Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-14 / 15. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. április 14. jobban féltette nemzeti alkotmányát és egységét, mint a töröktől. De kellett féltenie, meit hiszen ott a pénzen a király képe — mégis ellopják Bethlen Gábor, Erdély nagy fejedelme, Eszterházy Miklós gróf, az egységes, szabadás alkotmányos Magyarország eszméjének képviselője, I. Rákóczy György, a jobbágyok vallásszabadságának kivivója, Wesselényi és társai, raindmegannyian előharczosai a Thököly Rákóczy féle szabadságharcznak a nemzet egységeérr, az alkotmányt felfüggesztő (1673) dinasztia ellen, amelynek kormánypolitikája a török kiűzetése után az xolt, hogy dédelgetett idegen települőkkel nyomja el a magyar elemet s vesszen a nemzeti öntudat. De megszólal a tárogató. Hol keseregve : „Hej, Rákóczy, Berc-ényi, Vitéz magyarok vezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek Élő tüköri." Hol pedig harczra tüzelve ébrerzti a nemzeti öntudatot: „Bort kupámba, bort! embert a gátra ! , . Tyukody pajtás, induljunk rája. Verjük által a labarvczot a másvilágra, Ugy ad Isten békességet édes hazánkra." A Rákóczy kor költeményeiben a nemzet lelke szólai meg, de sorvadásnak indul, amint Rákóczy Ferenc?, — a kinél politikai eszményért, a független Magyarországéit soha senki többet nem áldozott, — lemondott arról, hogy Magyarországot isméi magyariá tehesse. A tárogatót, a szabadság e hangszerét pedig 1715-ben eltiltották, mint a regősök zeneszereit és a táltosok áldozó tistjeit. A zsarnokság fülének nem kedves a szabadság dala, gyűlölt a szabadság hangszere is Nem időztlnk tovább e nem?etietlen koibau, amelyben diákbeszéd hangzik, s a magyar urak Bécsbe sereglenek az udvar kegyének keresésére. E korban nem találunk nemzeti jelzőt; hiszen voltak, akik nemcsak levetették nemzeti ruhájukat és elhagyták magyaros szokásaikat, hanem elfelejtették a magyar nyelvet is. Nigv szerencse, hogy az elnyomott köznemességnek nem volt mcdja hazulról eltávozni, mert különben senki sem maradt volna, aki a nemzeti thagyományt ápolja. De veszélyben a dynasztia. A pozsonyi vár tróntermében a királyi ajkról kérő szó fakad: „Magyar királyságunk, személyünk és gyermekeink megmaradása forog koczkán. Mindenkitől elhagyatva, csak a nemes rendek hűségében, fegyvereben és az ősi magyar erényben látjuk menekülésünket." S erre felhangzott a: „Vitám et sangvinem!" A magyar feledett mindent, s a hálás királynő mindent kész megadni az országnak. Mindent, csak a magyar nyelvet nem tudta megadni. A tanulmányi bizottság megalkotja az egységes nevelés-oktatást: a Rilio Educationist. A népiskolák szaporittatnak, elemi i-jkolai felügyelőségek állíttatnak fel; sőt annyira érdeklődik a királynő a népnevelés iránt, hogy jelentést kór felőle a megyéktől. Mi mást jelenthettek volna, mint hegy : .lémetesedünk ; mert hiszen a magyar nyelv és irodalom csak tengődött 8 az iskolakönyvek egyik oldala anyanyelven, a másik német nyelvei volt ina. De a sorsnak tréfálni tetszik. Bécsben kezdi hirdetni Bessenyei György, az európai műveltségű magyar teotőr, hogy csak anyanyelven lehet a tudományt, művelni: „Valameddig a nemzetek anyanyelveikkel nem kezdettek fényleni, homályban maradtak." De a nyelvet csiszolni kellett, hogy fénye legyen 8 megtették ezt Bessenyey, majd Kazinczy Ferenez azzal, hegy az idegen mivelődéa fegyverével léptek fel a magjai nyeiv érdekében, anélkül, hogy a nyelv nemzeti sajátságait s a nemzeti öntudatot sértették volna. Ellenkezőleg, az volt öntudatos, amit lettek. Felhungzott Berzsenyi Dániel dörgedelmes szava: „Romlásnak indult hajdan erős magyar, Nem látod Árpád vére miként fajul ? Nem látod a boszus egeknek Ostorait nyomorult hazád jn ?" Ébredezni kezdett az elernyedt nemze

f. Kezdődött a nemzeti megújhodás kora, s a nemzeti visszahatás II. József németesitő s beolvasztó politikája ufán. Az iskolákban megbüntették a nyelvet, s úrrá lett a magyar. Felöltötték ismét a nemzeti viseletet, követelték a nemzeti nyelv, hadsereg ós öltödet törvénybe iktatását. „Ah bús Melpomeném ! mitől Tartasz ? mond ki — talán jó foganatja lesz Mostanság, mikor égdegél Szomszéd Ucalegon") — hogy magyar a magyar I" mondja Virág Benedek: Magyar ódájában a magyar nemzeti öntudat ujraóbredésére czélozván. Berzsenyi is visszavonja haragját : „Él még nemzetem istene ! Buz' ó könnyeimen szent öröm ömledezz I Álle: még, állsz, szeretett hazáin ! Nen. dőlt még alacsony porba nemes fejed!" A nemzeti eszme iránt a ltlkesedés lángja egyszerre oly magasra lobog, hogy még a nők is kérvényt nyújtanak be az országgyűléshez (1790) engedtessék meg nekik, hogy az üléseken jelen lehessenek s igy elméiket fontos gondolatokkal mulatózhassák, mert különben, mint eddig is másban kell keresniök a változatosságot, amiből a czifiázkodásra való hajlam származik, s ebből a divatutánzás. „Hát ebből mi következik? Az, hogy lassanként megunván nemzeti öltözetünket, vidék ruházatokra vágyódunk; nem tetszik az öltözet, ha csak nem Bxsből, nem Parisból való. Erre sok pénz kimegy az országból. Miv«l pedig illetlen franczia, vagy német öhözetben járni annak, a ki franeziául vagy németül nem tud: egész erővel a vidéki nyelveknek megtanulására adjuk magunkat. Ez által elfelejtvén édes anyanyelvünket, végre a nemzeti öltözettel együtt, ugy rnegu álljuk nemzeti nyelvünket is, hogy azonnal undorodik benuünk a természet, mihelyt valakit magyarnyelven hallunk is beszélni. Anya öltözetünknek, s Nyelvünknek gyülölségóből, gyűlölni kezdjük tulajdon nemzetünket is, sőt szégyeljük a?t is, hogy Magyarok vagyunk. Mi"el pedig olyanoknak akarjuk magzatainkat tenni, a{m ilyenek magunk vagvuuK ; ezen nemzeti gyűlölséget gyermekeink e is beoltani igyekezünk. Melyre nézve nem tet k gyermekeinknek nevelője, hacsak nem fraru-íia, vagy ném :t. Ez is azonkívül, hogy talán franczia vagy német országból számkivettetett gonosztevő, a magyar szabadság iránt benne meggyökerezett gyűlölségből, nevendék urüában ismét öregbiti, 8 neveli azon gyűlölséget. Igy bánik gyermekeinkkel a franczia, vagy német inas is. — Gondoljatok már kedveseink, két ilyen nemzetet, ha feltaláljátok a magyart Magyarországban, ne mondjatok bennünket feleségeiteknek! Látjátok, hogy van az asszonynak köze az ország dolgával." Mikor már a magyarnő, a magyar anya ily őszinte vallomást tesz ós ebresz

feiii ipaikodik a nemzeti öntudatot, megszólal a Hymnus : „Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt." A franc/Ja forradalom jelszavainak : „szabadság, egyenlőség, testvériség" hatása csakhamar érezhető, mert a szellemi élet, a köitósze*, tudomány s az uj magyar sajtó a nemzeti öntudat megerősítésén munkálkodott Felsőbüki Nagy Pál, az 1825. országgyűlésen a nemzeti nyelv fontosságát s a jobbágyok sorsának javítását hirdette. Szerinte a nemzeti nyelv fontosabb az alkotmánynál, mert az alkotmányt vissza lehet szerezni, de nyélvével együtt a nemzet is elveszett. E beszéd és Széchényi Istvánnak ama törekvése, hogy magyarrá tegye érzésben ás nyelvében az egész nemzetet, vezetett a M. T. Akadémia alapításához. Az 1825/27, evi ország gyűlésen XI. sz. a. törvénybe czikkelyezett ezen tudományos társaságnak mindmáig a magyar nyelvet s a tudományt magyar nyelven mivelni. A tudomány e szentelt hajléka mindenkor az ismeretek kohója volt, amely mint nemes ércéét olvasztotta ki az interuaezionális tudásból azt, amit nemzetivé és magyarrá tehet. Vörösmarty Szózata, „Hazádnak rendületlenül, légy hive, óh magyar" lelkesíti a nemzetet, hogy küzdjön ideáljáért, fajilag ós nyelvileg szértagolt nemzetünk egybefoivasztásáért. Mindig érezte a magyar, hogy nyelvében él a nemzet, s csak akkor ól, ha szabad. Nyelvéért való küzdelme mindig küzdelem volt szabadságáért is. Midőn Kvssuth lángoló hazaszeretettel az egységes magvar nemzeti ál'am megteremtése végett kezébe ra^rdja a szabadság zászlaját, szembe találta magát a nemzet a soha el nem nyomott, *) A német. szabadságában soha nem korlátolt, testvórekül fogadott nemzetiségekkel. E korból : „Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van s megdermedett." Magyarország gyászos színpadán újból lejátszódott Rákóczy tragédiája s tniga a látnoki lelkű hős költője a szabadságnak, Petőfi se tudta megjósolni : „Lesz e gyümölcs a fán, Melynek nincs virága." A haza elveszett — — — „S a nép, az Istenadta nép Oly boldog rjjta, Sire ! Kunyhói hallgatva, mint Megannyi puszta sir," Országgyűlés. A húsvéti szünidő után ápr. 12-én ült egybe a parlament. Napirendre kerül az udvartartás költségeinek fölemeléséről szóló, a katonai alapítványi helyekre, a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó felhatalmazási és a beruházási javaslat. Közben Lukács László pénzügyminiszter is előterjesztést tesz a jövő évi költségvetésről s egyéb kisebb javaslatokat is elintéznek. Mindezekre nézve nagyobb viták várhatók, külöuósen a Kossuth-párt értekezletein jött határozatok szólnak ugy amint a régi határozataik is szólanak, hogy a javaslatokkal szemben a leghevesebb harezot fogják indítani. — Nagy interpellácziók lesznek a kivándorlási törvény ügyében, mert mióta torvény van rá, azóta mintha még többen vándorolnának ki. Heti hirek. Helyiek. Április elsejével uj évnegyedje van a. Magyar Paizsnak. Uj előfizetést nyitunk rá. Az esetleges hátralékosok szíveskedjenek elküldeni az illető dijakat. Az irodalmi és mtiveszati kör választmánya népes értekezletet tartott vasárnap dr. Ruzsicska Kálmán elnökletével. Megállapítottak az első ünnepélyes eloadásuak idejét ápiilis 24. este 8 órára, az Aranybárány di-zteimében. A müsjr hét pontból fog állani, még pedig: 1. A Hymnus t előadják a férfi és női énekkarnak ós zenekarnak összes tagjai Kauffmann Mátvás és Sándor Zsigmond vezttésóvel. 2. Dr. Ruzsicska K. elnöki megnyitót tart jelezve a czélt és a működési teret. 3. Lányi Margit k. a. Br. Eötvös Józsefnek A rae^f.i;vott gyermek cz. költeményét szavalja el zoiuora, lumomuoi és aüi énekkar kíséretében (melodráma), a kisérő zenét Dr. R-ivffy Géza s/erzette, a zongorán L myi Ilona, a háruuniumon Esdős Tivadar tanái játszik. 4. Fülep Imre irodalmi tanulmányaiból fog felolvasást tartam. 5. Az énekkar férfikara Kaufminn Mátyás vezetése mellett magjar népdalokat ad elő Horváth Ákostól. 6, dr. Hajós Ignácz Arányink egyik mester müve. a Walesi bárdokat szavalja. 7. A zenekar Sáadjr Zsigmond zenemű/ész vezetésével MjudeUsoha Nászindulóját, Sluksperenei Szeutiváuyeji álmának egy részletét adja elő. Zongoian játszik Mihálovics Alicze k. a. is. — Egyéb anyagiakban is üdvö<? volt ez ag^ülds. Dr. Cziuder István bejelentette, hjgy ő pénztárnok volt egy már jégen megszűnt műkedvelő társaságnak s a rnegmaradtpénzt felajánlotta volt annak idejeben ovoda szükségletekre, a város azonban nem vette át. A pénz most kamataival együtt 60J koronánál is többet k''tesz. ü czéitalanul maganál nem tarthatja azt a pénzt s fölajanlja az irodalmi és művészeti körnek. Nagy örömmel fogadta ezt a kör s jegyzőkönyvileg nyugtázna ós köszöii. Ugyancsak megköszöni azt a 300 koronát is, amelyet dr. Csák Károly jelentett be, hogy ez a pénz meg egy régi de megszűnt da'árdának a pénzeként maradt meg s ez is az irodalmi ós művészed körre várt. Iparosaink a soproni kiállításon. Említettük m ir, hogy Sopronban nagy méretű kiállítás lesz,aug. 20-áns felhívtuk ráiparos polgái társainknakafigyelmét. Vasárnap 3 tagból álló küldöttség jelent meg városunkban : Bergman, Labach és Gerencsér iparkamarai tagok s kiállítás rendezők, hogy verbuválják iparosainkat a résztvevésre. Népes értekezletet tartottak s a vendégek tiszteletére este a Domokos Ignácz vendéglőjében vacsorát is rendeztek. Gombás István hatásos köszöntöt mon-