Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-02 / 22. szám

4 MAGYAR PAIZS 1904. junius 4. az „Érdekes Könytár" kiadóhivatalába, Budapest, V., Kálmán-utcza 2. szára, küldendő. KVinteszszepcziák. Ki a inát megadta, holnapot nem igért. Kicsi lyik a lorok, de egész falut elnyelhet. Többet ront egy rosss példa, mint busz jó épitbet Nem az a gazdag, kinek sok pénze van, hanem az, akinek kevós ke l. (Német.) Tanácsot a feleségedtől kérj, da migad esze után járj. Arab Amilyennek akarsz látszani, olyan légy. Seneca. Nem a/, boldogít a mit bírunk, hanem az a meggyőződós, hogy amic birunk, azt inegérdemlettü'i. Br. Eötvös József. Kinek az ég alatt már senkije sinc-sen. Ne féljen : Fölfogja ügyét a jó I-iten. Arany. Mások tetteit csak az tudja igazán becsülni ki maga is munkálkodik. Arvai. Ariejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál eaetenkint pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A nagyszölösi áilamépitószeli hivatalhoz junius 6-ig gyennekmenhe'y létesítéséhez szükséges munkák elkészítésére. —. A körmöczbányai járás bírósághoz jun. 28 ig a bírósági épület helyreállítására. — A szatmárnémetii fo'yamméinöki hivatalhoz jun. 4-ig szerhajónak beszerzésére. — A beregszászi áll. főgymnasium igazgatójához junius 13 ig a gymnaeium játékterének berendezésére. — A cs. kir. katonai élelmezési raktár parancsnoksága jun. 3-án árlejtést tart vasah.lan ágydeszka szálitábára. Földmivelés. Állattenyésztés. H- A kié a föld, azé az ország! Miért szükséges ismernünk a talaj mésztartalmát ? A talaj mésztartalmát azért szükséges ismernünk, mert a tiágyafélék teljes hatásukat csak akkor lejthetik ki, ha a talajban elegendő mész is yan, különben nincs mi átalakítsa annak nitrogénjét salétromsavas sókká, pedig a növények csakis ilyen alakban vehetik tel azt. A chilisalétrom mi.sz szegény talajban is kifejtheti hatását, a kálisók hatása is legfeltűnőbb lesz mészben bővelkedő, mint mészszegény talajban, mert a mész a kalikókból a keményitő Csökkenését előidéző chlort távolítja el. A s/uperfos/fu'okra nem kedvező, ha nagyon so., de az sem ha nagyon ke\es a mész, c.ak a legritkább esetben fordul elő azonban az, hogy a talaj több meszet tartalmazzon, miut anaenyi elegeudő, sokkal gyakoribb az eset, hogy kevés benne a mész. Ila elegendő mész van a talajban, mersékelten pem'g, ha tiszta sosavat ontüuk reá. Hogyan kell vetni a borsós csalamádét? Az egymagábau vetett csalaraádj, bar egv ebként kitűnő takarmány, de nem ad elegendő erőt a nehéz munkát \égző ökörnek, és sovány tejet adnak tőle a'.ok a tehenek, melyek csalamídén kivül egyebet ne.n kapnak, mart a csal imádé féherjeben szegeny taKarmany, a mely hibáján ugy lehet segíteni, ha borsóval keverten vetjük. Ha ezt a kevert vetést istállotrágyával jól ellátott talajban vetjük, nagy mennyiségű és kitűnő takarmányt fog szolgáltatni. E.'y kat. hold csalarnádó felülvetésére elegendő 50 kg. tavaszi borsó, a mely azonban nem összekeverte!! vetendő el a csaUmádéval, hanem külön-külön olyforraán, hogy a tengeriből 25—30°/o-al a rendes vetőmagmennyiségnél kevesebb vétessék, a borsó pedig csak akkor szúrassák el, ha a tengeri kikelt. A boi--ó szintén géppel vetendő 20 cm nyire. A kettőt egyszerre eivetni azért nem tanácsos mert a gyorsabban kikelő ós gyorsabban fejlődő borsó elnyomná u csalamídet. A csalamádé után szintén vethe ő a buzi, miután azomban a c>alaraádé sok tápláló anyagot von el a talajtól, a csalaraádé lek azálása után okvetlenül meg kell trágyázni a talajt szuperfoszfáttal, mely esetben a csalaraádé után is kitűnő buza terem. A deliblát homok szőlők. Tudvalevőleg a delibláthi homokterületeken óriási szőlőtelepítéseket végzett a kormány. Tekintettel pedig arra a köiülmónyre, hogy elegendő istállótrágya ott rendelkezésre nam áll, érdekes mütrágyázási kísérletek végeztettek, melyeket közérdekű voltuknál fogva röviden a következőkben ismertetünk. Legutóbb 18 helyen folytat'ak évekre terjedő kísérleteket, s ezek közül csupán egyetlen helyen nem zárult a kísérlet anyagi haszonnal. Nyolcz esetben a musUöbblet több mint 2000, — két esetben több mint ötszáz, öt esetben több 100 liter musttal volt több a termés. A must czukortartalma is legtöbb esetben javult, volt rá esett, hogy a termóstöbblet egy hektoliter mustja 4.10 kor. került s az 500 literes termés(Öbblet már bőségesen megtérítette a műtrágyázás költségeit. Mikor van helyén a zöldtrágyázás ? Bebizonyított tény, hogy a zöldtrágyával csakis humuszt adunk a talajnak, ásványi anyagokat azonban sokkal rainimálisabb mennyiségben, mint a hogy arra a talajnak szüksége volna. Következik tehát, hogy zöldtrágyázást csak ott alkalmazunk; a hol elegendő istállótrágya nincs, vagy a hova az istállótrágyát elfuvarozni nem lehet. Ilyen esetekben sem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a zöldtrágyákban nincs elegendő ásványi alkotó rósz, mesterséges ásványi trágyákkal kell tehát azokat pítolni, a melv esetben a zöldtrágyák kitűnő szolgálatokat vaunak hivatva tenni. Az olasz czirok terme'és. A termelni szokásos mezőgazdasági növények között egyike a legjövedelmezőbbeknek, s mégis oly kehesen foglalkoznak termelésével, hogy ezen szükségletünk legnagyobbb része külföldiől nyer fedezetet. Talajban nem válogatós, esik jól legyen az előkaszitve. A közvetlen istállótrágyát nem szereti, mert szakálla törékeny lesz, miért is műtrágyát használnak alá, u«v azonban az elővetemény kap istállótrágyát. Vetik április végén május elején 40—50 cm. sortávolra. Ha térdmagassáynyira nőtt megkapáljuk s kiegyezzük sorban 30 cm. távolságra, néhány héttel kivágás előtt még egy kapálást kap. Szakái termése 8 — 10 cm. a mely 15—20 korouával ei tekesül, magtermése 6—8 cm melyuek ára 8—10 koiona A takarmányrépa gomolyok terméketlenségének okai. I^en sokszor megtörténik az az eset hogy egy éves s igy leltétlen jó csiraképisségüneií minősíthető répagomolyokból nem fejlődik ki a mag. E jelenségnek okai lehetnek a következők. 1. túlságosan zárt fekvés, zárt levegővel melv a, magkép/ődest ak.idilvu/za, 2. a gomolyfejlődés idején fellepett hőü'ós, 3 a hajtások tulbuja fejlődése. és •iüiü zárt állása, a mi a répánál szükséges kölcsönös term«'kenyiié3t hiányossá tette; 4 a/ igj-egy répatövön m^ghagyott túlságos sok i hajtás s azok szoros összekotteíose s végül 5. a talajnak foszforszegenysege. Ismérvén az okokat, nem lesz tehát nehéz, ott a hol és a menn/iben lelietseges, a megfelelő védintezkedéaről ideje koián gondoskodni. A dohány és a műtrágya. Mióta a műtrágyák elterjedese nálunk is nagyobb kiterjedést nyert, megkiv^rlik annak alkalmazása' minden kultúrnövény alá A dohányra vonatkozólag az tredrnények a követke/.ő<ben foglalhatók össze: 1. a kénsavas ammoniak nern való a dohánynak

f mert annak égését határozottan rontja, a chiliHaletroin a dohánytermés mennyiségét növeli, minősegét nem rontja, 3.a szup;rfo«fát a mennyiséget növeli, holdanként két métennázsával is s a minőséget javitja. 4. a kálisók a mennyiségre befolyást nem gyakorolnak, de minőségót lényegesen fokozzák, különösen homoktalajokon 6. mészben regény talajokon a mésztrágya kiváló figyelmet érdemel, mert az égésre jótékonyan hat. Csarnok. Raplómból. Irta: Randos József egy csalódott amerikai kivándorló. 7. Az édes otthontól — Hamburgig. Az 1902. évben községünkben fölujult a kivándorlási kedv, hallva másoktól, hogy mily nagy szerencséjük van azoknak az embereknek, kik Amerikába mennek ; kinek no lett volna kedve és bátorsága elmenni a boldognak hitt s máig is aunak híresztelt világrészbe ? Bízva saját erőmbe, munkásságomba, fölszólítottam néhány barátot, ismerőst, jöjjenek velem. — Öten vállalkoztak a nagy útra. Mindnyájan megszereztük az útlevelet. Ezután nagy áldomást tartottunk, a hol csak az ezrekről, olcsó sörről és a nyolcz órai munkaidőről volt szó. Már előre is jól éreztük magunkat s híresek voltunk a faluban, mert hisz a boldogság hazájába megyünk. Elérkezett a várva-várt nagy nap, de az öt társ közül csak egy maradt mellettem. Utunkra Isten áldását kérve, szent misét szolgáltattunk s megáldozva, elbucsuztunk szeretteinktől Kiindultunk fájó kebellel s nem képes tollain leírni azon érzést, raelylyel kedveseim s barátaimtól elváltam. Nemsokára megérkeztünk a feledi állomásra, hol egy kis bucsuáldomás után vonatra sz illtunk, utolsó üdvözlést intve a siró asszonyoknak, kik idáig elkísértek. Füleken átszállva, éjfélkor Oderbergbe értünk s már itt magyar embert látni s magyar szót hallani nem lehetett. Kihagyatva, egy óriási teremben 5 karosszéket egymás mellé helyeztem s társammal felváltva alud.unk és őrködtünk. Reggel jegyet váltottunk Hamburgig. Megvizsgálták útlevelünket, podgyászunkat, aztán lepecsételték. Az összes kivándorlókat két IV. osztályú kocsiba helyezték el s egy félóra múlva megérkeztünk a porosz határállomásra. Itt lekapcsolták a két kocsit, melyekban mi voltunk, egy tolató gép betolt egy deszka bódéba. Itt vártak Misler meg Falk és társa hajózási társaság ügynökei két porosz orvossal. Ezek kezdték a hajó előleget szedni és beirtak bennünket „Te Falké vagy" s külön lökték, — »te pedig Misleré« s szintén másfelé lökték Kileucz órától tizenegyig vizsgáltak az orvosok Majd a vonatra ülve, éjjel Berlinbe érkeztünk. — Ez Poroszország fővárosa, igen nagy város, de távolról sem oly szép, mint Budapest. Itt kiszálltunk, hogy arra az allomá^ra induljunk, a melyről a vonat Hamburgba megy. Az éjszakát kint töltöttük, ámbár nagy hideg volt. Végre reggel vonatra ültünk és délután nagy villámlás és dörgés közepette llamuurgua érkeztünk. Azt gondoltam, hogy a Falk czég inajd csak gondoskodik rólunk s nem is csalódtam. Kgy hordár eLzedte a podgyászt és egy fedetlen taligába tuszkolt. A szikadó esőben kellett végig menni azon a döczótjös alkalmatosságon a város másik végére. Végre megállt a taliga egy vendéglő előtt, melynek két métervolt a szélessége, magassága öt emelet. Fölvezettek minket az ötödik emeletre s betuszkoltak a többivel egy kis fülkébe, amely tele volt különféle nemzetiségű kivándorlóval Ka kértem, hogy adjanak jobb szobát s csakugyan kaptunk is. Itt maradtunk 3 nap s ezalatt találkoztam egy I Magyarurszágbnn született, de Amerikában nevei kedett utassal, aki hazafelé jött Amerikába, az i lett uti kalauzunk és két Salgótarjáni bányász liu. Hamburgból az iadulás péntek (élután 4 órára volt kitűzve. Pénzünket beváltottuk. 200 koronáért 40 fontot kaptunk és porosz pénzt, márkát, pfeninget, a miu talán csak a jó Isten tudna el. igazodni. Ha vettünk valamit, mint pl. rumot, dohányt, gyufát, annyi pénzt adtunk érte, amennyit elvettek s szórtuk a pénzt, melyet itthon keservesen izzadva kerestünk meg. 11 A hajón. Azután ismét előállott a dis/.hintóuk s vittek a hajóra. Adlak sok, általunk meg nem értott nyelven teleirt — papírokat s m.ir ekkor ezrek szemében kóny ragyogott. A tongerpaito.i egy teremben átnézték málbánkat. -- Nagy izgásmozgás volt a hajón, valami barmadfélezren voltunk. Egyszer csak a hajó elkezdett fújni s hatalmas kerekei korbácsolták a vizet. Ulban voltuuk a nagy csavar-gőzös felé, melyre átszállva utazunk majd Amerikába. El vagyunk tehát választva a földtől. Felettünk a kiszámíthatatlan magasságú égbolt az ő szép éltető napjával, alattunk pedig a rettentő mélységű tenger az ö állati szörnyeivel és mindent magába ölelő sírjával. Szomorúan nézte minden utas a tenger vizét. Este értőnk a nagy hajóhoz, amely horgonyait kivetve, méltóságteljesen ringott a habokon. Oldalain méteres betűkkel volt kiirva: »Penszilvánia.« Hossza 318 ni, szélessége 18 m s 11 emeletes volt. Fölszántunk ezen óriásra, a hetedik emeleten kaptunk helyet. Vagy 400-an voltunk egy rakáson, büdös, nehéz volt a levegő s nincs az a sir, melyet ehez lehetett hasonlítani. Agy ágy fölött volt. Már ekkor gondoltam, hogy édes Istenem, minek is engedted, hogy idáig eljussak. Mindenki néma volt és szomorú, a legtöbben sirlak, de | késő volt már minden Sokan be sem akartak jönni erre a helyre s azt mondták, hogy inkább , kint hálnak, hol, ha már a földet nem is, de láthatják legalább a csillagos eget. Hajónk ablakait