Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-07 / 14. szám

W, év 14. szám Elöflaefési ||i| M O fl gjl) jjl M\ |ff®) KSSS 1191 m IC f tt Kfi Irfi I ! X r.™ HIlfliBBIIIlB ffUfe® 3SE. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS h^LEGJEL-ejstik: HETEUKÉNT OS-CTTÖETOEIÖIT ESTE. A Magyar Yédő Egyesület javaslata. A délvidéki forrongás megszüntetésére. A Magyar Vc'dő Egyesület következő előterjesztést tette a földmivelési miniszternek. A M. V. E. nevében az egy évtized előtt keletkezett Hódmezővásárhelyi — azután bodiogközi és szabolcsi, — most pedig a délvidék? nemzetiségi szocziális forradalom leküzdésére, illetve orvoslására nézve — melyet mihamar követni tog a bihaimegyei éo az alvidéki mozgalom is, — van szerencsénk a következő előterjesztéssel élni: 1-ször kegyeskedjék odahatni, hogy a mind inkább nagyobb arányokban kitörő szociális — sőt anarchista forradalom vezetői s alattomos élesztői — a tapasztalt ország nyugalmának megzavarása miatt : statáiiális büntetés alá essenek, mert a mint látjuk, ezen törekvés az egyesek élete és a közvagyon elleni rendszeressé való, tervszeiü merényleteinek sorozatává lett, — a midőn már a községi vágjon elkcboztatik, — a törvényes rend pedig kihóvéan — lábbal tiportatik. 2 szor. Méltóztassék az ezen szocziális sőt anarhikus forradalomnak, már egy évtizede visszanyúló okaira is tekintetet vetni, és mindazt mérlegelni, mit a nemzet és nép anyagi helyzeta aláhanyatlásainak meggátlására megtenni elmulasztatott. A társadalmi közép osztáiy elpusztult, — a miért az eddigi patriarhális jóviszony megszűnt ; mely régi bizalmas viszonyt az ui és paiaszt között az uj birtokosok ápolni nem tudtak. Nem rekrimináczióképen emiitjük, — hanem csak vissza kell gondolni arra, hogy a mult kormányzati ru.dszeiben a mp csakis az adószedéskor látta a haialom végrehajtó közegeit. Azóta lőleg Nagy méltóságod elődének — bár nehezen kivívható követelésére, — számos apró és igen helyes intézkedesekkel a kormányzat a nép kereseti viszonyainak emelésére is gondot fordito't; azonban egy teljesen kidolgozott az ország közgazdasági viszonyainak megfelelő tervszerű — egy egész rendszert alkotó közgazdasági politikát nemzeti irániban megállapítani és követnie nem lehetett, — meit erre pénz nem jutott. — Az évtizedek óta lábrakapott kivándorlás az égtáj minden irányában — a ma kiütött szociális forradalomnak levezető csatornája volt. — Most azonban, midőn Amerika erélyes rendszabályai és a bevándorlott — idegen munkások elleni munkát megvonó intézkedések á'talánossá lettek, a kivándoilottak tömegesen tódultak haza, — rendesen a nyomorral küzdve. — Hasa érve, az évek óta tartó gazdasági pangás miatt is az előbbf ni ál Is pofoknál is nehezebb helyzetet találnak, — s mert a kint megszokott munkát é

:i keresetet nem lelik és nem kapják, — kétségbeesésükben az őket egyedül nyílt karokkal — sőt a szocziális páit kasszából még valószínűleg segítséggel is ellátó szrcziális táborhoz szegődnek. Ezeknek az elemeknek, melyek Amerikában a rablást, a gyilkosságot magukkal szemben legtöbbször büntetlenül elkövethefőnek látták, — itthon ugyanazon eszközökhöz folyamodni, már jogosnak tekintik. Ezekéit óriási a fenyegető veszély, ama vad, műveletben és romlatlan népnek a hatósággal, az ország törvényeivel és a kormánynyal szemben való nyilt lázadása és ellenállása, midőn törvényszékeink csupán hónapok múlva indítják meg ama lázadók ellen a vizsgálatokat, s mindaddig ama fanatizált agitátorok vérszemet kapva — a társadalmi rend felbontására ezekben egyenes biztatást vélnek láthatni ; — vagy pedig ő szerintük : a törvényes hatalomnak félelmei, vagy késedelmét az ő merészségüknek azonnali és erélyes megbüntetésére. A legerélyesebb hatósági eljárás tehát sürgősen foganatosítandó, ugy a közigazgatás, valamint a büutető törvényszék és az ügyészség részéről. Nyomban azután szükséges az ezen bajokat orvosolni hivatott, a nép anyagi helyzetének javítására vezető : közgazdasági teendőket is országszerte megindítani, — a mi egy egészet képező országos helyes közgazdasági politika kijelölésével egyező. Nagyméltóságod sokoldalú élettapasztalata, széles látóköre s eddigi hivatalos magas állásai minden feltétellel felruházva rendelkezésére állanak. — Miniszteri székébeu pedig Magyarország egész közgazdasági helyzetét megösmerve, — a I*helyesebbnek látszó intézkedéseket indíthatja meg. — A M. V. E, ezért csupán egy irányban bátorkodik egész bizalommal Nagyméltóságodnak figyelmét felhívni, ez olyan közgazdasági politika alapjainak lerakása, melyei a nép és a? ország kereseti viszonya emeltetvén, — állandó kielégítést nyerhet. — Ez az ut:a hazai mezőgazdasági ipar-fejlesztésnek az utja! Különösen pedig szabad legyen Nagy méltóságodnak a kender és lentermelés végtelen nagy horderejét figyelmébe ajánlanunk, — még pedig a következő okokból: — ha a lapokban közlött 1903 évi közös vámterület külkereskedelmi forgalmát feltüntető számadatok helyesek, — akkor, épp-n a keuder és len s gyapjúban az 1899. év^ez képest is igen nagy arányu behozatali emsi^dést álhpitJiaUwk A behozatal volt gyapotban 1899-ben összesen 108,906.000 kor. mig behozatal volt gyapotban 1903 ban összesen 233 258.886 kor. akivitel voít gyapotban 1903 ban öss?e3en 27,755.423 kor. I, gyapotban a behozatali többlet 1903-ban összesen 205.503 460 kor. II, Lenféle ár ukban behozatali többlet 1903 ban összesen 27,827 327 kor. III. Kender árukban behozatali többlet 1903 ban összesen 7,152.900 kor. IV. Juta és jutafelékben 1899-ben a behozatal összesen 16.07G 000 kor. juta és jutafélékben 1903 ban a behozatal össze-en 14.023.000 korona. Gyapjú, fonál és árukban 1899-ben a behozatal összesen 70 923.000 kor. Gvapju, fonál és árukban 1903 ban a behozatal összesen 179,865.173 kor. Gyapjú, fonál és árukban 1903-ban a kivitel összesen 51,838 385 kor. V. Gyapjú, fonál és árukban 1903-ban a behozatali többlet 128026788 kor. VI. Selyeml'é'ékben az 1903 ban a behozatali többlet 66,469.540 kor. Ezen itten elősorolt leginkább fonó és szövőiparunkra kiható anyagokban tehát összesen az 1903. évi behozatali többlet 449,003.281 koronát teszen; —- mig az egész behozatal 583,184.872 korona.*) Ha mostan az orsz. kp. statisztikai hivatalnak 1903. novemberi füzetében az, év első 10 hónapjára szóló magyarországi behozatalt nézzük, azt látjuk, hogv; Ausztriából bejött: pamutárukban 177,119.526 kor. lenárukban 30,843.792 kor. gyapjuárukból 101,001.800 kor. selyemárukból 39.699.915 kor. vagyis csupán ezen négy csoportbeli árukban összegen 10 hónap alatt 348,665 669 korona értékű, a mi már 77.6

)lo-ot tesz; — s ha móg a ruházati fehérnemüeket 62,505 085 koronában hozzáadjuk, akkor a 10 hónap alatt ezek összege 411,170.150 korona. Tulajdonképeu tehát az egész közös vámterület ezen átu behozatala Magyarországot nyomja! — s terhűnkre történik ! Minthogy Magyarországnak igen elenyésző textilipara van, igy világos, hogy a közös vám terület behozatala dirigálja : kender, len és egész gyapjú termelését Magyarországnak ! A kender és lentermelésünkre nehezedő eme kimutatott összesen 449,503 287 kor. behozatali többletére *) líincs eset rá, hogy a magas kormány el ne gongolkoznék ezen a felirati javaslaton. Sz. reá mutatni kötelességünk, ós elegendőnek is tartjuk, hogy ezen kereskedelmi viszony tarthatatlanságát be ismerjük és feltüntessük. A gyapjufélékben való 128,026.788 kor. óriási behozatali többletre tekintve, — igazolást lel a gazdák ismétlődött panasza, hogy & gyapjút vámmentesen behozni engedni, nemzetgazdasági nagy tévedés és hiba; mert a hazai gyapjú termelést ez tette tönkre. El netn tagadható, sőt egyenesen reá kell utalnunk, hogv népünk háztartásában, ugy a kender ós len, de lőleg a hegyvidék ós nemzetiségi videkeken a gyapjú egyike volt a legfontosabb termelési ágnak. — A külföldi behozatal ilyen óriási emelkedése, hogy az elősorolt textilipart anyagok behozatala 1899-ről 1903 ra 264,078.000 koronáról 449,003.287 koronára emelkedjek, aíig elképzelhető. De éppen ebben rejlik reánk és Magyarországra — épenugy népünkre a legnagyobb veszedelem ; mert a nép ezen óriási behozatallal erősödő osztrák szövőiparnak kizsákmányolásától másként meg nem védhető, — hacsak az önálló vámvonalat fel nem állítjuk — mintha : a kenuer és lentermelést teljes erővel, czéltudatosan előmozdítjuk a megdrágult árura való tekintettel, hogy olcsóbb és saját termelésünk legyen. Igy tűnik ki, hogy a kendernek, lennek, jutaféléknek s a gyapotnak, éppsn ugy a gyapiunai vátninenteseu való behozatalát elfofogftdoi: uerazoti oagyUkos poüílüá. Annál-inkább mert a mint az a kereskedelmi körökben köztudomású, a tengeren tuli gyapottermeiok állítólagos 2 millió bál gyengébb eredménye folytán a kartell ós a tőzsdei spekuláczió által is hajtva, a gyapotipar krízise állott be, ós rövid idő óta a pimut 70°/o áremelkedést mutat; ezért a lenfonálnak áremelkedése 20%, s a pamut fonál ára is csak 15—20%-nak felelne meg a kész gy ártmányoknál. Ezen árváltozás rögtön arra bírta a mi p:aczainkat ellátó osztrák gyárosokat, hogy a legtöbb szövött —fonott gyártmány árát körülbelül 50°/o-al feieméljék. ~ Ha most ehhez a kereskedők által történő árfelemelést is tekintetbe vesszük, látjuk, hogy szegény népünk lesz általa ismét legérzékenyebben sújtva. A vászonfélék árát is mintegy 20°|o-kal emelték fel azt osztrákok. — Ezen kartell ós trösztben érdekelve vaunak Amerika, Anglia, Németország és Ausztriai válalkozók : a juta, vászon és gyapjú neraüekben. — A gyapotszövetekre 8 vállalat, 10,700.000 L. vagy is 256 8 millm korona tőkével egyesült. A gyapjú félékre 128 vállalkozó 11,352.480 L. vagyis 272,46|millió kor. és a vászonnemiiekre 53, vállalkozó 6,791 000 L, vagyis 162,984.000 kor. és igy csupán a miről tudomásunk van, e három termelési ág áremelésére, és szabad tetszésük szerinti kizsákmányolására mond : 189 vállalkozó 692.2 millió korona tőkével egyesült a világ termelés monopolizálására. Ez ellen, olyan nyerstermelő országnak mint Magyarország egyedül a védővámmal, még pedig a legmagasabb védvámma! lehet, — ós kell az országot, népeit, fogyasztóit és termelőit megvédeni. Midőn tehát az 1903. óv első 10 hónapjában a Magyarországba behozott textilipari áruk411.17 miliió kor. értekére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy talán egyetlen ország sincsen, mely nyeistermelése mellett ipari fejletlenségétolyan drágán fizette meg, mint Magyarország és népei. — Az elszegényedés, ezekkel szoros kapcsolatban áll. Vagyis ezen milliók révén szegényedik ma lázocgó népünk, a min végül mégis a helyes közgazdasági politikával segíteni elsőrendű állami ós kormányzati feladat; annál is inkább, meit az osztrák gyárosok, emez áremelkedést is ürügyül felhasználva, a kender, len, ós gyapjú gyártmá-