Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-28 / 17. szám

1 MAGYAR PAIZS 19Ü4. április 28. szerelmes mindennapi megszólításában is virágnak nevezte kegyesét, tehát a » virág® és »szerető« fogalma egészen egybeolvadt a fejében; hogy a keresztyénség felvételének, majd később a reformatiónak idejében valóságos irtó harczot folytattak a virágénekek ellen a papok és iskolamesterek ; s hogy épen az okozta vésztőkét, a mi megadta értéköket: nagyon erősen volt bennök a szerelem kifejezve. A régi dalokról szóló felolvasás után nagyon jól esett hallani a férfi énekkar magyar népdalait Az előadás miuden részletében, ugy ossz-, mint magán énekeiben annyira tetszett a közönségnek, hogy meg kellett a karnak ismetelnie ; Kauffmann Mátyás karvezető buzgalmát és szakértelmét s az énekkar törekvését és ambitióját teljes elismeréssel kell kiemelnünk. A műsort az estély legfényesebb pontja a zenekar játéka zárta be. Sohsem hittük volna, hogy ilyen sok jó muzsikus vau Egerszegen; s ha hittük volna sem vártuk volna, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen művészi összjátékra legyeuek képesek. Mert az, a mit produkáltak, nem dilettáns kísérlet, hanem művészi productio volt. Mendelssohn Szentivánéji álom cz. dalmüvének Nászinduló ját olyan mély felfogással és {olyan hibátlanul precziz előadásai játszották, a milyet Egerszegen még eddig nem hallottak s a milyenre a zenekart vezető Sándor Zsigmond nagy szakértelmének, fáradságot, türelmetlenséget nem ismerő ügybuzgalmának s a zenekar tagjai képességének teljes elismerése után sem voltunk elkészülve. Mihalovich Alice k. a. zongorán, Madaiász Lajos harmoniumop kisérte az előadást, mely oly viharos tetszésben részesült, hogy meg kellett szerezni egy kedves tánczzenével : Waldteull'el Briliáns keringőjével. Az estély 10 óra előtt befejeződött. A közönség egy része még egy darabig a melléktermekben együtt maradt. Sot a felbaagolt jókedv tánczban tört volna ki, ha a czigány impertinensül meg nem kötötte volna magát. Talán kenyér féltésből; gondolva: ha ez az uri banda ugy folytatja, a mintkezdte,méga vonótsem lehet nekem a kezembe fogni azon a héten, a melyiknek egy estéjén az muzsikál. Mondhatjuk, hogy mindenki, a ki azon az estélyen részt vett, egy kedves emlékkel s azzal a reménységgel távozott, hogy a Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kór élni es virulni fog s hasonló, sőt magasabb műélvezetben még sokszor fogja részesíteni tagjait és a város közönségét. Visszapillantás. — A magyar nemzeti ébredés akadályai. — (VII. Folytatás.) Bérencz magyarok és magyar Judások. Nézzetek köiiil a fönseges teimészetben okos é-szel es jóságos szívvel — elfogulatlanul, s m -ggyőződ het ek arról, hogy minden földön, földben, föld alatt és föld felett, az ember gyönyörűségére, szolgálatára és boldogitásáia van, hogy felismerve s követve az örök igazságodat, az általános, mindenkire kiha

fó igazi es érdek nélkül való te'ebaráti ós isteni szeretetet ezekkel és ezek által az embeiiség már itt a földön is boldog és megelégedett legyen, haladjon folyton-folyvást a tökéletesedés utján a jóban, igazban, tiszta erkölcsökben szépben es nemesben, s 1 Ike megszabadulásakor beleolvadjon az örök istenség dicsőségébe és zavartalan boldognágába! Lassau terjed a világosság, s ennek arányában a boldogság. Hiszen még most is vad és pogány az emberiség egy része, nagyobb része pedig csak mint állat-ember tengeti életét kitűzött magasabb czél nélkül, legnagyobb része pedig vagy verkli-ember, vagy arany-borju imádó, kik csak a testieknek, anyagiaknak élnek, s csak egy kis töredék az, kiknek lelkében ég az örök igazság, szép és jó utáni vágynak kiolthatatlan lángja. Ezek folyton égnek, hogv másoknak világítsanak. Nagy a sötétség, kevés a világosság ! . . . Hogy sok ezer év elmultával sem érte el az emberiség kitűzött, nemes czé'ját, azt meg sem közelitette, azt az emberiség minden intézményeiben tapasztaljuk s habár nagyot haladt is a művelődés terén, nagyon, de nagyon hátra van az emberileg elérhető tökéletesedés utján. Hát még mi magyarok ? ! Hátra maradtunk nem azért, mintha még nem is ismernők az érdek nélkül való boldogulhatás útjait és módjai, hanem azért, mert mindig voltak, vannak és lesznek kik magán érdekből megtagadják, elnyomják, csirájában elfojtani, s megsemmisíteni igyekeznek az emberiség boldogitását czélzó igazságoknak, iutézményeknak érvényre jutását, s az életben levő megtestesülését s nálunk különösen a magyarság ideáljait. Voltak, vannak és lesznek sokan, nagyon sokan, kik abszolút értelemben : semmiségekért, múlékony, emberi, földi hiúságokért: rangért, czimért, ugy nevezett emberi kitüntetésekért, muló, anyagi javakért, kincsért, pénzért eladják, eláruljuk az emberiség boldogitását czélzó igazságokat, mint Júdás eladta: Krisztust. Jobb tudomásuk és meggyőződésük ellenére hintik a konkolyt, megostoroznák, meghurczo'ják, meggyalázzák az igazság igaz védőit, s harczosait csak azért, hogy nekik ebből a Júdás dologból anyagi hasznuk, előnyük, muló, abszolút értékkel egyáltalában nem biró emberi u. n. kitüntetésük vagy anyagi hasznuk legyen. iia gyalázatosak is ezen bérenc<ek, alávalók, utálatosak s megvetésre méltók is ezen Judások munkái, de azért azokat kicsinyelni, kevésbé venni nem lehet! E'.ek álul bukott el, bukik el és fog elbukni még sok szent ügy, véglegesen mé°i« csak a bérenczek és Judások fognak elbukni, az örök igazság töivénye szerint. Igaz, hogy az eszmét és igazságot örökre megölni, megfojtani nem lehet, mert ezek mindig élnek és elni fognak egyes ideálisták lelkében, de az emberiség boldogitására ez még nem elég. Általánosítani kell azokat, s élő, boldogító valósággá. De mikép legyen megvalósítható ezen eszme magyar nemzeti szemponcból, mikor ez a szerencsétlen nemzet már négyszáz esztendő óta premiumokat osztogat, díszt, kitüntetést, anyagi jólétet, állást, hatalmat, rangot és végül nyugdijat — fajabeli renegátjainak. Ilyenek iktatták törvénybe, hogy történetünk tündöklő, ragvogó csillaga, a mag>ar szabadság lánglelkü vezére, maitirja: II. Rákóczi Ferencz hazaáiulb. Hazaárulók «zek szerint II. Rákóczi Feiencz társai is. Ilyenek tettek hontalanná, a magyar nemzet atyját, a magyar nemzeti szabadság, egyenlőség, testvériség es függetlenség megtestesítőjét, csodálatra méltó nagysag4V, a magyar nemzetnek, e az egész világnak mindenha büszkeségét : Kossuth Lajost. De hát mindezek nem árthattak nekik, mert eszmét, s abszolút igazságot képviseltek. Sok igaz üuygvel bántuk és bánnak el igy. Az igaz eszme, s ininda/., miben iga/ság van : elpusztít hatatlan. Minél többen ütik, an..ál jobban erősödik. Ezért higyjünk, bizzunk és reméljünk! lel kell méj ennek a magyar nemzetnek ébrednie ! Meg fognak valósulni régi ideáljai, ha fántolithatatlan kitartással, le!k»i,edessel, buzgalommal halált megvető bátorsággal vállvetett, egyesített erővel sze ény, gazdag, pór es nagy ur, tudós tudatla.i, ifjú es a«g, nő és férfi minden t»!etmüködésében, gondolatban, szóval és cselekedetben ezen ma<y»r nemzeti ideálokéit munkálkodik, fárad, izzad, küzd, ezért él, ezort s/.envnd, s ha szükséges e/ér. meg is hal I Csakhogy társadalmilag nevelni kell erre a népet, hogy ha egyik gyengébb is a másiknál, de mindegyik olyan legyen, hogy a legutolsó is megállja a helyét a i.emzeti harczbun és küzdelemben. Mindenki pusztítsa törvényben megengedett módon a magyar renegátokat, bérenczeket és Jddárokat! Szegődjék minden magyar a magyar nemzeti ideálok apostolává. Terjessze mindenki az eszmét tehetsége szerint. Tegyen mindenki tehetsége szerint annyit a magyar nemzeti ideálokért, a mennyit csak megtehet. A' igét ne csak szóval hirdesse, de tettekkel is jó példával járjon előre, mert a tett mindig többet er a szónál. Ne nézzen jobbra, ne nézzen balra, hanem csak tekintsen a mindig felettünk ragyogó magyar nemzeti ideálokra, kérjen magvar szivétől, magyar lelkétől és lelkiismeretétől tanácsot — érdek nélkül. Megláthatja majd mindenki, hogy megtudja választani a jó és az igaz utat, melyen, mint igaz magyarnak haladnia, élnie, működnie és halnia kell. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. S. Országgy yülés megint nincs. A megyei tisztviselőknek és vasutasoknak nem egyirányú lizetes rendezése volt a gyékényen, s kiütött a vasúti sztrájk. Megállottak az összes állami vasutak. Országos rémület szállotta meg az embereket. A kormány alkuba bocsátkozott a vasutasokkal. A vasutasok nem alkudtak. Feltételeiknek egesz teljesítését kívánták. Szombaton elnapolták az országgyűlést, hétfőn pedig királyi irattal be is rekesztették bizonytalan időre. A katonaköteles vasutasokat királyi parancs hivta be s vasúti szolgálatra kezdték alkalmazni. A vasutakat katonaság szállta meg. Ezalatt a kormány pörbe fogatta a sztrájkolok vezéreit, s engedményes feltételeit visszavonta. Egyrészt hatalmat gyakorolva alkalmazta ókét, musrésze pedig a megfélemlítésre önkényt munkába állott, csupán az ellenzéki képviselőktől kapva azt az ígéretet, hogy állapotjokat pártfogolják. Egy heti szünet után megint dübörögnek a vasutak. A 13 vezetőt letartóztatták. Lengyel Zoltán képviselőt is letartóztatták volt, mert igen szembeoiloleg fogta pártjokat. — Az ellenzéki pártok a sztrájk miatti rengeteg országos károkért a kormányt okolják, s elhatározták, hogy szigorú felelősségié vonják, mert jogos kívánalmak megatdásaval elejét lehetett volna /enni a sztrájknak, s azonkívül tudnia kellett volna, hogy mi van készülőben. Határozatában erős támadást igér a Kossuth Ferencz pártja is, a mint szokta tenui. — Egyén országos esemény is történt még. A tnharuiegyei Élesden egy párt-gyűlést megtámadtak az oiáh szocziálisták. Bántalmazták a kivezényelt katonaságot és csendörséget. E^y csendórórmesieit meg is lőttek. A csendőrség erre belelőtt hatvan emberbe, s közülök addig mintegy negyven meg is halt. Az országgyűlés szünetel. Heti hirek. Helyiek. Gyöngék vágynak. Az I. II s III. korosztályból eléállott 117 ifju embar és ebből csak 33 embert találtak al >almasnak arra, hogy katona lehessen. Akárki mit beszél, nagyon" .szumoru dolog ez. & zalaegerszegi köztisztvi-elők segitö es íogyasztasi szövetkezete május elsejen m;gkezdi működéséi, amennyiben sikerült a fűszer és vegyes kereskedővel, mészáros, mészáros és hentessel, s borkereskedővel, valamint a gyógyszertárakkal egyezséget kötni, s mindenütt a tagok részére szép árkedvezményt mujtanak. A kik még az egyesületnek nem tagjai jól teszik ha mielőbb tagokul jelentkezhetnek Gryneusz György titkárnál. A Siputcza, melyről már igen S JU sz .moru nótát irtunk, remélhetőleg emberi gondozásban fog részesülni s felszabadul a mocsárgáz hatalma alól. Németh Elek városi löje^yzö, helyettes polgármester elnökletével tárgyalta már a k< pviselö testület is, hogy ki kellene tisztítani. Mintegy ötezer kor. költségbe kerülne. Jó is rágondolni, mert jön a, uyár, & moltíy cs a koldr;*» A kath legényegylet megtartotta évi rendes közgyűlését, Legáth Kálmáu apát, esp. plébuios disz- és Kúu Vilmos főgymn. hittauár vezető elnökök elnöklése alatt, szép számú tag részvéte mellett. A közgyűlés elfogadta a mult ü esjeg\zökönvvét minden megjegyzés nélkül; annak, valamint a nagy gonddal összeállított évi jelentés szerkesztéséért, a közgyűlés Vörös György egvleti titkárnak, jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. Az évi zárszámadás 3398 korona 78 fill. bevétel, 2649 kor. 42 fill. kiadás, vagyis 1249 kor. 36 fill. tiszta maradványt tüntet fel készpéuzbea ; ehhez a felszerelési tárgyak mintegy 1500 kor. értékben; a legényegylet vagyona 2749 kor. 36 fillt képvisel. Tisztviselők többnyire a régiek maradtak választás utján: elnök Kun Vilmos, alelnök Mentes György, titkár Vörös György, pénztáros Pintér György, könyvtáros Lukács József, ellenőr Jauzsó Sándor, zászlótartó Pataky Ferencz, dékán Pers Géza s Vörös^ Géza, ügyész dr. Szigethy Elemér. Választmányi tagok. Kauffmann Mátyás, Törzsök Vilmos, Horváth János tanitó, Gergácz György, Fehér Flórián, Vörös István, Acs Imre, Farkas Lajos, Varga István, Horváth József, Károlyi Károly, Kovács István, Doma János, Heigli János.