Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-07 / 27. szám
Zalaeccrszeg, fSOi . julius 7. 27. szám Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Alapitó és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Hazai iparczikkek hirdetése féláron: Egy oldal 20 koron*. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÉNT CSt^TÖRTOKÖÍSr ESTE. Tanítsd imádkozni. Mennyi lüídelemmel jár az éiet utja, Mig azt a halandó harczolva befutja. Ellenünk a világ, embeiek, eltmek S a faját bensőnkben duló szenvedélyek. Fegyverürk okosság, pajzsunk csak a hit, — E kettő bizonDjal győzelemre segit. Oh az imádságnak Nagy hasznát vehetni: Tanitsd gyermekedet Anya imádkozni! Itt sivatag i úszta, ott a nyomor, ínség; Villámos felhőkkel csattog a magas ég. Eltévedt vándoiként czéltalanul bolygunk, Kétségbeesetten már már összerogyunk. De ha hitünk erős: velünk a jó Isten, Hogy vész, viharok közt keresztül segítsen. Oh az imádságnak Nagy hasznát vehetni: T£nitsd gyermekedet, Anya imádkozni! Önzés, maiakodás, hitvány konczok felett, A létei kü/delme — a bűnbe merültnek. Marczangolják, tépik szivünket, lelkünket, Félre magyarázzák legmmesbb tettünket. Amit mi vetettünk : búzánk más aratja, Étdem-koszorunkat méltatlan ragadja. Oh az imádságnak Nagy hasznát vehetni : Tanítsd gyermekedet Anya imádkozni ! Hánysíor önmagunknak vagyunk ellensége: Felzúg a testiség lázas szenvedélye. Most a gyönyör árján, majd bőség hullámán Evtíütk a tűnök ringutó hajóján... Feledjük az Istent s mmeslb hivatásunk, TelheUth i séf gel magurjknak sírt ásunk. Oh az imádságnak Nagy hasznát vehetni : Tanítsd gyermekedet Anya imádkozni ! Stk dclgct mm értve Hitünket magiázza, Ha a hit s olotság meg mm nagyaiázía. Az igaz jetiimet, a tövises pálya, MiDt a tiszta aianvt: csak a tüz pubálja. Boldcg a ki éiti. boldcg a ki tudja: Halhatatlanságnak Golgota az utja . . . Oh az imádságnak Naf y hasjnát vehetni: Tanitsd gyermekedet Anya imádkozni! Tanitsd inádloíni. de ne csak magáért, Har.em iegluzgóbban : a Magyar hazáé, t! .. Mikor a hon nevét veszi ajakára: Csendüljön meg akkor legszebbik imája. Legszebb ima pedig : vészben és viharban A hazáért élni, tettben, áldozatban I Oh az imádságnak Nagy hasznát vehetni: Tanitsd gyeimekedet Anya imádkozni. Iiédiger Géza. Züllés! Korunk gyermekei nagyon betegek. Nyugtalan szivük vágyódik a boldogság után, s e fönséges vágyukat e föld uem tudja kielégíteni. Unalom és fáradság ül a szivek mélyén s ez megérleli Őket lassanként a kétségbeesésre, az öngyilkosságra. Nem az élet rövid, hanem az emberek követnek el mindent, hogy azt megrövidítsék. Ezért szaporodik a téboly, s az öngyilkosság is mindig gyakoribb lesz. Minthogy szivük nemesebb ösztönét nem elégítik ki a vallással: innen az a gyötrő, eposztő szomjúság. Ott keresik a boldogságot, a hol az nincs. Ezért érik őket folytonosan ujabb és ujabb csalódások, a melyek tönkre teszik testi egészségüket és lelki nyugalmukat. E nyugtalanság pedig csak fokozza érzékenységüket. Ezért keresik folyton az izgalmakat, hogy folyton lázban égve, egyegy pillanatra feledhessenek. A társadalmi légkör romlott, mert az igazi hit szellemét kiszorította onnan az anyagi érdekek kultusza. A lélek helyébe lépett a test, a szellem helyébe a péuz, az aranyborjú imádása. Egy mérgező anyag van beoltva a társadalom organizmusába. Ennek fékelyei ütnek ki a társadalom testén. A boldogság nem a külső viszonyokban, hanem szivünknek benső nyugalmában rejlik. Ez a nyugalom az igazi boldogságnak termőföldje, s ez a lélek állandó békéjében áll, a melynél nagyobb kincse halandó embernek nem lehet. Világok hatalmas urai lehetünk, fenékig üríthetjük az örömök poharát, a fényűzés ragyogása emelheti életünket; de ha fel nem találjuk lelkünk tisztaságában azt az összhangot, amit csak n\ugodt lelkiismeret adhat meg: nyomorultabbak leszünk annál a földönfutó koldusnál a ki fáradt fejét nyugodtan hajthatja le pihenésre. Viszont a klek békéje kiengesztel az élet nehéz küzdelmeivel s még a szenvedéseket is megédesíti. Ez a it\ugaltm, ez a béke hiánjzik ami korunk közszelliméböl. Az emberiség szenved és boldogtalan, mert a tiszta hit szellemét egy ellenkező befolyás észrevetlenül kiszorította a társadalom gondolkodásából és életéből. Mi pedig sem okult i, sem föleszmélni nem akarunk. Napjainkban az egyének, mint a tömegek, részben a nyomor, részben az izgatás álomképei miatt helyükből kimozdítva, nem találják meg a nehézkedési pontjukat, hol megállva, megnyugodva, üdvös szolgálatokat tehetnének, s igy megindult a csendes felszín alatt a küzdelem minden téren, minden rétegen, mely már a csontig, a velőig hat. Az elégedetlenség minden felé nőtten nő, mindenhonnan uj állapotok felé törnek a népek. Nagy átalakulások küszöbén állunk, melyet romboló küzdelmek indítanak és százezreknek áldozatul dobásával akarnak befejezni. Azt saját szemeinkkel látjuk, hogy a régi rend bomlásnak indul, s a mi helyébe Ígérkezik, arra rettegéssel gondolhatunk. Forrása ezen állapotoknak az, hogy a már régen felkeltett újítási vágynak, mely izgatottságban tartja az államokat, előbb utóbb szükségképpen arra kellett vezetnie, hogy ezen újítási törekvések a politikai térről a rokon nemzetgazdasági térre tereitessenek S valóban, az ipar uj vívmányai, annak uj irányban való rohamos haladása a munkások és munkaadóknak ennek következtében megváltozott viszonya, a gazdaságnak egyesek kezében való fölhalmozás, s ezzel szemben a többségnek nagy mértékben való elszegényedése, másrészt a munkásoknak fokozódott igénye és önbizalma, valamint szorosabb szövetkezése a társadalmat két részre osztotta. A hatalmas és befolyásos gazdag osztályt látjuk a vagyontalan nagy tömmeggel szemben, a mely elégedetlen, elkeseredett, és zavargásra kész. Igaz, hogy mióta emberek élnek a földön, mindig megvolt a kiáltó ellentét a dusgazdagság és a teljes nyomor között és mindenkor meg is fog maradni; de nem is ez az egyedüli okozója a bajoknak. Hanem az, hogy ma oly törekvések mutatkoznak, a melyek a két osztályt egymás ellenségévé akarják íeuni. Annak pedig, hogy ily törekvések érvényesülhetnek, oka nem más, mint a hit-életnek, a vallásosságnak ugy a gazdag, mint a szegény Osztályban való hanyatlása és ennek nyomán az erkölcsök züllése. Cselkó József Vármegyei közgyűlés. Rövid ideig tartó íendkivüli gyűlése volt 5-én a megyei törvényhatóságnak, Hertelendy Ferenci főispán elnökletével. A letárgyalt négy pont a következő. A jegyzői magán-munkálatokró! szóló szabályrendeletet megalkották. A vármegyei a'kalmazottaknak illetményeiről tárgyaltak, amennyit az „autonom" érinthet. A miniszteri utasítás azonban meghagyta, mit kell csinálni a törvényhatóságnak. A közgyűlés tehát ebben a keretben mozgott. A vármegyeieknek eleg szerer.csésen sült el a fizetésrendezés! A fizetésűk jobbára megkétszereződik. A főügyésznek, főjegyzőnek csak az emelkedés majdnem 3000 korona. Az aljegyzők, akik ezután nem neveztetnek al nak, hanem első, másod, harmad stb osztályuaknak, belejutnak a VIII. fizetési osztály 2. fokába. Egyelőre csak a két első osztályú jegyző jut bele a tőszolgabirákkal. E& az osztály 4000 korona fizetéssel és 600 korona lakáspénzzel dijaziatik. A 15 éves főszolgabíró a VII. fizetési osztályba megy. Ezeknek arányában emelkedik az összes megyei alkalmazottaknak az állapot ja. urvendetes ós helyes dolog. Milyen furcsa, s milyen igazságtalan dolog volna pl. a miniszterelnök ur szerint is, hogy ha az állami tisztviselőknek javítással rendeznék a fizetésöket s a megyeiknek nem ! Ettől az igazságszeretettől indíttatva intézkedett ugy a miniszterelnök ur hogy az államiak ügyét egy kissé félretette s csak pótlásokkal rendezte, s ehelyett teljesen rendezte a vármegyeieket. Igaz, hogy most már az államiak moudhatnák azt, hogy nem igazságos dolog, ha a megyeieké teljesen rendezve van, s az államiaké nincs teljesen rendezve. Mondhatni mondhatnák. A harmadik tárgy volt a Bárány veudóg ügye. Tudvalevőleg bérbe vette ezt egy győq vendéglős. Domokos Ignácz zalaegerszegi K)rji a vendéglős, ki szintén pályázott volt, de eleset f "iMIad. szám-an]^ ÍO oldalra -tei-jed..
