Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-19 / 8. szám

1.903. február 19. MAGYAR PAIZS 3 szándékosan is, hogy azt is értékesíthesse, az ilyen féle visszaélések egy tejszövetkezet által jobban megakadályozhatók lennének, minthogy kiköthetné feltételül, hogy hozzá a tej zárt kocsikba szállíttassák és a mint visszaélés tapasztaltatnék, azon szállítónak a tejátvételt felmondhatná. Végre még a szegényebb néposztály érdeké­ben is hasznosnak vélem a tejszövetkezetet, hogy a lefölözött savanyóbb tejet 5—6 fillérért meg­szerezhesse. Lehetne ugyan még sok egyéb indokokat is a tejszövetkezet létesítésére felhoznom, azonban ez alkalommal nem szándékom hosszadalmasan indokolni, csuk ís az eszme megpenditése volt a czélcm, hegy reá tereljem a városi közönség­becses figyelmét annak felismerésére, bogv az általam felhozott ügy nem egy magán vállalko­zási ügy, hanem városi közügy" is. Ugyanazért még kissé tovább folytatom gon­dolatim eszme menetét, minthogy feltételezni nem tudem, bogy épen Zalaegerszegen fel ne ismernék a tejszövetkezet hasznosságát és ismét csak azon keidéibe botlcm, hogy miért kell azt a városnak nélkülözni, vagy csak épen Zala­egerszegen ne ismeJnék föl egv tejszövetke­zeinek liasfnosságát, hogy oly kicsinylőleg néznék le ezen ügyet a melylyel nem érdemes foglalkozni, vagy ha nem érdemes minthogy máiból is igen sokhelyen foglalkoznak vele, akkor hogy lehet, hogy a város ezrekre menő lakossága között, néhány vezető, a kik ezen ügyet megvalósítsák, nem találkozik. Y egy "tik figyelembe azon legdöntőbb okot is, hogy nem találkozik magán ember, a ki egy ( bizonytalan vállalatba, a melyet nem ismer, a pénzét belefektesse, az esetre is* lehetne azt szövetkezetileg létesíteni s annak megpenditésé­hez csak néhány vezető egyéniség szükségeltetik, hogy 'az alakítandó tejszövetkezet költségeire kibocsátandó 1C0 koronás részvény megvételé­vel, kik szándékoznak egyesületi tagok lenni, érdemben egy hirdetési felhívás lenne közzétéve, hogy egy bizonyos határideig a felhívást közzé­tevőnél beiratás végett jelentkezzenek és ez által tájékozás szerezhető, hogy mennyi részvényes tag lépne a szövetkezetbe és hogy ilyképen meg­valósítható-e a terv. Mert minél több szövetke­zeti tag lenne, annál nagyobb tervezettel volna lélesithető a tejszövetkezet, mert ha hozzá ele­gendő pénzerővel lehetne rendelkezni, akkor saját helyiséget is vásárolhat és a czélnak meg­felelő építkezést tehet. Ezen érdemben megemlítem, hogy a beirat­kozott szövetkezeti 1agok egy bizonyos határ­napon tartandó közgyűlésre összehivandók len­nének és gyűlésen a tejszövetkezet mikénti meg­valósítása lelett lEDácskcznának és egy hat vagy nyolez laglól álló bizottságot megválasztanak kik a további leendők felett intézkednek. Minlheey r:em szárdékozrm a tisztelt olvasó türelmét hosszadalmassan fárasztani, még csak egy ervet hozok fel a tejszövetkezet és tejcsarnok hasznosságáról: ugyanis a folyó évi január hóban egv ik / napilaptól a következő czikket olvastam. r A központi tejcsarnok vendégei. Tudvalevőleg az orvosok gyűlésének tagjai a napokban megtekintettek a Központi tejcsarnok (elej ét ós a legEagy olb elragadtatással beszéltek a minta berendezésről és gazdálkodási ól, tényleg a közpeDli tejcsarnok valósággal közegészségügyi intézmény, ba tekintetbe vesszük, hogy onnan hamisítatlan és romlatlan tejet nyer a közönség, jól tudjuk, hogy mit jelent ez akkor, midőn a fővárosi tanács tejbrmisitá?ért minden héten 10—15 czéget sujt nagyobb büntetéssel, jól tudjuk azt, hogy gyermekekre és csecsemőkre mily kiváló szerepet játszik a tej. És ha rá mutatunk arra, bogy Budapesten a forgalomba kerü'ö lejnek tekintélyes része a legprimitívebb közegészségügyi feltételeknek sem felel meg! újra csak oda jutunk, hogy a központi tejcsarnok hézagpótló intézmény. uzsoráskodik, a kinek a sóra éppen olyan szük­sége van, mint a napfényre, a vízre vagy a lebegőre. Joggal elvárhatnék tehát, hogy az állam, ha már megadóztatja is a sót, ez az adó alacsony legyen. De biz ez nem ugy megy. Ellenben a marhabét olcsóbbá fogják" tenni. Árát 10 koronáról 6 koronára fogják ez ujesz­tendőben leszáliíani. Örömmel üdvözöljük a ja­vaslatot. Mert tudjuk, hogy a marhasónak fontos szerepe van az állattenyésztés körében. Különö­sen az emésztést mozdítja elő és növeli az izom­erőt. A leggyakoribb állati betegségek az emész­tési szerv megzavarásából származnak, ami kellő menyíségü sóébezet által megelőzhető. A só nagyban hozzájárul a tapasztalat szerint a mar­havész csökkénlésehez. A takarmánynak sóval való vegyítése megtakarítással is jár, mivel az állatok a kellően megsózott takarmányt teljeseb­ben megemésztik. Ezért tartjuk üdvösnek a mar­hasó o'csobbá tételét annál is inkább, mert az állattenyésztés Magyarország gazdasági életében ma is elsőrangú fontossággal bír 03 mert a sze­gényebb sorsú eml ernek is töbnyire van egy-egy tehénke jé, kecskéje, mi egyebe, ami sóra szorul. De ha egyrészt euömmel üdvözöljük a mísrhasó árának leszállítását, másrészt mély szomorúság­gal, sőt szégyenérzettel látjuk, hogy az emberi fogyasztásra szánt só ára a régi magas marad. Ebből i,-mét az a tanulság, hogy Magyarorszá­gon a marha táplálkozását és egészségét előbbre valónak tartják, mint az emberét. Persze, mert az emberi fogyasztásra szánt só árának magas­ságát csak a szegc'nv ember szenvedi meg, el­lenben a marhasó drágaságát a nagy maihsállo­mányokkai bíró uradalmak is megérezik, a melyekkel tanácsos ntlia egy kicsit barátkozni, ugy-e ? Hát ez bizony nem jól van igy. A 20-ik szá­zadban el kellet volna jutnia a magyar gazda­sági politikának oda, hogy az ember testi egészségét és élelmét legalább annyira szivén vi­selje, mint a maiháét. Nem gondolják tisztelt uraim ! Országgyűlés. A Latonajavaslat tárg? alását folytatják. Szerdán egy kis vihar is volt. Csütörtokörr Hellelronth Géza faitott nagy beszédet, egyiptomi hétcsapás­nak tartva a katonaságot. Pénteken dr. Vcrtdn Endre fiatal tüzes szónok s egyúttal tanult ember magyai ázta a rcagyarny elv jogosultságát, szemökre vefven a hízelgőknek azt a rosz szokást is, hogy az uralkodóról tolfcször mondják: „legalkotmá­nyosabb", mint a hányszor éizik. — Szombaton Lukács I.ászló pénzügyminiszter beterjesztette az állami tisztviselők, altisztek s szolgák fizetés­rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — A katona­javaslatról Veres József beszélt s azt mor.dá, hegy a nagy militarizmus a köztársaság felé hajtja a népeket. Gróf Wilcxek Frigyes Alsólendva képviselője a két éves szolgálat hive s nem tartja jónak a remzefnek nagy megterheltetését. E közben történt, hogy a Br. Fejérvári miniszter közbeszólásaira Gr. Ayponyi elnök megrázta a csengettyűt, hogy a tárgyalás nem állhat foly­tonos párbeszédekből. JCkey Zsigmond rövid velős beszédet tartott. — Hétfőn csak Papp Zoltán beszelt egyedül négy óráig a honvédelmi miniszternek sok közbeszólásával. A beszéd tar­talma másnap is foglalkoztatta a Házat még pedig c'riáki viharral. Br. Fejérváry miniszter ugyanis erős (ha?udik) szóval támadta Papp Zoltánt s a nagy vihar után az elnök rendre­utasította a minisztert, s a miniszter sajnálatát fejezte ki. Kedden Thaly Ferencz kereste beszéd­jével az okokat, hogy miért van magyarellenes szellem a hadseregben. — Tegnap Mukics Simon és Bencs László beszélt a javaslat ellen. Heti hirek. időkincsnek csak felét tereinők a producliv irányba, már akkor is pár év alatt annyi patak­szabályozást, öntöző és lecsapoló csatornát, kő és vasutat, műtrágya gyárat, műtrágyát, szenet, vasat sok más építési anyagot és gyártelepet tudnánk vele producáltatni, hogy a hazai föld­mivelés és a hazai ipar legalább kétszer annyit kezdene jövedelmezni, mint a mennyit most, ezen feltételek híján jövedelmez. Elgondolhatja mindenki, hogy milyen könnyű lenne és milyen iazarul lehetne ekkor a had­sereget uj meg uj, jobbnál-jobb gyilkoló eszkö­zökkel felszerelni, és nem csak békeléfszámát tetszés szerinti magaslatra emelni, de sokkal urasabban is dotálni. Könnyen elgondolható az is, bogy az ily bad­seieghez a szi kit'ees c mber anyagot nem kellene kötéllel rrquirálni. Tiszti kaia a mérnöki kép­zettség magaslatára emelkednék és mindenki, kire a polgári életben különös szerencse nem mosolyogna, az ily hadseres kötelékében keresne boldogulást. Árnak negelczesére, hogy az ily hadseregben ne a rop testi és szellemi selejtje, vagy koros és családos emberek foglaljanak tért és a kik cda jutnak, legalább pár évig ott maradni kény­szerüljenek, nem kellene egyéb, mint törvény­előre emelni a 11 manif n usEak azen dogmáját, hogy a polgári életben minden foglalkozás-nem­nél, mindemen ü magán és közalka'mazásban lehetőleg a koré és a családos helyzeté legyen az előny. Az anyagi jólétnek ily nagy fokú fellendülése magával hozná az általános művelődésnek is nagyfokú emelkedését, ugy hogy a bumanismus­nak ezen nagy horderejű törvénye a nemzeti életre többé semmi tekintetben káros hatással nem lehetne. E törvény ellenben egymagában elegendő lcDne a hadsereg számára annyi önként jelentkező ifjúságot biztosítani, a mennyi épen kellene. Magától értetik, hogy e rendszer nem gátolná a többi önkényt nrm jelentkező hadkötelesnek kiképzését is a hadi létszám számára, de ezeket Kiint póttartalékosokat, vagy mint miliciát olyan időszakban ís lehetne képezni, mikor a polgári foglalkozástól a legkisebb károsítással elvonhatok. Igy hozható harmóniába a nemzet és a had­sereg harczképessége arnak prcductivilásával. Igy egyenlitheU'k ki a népek és az egyes családok érdekei és igy lehet kilátásunk egy biztatóbb jövőre. Kubira András. A tejszövetkezet és tejcsarnok éidekta! A Magyar Fuizs egyik luzgó barátjától a tejszövetkezet érdekében a következő levelet kaptuk, melyet gazdasági embereink figyelmébe ajánlunk. Minden kezdet nehézséggel jár; de ha vala­mely ügy megindul f's hozzá a kitartó mozgató elók megvárnák : annak haladni kell. Miért nincs Zalaegerszeg városában lejszövet­kezet és tejcsarnok ?E kt'rdést bátorkodom felvetni, található reá ugyan ck, ugyan is a várcsEak jó videke és jó piacza van és a városhoz közel eső községekl öl a tejhordó tejes kocsik eléggé xedezik a váios tejsí ükségletét, tehát nem tartják szükségesnek, hofy legyen tejszövetkezet; azon­ban az ilyen okoskodásnál örkent felmerül egy másik kérdés, bogy miért alakul országszerte kisebb városokian is sőt falukban is minden felé oly sok tejszövetkezet, ha annak hasznos­sága nincs? De lehetnek egyéb okok is: a közügy iránti nemtörődömség, a közönyösség; azonban kezd­jünk kissé elmélkedni a felhozott ok felett, bogy a városhoz közel eső községekből a behordott tejből a városi közönség tejszükséglete könnyen fedezendő; azt hiszem, hogy fedezendő lehet, hanem a kívánalmaknak teljesen megfelelő alig lehet, mert csak vegyük figyelembe azon köJül­ményi. hogy 40—50 tejes kocsi hordja be a tejet japonként, nem tudom azt, hogyha van-e valar ely ellenőrző közegnek felügyelete az iránt, boe tiszta és egészséges tejet hordauak-e be? de ha. volna is, ellenőrző közeg, az arra alig képe , hogy 40—50vagytán még több tejeskocsit eUecOri'hesseu ugy miként egy tejszövetkezet ellen" helné, pedig oly sok szállító között, találkc jatik olyan is, ki a beteg tehén tejét is bekt. " vagy gondatlanságból, vagy tán szánt­Olcsóbb lesz a marhasó. A só tudvalevőleg egyike a legszükségesebb élelmi szexeknek. Már a régi rc'maiak azt tar­tották, hogy az emberi testre semmi sem hasz­nosabb a napnál és a sónál. A midőn tehát az állam a eót majdnem olyan adóval rójja meg, mint teszem az élvezeti czikk számba menő dohánvt, akkor tulajdonképpen a szegény emberen Helyiek. A Magyar Paizs IV. évfolyamára elő­fizetést nyilunk évi négy koronával, — 1903-ra. Márczius 15. A Társaskör válaszmánya szombaton este gyűlést tartott Várhidf Lajos polgármester elnökkel. A gyűlés főbb tárgyát a márczius 15-nek a megünneplése

Next

/
Thumbnails
Contents