Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-30 / 31. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 30. Levél megy. — B. és Fel. Kisújszállás. Köszönet. Többszörösen viszonozva. Nagyokat sétáljatok és síivjátok a mérhstlen Alföld szabad levegőjének édes illatát. — T. Pápa. A múltkor bizony kimaradt. De most nem. — Zsolna. A havasok virágját köszönjük. Micsoda átok, hogy nem mehetek a kiállításra. Földmivelés. Állattenyésztés. BC A kié a föld, azé az ország! -ao Néhány szó a növények minőségére befolyást gyakorló körülményekről. A mezei gazdálkodás fejlődésével és haladásával mindinkább aktuálissá válik a minöségtermelés ugy, hogy az a sikeres termelésnek már most is mintegy kulcsát képezi. Mint az ipari ugy a mezőgazdasági termények versenyénél is ez képezi az alapot, ettől tétetik függővé azok kereslete, e szerint igazodik az árképződés. A minőségre való termelés azonban magában véve még korántsem jövedelmező és megfelelő arányban áll ahhoz. A minőségre befolyást^'gyakorló körülmények igen számosak s a -s^'

1 "cs és jövedelmező termeléshez egytől egy hí 'kívánatosak, különben kitűzött czélunk nem leáz megvalósítható. Ismeretes dolog az, hogy a minőséget éghajlati és talajviszonyaink s a féleségednek ezek szerinti helyes megválasztása, valamint a rendszeres talajmivelés, a vetésforgók okszerű berendezése s különösen a trágyázás nagy mértékben befolyásolják s ezek helyes megválasztásával minden növény minősége jelentékenyen javítható. Éghajlati és talajviszonyaink szerint kell megválasztani a legmegfelelőbb növényféleséget, mert pl. a viszonyaink közé teljesen beillő árpa vagy czukorrépa féleség helyes megválasztásával azoknak minőségét már befolyásoltuk s igy a félsiker már ezzel is biztosítva van. A vetésforgók, a talajmivelés, a trágyázás helyes megválasztása kiváló hatással bírnak a növények minőségének javítására s azok mérvének az egj es növények igényeihez való alkalmazkodása feltétlenül szükséges. Külön jsen a trágyázás az, a mely a minőségre a legnagyobb hatást gyakorolja; annak helyes megválasztásával ez leginkább javítható, mig ellenkezőleg jelentékenyen rontható. A mesterséges trágyafélék jelenlegi nagyarányú felhasználása és sokfélesége lehetségessé teszi azonban azt, hogy utóbbi eset elkerülhető legyen s azok okszerű és czéltudatos felhasználásával ne csak a növények minősége, hanem mennyisége is fokoztassék. Magyarnyelv. — JsTyeX-srétjexi. él a nemzet — Miniszter vagy minister ? (XVII.) A mágnás és a mágnásnak a majmolója többek között abban is megegyeznek egymással, hogy mindaketten mmister-t mondanak miniszter helyett. És még abban is megegyeznek, hogy egyik sem tudja, miért mond ministert. Gondolom, azzal igazolják, hogy ez a szó már meghonosodott; magyar szó lett belőle. Az igaz, hogy magyar szó lett. De épen azért, mert magyar szó lett, azért még inkább sz-nek kell hangoztatni. Tehát miniszternek kell mondani. Van különösen a magyarnyelvnek egy fontos, úgynevezett hangrendi törvénye. Ez az, hogy a keményebb természetű mássalhangzók keményebb természetű mássalhangzók társaságát kívánják meg. Kemény hang a í, k, lágyabb a ty, még lágyabb a d és g. Kemény hang a sz, lágyabb a s, még lágyabb a zs. Ezért hangzik a háztető háztetőnek, ezért mondjuk : Sebestyén (Sebestian), s ezért hangzik a vasgolyó vasgolyónak. Háztető és vasgolyó eredeti magyar szavak s származásuk szerint írjuk le, nem pedig hangzásuk szerint (hásztető stb.); de Sebestyén csak lett magyar szó s a mint magyar szó lett, azóta a hangzás szerint irjuk : Sebestyén és nem : eredet szerint: Sebastian. Mimster latin szó s latinul igy hangzik: miniszter. De ám, mikor magyar szó lesz belőle, még inkább sz-nek kell hangzania az előbb említett kemény t miatt. Ha pedig miniszternek hangzik, akkor a hangzás szerint igy is kell, hogy irjuk. A hangzás szerint irjuk : Sebestyén, jus, virtus, Krisztus, lukszus, kultus, (kultusz is megmagyarosodott latin szókat. És miért mondjuk ezekben a latin sz hangot s hangnak ? Azért mert könynyebb nekünk ez a lágy s, és nem kívánja semmi kemény mássalhangzó, hogy keményebb sz-t hangoztassunk. Azonban sz is lehet, pl. kultusz. De már bezzeg — a mi épen kapóra jött megdönthetetlen bizonyítékul — a Christus, praxis, luxus szókban a középső s-t sz-nek kell hangoztatnunk. Egyiket s-nek, másikat sz-nek — a kemény k és t miatt. Igy sem mondjuk: Krisztusz, igy sem mondjuk: Kristus, hanem igy mondjuk : Krisztus, s igy is irjuk. Tehát: miniszter, Krisztus, keresztény (de nem keresztyén), és nem minister, Kristus, kerestény ; sem nem Jésus Kristus. A mig pedig erre rájövünk, senki se gondolja, hogy a magyarnyelv hangtani törvényeinek hosszú litániáját meg kell tanulnunk. Semmit sem kell csinálnunk, csupán eredeti nyelvérzékünkre kell hallgatnunk. A mágnások és mágnások majmolói pedig mikor ministert mondanak, sem a hangtani törvény elméletét nem ismerik, sem a saját nyelvérzékökre nem hallgatnak, hanem csak virtusoskodni akarnak a nyelvrontásban. Már pedig erre a müveletökre ráolvashatjuk Madarász bácsival a kurucznótát: Nincsen abban semmi virtus! Verje meg a Jézus Krisztus! Borbély György Felelős szerkesztő: Z Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. 574. sz. v. 1903. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság V. II. 491. számú végzése által a zalamegyei központi takarékpénztár végrehajtató javára Szabó Miklós ós társai nagylengyeli lakósok ellen 75 kor. 90 f. tőke, ennek 1903. évi márczius hó 5-től járó 6°/o kamatja, ugv járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 640 koronára becsült szarvasmarhák, lovak ós gazdasági eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén vagyis Nagylengyelben leendő eszközlésére 1903. évi augusztus hó 7-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltótelek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1903. évi julius hó 19-ón Nagy Sándor kir. bír. végrehajtó. Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy Zalaegerszegen, Kossuth Lajos utcza 59. számú, a város tulajdonát képező nagy vendéglőhöz tartozó helyiségben diszitö, szobrászai és agyag kályha készítő műhelyemből, a mai kornak megfelelő és jó minőségű cserép kályhák jőuek ;i, úgyszintén elvállalok újonnan bármiféle kivitelű cserép kályha elkészítését, továbbá átalakítást és javítást pontosan és jutányos ár mellett. A diszitö szobrászati szakmunkába elvállalok bármiféle szobrászati munkát, úgymint: épületek külső és belső díszítését, dísz-vázákat és szobrokat ; gipsz, czement műkőből és terrakottából, valamint javításokat pontos- és jutányos ár mellett. hazafiúi tisztelettel Gerencsér Károly szobrász- és agyagkályha készítő. Zalaegerszeg Kossuth utcza végén. 8 1 Í R UJJ 6940. sz./tkv. 903. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. torvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezete vógrehajtatónak Szládovics Károly végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében ujabb árverés végrehajtató kérelme folytán öreg Völler József ós Borbély Károly késedelmi árverési vevők ellen a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő a rádi 104. sz. tjkvben Szládovics Károly tulajdonául fölvett f 1618. sz. ingatlanra 318 kor. f 754. sz. ingatlaura 832 korona ezennel megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi augusztus hó 29 ik napjának d. e. 10 órakor Rád községben a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°|o-át vagyis 31 K 80 (., 83 K 20 fillért készpénzben vagv ovadókképes értékpapírban az 1881. LX. t.cz. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi ncvemberhól én3333.sz. a. kelti. M.§-ában kijelölt ovadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszók telekkönyvi hatésága. Zalaegerszegen, 1903. évi junius 28-án. Dr. Kiss kir. trvszéki biró. i pí< ScMctt-szaopan , szarvas H ===== vagy — jegygyel legjobb, legkiadéaabb s ennélfogva legolcsóbb scagpan. — Minden kim alkatrészektől mentes. ,kulc 8" Mindenütt kaphatói M

Bevásárlásnál kütósössn arra ügyeljünk, hogy f § minden darab szopás a „Schicht" névvel és | | • • a fenti védjegyek agyikével legyen el tátva.