Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-12 / 11. szám

1903. márczius 12. MAGYAR PAIZS 3 hitetlenség. Az igazi tudomány alapvető úttörő lángelméi mindenkor hitben éltek. Itt nyertek mélységet. * * * Meg akarjátok Istent ismerni?! Nézzétek a természetet! Tükör az, mely az ő erejét, bölcseségét, szépségét sugáiozza vissza. Itt van. Gjönjöíkődjetek benne; azután pedig okuljatok. Az igazságnak nincs semmi oka takargatni ! De ne csak egy futó tekintetet vessetek a természet külsejére, hanem pillantsatok bele naél.nn az elrejtett lényekbe; az anyagba lappangó erőkre és töivényekre — és meg fogjátok találni ott is az Istent! Meit két kinyilatkoztatás van, a melyben Isten az ő titkait a gyarló emberiséggel megismertette. Az egyik & szent iiás, a másik a természet! Könyv ez mind a kettő. De csak az érti, a ki beléjük mélyed és olvasni tud. A kinek szeme van, lát és a természet nyitott könyvéből Isfen bölcseségét olvashatja. Ne nézzük hideg szivvel és tiies szemekkel a természet külsőségeit, hanem nézzünk mélyre és keressük míg a teremtés minden egyes paián\ában a lappangó lényeget: a csodálatosat, a természetnek lelkét és megtaláljuk ott az Istent ! A ki a teimeszetet szereti, Isten közelében él, mert ez az Ő legszebb temploma. Ezért a gyárid ember öreg korában rendesen szeret visszavonulni a teimószetbe, a mely mindig igaz, nrndig őszinte, mivel benne isteni erő lakozik. Ez a teimészét a legjobb tanitó, mert Isten kinyilatkoztatását tárja elénk. Olvassuk ezt a szent könyvet. Mélyedjünk bele a természet lapjaiba. Csodálatos titkokat fog az sugalmazni nekünk. A ki pedig e könyvből meg nem tanulja, hogvan kell tisztelni az Isten nevét! csudálni az Ő bölcsességét, imádni az Ö jóságát és szeretetét: annak hiába beszélnénk itt kezünkben szentirással: az Istenről. Cselkó József. $ szövetkezet feloszlása. I. A feloszlás okai, közzététele és joghatálya. (Folytatás.) 1875. XXXVII. t. cz. 187. § a.*) Mihelyt a számadásokból, vagy a mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptökéjének felét elvesztette, az igazgatóság által azonnal közgyűlés hivardó egybe a végből, hogy a részvényesek a társaság további fennállása, vagy feloszlása iránt határozhassanak. Ha azonban az tűnik ki, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik. K. T. 247. §-a. A szövetkezet feloszlik: 1. Azon idő elteltével, melyre a társaság keletkezett ; 2. l.uzgyülési határozat folytán, 3. egyesülés által; 4. csődnyitás következtében; 5. törvényszéki határozat folytán; K. T. 248. §. Ha szövetkezet működését a 228. §-ban megjelöltektől elütő czélokra terjeszti ki, kártérítésre való igény nélkül bíróilag feloszlatható. A feloszlatás bármely érdekelt fél vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés mellett azon törvényszék áiial rendeltetik el, melynél a szövetkezet be van jegyezve. 1898. XXIII. t. cz. 61. §-a. Ha a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet a befizetett üzletrészek töke összegének felét elvesztette, a központi hitelszövetkezet igazgatóságának jogában áll a szövetkezetet feloszlatni, felszámolását elrendelni, s a felszámolókat kinevezni. A felszámolás elrendelését s a felszámolókat ez esetben a központi hitelszövetkezet igazgatósága tartozik a czégjegyzék bíróságnál bejelenteni. K. T. 249. §-a. A szövetkezet feloszlása, a 247. §. 4 és 5. pontjában emiitett esetek kivételével, az igazgatóság által a kereskedelmi czégjegyzékbe be') K. T. = kereskedelmi törvény (1876. XXXVII. t. cz.) Cs. T. = csődtörvény (1881. XVII. t. cz.) j vezetés végett az illetékes törvényszéknél be: jelentendő. j Az igazgatóság csöd esetét kivéve, a feloszlást a társasági hirdetmények felvételére rendelt esetleg a hivatalos lapokban háromszor közzétenni, s a szövetkezet hitelezőit követeléseiknek a harmadszori közzétételtől számított hat hó alatt érvényesítésére felhívni tartozik. K. T. 253. §-a. A szövetkezeti hitelezők értesítésére, illetőleg felhívására, továbbá a függőben lévő követelések biztosítására a feloszlott szövetkezet könyveinek és iratainak megőrzésére és két vagy több szövetkezet egyesülésére nézve a 205. 207. és 208. §§-ban foglalt határozatok a szövetkezetekre is alkalmazást nyernek. K. T. 205. §-a. A társaság könyveiből kitudható vagy egyébként ismert hitelezők követeléseik érvényesítésére külön értesítés, esetleg hirdetmény által szólitandók fel, mi ha siker nélkül marad, a követelések az illetékes törvényszéknél készpénzben leteendők. Ugyanez áll a függőben levő kötelezettségek és peres követelésekre nézve is. E tekintetben kivételnek akkor van helye, ha a társasági vagyon felosztása, az érintett kötelezettségek és követelések kiegyenlítéséig függőben hagyatik, vagy ha a hitelezőknek elegendő biztosíték nyujtatik. A felszámolók és a felügyelő bizottság tagjai ezen határozatok ellenére teljesített fizetésekért egyetemlegesen felelősek. K. T. 8. §-a. A kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések a mennyiben jelen törvény egyes esetekre nézve ellenkezőt nem rendel, egész kiterjedésükben egy e végre a töldmivelési, ipar- és kereskedelmi ministerium által kiadandó »Központi értesitő«-ben, a Horvát-Szlavonországban történt bejegyzések pedig az ottani hivatalos lapban haladéktalanul közzéteendők. E mellett a közzététel a törvényszék által az érdekeltek kívánságára és költségére az általuk kijelölendő más hírlapok utján is eszközölhető. K. T. 9. §-a. Harmadik személyek irányában a kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések a »Központi értesitő«-ben Horvát-Szlavonországban a hivatalos lapban megjelent közzététel napjától bírnak foganattal. A megtörtént közzététel nem tudásával senki sem mentheti magát. Cs. T. 241. §-a. Jelen törvénynek a kereskedelmi csődre vonat kozó határozatai a kereskedőkre és a kereske delmi társaságokra alkalmazandók. Ezen határozatok azon esetben is alkalmazandók, ha a csöd a kereskedő halála után, vagy a czég törlésétől számítandó egy esztendő eltelte előtt nyittatik meg, feltéve, hogy a csődnyitás az első esetben a hagyaték átadása előtt történik. Ugyanez áll a feloszlott kereskedelmi társaságokra mindaddig, mig a felszámolás és a társasági vagvon felosztása be nem fejeztetett. Cs. T. 242. §-a. A mennyiben a jelen czimben eltérő intézkedések nem foglaltatnak, a közönséges csődre vonatkozó határozatok, a kereskedelmi csődre is alkalmazandók. Cs. T. 243. §-a. Csöd esetében a közkereseti társaságok tagjaik által, a betéti társaságok a beltagok által a részvénytársaságok és szövetkezetek az igazgatóság által, a felszámolás alatt lévő társaságok pedig a felszámolók által képviseltetnek. (246. §.) Cs T. 244. §-a.) Ha a kereskedő, vagy kereskedelmi társaság fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett haladéktalanul az illetékes törvényszéknek (72- §.) írásban bejelenteni, egyúttal a kereskedelmi könyveket, a törvényszék kizárólagos rendelkezése alá bocsátani, s lehetőleg a mérleget is bemutatni tartozik. A közadós a mérleget, melynek szerkesztésére nézve a kereskedelmi törvény határozatai szolgálnak irányadóul, sajátkezüleg azon kijelentéssel köteles aláírni, hogy annak valódiságát kész esküvel megerősíteni. A hitelezők nevei, lakhelyei és azon rokonsági vagy sógorsági viszony, melyben a közadóshoz állanak, a mérleghez csatolt kimutatásban különösen kitünteteiidök. Cs. T. 246. §-a. A 244. §-ban foglalt határozatok megtartásáért a közkereseti és betéti társaságoknál a tagok, illetőleg beltagok, részvénytársaságok és szövetkezeteknél az igazgatóság tagjai, a feltzáraolás alatt levő kereskedelmi társaságoknál pedig a felszámolók felelősek. Cs. T. 247. §-a. Ha a közkereseti társaságnak nem minden ( tagja, ugy a betéti tarsaságnak nem minden belj tagja, illetőleg a felszámolás alatt levő társaság| nak nem minden felszámolója kéri a csődöt, az I a többi tagok meghallgatása nélkül csak akkor j rendelhető el, ha a fizetések megszüntetése hij telt érdemlően igazoltatik. Ilyen igazolás hiányá! ban a csődnyitási kérvényre tárgyalás tűzendő ki, melyre a társaság összes tagjai megidézendők. Ugyanez áll a részvénytársaságok és a szövetkezetekre is, ha a csődöt az igazgatóságnak, vagy a felszámolóknak nem annyi tagja kéri, a hánynak aláírása a társasági czégjeg) zéshez szükséges. Cs. T. 248. §-a. A kereskedelmi csőd a 82—85. §§-aiban kijelölt feltételek nélkül az esetben is megnyitandó, ha az illetékes törvényszék valamelyik hitelezőnek, igazolt követelésre alapított csődnyitási kérelméből, a fizetések megszüntetéséről minden kétséget kizáró módon tudomást szerez. Ha a bíróság a felhozott adatokat elegendőknek nem találja, a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnapot tüz ki. Cs. T. 8. §-a/ A csődnyitás hatályának kezdete után olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak, vagy jogok képezik, a közadós ellen se megindítani, se ellene folytatni nem lehet. Cs. T. 12. §-a. A csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra, a közadós tartozása alapján, a csődtömeg elleni hatálylyal tulajdon, zálog, vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot, vagy végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatositani nem lehet és ha foganatosíttatott, az joghatálylyal nem bír. 1881. LX. t. cz. 29. §-a. A marasztalt fél ellen elrendelt csöd hatályára és a csőd elrendelése előtt foganatosított végrehajtásoknak mi módon való folytatására nézve, a csődtörvény rendelkezései alkalmazandók. A szövetkezet feloszlása történhetik vagy önkéntesen, a tagoknak a közgyűlésen hozott határozata, vagy kényszer folytán. Van azután a föloszlásnak olyan módozata is, hogy formailag ugyan önkéntesnek látszik, lényegében azonban ez mégis kényszerből történik. Önkéntes a feloszlás, ha lejár az az idő melyre a szövetkezet alakult. Ha a szövetkezet bizonyos időre alakult, mielőtt ezen idő lejárna közgyűlés hívandó össze össze a/on kérdésben, vájjon a szövetkezet továbbra is folytassa-e működését, vagy feloszoljék ? Ezen gyűlésen az iránt is határozat hozandó, vájjon a fennállás időtartama az alapszabályokban meghatározott időre, vagy ennél rövidebbre határoztatik-e meg? Feloszelhatik a szövetkezet közgyűlési határozat folytán, önként bármikor, ha működését bármiféle okból abbanhagyni, vagy más szövetkezettel egyesülni akar. Fel kell oszlatni a szövetkezetet, ha az igazgatóság a mérlegből meggyőződést szerzett magának arról, hogy a szövetkezet alaptőkéjének felét elvesztette. Ha a szövetkezeti vagyon a tartozásokat sem fedezi, ezt az igazgatóság csődnyitás végett a törvényszéknek bejelenteni tartozik. AZ Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetekre nézve a központi hitelszövetkezet igazgatóságának jogában áll a szövetkezetet feloszlatni, a feloszámolást elrendelni, a felszámolókat kinevezni, azon esetben, ha a szövetkezet a befizetett üzletrészek tőka összegének felét elvesztette. Ezen intézkedés arra való, hogy a központi hitelszövetkezet a kötelékébe tartozó szövetk®.