskolaszók megalakul; 1870. évi márczius 22 én a „jelen tanoda szűk volta* miatt ugyanennek nagyobbitásáról, „egy második tanoda és a leendő segédtanítónak szükséges szoba­ópitósóről tanácskozván, „szükséges anyagok meg­szerzésében" megegyezik s a szükséges pinzö3szeget „az összes fára lakosságára" kivetni határozza al iskolaszék; 1871. évi deczember 9 ón ft. R. J., plébános, elnök »Egy uj rendes iskolaszéki tagot mutat be — a jelenlévőknek — lelki segédjében. Horváth Józsefben. Üres lévén a jegyzői tisztség, felkéri segédjet, vállalná magára e terhet, mit ez szívesen elvállalt.* It f kezdődik tehát Horváth János plébános ur szereplése Bagonya egyházközség nópnevelése tör­téneteben. — Nemcsak mint segód-Ielkesz az egyházi teendőkben, de mint iskszéki jegyző i« tevékeny ró.azt vesz ezentúl az iskolaszéki tanács­kozások irányításában és kialakulásában ; «tanács kozáaok végeredményét feltüntető általa szerkesz­tett jegyzőkönyvekben az ő ifjú, energikus szelle­mének befolyását látjuk. — Érdekes összetalála­kozásnak találjuk, hogy éppen az Ő bemutatása alkalmával döntetett el, hogy Bagonya anyaegy­házközség a fiu-egyházközségekkel együtt állíta­nak föl a törvénynek megfelelő iskolát. Ez az iskola szervezés adta meg egyszersmindenkorra az egyházközsé J nópoktatásügy ének sziláid alapját. A döntés határozott formát 1872. evi február 21-iki ülésen nyert, — amikor u már nemcsak a „második" tanterem és tanítói „lakszoba" töl­ópitóae iránti előbbi határozatukat megerősítették, hanem azon dicseretes megokolással, hogy: „mert egg fűtőnek is 300 forint fizetése van és tehát a tanítónak, aki oly terhes munkát végez, ennél kevesebb fizetése nem lehet," nem mint elóbb akarták csupán „segéd% de „rendes" tanítói állomást szerveztek 300 trt evi fizetéssel. A követKező 1873. es 1874 években elkészült a második tanterem ós a tanítói lakszoba és — 1875. — évben már a „második" tanteremben is e^y „második" rendes tanítóval kezüetet vette a tanítás. Ez a korszak óppeu 25 évig tartott. Hogy különösen az utóbbi evekoeu a novendekek folyton fek izódó nagyszáma miatt a ket tanerő már netn boldogulhatott, az bizonyoi, de ezen, mar csak azért is, hogy a legi »szük tanoda« 1870. evi márczius 22-iki határozat daczára sem nagyob­bodom, csodálkozni nem lehet, legföiebb e'isuae­róssel kell adóznunk a szereplő tanerőknek; bi­zonyos azonban az is, hogy 1»87. evben, midőn ft. Horváth Juzsel plébános ur önállóan foglalta el jelenlegi állomásat, az iskola eletében — mint azt azonnal látni fogjuk — egészen uj éra, friss, pezsgő élet vette kezdetét. Mar 1887. évi aprilia 21-én tartott üiósen való elsó elnöki székfoglalója is erről tanúskodik: „ ... az isksz. tagokat üd­vözölvén, szivökre kötötte a nevelés és oktatds iránti érdeklődést, mert első sorban az isksz. ta­goknak szent kötelessége oda hatni, hogy az iskola ügy felkaroltassek és virágozzék, s hogy a gyer­mekek rendesen járattassanak az iskolába, mert csak ugy leszen a megkívánható siker elérhető., a a vallásosság, a haza iránti szeretet csak is üy körülmények mellett olthatók be gyökeresen a gyermekek gyönge szívébe s csak igy lehet belőlük derék, eszes, józan, becsülettudó és vallásos pol­gárokat képezni a hazának." E lelkes szavaiban benne van addigi ós későbbi munkásságának egész programmja, öntudatos, czólravezető körvonalo­zása, haditerve. Vezéri képességét, rátermettségét és a népoktatásügyek iránti lángoló szeretetét, kiváló hivatottsagát dekumeatálta e megnyitójával.

Next

/
Thumbnails
Contents