Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-19 / 8. szám

1903. február 19. MAGYAR PAIZS 5 A süketekért és a vakokért. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Brázay Kálmán orsz. képviselőnek, a siketnémák és vakok szegedi iskolája szegénysorsu növendékei iskoláztatására szolgáló adományáért, továbbá Zombor sz. kir. város közönségének és ó Kanizsa község elöljáróságának 2—2 siketnéma gyermek neveltetésére megszavazott négyszáz korona adományáért elismerését és köszönetét nyilvánította. Gyilkosság. Borzalmas eset történt Siófok tulajdonát képező egyik bérházban. E ház egyik részében alföldi földmunkások laknak, kik a »Balatoni Halászati Bész vény társaság* halastavát készítik. Szombaton este két ily földmunkás valami csekélység miatt szó vitába elegyedett, mire az egyik munkás felkapta vascsákányát, melylyel alig pár órával még a fagyos rögöt vágta s azzal teljes erővel faj be sújtotta azelőtt egyik legjobb barátját és kenyeres pajtását: Farkas Jánost. A szerencsétlen ember daczára a gyors orvosi segélynek és odaadó ápolásnak 3 napi borzasztó szenvedés után meghalt. A tettes a veszprémi királyi ügyészség fogházában várja megérdemelt büntetését. Nówáítostatás : Vornbál Mihály pakodi lakos nevének „Világosidra, Mojzer Lajos karmacsi lakos nevének Dömötör re kórt átváltoztatását a Be'ügyminií-zter megengetíe. Borbizottság. A megyei törvényhatóság a pacai járásban Szentrniháiyi Dezsőt, a sümegi járásban Hayden Sándort választotta meg bor ellenőrzőknek. — Igazán jó volna, ha a bor ellenőrzést végeznék is, t. i. mindenütt. Z lavármagye állatbetegsége. Lépfene; Szentgrót 1 u. Veszettség: Garaboncz 1 u., Kaczorlak 1 u. Csehi 1 u., Kisvásárhely 1 u., Senye 1 u., Ivarszervi hólyagos kiütés: Nagylengyel 1 u., Pókafa 3 u., Rühlcór: Arács 1 u., Tapolcza 1 u. Sertésorbáncz: Bucuszentlászló 1 u., Lesenczetoraaj 2 u., Nagypécsely 5 u. Sertésvész: Keszthely 8 u. Bánokszentgyörgy 6 u., Kerkateskánd 2 u., Kerkatótfalu 3 ti., Szicsisziget 1 u., Miketa 1 u., Zebeczke 5 u., Alsóhahót 4 u., Igric e 3 u., P^ca 8 u , Zalaapáti 6 u , 1 m., I Döbréte 4 u., Pusztaederics 4 u., Söjtör 3 u. Csak magyar felírása portékát vásároljatok S Távoliak. „Merénylet* ... éi más egvéb. Ez a czime a j Magyarország f. évi 41 számában levő vezér- j ezikknek (február 17. kedd). A Magyar Paizs nem politikus lap, ennélfogva irásilag a politikáról nem is, elmélkedik, de a magyar fajszeretettel foglalkozik, akár politikákon számitsák ezt, akár nem. Mindannak a magyar embernek, a ki saját országában a magyar faj elsőbbségének ideali-ralisával foglalkozik s aki evvel szemben a többnyire idegen eredetűek utilitarismusának reális eredményességét láthatja, vagv látni akarja, mindannak a magyar embernek erősen ajánljuk, olvassa el a Magyarországnak említett keddi vezérczikkét. Usgyar ipar. Nem ÍJ baj az, hogy ha a felhevülés első pillanatában nem sikerült nagyobb eredményeket elérni. A kisebb eredményeket nem tagadhatja seuki. Negyedik éve, hogy hangoztatjuk : „Pártoljuk a hazai ipart !

;

< Nincs nagyobb eredmény, de meg van az az eredmény, hogy négy esztendő alaft nem aludt ki a tüz. Van egy-egy kis lángja is, van egy-egy kis parázs i?, ha a hamu alatt is. Annál jobb. Az ország közönségét ót meg át járta már ez a gondolat s nem hagyja pihenni. Ma itt, holnap ott emelnek szót mellette; itt egy kis ember, ott egy nagy ember szitja a parázst; vannak köztök szegény tisztviselők, gazdag főispánok, szerény hivatalnokok, tekintélyes tábiaelnökök. S ez, a mi reményt ad. A napokban Budapesten Barthos Tivadar elnökletéve! szervező bizottságot alaki toltak a magyar ipar védelmére, kiterjesztőleg nemcsak a fővárosra, hanem az egóáz országra. — Tovább, tovább, mint a hullám. Tanfolyam hibás beszédűek réssóre. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte hogy a siketnémák váczi orsz. kir. intézetében dadogók és egyób beszédhibában szenvedők számára beszédgyógyitó tanfolyam létesíttessék. A tanfolyam f. évi márczius 1-én kezdődik és egyhuzamban 4 hónapig tait. Felvétel végett mindkét nembeli hibás beszédűek személyesen, vagy levélben jelentkezhetnek az intézet igazgatóságánál. A felvett növendékek mindnyájan tandíjmentességet élveznek, a vidékiek azonban a tanfolyam tartama alatt maguk kötelesek gondoskodni ellátásukról. Hány 48-as honvéd van még? A43-as honvédek nyugdíjazásáról a következő adatokat közölhetjük: A 48 as honvédsereg legmagasabb száma 130.000 harcosra rúgott, akikből 54 óv után még 20.000 en vannak életben; ezek közül ez óv januír havának végén összesen 13 044 honvéd volt nyugdíjazva, tnág pedig 3 tábornok, 9 ezredes, 12 alezredes, 35 őrnagv, 197 százados, 299 főhadnagy, 526 hadnagy, 1394 tizedes ós 9829 közvitéz. Kétszázezer koronás alap íványt tett Brázay Kálmán pesti nagykereskedő orsz. ké/viselő gazdasági célokra. Jubileum. Xlll. Leo pápa, a kath. világ egyházfeje, kit egy jövendölés ugy jellemzett, hogy jlumen de coelo« ma február 19-én 60 éves püspöki, rebruár 20-án pedig 25 éves pápai jubeleumát ünnepli. E két nnpon ünnepi, szent mise-áldozat fog az Urnák bemutaltalni, hogy az egyház nehéz, küzdelmes éveiben ily nagy szellemű és nemes lelkű kormányzót rendelt a kath. egyház élére és azt annyi ideig 300 millió katliolikus örömére megtartotta. A ritka ünnepélyt febr. 20-an holnap reggel, délben és este félóráig tartó harangzugás fogja hirdetni. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Különfélék. A SEerk. levele. F. Bisztricze. Csak annyi ; baj legyen a világon. Különben megváltoztatjuk, j — Baranyai. A tudósítás halyes. A bi/.aiom ' erős. És semmikép sem fog elárultatni. — M j Hegymagas. Az sem nagy baj. '— R. Torony. \ visszaküldöttem. — J. Zszentmihály A csutkák \ meggyüttek. Bodor füstje meilet majd elmélke- ] düuk. — Ovidius. Az említetteket még mindig sürü homály fedi. Egyébként már fedheti. — II. Fpest. Melyik kéziratot is küldjük csak vissza ? j Szívesen megtesszük, csak elfelejtettük már. — ; Némelyeknek és mindenkinek. Ajándékozzanak j meg teljes bizalommal és névtelen leveleket ne j küldjenek. — Továbbá : kéziratokat csak kivé- • telesen nagyon ritka esetbe küldünk vi

csza, ha > még nem késő. Fontosabb dolgokat jó tehát j lemásolni, mert a mi szerkesztőségünkben és ki- j adóhivatalunkban igen kevés a segéd. — Kérdezősködő. Mindenkinek szívesen felelünk, hacsak módunkban áll, nem tekintve arra, hogy előfizető és vagy nem. — Zsolna. A jövő hátre jobban talál. Remete mezi. Iatészkedüak levél megy. Hgp Csak magyar gyufát vásíraljatok Ernke gyufát s Tamtókliáza gyufájít á szövetkezetben var ü eg. ~HÜ FöldmiYelés. Állattenyésztés A kié a föld, azé az ország! -na A borona szerep3 a gazdaságban. A magyar gazdák földmivelési módjának egyik legnagyobb hibája az, hogy a boronát nem használják elég gyakran. — Nagy hibának mondjuk ezt mert a különböző földmivelő eszközök közül épen a borona az, mely a gyomirtásnak leghathatósabb tényezője, s mert más'é=izt azzal vagyunk képesek a földnek vízkészletet is conserválni. — Természetes dolog, hogy a h-^szu tél, és őszi esőzések és. havazások ideje alatt a föld összenyomul s helyre áll a talaj hajcsöves sóge. A helyreállt hajcsövesség folytán a föld mélyebb rétegeiben összegyűlt vízkészlet, a mely hivatva lenne száraz időben a növényzet vízszükségletét fedezni, idő előtt a felszínre jo s itt elpárolog. — E bajon segítendő, elővesszük a boronát kora tavaszszal, midőn földünk annyira felszikkadt, hogy az igás állat lábaihoz nem tapad és segélyével megrontván a talaj hajc3övességét, az alsóbb rétegek víztartalma el nem szivároghat. De jelentékeny szerep juta berónának a gyomirtásnál is, és pedig nemcsak a kapá.3 növényeknél, hanem a gabonafélékről is. Köztudomású, hogy a gabonafélék a gyomnerelők. — Ölként érthető tehát, hogy nemcsak a gabona érdekében, de az utána következő növény érdekében is szükséges, hogy minél kevesebb gyomot neveljenek. Ezt elérhetjük a boronálás által, ds természetesen csak akkor, ha azt megfelelő időben alkalmazzuk.^Ez a megfelelő idő akkor érkezik el, midőn a gyomok már kikeltek. Ha kora tavaszszal boronálunk a hajcsövesscg elrontása céljából, akkor a gyomok egy része még nem kelt ki, egyszeri boronálás tehát nem elegendő. Ha azonban az első boronálás után két hétre újból kiküldjük a boronát, az már a kikelt gyomokat fogja pusztítani. Igen nagy sikerrel használhatjuk továbbá a boronát a ma már mind nagyobb elterjedésnek örvendő műtrágyák alkalmazásánál is. Sőt ha azt akarjuk, hogy a műtrágya jól ós gyorsan hascon, a boronálással több eredményt érünk el, miut az a'ászántással. Végül a növények tenyészidejű alatt is jó szolgálatost tesz a borona a megkérgesedett föld felporhanyitására. Igaz u^yan, hogy közvetlenül a boronálás után csúful néz ki a növény, de ettől nem kell megijedni, mait hatalmasabb fejlődésnek indul azután. Csarnok. Ne sirj . . . Ne sirj, ne is kaczagj felettem, Hiába a siró beszéd . . . Azok a könyek porba hullnak, S hangod a szellő kapja szét! Nem kérek én már tőled semmit, Hogy is kívánnám hogy szeress ? Minden kérdésem megtagadtad, Most csak gúnyolj ki — csak nevess! Szép álmaim össze tiportad . . . Nincs reményem már bizlató! . . . Beteg virágként hervad lelkem, És ajkaimra fagy a szó! Ne is kisérts már vissza hívni, Hiába minden, nem megyek ! Megmaradt még a büszkeségem . , . Ha már a szivem elveszelt! Horánszky Margit. ú raaoprapk — 3ST;y- elvében él a nemzet, — IX. Nem-é szerelsz? Sehol annyi bolond gomba nem terem, mint a magyar irók nyelvén és pennáján. Vagy talán nem irók é ők, a hősférflak ? (Szerintök : Nem é irók?). Talán csak firkászok? Annál különösebb akkor, hogy a firkászok után is, utánok bomlik az egész. Valaki elkezdett egyszer igy beszélni és irni: Nem é láttad? Csak azért, hogy uj módiasan beszéljen és irjon. Mert ezt nem tanulta egyik nyelvből sem. Nem lehet tudni, ki volt; de azt látjuk, hogy leginkább az újságírásban folytatják s onnan megtanulta már a közönség is. Értelmes, okos emberek is eltanulták már, mert addig-addig látják, olvassák, mondják, mig hozzászoknak s jónak tartják, épen ugy, mfht ESíi Andrásnagyapánk, akiadlig-addig olvasta az ószövetséget, mig szépen kitalálta belőle a szombatosok felekezetét. Pedig hát nincs jól mondva: Nemé szeretsz galambom? Igy kelljkérdezni: Szeretsz é? Nem szeretsz é, galambom? Mait ezt a kérdő szócskát mindig az állítmány után kell tenni, akár igenleges, akár nemleges az a kérdő mondat. — Ez már olyan törvénye a magyarnyelvnek, mint papnak a Miatyánk. Vannak országkormányzó nagy emberek, kiknek olyan filozofiájok van, hogy a nyelv nem fontos tényező a nemzet életében. Nem a beszéd, hanem az élet a tő, mondják. Nem baj, akár milyen nyelven beszél, csak éljen a nemzet. — Hát hiszen világos ez a beszéd, mint a vak ablak. Ilyen ez a beszéd is né: Nem baj, ha sem nem eszem, sem nem iszom, sem levegőt nem szívok: csak éljek. — De nem lehet, uram! legfeljebb az átvándorlás tana szerint, s akkor is vagy egy disznóban, vagy gilisztában. Mert a