Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-26 / 9. szám

6 MAGYAR PAIZ 3Sry±l-b--téx-. X.) A gubagyár titkaiból. (XX.) Nem régiben olvastuk egyik másik fővárosi lapban azon éles támadásokat, melyek a kazárok révén az egész zsidóság ellen intéztettek. Általában az összes budapesti lapok foglalkoztak az ügygyei, de különböző szeiBpontokból más-más volt"az 'elv mindegyiknél, míg a legtöbb párlat-' ianlap gazdasági érdeket szolgált, addig mások pl. az 9 Alkotmány « ink-íbb a zsidó ellenes ant semismushatás alatt intézte sokszor mégis jogos, de mindenkor erős támadásait. A fővárosi lapok az egész ország teh ít a provincz érdekeit. is karolják, mig a vidéki lapok csak a saját helyi ügyeikkel foglalkoznak, s ez helyes is, mert a saját előhaladáiukkal az országét is elősegítik. De hogy el ne térjek a tárgyamtól, jelzem, hogy miért hozom kapcsolatban idézett ínyei a jelenlegivel. Én semmi féle antiszemita elveket nem vallok, sőt elitélem azokat, akik egyesek vétkéért, hibáiért egy egész fajra, nemzetiségi' • irányítják fegyverüket, az ilyen támadás jogtalan és elitélendő, mert hisz arról a többi, a nemzetiség, a hitsorsos nem tehet. Azok a zsidók, kik kapzsi érdekeik, saját előnyül;, és vagyonuk gyarapítására, k.iasználják a szorult helyzelet, akik nem tisztelik a törvéiyt, azt kijátszani igyekeznek, a siker eset.'-a sokaknak anyagi és erkölcsi bukásait előidézik, azok elítélendők, megérdemlik a társadalom megvetését, s a törvény szabii legszigorúbb büntetést. Érje a méltó büntetés mindig a bűnöst, de ne szenvedjelek áila lanul mások, csupán azon okból, mert a vétkessel véletlenül egy vallást egy hitet vallanak. Hogy az említőit bajok orvoslása igen nehéz, az tény, inert többnyire igen óvatosak és veszélyesek a szerep"'':, a kik ajtöcvény-hiányo :át felhasználni igyekeznek, azokat kijátszák, s biz, tapasztalatin'/, mondhatom, sokszor a legvétkesebb is kikerüli a büntetést, melyet érdemelne, s az igy elért siker csak bátorítólag hathat reá. Leghatalmasabb ellenfele, s leginkább is hivatott az ilyen bajok Orvoslására a sajtó, m-it ez nyilvánosságra hozván a malversatiokat először inti a társadalmat és ligvalme/.teti a közön- ;et, de meg a bűnösök bukását i> előidézi, mert kideríti és nyilvánosságra hozza ü/.é'kedééüket és a társadalmi bukásuk mej' emmisülésüket okozzák és a halóságok ügyeimét is felhivm megindul ellenük az actio. .Jelen esetbea a közérdek szolgálatában indítom meg a harezot egy helybeli tyári válla ellen. A fenyőmag perget"i gyárról van szó, melyre jóllehet a város, mint egyedüli nagy vállalatra, büszke is, mert ne u tudja a nyilvánosság miféle üzelmek folynak azon kínai módra titokzatos falak mögött. Sorrend kedvéért elölről kezJem az esetet s nyilvánosságra hozom min.lazt, mit tapasztalni alkalmam v >!t azon rövid idő alatt, mig a gyár szolgálatában mint hivatalnok működtem. A gyár tulajdonosa ki Fischer ősi nevét jóhangzásu (Faragó) magyar névvel cserélte fel, hogy mily okből arra még reá fogok térni és ki (a rőfös pult mögül kiugrott, sarokba hajította a rőföt s viiághirü zalai rákokat kezdett a forgalomba hozni, mely funndaöentumát képezte elég jó külsejű és horribilis hasznot hajtó gyárának. A haszon melyet a rákok hoztak, üzleti befektetéséi képezte jelenlegi gyárinak. A befektetés nem lehetett nagy, mindazonáltal a gyár óriási módon emelkedett és olyan jövedelmet biztosított tulajdonosának, melyet talán 1 vagy jóllehet több millió készp íz töke a legjobb kamatos elhelyezés melleit sem gyümölcsözött volna. Ez azonban e! nem ítélendő, sőt dicsőségére válik neki, hogy ilyen hihctetler. s mégií vai» és tényleges eredményeket ér el, mert ma a kereskedelmi szellemet lis/, letben k jii tartani és nem is ez ellen török én, t e'f.it magam is meghajolok, mert az mól ... isi, elismerést érdemel. A nyilvánossá* előtt kivá >m azon körülmáX) Érért 'a czikkévt nem a ' ;rke-ztö, hanem az alulírott felel. XX.) Erről % pörgetó'röi nem r-;,.

1 n a Magyar. Paizsnak akkori szerkesztője, laiuuj unni vizsgálgatva, rhoni ipart pártolóiig" terjeaelme- dicsérő czilcket irt. Ez a mai czíkii pedij azt mondja hogy „andixtur et altéra pors." — sz. | nyeltet tárgyalni, miket nevezett gyáros felhasznál kapzsi érdekeinek kielégítésére és a már különbenis tetemes vagyonának gyarapítására. Tájékoztatásul előre bocsátom, hogy az olvasónak csak némi fogalma is legyen ez üzletből származó haszonról, hogy egy waggon fenjö| tobo/.ból melyet a gyár feldolgozva, annak mag! ját hozza, a forgalomba, mintegy 5 mm. magot nyer, s mig" az egy vraggon fenyőtoboz ára körülbelül 300, legrosszabb esetben tul hajtott árs/ök kenésnél 700 korona, addig az abból nyert martiak mm. aj cc-a. 900 korona tehát az egész mennyisége össze-MI 4500 koronáért lesz értékesítve, mel; bűi ha levonjuk a 700 korona Iw/orzósi árat és a tul magosra kalkuálált előállítási, kerek összegben 300 koronát, marad tiszta biszonképen 3500 korona Most azon * forgalom mellett mit a gyár produkál, miről j magamnak' is homályos fogalmam van, képezzen, j mindenki magának ''fogalmat nevezett gyáros | h nibilis évi nyereségéről. K'.oket csupán azon egyszerű okból bocsátottam elő: o, hogy ezzel szemben annál inkább kiemel| bessem üzérkedését. I To vényeink értelmében az uzsaráskodás szigo! ruan büntetendő tiltott cselekmény mitől mindenki i őrizkedik, e/.zel kapcsolatban megjegyzem még, ' hogy a jobbágyrendszernek vége, a rabszolga kérés k cd és megszűnt, a sajtó szabadság pedig I érv ívre jutott. Már pedig ha ezen átkozolt ; ak.-vlályok nem leimének útjában nevezettnek, u y sokkal c\ ugoltabban térhetne pihenőre kedves i otthonában, s nem élné ál azon izgalmakat, melyek . sokszor majdnem eszét"! foszlják meg. Merész állítás volna tplem, valakit uzsoráskodásj sai vádolni, de ezt teljes bizony vág hiányában • nem is tefzeru, de é/ 'el egyenlő minden olyan csál 'kuiény, mely a szorult helyzetet, a tudatlanságot használja fel anyagi érdekek kielégítésére, s mik a sok esetben mások anyagi vagy erkölcsi romlását. idézik elő. Mit lud mentségére felhozni, lisztéit gyáros ur, azon tények ellen miket a szegény parasztokkal az ő szorult helyzetük és tudatlanságuk felhasználásával elkövet. Ítéljen a közvélemeny a felett, midőn ogy szegény, még olvasni sem tudó paraszttal oly terli

1; szerződést köt a nagyságos czimet igen kedvelj yváros ur,-üogy a szegény paraszt arra kötelezi előre magát, miszerint f> nyótobozt fog szállítani, mi neki nemcsak hogy birtokába nincsen, de mit még meg szerezni sem tud másképen, mir; oa erdőből azokat lopás utján kerili meg, már pedig tény az. hogy a lopás büntetendő cselekmény, de kényszerítve ven a/t elkövetni, ii'., erélyes felszólítást kap a suba szállítására, melynek elmulasztása esetén köteles a kapott előleget, nniilfoglalót duplán visszafizetni és horribis kártéri: st a gyárosnak adni, mely összeg megfizetésére legtöbb esetben a szegény paraszt ember i képleien és odajuthat, hogy a kíméletet nem ismerő végrehajtó dobra üti vagyonkáját, miért megtorlásul nem kérhet egyebet mint az | Isten sújtó büntetését, meri a szegény paraszt, . kinek csak koldus botja marad kezében mit | tehet a tőkepénzes gazdag gyáros ellen, j Hogy a kenyér irigység mr mindenre vitte a ; t. gyáros urat, azt legjobban igazolni fogja az ! alább hivatkozott ténykörülmény. Goncurrens czégei ellen egyik-másik feljelentéseket teszi minden hatóságnál, kamaránál, minisztériumnál, bíróságoknál. A körmendi p-Mgetö tulajdonos ellen feljelentést tett. hogy bitorolja a cs. ' és kir. urlv. szállítói czimet, mert ö ezzel nem I rendelkezik, A ki a nevezett czégnek gubát mer | szállítani feljelenti a hatóságnál, hogy nincs ipar engedélye, mit ha szükség lészen rá, számosan fognak igazolni. Hogy pedig, elcsiphes.se és szerződés szeges alapján tönkre-tehesse azokat, kik a körmendi gyáros részére szállítanak, erre fizetelt kémjei őrködnek. Nem akarom még mindazon számtalan ténye ket felsorolni, mit ezen ember az ő kapzsi, érdekeinek kielégítésére elkövet, mert hisz akkor könyvekre terjedő munkát írhatnék. Megakarom azonban említeni, hogy az ő üzelmeiről igen kevesen túrinak, többnyire csak azok, kiket kíméletlenül sújtó keze ért} de a vevő közönség, kikkel szemben legmeghunyászkodóbb ós előzékenyebb ezt nem is sejtik, mert a finoman nyomott levélpapírról olvashatják a jóhangzásu mostani nevet, ott láthatják díszelegni a sok arany érem reprodukálását, melyek közül egyik másik még a rákok idéjéből származik, kiemelt vörös betűk hirdetik, hogy a pozsonyi kiállításon díszoklevéllel lelt kitüntetve. Ezek mind reklámok a félrevezetésre, mert ré^i de igaz mondás az, hogy „jó bornak nem kell czégér" de ö ha tehetné minden egyes magra rányomatná a fentieket, liugy majdan az abból fejlődő fa is hirdesse és terjessze az ö hírneves czégét. Na de ezen nem kell csodálkozni, mert bizony azok az oklevelek és érmek nem kerültek ám 1 koronába, mint a jóhangzásu magyar név, ha nsm igenis nagy áldozatokba és tetemes összegbe, melynek meg kell hozni az lOOOo/o kamatot. Még egy rövid jellemzést az ő munkaköréről és aztán egyelőre Mbeszakitom nevezett gyáros ur érdemeinek mái látását. Hivatalnokait a saísonra alkalmazza, r.mikor szakadásig van munka és azután szépen minden teketória nélkül elbocsátja. Ezen általa igen méltányos és jogos eljárás ellenében követeli a megszakadásig való munkát, mint a tatár ül az ember nyakán és hajija, jó hogy a kaucí-ukát nem vesz. igénybe. 14—16 óráig kimerítően dolgoztatja embereit és a munka szünetet nem ismeri, követeli, hogy vasár- és ünnepnap is dolgozzanak hivatalnokai és akkor midőn eljön a fizetés ideje, amúgy is igen csekély fizetésből levon jogosan, jogtalanul, minden lehelő és elképzelhető czimen annyit, a mennyit csak képes. Ö nem ismer emberi jogokat, csak saját kapzsisága lebeg szeme elölt. Tisztelt olvasó, ez csak egy kis betekintés volt a gubagyár titkaiba. Igricz Lajos :_ Felelős szerkesztő Horváth Lsjos. Lapkiadó tulajdonos az Aíílpitó. 10567 s/./tkv 902. árverési hirdelfíiéfiy. A valaegeiize^i kit tarv ók mint telekkönyvi hatóság közhírré tes^i, hogy a zalamegyéi központi takarékpénztár végit haj tatónak Jakabfi János és neje Húri Rozi végrehajtást szenvedő elleni 1457 kor. 20 fillér tőke kövt.n.ic; <járu'Ctai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényiek területén lévő a s/entI aedrási 65 szfjiivbeu Jakabfi J&nos tulajdonául felvett következő ingatlanokra f 1293 h.'s-ám I alattira 21 kor. f 1487 lm zára alattira 34 kor. f 953 hrszám .alattira 59 kot. II. a szentíndrási 332 sztjkvben f 246 hrsiám alattira 37 kor. III. a s/ándoiházi 61 -íjkvben felvettiugatlanokból Ilúri Rozália felerés bein jutalékaira é*. p Í | 3011 hrszaiuu jutalékra 323 kor. •} 510 hrsrám jutalékja 16 kor. f 4500 hr ,':xu juta! !ua 4 kor. IV. a sándorh-izi 733 •v.rjkvbeu Ilári Rozi tuLidoi'áut felveit következő ingatlanon-.; j: 906 hrszám aiittira 290 kor. -(1758 hrs ám ai: ira 248 kor. V. a .sándorház; 1159 sztjkvben f 1873 , hrz.sam alai hói H ri Riuí V* re?z ju ajkára 405 kor. kikiáltási áibai a.-; árverés elrendeltetik es hogy a fentebb megjelö t ingatiiiok az 1903 évi mátciius h > 19-ik n í} j inak dél- •« it 10 oiabor. Szentandr.;* n, ugy -imaan délután 2 órakor Sándorházán a községház iái m gfarraiidó nyilvános árveresen a megállapított ' ti kiállási áron alul is el.ogiuk adatni. Árverezni szándékozók t túloznak az ingatlanok becsárának 10

0/o-ái vagyis 2 kor. 10 fill. 3 kor. 40 fill. 5 kor. 90 fill. 3 kor. 70 fill. 32 kor. 30 fill. 1 kor. 60 fii!. 40 fill. 29 kor. 24 kor. 80 fill. 90 kor. 50 fillért készpénzben vagy sz 1881. LX. t. cz. 48 § a alatt jelzett árfolyammal számított es a* 1881. évi november 1 én 3333. sz. a. kiadott I- M. rendelet 8 § ában kijelölt •óvadékképes értékpapírban a ki küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t. cz. 170 §-a érteimében a bánatpénznek a bíróságnál törtónt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. trvszék mint tkvi hatósági Zalaegerszegen, 1902. deczeraber hó 4-ón. Rutich kir. trvszéki biró 5>\ hires üli)ner-féle maüvfikat múí' ajánlhatják a közönsédnek, roei't jön a taVasz. A | Mauthner-féle magvakból nagy mennyiségei '. küldöttek bizományba a helyi szövetkezeti boltba. o—i