Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-09 / 23. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. junii

g 9 Ba anyai Ferenczet. A műsor uj, gazdag és változatos ; ugy hogy határozottau kijelenthetjük, hogy a társulat megérdemli a közönség pártolását, ,A tavasz" volt a bemutató. Bár a közönséget váratlanul érte a színház megnyílása, meglehető sen telt ház előtt ment. A darab egészen modern operett: egy kis pikantéria, táncz, meg táncz, fülbemászó zene; a tartalom, az mellékes. De hát ez kell a magyarnak. Meit hát ugy van a dolog, hogy azok, a kik orrukat fintorítják a modern színpad sikamlósságaira, komolyabb da rabok előadásán távollétükkel tündökölnek, az operettekre pedig már délig elkapkodják a jegyeket. Hiába, a színpad a kor ízlésének a kifejezője ; 8 a mai közönség szívesen megbocsátja a darab ürességét, ha érzékileg, szemnek, fülnek mulattató. Azt azonban, hogy ez igy van jól, nem akarjuk állítani. Sőt azt mondjuk, hogy az cperet'e virágzása nem egyéb, mint az emberiség aberrátiója, kivált a komoly magyar jellegnél. Az előadás kifogástalan volt s meghódította a közönséget. Ebben lagnagyobb része volt a társulat eleven temperamentumos soubrettejének, Ráthonyi Stefinek, kinek kedvet hangja, rokonszenves sziltid alakja, sikkes tánczai frenetikus hatást keltettek. Osztoztak vele az előadás sikerében : Nagy Mari, ki mindig jól átgondolja s routinnal domborítja ki szerepeit; továbbá Kendi Pirobka az ő kellemes hangjával s természetes jó kedvével és Rózsahegyi Sárika, a ki ha ugy folytatja a mint kezdte, nem sokáig lesz kezdő színésznő. Csak most került ki a szini (akadémiából 8 intelligentiája szép reményekre jogosit. Zilahy János, Bogyó Zsigmond, Szigethy Andor, Baranyai Ferencz derekasan megállták helyöket. Csütörtökön két előadás volt: délután a .Bob berezeg", este a „Bajusz". A délutáni előadasnak a darab népszerűsége mellett is kevés volt a közönsége, pedig Ráthouyi Stefi volt olyan Bob, a milyen nem terem minden bokorba. A „Bajusz"nak nincs sok irodalmi értéke : egy ötleten fordul meg az egész, de a közönBég jól mulatott rajta. Nagy Mari, Kendi Piroska, Jakabfi Jolán — egy kis túlzást leszámítva — jók voltak ; Bogyó huszárja sikerült alakítás volt, Zilahy Kozáry Gáborja egy kissé parlagias volt, Sztgethj Ottó grófja tetszett. Ruttkay György színmüve, a „Sötétség" azenzácziós ujd onsógnak volt hirdetve, de nem von ••u)tt nagy közönséget. A darab komoly társidalmi problemát'akár megoldani, de befeje/etlenül hag\ja a dolgát össze? alakjainak. A problémát pedig teljesen sötétségben hagyja. De annál jobb volt az előadás. Jól játszott minden elsőrendű szereplő, legjobban Tordai Etel es Németh Jolán. „Az aranyvirág" szombati előadása iránt nagy \olt az éideklődés, zsúfolt ház előtt adták itt először, de a „Bob berezeg" szerzőjének kedves zenéje előttünk nem volt ismeretlen. Aranyos Arany virág volt Ráthonyi Stefi, mellette szepen érvényesült Kendi Piroska, Tordai Etel, Jakabti ez irányban ? Az államnak eltő feladata a jogi életnek goodozása, a társadalom jogrendjének helyreállítása és szabályozása; A mit tehát az állam a jog és jogrend felől egyáltalában gondoskodni tartozik, ugy taitozik a morállal vonatko zásban álló jogról is gondoskodni. A jog és jog élet bír ily vonatkozással. A töivény magyarázata es alkalmazási, mint a gyakorlatból sajnosan tudjuk gyakran nem történik annak valódi szelíemeben, áthágják azt fent és lent, ha az igazság érzületbea nincs meg a jog s jogrendnek igazi óletelve, mi nélkül minden jogrend c

jak valami külső dolog marad és soha valódi jogéletté átalakulni nem fog. Hogy az igazság-érzület egyúttal valami erkölcsös is, az minden kétségen felül áll, ennélfogva igen fontos annak beismerése, hogy az államnak mint jogrendnek csakugyan a jog felül annyiban iceli gondoskodnia, amennyiben általa az egyes é8 egtsznek erkölcsössége elősegítették, vagy más sióval: az államuak feladata, az erkölcsi élethez szükseges külső feltételt nyújtani, noha az állami leiadat épen ezen oldalát gyakian félreismerték. Épeu ez irányban nyilvánult veszedelmes zűrzavar, mely a tudományos vizsgálatokon vörös fonalként áthuzc'dik; de az életben is találkozunk minden lépten-nyomon az erkölcsösség és jog feladatainak veszedelmes felcserélésével, mebeket azonban egymástól gondosan elkülönítenünk kell. Azonban tekintetbe kell móg vennünk, hogy az állam mindig csak közvetve működhetik az erkölcsösség érdekében és hogy a legjobb törvéJolán. Ráthonyi Stefi ós Szigethy Andor CakeWalkja, Ráthonyi Stefi tarantellája 8 Pintér Margit magántáncza felvillanyozta a közönséget. Vasárnap délután Gerő énekes életképe a „Próbaházasság", este „A drótos tót" került színre. Az első előadás többet nyújtót, mint a mennyit vasárnap délutáni előadástól szoktunk várni; kedvvel éa ambitióval játszottak. „A drótos tót"-ot nagy közönség nézte és tetszésének állandó nyi'vánitásaival kísérte az előadást, melynek sikerét Jakabfi Jolán, Ráthonyi Stefi, Szigethy Andor, Bogyó Zsigmond ós Virág Jenő biztosították. A .,Takarodó" iránt nem volt olyan nagy az érdeklődés, a milyet megérdemelt volna. Ez is társadalmi problémát akar megoldani, mint a „Sötétség"; kitűnően van megszerkesztve, sok megrázó diámai jelenet van benne. Csak a megoldás nem megnyugtató egészen. Nagyon jól játszott Tordai, a darab egyetlen nő szereplője, továbbá Benedek, Zilahy, Bogyó, tVirágh Jenő. Kedden a sokat kaczagtató „Szobaleányt" adták. Torday Etel, Németh Jolán, Jakabfi, Kendi Piroska ós Rózsahegyi Sárika tűntek ki, továbbá Be- edek, Zilal.y, Bogyó, Tábori és Horváth Gyula. Tegnap a Makranczos hölgyeket játszódták, melyen igen kitűnt ügyes játékával többek között a csinos Rózsahegyi Sárika 8 teméntelen tapsot és elismerést kapott. Jó telt ház volt. Székelyföld és fürdőidény. Ha máskor nem is, de a fürdőidény közeledtéval mindig eszUnkbe kell jusson a magyar Schweiz, e bérezés szép, kies székelyföldünk. Tudvalevő, hogy a magyar ember jó levegőért is az idegenbe megy ki, amit megtalálunk a székely bérezek között is testvéreinknél. Sőt többet találunk itt a mit a világhírű Sschweiz ismert élelmességével sem nyújthat, azon páratlan gyógyforrásokat a melyekkel a fenséges természet oly pazarul áldotta meg termeketlea székelvföldünket. ÉS igy hazánk keleti részében nemcsak kellemesen és olcsón lehet nyaralni, szórakozni, hanem megtaláljuk egyidőben azon páratlan gyógyeszközöket is. a melyekkel a további létküzdelemre megaczólozhatjuk fáradt tagjainkat. Mint ilyen helyet elsősorban Korond gyógyfürdő' jele zhetjük Udvarhelymegyében, a melynek vért aduak a szónsavas vasas forrásai, evvel kapcsolatban használt tejes kefir kúrája páratlan. fürdésre van szénsavas vasas vize, a mely telülmulja az emberek által kieszelt viz gyógyászatot. Különös tömör sós szénsavas fürdője, a melyet a vegy tudósok Uuicuronak neveznek. Eddig mint olyan a Naulieimi volt a világon ismeretes, a melyet ez jóval felülmúl 13 százalék só tartalommal. Levegője havasi, 535 méter magas a tenger színe felett, ezerencsés védett fekvésénél fogva mégis enyhe és egyenletes. nvek, rendeletek és intézkedesek által sem tehet többet, mint az egyén és összes nép erkölcsi életeuek külső feltételeit megadni. De az erkölcsösség külső feltetelei as eszközei megadasával még korán sincs elég téve, hanem okvetlenül szükséges, hogy azok jól alkalmaztassanak. Ennek elérésére azonban az állami ha'alom nem elegendő. Az erkölesösségre egvál .alában, valamint ennek külső feltételei sikeres használatára mindenkor a jóakaratnak létezése marad a fődolog, azaz azon erkölcsi szellem uralkodása és működése, mely belülről jön és mely az emberben az isteni s a vallásos érzékkel ugyanazonos. A hol ez hiányzik, ott az államnak összes külső eszközei: büntetés, felelem s jutalom — haszontalanok és az erkölcsi társas élet feladatának helyes megoldására nem vezetnek soha. A mondottakkal bebizouyitottnak tartjuk, hogy az erkölkölesössóg ápolását és fejlesztését, mint a mily mértékben az az emberiség boldogitására Bzükséges, nem oldhatják meg egyedül sem az állam, sem a vallástelekezetek, noha mindkettő az állam és egyház hathatós segédkezet nyújthat ós kell is hogy nyújtson; az államnak jogi, az egyháznak pedig a valódi vallásosság szempontjából. Mind az, mi e határt túllépi, már nem tartozik hatáskörükbe. Cselkó József. Ha ezen gyógyforrások a külföldön fakaoának mindenki ismerné, tőke volna elég azokna jjjj aknázására, de mert itthon van, nem ismi^eg orvosaink kicsinyelve nem törődnek azzal, jj ' a kolozsvári közegészségi egyesület dr. Rt

er Gusztáv tudós tanár egyesülete főtitkára veze,

0 mellett tanulmányozta e gyógyhelyet és irányte munkájokban „Erdély nevesebb fürdői" czim Korondot míndenizóben modernül berendezel gyógyfürdőnek nyilvánította, a melyik tisztaság és rend szempontjából első helyre sorozható. Mondhatni e vidéknek majdnem egyetlen páuz forrása e gyógyhely, jövödelmóből 4 község osztozkodik. Vagyonos embereink mindenképpen a külföldre viszik pénzüket. E fürdőhelyeket (Borszék Tusuád, Élőpatak, Korond) a középosztály keresi fel; e helyeken kevéssel költünk többet, mint otthon. Érdemes tudni, hogy Korondon, szoba 1 kor. 20 fillértől kapható. Napi étkezés 3 koro'ia, az élet fesztelen barátságos, szóval otthonos, ezt nem tudjuk eléggé hangoztatni mivel szálló igévé vált, hogy hazai fürdőink kényelmetlenek, drágák ; ez nem áll főleg a székelyföldi fürdőinkre, a melyek mindig a helyi viszonyokhoz arányúinak. A székelyföldre menjünk nyaralni, tamogassuk véreinket, ismerjük meg egymást ? mig nem késő. életből. Egy hirlap nekrológjából: . . . Halálát szívvel hasogató gyászazal, lelket kinba facsaró hangos sirámmal gyászolják éa panaszolják a hozzátartozók, de velük gyászolja az elhunytat az egé.<z társadalom, mert akit 3-án utolsó útjára kísértünk, az minden asszonyisága daczára is, a társadalom halottja volt . . . Nősülési előmunkálatok. P. városban egy irnok megnősülni akarván, erre szüksógea szabadság időt kért feljebbvalójától. A kérvény következőleg szólt: Nagyságos Elnö» ur! ,,Nősülé8i előmunkálatok teljesithetése czóljából 4 heti szabadság időre volna szükségem, amit tisztelettel atb." . . . Soha akkorát nem nevetett az elnök, mint a midőn ezt a kérvényt elolvasta. A kért szabadság időt a következő végzéssel meg is adta. „N. N. irnok urnák!" ,,A kért pzabadság időt azzal adom meg, hogy a kérvényében körülirt dolgokat lelkiismeretesen a pontoaan végezze. Mikor volt egy testben két lélek ? •}[0A a8q[«4íazj u 8)?jojd sBUOf Joiiípj) Miért teremtette Isten előbb Ádámot s miért nem Évát? IBXaíuozsse Í3a yatn ons uajsi jn ze íjajM •luapzan Kohn ur! Esaók önre egy három emeletes ház ölökségképen! AZ özvegy ember hasonlít a rabhoz, ki már ki töitötte büntfctéaét. Ha a férfi okos, a nő balga, ezt csábitásnak nevezik. Ha a nő okos, a férfi balga: ez házasság. Ha mindketten okosak, akkor a nő egy másikat választ férjül, az okos házibarát lesz. Ha mindketten balgák : ez a platonikus szerelem. Litsüng. Országgyűlés. A különféle ügyeket móg c<ak a bizottságok „ankéttok" tárgyalják. Tárgyalják a többek között a tanitók fizetés rendezését is. Az ország tanítósága igen el van keseredve azért, hogy a javaslat szerint a tanitó diplomája egyenlő értékű lenne az érettségi vizsga bizonyítványával s mégis a fizetés 800 korona, épen amennyi egj 4. elemi iekolát tanult hivatalszolgáé. Ezt sehogy sem tudják megérteni az emberek. — A delegáczióban a közös hadügyi költségeknél dr. Lovászy Márton a „Magyarország'' szerkesztője tartott mély tartalmú beszédet a költség ellen. Gróf Keglevich István elfogadja, dr. Wilczek Frigyes, Rakovszky és Okolicsányi nem szavazza meg. — Tegnapelőtt rövid ideig tartó országgyűlés volt, meiyen tudomásul vették Br. Bdnffy Dezső volt