Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-28 / 30. szám

4 MAGYAR PAIZS 1904. junius 28. i az érzületet, magasztoaábbá ós nemesebbé a gondolatot. Megtanítja az embert az enyém tied övé közti különbségre. Hozzászoktatják azok az utczai szabad gyümölcsfák Gógánfa embereit ahhoz, hogy a honnan lehetne is lopni, onnan sem kell lopni. Mit ér ötödször esetleges tüzveszedelmekkor a sürüen befásitott falu? Sokszor egyetlen terebélyes fa egész községet megment a végpusztulástól. Ne teremjen bár gyümölcsöt annak a ki ültette, terem az unokájának; avagy csak koporsó legyen a diófából: a föld alatt it> édesebb lesz a nyugalma, ha saját ültette diótájából készült koporsóba zárják fáradt csontiát. Jól mondá a gógánfai ember, hogy előbb nem volt ugyan barátja, de most nem adná a kapuja előtt levő fát 20 koronáért sem. Hát én sem adnám biz azt még százé:' sem, az emiitett okokon kivül azért sem, mert azon a fán keresztül Iessz ódes-enyémmó a föld; igy válik igazi hazámmá ; az a fa s az a fü kapcsol engem ide legerőaebben, amint a bevezetésben említem. Azt hiszem Semetke Józ6ef barátomat is a többek ( között ez az eszme izgatta legerősebben, mikor i sürgette a községházában, hogy ültessenek gyümölcsfákat az uKvaazólekre. De szerencsés az az eszme, amely olyan könnyen és szépen megvalósul, mint ez Gógánfán, hol a pap, a tanitó s a jegyző nem állnak hadilábon a többi értelmiséggel, hanem inkább egymá nak támogatására vannak. Sietek azonban megjegyezni, hogy nemcsak Gógánfát játja ez a szép eszme. Minta községek e tekintetben ezen a környéken. Zalamihalyfa, Ttixje, leitta, Szepetk, Szalapa, Zalabér, Zalaistvánd községek. Itt-ott még iz országutat is gyümölcsfák ékesítik, hol Bzintén AZ elöljáróságot illeti első sóiban az elismerés. Hogy kiindulás és támaszpontul mégis Gógánfát használom, azért van, mert ez a legkisebb község a legjelentektelenebbnek látszik. Négyszáz gyümölcsfa az utcza porában! Az árok szélén. A kertek alatt. Ahol egyebként disznóvirág, mubzkatövis, laboda és csalán teiemne s a pocsolyában malaczok ifetrengenóaek vegyest az utczagyerme ekkel. Istenem! ha eszembe jut, an mindenben utánozzuk mi a külföldet! A regényolvasástól a regényírásig, a tantervtől a mondat szerkesztéséig, — a szoknyaviaeléatől a kakaetolluig, a walczertől a polkáig, 8 a pezsgőivastól a limonádéig : vájjon i.em tudnánk-e javunkra szolgáló dolgot is utánozni, megélhetésünkre, erősödésünkre, lelkünk üdvösségére V Nem tudnók-e megtanulni a morváktól, a csehektől, hogyan kr-ll almafát ültetni, hagy kell a főidet óitékeaiteni, — ha ugy.an már ezeresztendő alatt nem tudtunk rájöni magunktól. Nem lehet tagadni, megy ugyan közgazdasági költségen tanulmányútra néha egy-egy közgazdatudós, teszem fel a komló termelés tanulmányozására s egy két évig hol Prágában, hol Kollinban, hol Pardubitzban tenger sört megiszik államköltségen, aztán beveze't a komlóteimelést ebben vagy abban az uradalomban — kísérletezés képen. A gyümölcsfa ültetési állami tanulmányut nélkül ós sörözés nélkül is lehelne tudni a az egész ország népének javára válnék Vájjon nem lehelne koraaányrendeleiileg országosan intézkedni, hogy minden községben, az összes utak szélein gyümölcsfák legyenek ! ? Mórt ne lehetne? Hisz a koimány elet és halál ura. A jóra csak rá lehetne erőszakolni a népet. Ki számítja ki, hány milliót, menthetnünk meg e módón az ország népének?! S a czivillistának. Avagy ha csak megyénkent menne is a dolog, megyénként egyöntetűen, következetesen. Egyik megyéről átharapódzuék a póidj, mint a tüz. De ha ugyanazon megyének egyik szegeletében •divatozik a faültetés, iná3i» szegeleteben pedig bogáncs kórókon át vágtat a főszolgabíró ur hintója : akkor nem terjed el. Sőt ha már eszembe jutottak a közigazgatásnak vidéki nagy urai, eszembe jut az a „vájjon"? is, hogy az ezerekkel felemelt fizetéséit szandékoznak-e cseiebe adni valamit, valami tervet, eszmét, gondolatot, tanácsot a népnek, a sülyedő népnek ? vagy pedig, hogy még annál nagyobb legyen a kiáltó elleutót, hagyják Isten számába a. r.epet kóron rágódni s a felemelt ezerekkel kettő íeeiyett még négy lovas hintón járnak ezután a szomszéd nagyúrhoz vizitbe ? Bizony jobb volna, ha a2 első modon történnék. De nem történik Mert van egv ókességtelen ellenvetesók. Az indolenciának lozhdás fegyvere ez. Azt mondják ugyanis, hogy badarság il/esmire még csak gondolni ia. Nem atdemea nálunk az utczára kirakni a gyümölcsöt. Ellopják. A fát elrongálják. — Hát hinzen az megtörténhetik. Ha kiültetünk a határra egy fát 8 azon keresztül gázol öt falu csordája : elpusztul. El. De saját magunkat a valóságnál pagyobb vandaloknak kikiálltani.- mégis kegyetlenség. Azonkívül szánalmas és buta is ez az ellenvetés. Ha minden falunak mindenik utczája, 8 az országút véges-végig tele van rakva gyümölcsfával: a vásott ticzkók nem győzik elrougálni. Gondolom azonban, hogy a papok, a tanítók, más elöljárók 8 a szülők szólanának a shidereknek egy pár jó szót az agrikultura s az általános kultura erdekében. Ha pedig mindez ellenére ellopnának egy kosár almát s elrongálnának tíz fát: nóa, mi történnék? Hát mi történik, ha a jég elveri a határt? Jövő évre újra beveti a szántóvető. S vár, vár, remél, bizik ós hiszen az Úristenben. S mi történik, ha ezer fa közül tiz elszárad, tizet porrá éget a villám s tizet gyökerestül kitép a vihar? Mást ültetünk helyükbe egész nyugodtan. Furcsa volna, ha házat nem épitnéuk attól való féltünkben, hogy majd talán valaha valaki föl találná gyújtani. Morvában, Csehországban, Szászországban s a többi Németországban légy aem árt az országúti fának. Mindenki tudja, mi a rend. Nálunk is megtanulná mindenki egy év alatt. Óh be ráférne egy üj kultura erre az agrarius orazágia! Mert agrariusnak agrarie, — de még nem kulturális. Ráférne még egy kis gyümölcafa a sok bojtorján mellett. Borbély György. A murasiklósi botrány, (ii.) Hallgatnak, mólyen hallgatnak. Mit is tegyenek mást? Végre is egy igaz ügvet csakis hallgatással lehet agyon nyomui. Avagy tán nem mernek szólni ? Éizik bűnösségüket, mint a csintalan gyermek, a ki szintén csak hallgatással felel, ha kérdőre vonják. Furcsa világ ez ! Egy tanítónőt megválasztanak, minden ok nélkül elkergetik és aztán ha igazát keresi, hátat lorditanak neki és — hallgatnak. Ügyvédet fogad, * ki felazólitja Kotter murasiklósi plébánost, hogy tisztázza az ügyet. Kotter úr arra sem méltatja az egész dolgot, hogy a felszólításra válaszoljon. Ü a Kotter úr, a ki erőszakkal vette rá a népet, menjenek bele a választásba, a ki rózsás jövőt igért a tanítónőnek, a ki eleinte hallani sem akai az államsegélyről, később — mert a fanatizált népet aikeiült valakinek felvilágosítani — kényszeríttetve a hangulattól, ő esküszik az élő Istenre, hogy az államsegély meg iesz, óh ő; a Kot'er úr, a nagy lelkipásztor most méiyen hallgat. . . . . ! Nem raoadjuk, hogy ő maga a hibás, de ő is hibás. Sokban, nagyon sokban hibás Kotter úr ! Miórt hirdetett ő pályázatot, ha ő neki nincs erre felhatalmazása ? Mait a tanítónő azon hirdetési pályázat alapján pályázott .... Talán kötelessége volt ő neki tudni, micsoda viszonyban van Kotter úr a néppel, az iskolaszókkel, a jegyzővel stb ? . . . Aztán volt még idő, miért nem küldte vissza a folyamodványokat, hogy ne legyen kitéve az esetleges következményeknek i De ő ezt nem tette, e helyett megtai tattá a választást és mintha minden leudón lett volna, választatott tanítónőt — 1 évi próbaidő kikötéssel. Persze, hogy boldog volt ezek után a tanítónő, a kit alighanem Kotter úr — le is hivott a választásra. Boldogan utazott haza. mert azon tudatban ringatódzott, hogy ő i.eki — 800 koronás állása van. És Kotter urat még most sem fuidalta lelkiismerete. Nem nézett utána semmiuek, a magac-inálta kliaoszt egész lendes dolognak tartotta, bizott abban, hogy majd fizeti a tanítónőt a — paraszt. Ko'ter úr, Kotter úr, melyik korszakból való Ö11 ?! Taláu csak nem a könyelmüsege felejteti el Önnel, hogy a XX. s.ázadban élünk ! ? A szegény tanítónő maga járt már a tanfelügyeiőségnél is. Itt biztatják szegényt, de őt, a puszta biztat s nem elégíti ki szegényt. Annyi tény, hogy a taiileliigyelő úr tett már több lépést ez ügyben, de ennyi idő alatt már végére kellene járni a dolognak. Csupa embemeretetböl is lehetne az ilyen ügyeket siettetni. A remenyeiben megcsalatott leány azonban bizik meg abban, hogy a tanfelügyelő úr rövidessen megtáncoltatja a murasiklósi kupaktanácsot. De hogy az ügvet annál siettetőbbá tegye, a csák'ornyai főszolgabíróságnál is feljelentést, nyújtott be, ügye tisztázására, kiűzetésének kiutalványoztatására vonatkozólag. A Csáktornyái főszolgabiió úr energikus emoer, teljesen hivatásának élő, szükségtelen mondanunk, kogy ő rövidesen végére jár a dolognak. Kár, hogy előbb nem került kezébe az ügy ! . . . É« most várjunk egy ideig. Az igazság talán képes lesz utat törni magának, ós nem lesz képes azt agyon hallgattatni, talán még Kotter úr sem . . ! Veritas ! Veniat regnum tuum ! F. L. S. Országgyűlés. A 2 millió czivillistaemelóst tehát megszavazták, melynek előtte gr. Apponyi nagy és szép és izzó záróbeszédet tartott. Aztán ünnepelték 18 a nagy embert, a nagy ós szép beszédet is. Miként hogy a Bzép szónoklat épen olyan ünnepi dologi mint a sarkanvtyus csizma a a vitéz kötése* nadrág. Ugy ragyognak ezek szegény éltünkön, mint döglött lovon az arauy patkó. 66 nem, 154 igen. Jött azután a kabinetiroda, országgyűlés, képviselőház költségvetése. Dr. Nagy Ferenc* egyetemi tanár ugy magyarázza, hogy a király, akkor is törvényes király, ha nincs megkoronázva. Ugrón Gábor felvilágosította az egyetemi tanárt. Szóval a költségvetés, a belügyi és kereskedelmi költségvetés megy ; u'óbbinál Mukits Sitroa fe'e» melte szavát a magyar ipar érdekében. . Heti hirek. Helyiek. Vigyázzanak a gazdák! Rövid néhány hét alatt harmadszor mondjuk, hogy vgyázzanak a gazdák. Vigyázzanak a gazdák és ne eresszék szélnek a vetemónyeike; meggoudola'laa il. A hiresztelóaek, sőt a hivatalos jelentések is igen szelíden jelzik a termés-állapotokat.* egy kissé gyengébbnek mondják a tavalyinál 8 a rendesnél. Csak egy kissé gyengébbnek. A tudósítók, hiresz» telők ós hivatalosok részint még nem látták a cséplést, csak a sz Imá', részint a saját szemüvegökön nézve rózsaszínt látnak. Nem egy kissé, hanem sokkal gyengebb a termés a rendesnél. Szalma van, de a fej nagyon nyomorul: kicsiny, a szemek pedig ugyan csak aprói. És ez országszerte igy van. A szárazság miatt pedig egyebek is, a tavasziak s a takarmány is elpusztult. A nyomasztó baj orazágoa. Ne pródá'játoi el korán olcsón, meggondolatlanul, szegeny gazdák, a mi kevés gabonátok van. Vzt tartjuk, lio^y megdrágul. Zeneművészek Zalaegerszegen. Nekünk keveseknek, akik Zalaegerszegeu töltjük a fttidői nvarat, élvezetes eatelyünk volt julius 22 ón este a Koiona vendéglőjének Kaszinói nagytermében. A mint jeleztük volt, a budapesti operának három jeles tagja : Vallent Mátyás hegedűművész, Bawngartner Károly nagybőgő-solo művész és Vélten Ftrencz piaton-művész Dunantuina« néhány varosát meglátogatták s touristássoiván előadásokat is taitottak, hogy terjesszoK a zene iránti ázópéizóket, 8 hogy a hol hálás talajra találnak, oda az őszi vagy téli idény alatt nagyobbmérvü készülettel is ieránduljanak művészestelyeket rendezni. Művész körutjokban egyik barátjok Mathiás* Arthur azentgothárdi (múltkor tévesen szentgróti volt írva) főgimnáziumi tanat szintén kiváló zeneértő 8 a Szentgothard lap szerkesztője kalauzolta s mindegyiknek a játékát zongorán kisérte. 22 én voltak városunkban a programmjok egy kedves ponttal mégnövekedett. Itthon .olt ugyanis Ritscher Rózsika kisasszony zongoraművész, Ritscher Ilona buigszinházbeli kitűnő dráma.iátszonak a testveie s önkényt ajanlkozott egy pár zongorajátékra. Mókán jó neven vettek az optra tagck is, űe meg a közönség ia. Játszott egy Mazurkat, s Chopintől Polonaiae-t, Walzert, s Papillons-t. Bámulatos ügyességgel jái a keze a zongorán s a hangból kiórzik, hogy nemcsak mechanikusan üti, hanem érzi is, s amilyen mosolygós jó kedvvel ül a zongora előtt, olyan jó kedvvel hallgatja a közönség is, akár zeneértő, akár nem zeneerco. Meg is tapsolták, meg is eljeneztek s csinos vii ág bokrétát kapott. A második pontot Baumgartner Károly töltötte ki. „Simandi : Diveitissemenc a czime a játéitanak, de mi csak a maguiiK nyelvén beszélünk róla. Előveszi a nagybőgőt s azon 9oloák. Játéka több pontból all. Mindenit pont-