Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-05 / 10. szám

1903. márczius 5. MAGYAR PAIZS 3 első (sorban a szövetkezeti tagoknak leend káia. Ezért számos esetben megtörténik azaz anomália, hogy oly helyen, hol a törvényes faktorok a szétszórtan levő, a felszámolásra vonatkozó törvényszakaszok intézkedéseit nem helyesen, s nem a felszámolás természetének megfelelőleg fogják fel, törvénytelen eljáiásukkal oly szövetkezeteket is csődbe kergetnek, melyeknél rendes körülmények között ennek egyáltalában helye nem lenne, minek — végső körülményeiben — sok esetben nem csak a tagok, de a hitelezők is kárát vallják. Említésre méitó, hogy különösen hazánkban a szövetkezetek, s kiválólag a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ellen felette nagy az ellenszenv, hogy ne mondjam a késhegyig menő gyűlölet nem csak a kereskedők legeslegnagyobb részénél, hanem mindazoknál, kik magukat akár ezekkel azonosítják, akár ezeknek lekötelezettjei, adósai, modem jobbágyai, végül mindazok akik rövidlátók, s az egész országban mindenütt feltűnő módon észrevehető, eikölcsteleséget,elzüllötséget, elemyedtséget, eladósodást, szegénységet, nyomorúságot, munkahiányt stb., s az ezeknek szükségszerű következményeiként elijesztő mértékben szemünk előtt történő kivándorlást, s a dologtalan és felesleges elemeknek bevándorlását, beözönlését — kicsinylik, mondhatni semmibe sem veszik u magánérdeket a közérdtk fölé helyezik. kik a szövetkezeti ügygyei foglalkoznak, annak minél szélesebb kórben való elterjesztésén fáradoznak; azoknak mindenáron ártanak, s nem ritkán üldözik azokat mintha anarkisták, vagy haramiák volnának, a Itelyett, hogy minél többen inkább segítségükre lennének, s támogatnák őket nemzetvédő munkájukban. Ehhez járul, hogy azoknak legnagyobb iésze is, kikuek a szövetkezetekre annyija szükségük van, mint a falat kenyerre, ezen üdvös intézmény iránt érzéketlen, közömbös ; fellobbanása szalmaláng, áldozatkészségé, kitaitása, ttrvszeiü, előrelátó, öntudatos működése, a küzdelemben való részvétele, összetartása egy nagy nulla, s igy a természet örök törvénye szerin t az eredmény sem lehet más. Hogy meddig lesz ez igy, nem tudjuk ; de ha igazán és szívből akarjuk a jebb és szebb jövőt állampolitikai szempontból , alkcr tmek meg kell változnia, vagy pedig jin lérlelhetet

1 énül és szükségszerűig a gazdasági tönk, melyből nincs föltámadás ! Minthogy „Szövetkezeti Útmutató* czimü munkámban csak löviden tárg yalttm a szövetkezetek feloszlását, holott — az á líalár.cs tájekozatlanlansággal izemben, de az ügy éidekében is, — mint eddig tapasztaltam, — a rendszeres, kimerítő és minden oldalról a felvilágosító magyarázatra, a szétszórtan lévő törvény szakaszoknak összefüggő egybeállítására nagy szükség van; ez okból elhatároztam magamat jelen munkám megírására. Ugy hiszem sok szövetkezetnek vezetőknek, tagoknak stb. szüksége lesz reá, sok károsodástól menthelik meg a vezetők a szövetkezetet a törvényes intézkedések tudása által. Ez az a paizs, melyen megtörnek a jogtalan támadások, bármiként csikorgatják, csattogtatják fogaikat, öltögetik nyelvüket, forgatják veies szemeiket, kiabálnak, s ijesztegetődnek is a szövetkezet ellenségei ilyen esetben. A szövetkezet feloszlásánál irányadók az 1875. XXXVII. t. cz. 8, 9, 110 — 117, 120, 187, 203. 205, 206, 247 — 257 §§. az 1898. XXIII. t. cz. 39—45 §§. az 1881. XVII. t. cz.- nek a keresk. csődre vonatkozo része; továbbá a 257—261 §§. azon szövetkezetekre nézve, melyek nem tartoznak az Országos Központi hitelszövetkezet kötelékébe. A felszámolás alatt levő szövetkezetekre vonatkozólag különös fontossággal bir az 1881. LX. t. cz. 29. §-a. A szövetkezet feloszlását tárgyaló egy-két kommentár felette hézagos, s épen azokban a legfontosabb kérdésekben nem adnak felvilágosítást a vezetőknek, melyek a gyakorlati életben legfontosabbak. Ugy hiszem tehát nem végzek felesleges munkát, ha a szövetkezet feloszlására vonatkozó törvényes intézkedéseket sem csak közlöm de azokat felvilágosító magyarázatokkal is ellátom, a hézagokat pedig a felszámolás természetének megfelelőleg kitöltőm. Dr. Kele Antal. Az életből. Mi küiönbség van a rajkó és a hegedő között ? kérdi az egyik mulató ur a czigányprimástól. — Ázs kérem alássan, hogy á rájkó ákkor sir, mikor nincs kenyere, a hegedű pedig ákkor sir, mikor kenyeret keres, például mint most. Tanfelügyelői látogatás alkalmából. Mondd meg kis fiam, látnak-e a vakok (szólítja meg a látogató tanfelügyelő a kis fiút). — Hájszen, ha látna, nem vóna vak. — Jól van kis fiam! Hát azt megtuuád-e mondani, hogy minél fogva mennek a vakok ? — Meg hát! a lábuknál fogva. — Ezt nem jól mondtad íjam. A vakokat a tapintási szömörcs (tapintási érzék) vezeti, az nagyon ki van náluk fejlődve ... de azt majd jobban meg fogja magyarázni a tanitó ur. — Tanitó: De nagyságos ur, kérem csak befejezni, mert igy én sohasem tudnám megmagyarázni. — Tanfelügyelő : (jóakarólag) Maga még fiatal ember, öcsém. Nem is kívánhatom, hogy annyi tapasztalata legyen a tanítás terén mint nekem. De majd idővel! Igyekezet és szorgalom mindent pótol. A tanításban fő: a módszer; azt igyekezzék elsajátítani . . . — Köszönöm nagyságos űr! Li Tsiing. Országgyűlés. Ccütörtökön nem beszélhettek a katonajavaslatról, meit íáit ülés volt választási erőszakosságok ügyében. Pénteken Benkzky Árpád mondja, hogy a fóldmivelési miniszternek is elleneznie kellene a javaslatot, mert a katonaság igen sok munkaerőt elvon a közgazdaságtól. Szemere Miklós (kormánypárti) megszavazta ugyan a javaslatot, de ő is nemzeti hadsereget kiván. Eitner Zsigmond sümegi kepviselő hatásos nagy beszédet tartott a javaslat ellen. Bírálja gr. Andiássy Gyulát, aki messze esett apja fájától. A világon minden nemzetnek nemzeti hadserege van, mondja, csak a magyarnak nincs. A sárga fekete zászlóra mondott megjegyzéseért elnöki rendreutasitást is kapott. Hangsúlyos ellenszenvvel emliti az Aulich, Heiiczi es Ilayri^u neveket. Az ellenzék viharos típsbsn mzesiíi. Kovács Pál (néppárti) követeli hegy tiszta beit öntsenek a pohárba. — Szombaton Bátkoy László napirend előtt viharos dolgot tisztázott, hogy az osztrák házban miért mondják a magyart még betyár fajzatnak? Szólott itt még Rákosi Viktor. Pichler Győző s TJgron Gábor, ki Kossuthnak czitálta azt a mondását, hegy Magyaiorsiág lesz az a máglya, melyen a ketlejü sast elégetik. Rakovszky László azt mondja, hogy adjuk meg a császárnak, a mi a császáié, de adjuk meg Magy arországnak is, a mi Mfgyarországó. — Hétfőn Stréter Alfréd (kormánypárti) hévvel dolgozott, a javaslat mellett. Fél a zabolátlansagtól (zabolázza meg az osztrákokat mondja Er.drev Gyula) — Benedek János előbb verekedik Stéderrel. Majd kölcsönös hücéget követel. A despetismust nem szereti. Hivatkozik Kerkápolyi Károlynak volt honvédelmi kapaczitásnak kijelentésére, hogy a hadsereg nem egy séges. Gr. Tisza Istvánról is beszél. Fejleszteni csak azt lehet, a mi van. De kölcsönös bizalom nincs — polgár és katona között. (Mert ezek nem egymás mellé, hanem fölé rendezett, állapotok, társadalmilag|is. Sz.) Kedden Brázay Kálmán, hogy még a 67-es megállapodás sincs megtartva. Lovászy Márton egyúttal a Magyarország felelős szerkesztője) szivhez és észhez szólva hatásos beszédet mondott, melyre közbe-közbe Gr. Zichy Jenő mondogatta : „Ez az okos beszéd." Azt mondja Lovászy, hogy ez a kimerült nyomorult szegény nemzet már nem tud többet áldozni. És ráadásul még mondjunk le nyelvünkről is! „Pro rege" meghalunk, de a császárért nem. Lelkesen megéljenezték. Heti hirek. Helyiek. Kaszinó estély. Az idén ez már a második. Jó jel az élénkülésre. S még megtörténhetik, hogy ez élénkségnek esetleges fokozódásával fölemelkedik a kaszinói élet. Felemelkedhetik a magánmulatságoknak, a társaságoknak szükköréből a társadalmi élet irányításának magaslatáig. Vasárnap — mondom — a második estélyt rendezték. És ez még jobban sikerült, mint az első. A válogatott műsor teljes élvezetet adott az ottlevöknek, amint mondják. A theaestély is egy kissé már nyájasabb volt. A táncz pedig teljes jókedvű. A műsor első pontja' Udvardy Rafaella k. a. zongorajátéka volt, melyért sok tapsot és gratulatiot kapott. Dr. Ruzsicska Kálmáu kir. tanácsos tanfelügyelő életének egy lvrai mozzanatáról egy rövidke, de csattanós felolvasást tartott, melyekben mindig excellálni szokott. — Skublics Antika elbájoló énekhangjával saját szerzeményével vett részt, zongorán kisérte testvére, Mariánna. Czukelter Lajos Jókainak a Fejér asszonyát szavalta ; nem is dicsérj ük, annyira ismeretes, hogy jó szavaló; Sándor Zsigmond mérnöknek kitücü hegedüjátékát Lányi Ilonka k. a. kisérte zongorán. Szépen összeválagatott műsor, pompás szellemi élvezet. Sokan sajnálhatják, hogy nem vehettek részt még a hallgató közönség körében sem. Nem ís lehet érteni, még kevésbé helyeselni a reudező-választottságnak azt az eljárását, hogy a mai világba semmiképpen nem illő túlságos „zártkörűséggel" — noha csak negatív uton, kaszinói tagokat is kizárnak a kaszinói estélyrcl. S e véletlen vagy szándékos feledékenység annál rosszabb, minél többször ismétlődik. A választott bizottságnak tudnia kell, hogy a sógorságnak, komaságnak bent van a helye, nem künn a nyilvános életben. Komasági bálokat is lehet rendezni, de csak magán házakban. Tanácsadásként tesszük ezt a megjegyzést és azért, mert az emberek nagyobbrészt érzékenyek szoktak lenni. Még pedig: a kiknek legkopottabb a ruhájuk, azoknak van rendesen legkevésbé elkopva az érzékük. A jelenvolt előkelő társaságnak női tagjai közül a következők: Boér Sándorné, Bogyay Elemérné, Bucsy Istvánné, dr. Csák Károlyné, özv. Gsesznák Sándorné s leánya Melania, Czukelter Lajosné, Deák Mihályné s leánya Emma, özv. Farkas Imréné s lánya Zsófika, dr. Hann Béláné, Hangay Géza s nev. leánya Márta, dr. Háry Istvánné s lányai: Klári és Lenke, Kaüffmann Mátyásné, Kiss Lajosné, Lányi Kálmánné s leányai : Ilonka és Emma, Lehoczky Ilona k. a., Makara Mária k. a., Mattuschek Richárdné, özv. Mayer Akosné, Pammer Blanka Siófok, Puskás Kálmáncé, Butich Sándorné, Oravecz Gyözőné, Buticb Margit, dr. Buzsicska Kálmánné, dr. Szigethy Elemérné, Szigethy Elvira k. a. Szigethy Elza k. a. Grácz, Szirmay Béláné, Skublics Imréné s leányai: Antika, Mari, Szily Dezsőné Ollár, Szüts Dezsőné Nagy falud s leányai; Rajky Lajosné s leányai, Skublics Lincsi és Mári Zalaszentlászló, Udvardy Vinczéné s leánya Bafaelle, özv. Botfv Lajosné, Domokos Ignáczné, Kroselz Istvánné, Krosetz Jánosné, dr. Vöglein Miklósné, Varga Vilmosné. Kinevezes Bucsy István helyi főgymuasiumi helyettes tanárt, ki csak a közeli napokban végezte szép sikerrel egyetemi vizsgálatait, a közoktatásügyi miniszter kinevezte ugyanide rendes tanárnak. Márczius 15. Ritka helyen lehet olyan emlékezetes márczius 15 iki ünnepély, mint a milyet a Társaskör rendez az idén. Asszony fogja méltstni a 48-as nagy idők szellemét. Gyönge asszony a hősi nagy időket. Az ünnepély központja Németh Elekné felolvasása lesz. Szavalni fog Grész Irma k. a. és Czukelter Lajos. Baján Ferenez pedig megint összetoborzott egy dalkört erre az alkalomra. A megnyitóbeszédet Várhidy Lajos elnök tartja. Népgyűlés. A katonajavaslat ellen az országban szanaszét ne'pgyüléseket tartanak. A napokban Zalaegerszegen is népgyűlést hiv egybe egy bizottság ebben az ügyben. A zalaegerszeg vidéki Hitelszövetkezet napi közgyűlése a megjelent tagok csekély száma miatt nem volt megtartható, ezért márczius 22. vasárnap d. e. 11 órakor tartják meg az ipartestület nagytermében. Az igazgatóság kéri a tagokat, hogy jelenjenek meg minél számosabban, mert Lmtos dolgok : alapszabály változtatás és elnök vállasztás szükségessé teszik. Meghivó. A zalaegerszegi kath. legény ;egyesület. XIII. Leo 25 éves pápai jubileuma alkalmából márcz. hó 8-án délután 4 órakor az elemi iskolában ének, előadás és szavalattal egybekötött ünnepélyt rendez, melyre ugy az érdeklődőket mint az* egyesület tagjait szívesen látja az elnökség..