Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

V. év. /1SZI R 2005. jgaiaegerszeg, 1904. január 7. rh '"j-t-*' "-j-t- x 7 I. szám. Előfizetési ár: Egy évre 4 korosa. Fél évre 2 koron*. Kegyed évre 1 kor. Egyes iüsám 8 fillér. Hazai iparctikkek hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassice-utcza 25. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÉNT OST^TÖIRT O K Ö N ESTE iz igazság ereje*) — A magyarnyelv érdekében. — Mindig szánom az Embert, ha az Igazságnak áll az útjába. Az ilyen küzdelem nemcsak hiában való, de oktalan is. Mert az Igazság az emberi együttlétnek életereje. Eí tehát győz az életerőnek szívósságával. A rügy áttöri a fakérget. Pedig a rügy gyönge, puha, lágy és hervatag. Ellenben a fakéreg erős, tömött, ellenálló, durva. Mégis, a számba nem vett nyálkás teremtés győz a kemény, edzett kéreg felett. Fügyökeret ki látott kősziklával küzd"ni? Nincs ennél túlságosabb kép a nagy természet életrajzában. A gyökér hajszála oda tapad a gránithoz és harczot kezd vele. őrültség! — iiáltja erre a . . . . tömeg. A hajszál vége savat bocsájt ki magából. Olyan keveset, mint egy csöpp víznek milliomod része. A sav felold a sziklából egy parányt. Olyan kicsit, mint egy porszemnek századrésze. Az oldás helyén üreg keletkezik. Olyan piczí üreg, hogy az esőcsöppnek csntk éppen milliomodrésze fér el benne. Azonban a sav folyton-folyvást szivárog, a vegybomlás folyton-folyvást tart, az üreg folyton-folyvást nő és mindig több és több viz fér el benne. Idő multán egy egész esőcsöpp elfér az üregben. Most már két ellenség támad a sziklára: a sav és a nyirok. A sav old: a viz megfagy és repeszt. Egyelőre csak mikroszkópi repedés, de a hajszál oda befurakodik és táplálkozik a sziklának feloldott alkatrészeivel, a foszforral. a nitrogénnal, a kálival. A táplálék folytán nő, vastagodik a gyökér és mint ellenálhatatlan ék jobban és jobban repeszti a sziklát. Tízezer fűszálnak millió gyökérszála támad igy a grániton, melyen millió repesztést visz véghez, rnig aztán évezredeknek következetes harczában a szikla szétmállik, porrá lesz és átalakul termő réteggé. így győzi le a hajszálgyökér a a gránitot, — az életerő a holt tömeget. Az erkölcsi életfolyamatnak is ilyen a törvénye. Ismeretlen halászok és vámszedők szálltak egykor szembe a római imperializmusnak világnézetével. A tanítványok csak tizenketten voltak, és azok közül is egy elárulta a Mestert, miután előbb megcsókolta. Ez a szegény, iskolázatlan, mezitlábos csapat hadat üzent egy világrendszernek. És győzött. A jog összetörte az erőszakot, a szeretet elnyomta a gyűlöletet. Miben áll a magyarázat? Semmi egyébben, mint az igazság erejében. Az Igazság mindig útban van és elébbutóbb mindenüvé elérkezik. Aki ártatlanul szenve

d, vigasztalódjék, mert az Igazság *) A mi politikai vonatkozás van benne azt kihagytuk, ázerk. jön. Látom jönni a nemzet Igazságát is. Biztos léptekkel közeledik felénk. Már itt is volna, ha az utegyengetés munkája meg nem lankad: De igy is jön: igy is megérkezik. »Az nem lehet, hogy annyi sziv hiában onta vért!« Nemzetünk legnagyobb Igazsága az, hogy nyelvünket minden téren használhassuk. Amely nemzet ebben korlátozva van: rab-nemzet. Melyik szabad nemzet ismer tilalmat nyelve használatában?Törvénytárunkban van-e tilalom a magyar nyelvre nézve'? Van-e olyan törvény, mely hadseregünkben kötelezővé tette a német n yelvet? Olvasom, hogy csak tizenöt képviselő küzd a magyar nyelv jogaiért. Ezek sem tehetségesek. Ezek sem mérvadók. Tekintélyűk sincs. Tudásuk sincs. Hát igaz. Nem kaptunk uj nemességet; nem is kértünk. Nem lettünk kinevezett főrendek; nem is ácsorogtunk e végett sehol. Rendjelek sem díszítik mellünket. Bizony mondom, érdemetlenek is volnánk erre a diszre. Báróságot, grófságot sem vásároltí'ívik, itirwí, ha. gazdugok volnánk, jobb czéíra fordít,anók a pénzt. Azt sem tagadom, hogy a szélkakaskodás művészetét nem gyakoroljuk. Bőrt, szint és nézetet nem változtatunk sem naponkint, sem évnegyedenkint. Azonban igazságunk van! A magyar nyelv jogáért küzdünk. Addig küzdünk, a mig tudunk. Annyi erővel küzdünk, a mennyit bírunk. Olyan érveket használunk, amilyeneket gyarlóságunk termelni képes. Törvényt, jogot nem sértünk. Folytatunk egy vitát a házszabályok keretében. Van-e erő, van-e méltóság ebben a vitában? Talán van, talán nincs. Beszédeinket a lapok nem közlik, do küzdelmünket hibáztatják. Ez a helyzetünk. Azt. hiszitek, hogy kellemes helyzet? Makacsnak, rövidlátónak, akadekoskodónak lünni föl: azt hiszitek, hogy ez a mi ambiczíónk? Hallgatni a többség rivalgását és érezni egy testvérháború átkát: azt hiszitek, hogy ez lelki szenvedések nélkül jár? Mit gondoltok: nem jobb volna-e nekünk is a nyugalom? Kevesen vagyunk a Házban, igaz, ha küzdeni kell . . . nincs olyan elvetemült magyar ki nyelvéhez ne ragaszkodnék. Tehát nem vagyunk kevesen. Erőtelenek sem vagyunk, mert velünk van az Igazság. Értitek ezt ? A nemzeti életerő van mellettünk. Az a hajszálgyökér van mellettünk, mely legyőzi a gránitsziklát. Az a tanulság van a mi igazságunk mellett, amelyet annak az életéből és kijelentéseiből merítünk, aki 1903 év előtt ezen a szent napon megszületett, hogy tanaival megváltsa a Világot. Bartha Miklós. A Magyar Paizs munkatársai. Mai mellékletünkön egy képcsoport van, melyet emlékként nyujtunk át olvasóinknak. Összeszedtük munkatársaink nagy részének a képét, hogy a holt betűk mellett élénkebb színekkel is bemutassuk őket olvasóinknak. Csak a nagy részét, mert egy és más akadály miatt nom szerezhettük meg a képét több olyan előkelő társunknak, kik méltán díszére vannak e szellemi társaságnak. A kik itt vannak, azokra nézve ismételten megjegyezzük, hogy csak emlékként és nem a hiúság ápolására rendeztük ezt a mellékletet. Nem! Hiszen többen közülok magasabban állanak, semhogy a Magyar Paizs volna legfőbb ékességök. Megfordítva: ők teszik a Magyar Paizs ékességét. Köszönet ezért nekik! Tudjuk különben, mi az oka e barátságnak, e szellemi társaságnak. Nem személyekben keresendő az. Van egy közös szerelmi tárgyunk: a Magyar Paizs elve. Hogy fejlesszük és védjük a nemzeti közgazdaságot földmüvelésben, iparban, kereskedésben; hogy védjük a magyar faji jelleget munkánkban, nyelvünkben, szokásunkban, beszédünkben, Írásunkban és ruházatunkban. Barátokká, testvérekké avatott bennünket ez Ü szent elv, — ha sovinismusnak hívják is azt. Édes testvérekké avatott. Pedig milyen tarka sereg! Tudósok és egyszerű falusi tanitók, — országos nevü nagy irók, képviselők s egyszerű iparosok.- független ügyvédek és kötött hivatalnokok, nagyvárosi vidám hirlapirlók és falusi csendes magányban lakók. Nők és férfiak. Fiatalok és őszülök. Vidám gyerekek és komoly emberek. De írásaikból: a komoly intelmekből, a csevegő társalgásból s a metsző szatírából egy hő sugárzik ki, ugyanazon láng csapkod ki: a hazaszeretet tüzének hevítő lángja. Ismertetjük őket ime egyenként is pár jellemzőbb sajátságaikban. 1 Qs. Péterffy József. A gyávaságig szerény, hogy az illedelmet megtartsa és tulliczitálja; de ha küzdő ellenfélre talál, írásban vagy rögtönzött szónoklatban kidomborodik a melle s fényes győzelemmel végez. Nem áll meg félúton. Kinevezték Líplószeutmiklósra a polgáii iskolába, hogy tanítson s ehelyett elment Debreczenbe, hogy tanuljon. Gazdasági dolgokat tanult, még pedig ugy, hogy 800 kor. évi ösztöndijat adtak neki, s az Orsz. M. Gazdasági Egyletnek 100 arany-koronás pályadiját nyerte meg tanuló korában. Ezután 3 évig Zalaegerszegen vezette a gazdasági ismétlő iskolát; innen Dorozsmára, onnan Budapestre ment a közoktatási minisztérium VI. ügyosztályába dolgozni. Zalaegerszegen sok hazafias felolvasást tartott az egyletekben. Az újságokba leginkább szakszerű gazdasági czikkeket írt egy néhány társadalmi és politikai czikk mellett. A Magyar Vaiz.son kívül irt a Balatonvidéknek, Csíki Lapoknak, Zalame.ayének, Közteleknek, Gazdasági Iskolának, s Benedek Elek szerkesztése alatt a Magyarságnak. A munkát birja, mert még erős és fiatal, a mint Játszik. E/.elctt 30 évvel született Csik-Csatószegen. Mondani sem kell. hógy a Magyar Paizst igen szereti. Pestről is meg-meg látogatja. 2. Kele György kótoti körjegyző. Szép és jó családdal áldotta meg az Isten, olyannal, amely