Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-05 / 45. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. deczember 10. a legfelső réteg mindenütt legalul legyen ós hogy eleven föld a forgatásban ne maradjon. E végből szigorúan kell vagy magunknak felügyelnünk, vagy a felügyelettel mást megbíznunk, hogy minden árok, melyből a földet kihányták, a fenékig tisztán kilapátoltassék ; az árok fala a még forgatatlan oldalon függélyes legyen és fenekén a forgatott föld a szélétől a forgatatlan árokfalig mérve pontosan kiadja az 1 m. szélességet, mert ha az árok fala a forgatatlan oldalon a föld alá van rézsút beásva, vagy ha az árok feneke nincs 1 m. szóles, biztosak lehetünk benne, hogy a forgatás közben eleven részek — maradnak a talajban. A mellett az árokfal ferde beásása mutatja azt is, hogy a forgatók döntenek, vagyis a helyett, hogy a kiforgatott árok fenekére a következő árok felső rétegét lapátolnák be, a ferdén beásott sánczfalat 40—50 cm. szélességben egyetlen ásónyomással beledöntik az árokba, mi által nemcsak hogy a földet nem lazítják meg kellőképpen, mert az nagy tömegekben kerül ismét az árokba, hanem az ilyen forgatás után a föld is nehezen ülepszik ós azután is nagy hézagok maradnak a föld belse jében, a melyek később gyökérpenészedésre adhatnak alkalmat ; végül pedig a mi fő, nem érjük el azt a czélt, hogy a forgatás előtti felső talaj egyenletesen mindenütt legalul kerüljön és ott betöltse azt a hivatását, hogy a szőlőtalpgyökereit minél előbb életerős szemekké növelje. A forgatóknak meg kell azt is hagyni, hogy a megforgatott terület felszínét mindjárt a forgatás után simára elegyengessék, a mit forgatás közben az utolsó földréteg felhányása után könnyen meglehet tenni, anélkül, hogy a forgatott földön járni kellene. Ezáltal megmentjük a tavaszi földegvengetést, a mely nélkül pedig a rendes ültetés bajosan volna keresztülvihető; de rmg — eltekintve a költség megtakarítástól az elegy engetésnek ez a módja azért is czélszerübb, mert tavasszal egyengetés közben a rendszerint még nagyon is nyirkos feltalajt, fczükstg nélkül még az ültetés előtt agyontapossák ; mig ellenben, ha a telen át porhanyóvá fogyo*t ós rendszerint könnyen s/.ikkadó töldszin tavasszal érintetlen marad, abb 1 a-. ülte

fé8 u'áni cnirkózés nagyon czélszeiüen eszközölhető, holott a megtaposott felső rétegből csirkezni rendszerint nem is lehet ós kénytelenek leszünk csirkézóshez homoKOt használni s azt sokszor tetemes mennyiségű napszám árán helyszínre hordatni. A forgatóknak azért az egyengetósert hzetni külön nem kell. Az alkunál kell felhozni ezt a körülményt is. A mennyiben a terület helye hupás, vagy gidresgödrös volna, szükséges, hogy annak felszíne lehetőség szerint nivelliroztassék. Ezt azonban feltótlenül ősszel még a forgatás előtt kell elvégezni s a forgatáshoz csak azután hozzáfogni, mulatságról és ha részt vehetnek oly dolgokban, a mehek oly nőknek még legerősebb idegeit is megrázkódtatják, a kik különben megszokták a tevékeny életet s a munkát. Általában jellemző és csodálatos dolog az, hogy oly leányok, a kiket semmiféle mulatság ki nem fáraszt, a házas életben rögtön ideggyöngeségben és más különféle bajokban szenvedni kezdenek és még a legkönnyebb házi munkát is alig bírják el. Mennyi elégedetlenség, mennyi kedvtelenség s életuntság lakik, rejlik gyakran az ifjú házaspár fényes lakosztályaiban, csak azért, mert a házi asszony semmi egyéb nem akar lenni, semmi egyebet nem akar képviselni, csak egy gyönyörhajhászó hölgyet! Semmisem teszi annyira sivárrá a lelket, üressé a szellemet és szárazzá a szivet, mint az élvek, a gyönyörök utáni folytonos vágyakozás és hajsza. A hol ez lábra kap, ott meg a legijobb lélek is felületessé és érzéketlenné válik. A szép, kellemes társalgási modor, a mely kikerülhetetlen minden müveit emberre nézve, akkor már nem eszköz többé, hanem csak czéL Ezen álarcz alatt ott rejlik a felületesség, középszerűség, tudatlanság, a gondolkodás álacsonysága, és előrehalad diadalmasan; mig ellenben az igazi jó elfeledve ott áll az ut széfén. Valóban egyik legfőbb nevelési kötelesség az, hogy a nőknek, főleg pedig a serdülő leányoknál mutassuk meg igazi alakjában azon fényes ábrándképet, mely oly bűbájosán mosolyog az ifjú szivek telé s a melynek neve: társas élet! Cselkó József. miután a felszin már elegyengettetett. Il.v egyengetóst forgatás után teljesíteni sohasem szabad mert ezáltal nemcsak a forgatás mélységét tennők egyenlőtlenné, hanem munkaközben a forgatott földet is teljesen hasznavehetetlenné taposnók. A forgatással egyidejűleg, illetve mielőtt a terület felosztásába fognánk, tanácsos lesz a szomszédokkal megkisérleni az esetleges girbegörbe megyék helyett kölcsönös egyetértéssel egyenes megyéket felállítani, mert ilyenek mellett, nemcsak a szőlő-terület kap tetszetősebb formát, hanem annak beosztása is könnyebb és a terület kihasználása is tökéletesebb lesz. Ez a kísérlet a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával legtöbb esetben sikerül is, azért azt, valahányszor arra szükség van, soha el ne mulasszuk. IV. A karózás. Mielőtt az ültetést megkezdhetnők, szükséges, hogy előzetesen a tőkék helyét kijelöljük. A kijelölést sokféle módon és sokféle eszközök felhasználásával szokták teljesíteni. Leghelyesebb, ha készletben van, a tőkék helyét azonnal kész karók leverésével megjelölni, mert ezáltal a másodszori karózást megtakaríthatjuk. Ezzel szemben azonban számba kell vennünk, hogy a mindjárt helyre ütött karrók 2—3 évig szükségtelenül romlanak éa ezalatt az idő alatt azok értékükből sok esetben nagy százalékot feszítenek. Azért, ha alkalmunk van rövidebb 1 m. 20 cm. — 1 m. 50 cm. es fenyőfakarót olcsón beszerezve, a tőkék kijelölését czólszerüen 8 a mellett gazdaságosan is akként végezhetjük, hogy az ültetéskor ily karókat verünk a földbe, a melyek mellett a fiatal tőke 2—3 esztendeig egész jól felnevelhető, ezalatt az idő alatt a sokkal drágább végleges karók megkiraólhetők, azonfelül ily karók szemre is tetszetősek és a földet sem árnyékolják ugy be, mint a 2 m. hosszú ós megfelelő vastag végleges szőlő karók, végül pedig az árukat jóformán még akkor is megérik ha a szőlőből már a tűzre kerülnek. Bármelyik módot válasszuk is, okvetlen szükségesnek tartom és ajánlom, hogy az elültetett tőkének azonnal adjunk akár végleges, akár ideiglenes karrót, mert karó nélkül az ojtványok már az első évbffn sem maradhatnak. A karó nélkül szerte-szót kúszó ültetésben a rendes évi munkát po itosan elvégezni nem lehet, a földön, sokszor a sárban heverő hajtásokat a peronosporától megvédeni úgyszólván lehetetlen; az amúgy is későn és lassan fejlődő első évi hajtások felkötözés nélkül még kevésbbé fognak kiérni és az esetleg bekövetkezhető nagyobb fokú téli hidegnek ellentállani. Ugyanezekbői az okokból óva intek mindenkit attól is, hogy a sorok kö/ó bármiféle ültetvényt rakjon különöseu olyant a mely terebélyes lombot hajt, vagy a melynek gyökerei mélyre hatolnak, mert amit esetleg ezáltal nyer, duplán ráfizeti a II. v. III, évi pótlásokban. A mi magát a kivitel módját illeti, nem ajánlom sem a mérő szalagot, sem a zsinór hílózatot, mert gyors és pontos munkát végezni főleg gyakorlatlan emberekkel egyikféle módon sem lehet. Gyakorlat után legjobban ajánlhatom az előzőleg kellő távolságokra beosított vékonyabb és könynyebb fajta deszka mellett zsinór segítségével való kijelölési módot akként, hogy egy 5 cm. hosszú deszkából hosszában ketté fürészelve ós a két végére mozgathatólag összeerő itve egy 20 m. hosszú mértéket kószi'üiik ; a beültetendő tábla 4 oldalát ennek segélyével kikarózzuk, azután még minden 20 m. távolságra zsinór mellett beállítással a táblán keresztül is átkarózunk 8 az ekként nyert négyszögekben a 20 m. irányban karótól karóig kifeszített zsinór mellett a 10 m. hosszú deszka kétszeri elhelyezésével a tőkék helyét a földbe vert karókkal könynyen kijelölhetjük. Ezen eljárás mellett a karózás gyorsan és lejtős talajon is szabályosan eszközölhető, mert ha a karók kéznél va..uak, 3 ember 1 nap alatt 1 kat. holdat könnyen bekaróz, a mely eredmény egyéb eljárás mellett sehogy sem érhető el. A karók helyszínre hordásával tanácsos más munkásokat megbízni, vagy a karókat szükséges mennyiségben előzőlej helyökre hordatni, mert igy a karózás könynyebben ós gyorsabban teljesíthető. A mennyiben a szőlőtóbla nem derékszögű négyszög formával birna, akkor a szélek helyett a sorok irányára anynyi derékszögű vonalat kell kikarózni, a hányat a terület formája szükségei, ós ezen kikarózott vonalra merőleges iranyban kifeszített zsinór mellett történjék a karózás, mert különben a tábla szólón folyton válogatni kellene a tőkék távolságát, valahányszor a tábla szólén az egyenes vonaltól eltérés lenne, a mi felett® komplikálná az eljárást. A kegyelet lángjai. .. A augyar-lpar pártolásáról! A „Zala" vasárnapi számában Gáspár Béla a lap belmunkatársa tollából jelent meg e megszívlelésre nagyon ajánlható czikk, amelyet mi közzóadunk egész terj idelmében : A kegyelet lángjai kigyúlnak temetői kis dombokon. Akinek szeretettje nyugszik a hant alatt, legyen az kis család, vagy egész nemzet, meggyújtja a „kegyelet" lángját, a tisztító tiiz jelképét. Ott, az egyenlőség birodalmában, a „kegyelet" lángjainál száll magába a hivő. Oh bárcsak teljesen magába szállni. De nemcsak a hivő, hanem az egész magyar nemzet ! Ugyebár nincs az a kis kunyhó, ahol e napra nem készülnének, ahol nem gyüjtenónek néhány fillért a „kegyelet" lángjaira. Kunyhó sok van ez országban. — A nagyúri palotáktól a kunyhót számtalan terem választja el. E termek lakói mind elzarándokolnak meggyújtani a „kegyelet" lángjait. Síazezer ós százezer gyertya és mécses láng jelképezi a „kegyeletet" ós valljuk be. a magyar nemtörődömséget L De ne beszéljünk képekben. — Halottak napja van. Gyertyák fényénél ünnepel a keresztény egyház, idegen gyertyák fényénél. Örültünk, hogy jön az egyháznak e halotti ünnepje, mely a magyar iparnak öröm-ünnepe lesz, de a sora azt akarta, hogy az egyházi gyászünnep az iparnak is gyásznapja legyen. Nagykanizsa városában gyászuapja van a magyar gyertya-iparnak. — A kegyelet e nipjit megelőző héten elvegyültem a vásári éle

f zajába. A vásárban kalmárok árultak. Gyertyát árultak a szeretet ünnepére . . . Hirmmczan voltak. Városunk kereskedőinek gyertya-áruját árulták. Haiminczan voltak és a harmincz közül huszonnyolczan (!) idegen, külföldi gyártmányú gyertyát árultak. Kettőnél, a sok külföldi termék között, néhány csomag magyar áru húzódott meg szerényen. Nem akarok érzelgős hangot használni, de azt mondom: szivem elszorult e kép láttara! Felidéztem emlékemben a hazai sajtónak sok lelkes s'.ózatát a magyar ipar érdekébeu s irae az életben ott láttuk a lelkes harcz gyümölcstelen sógót. A szózat elveszett a pusztában . . . Valamivel több mint két százalék volt ott magyar gyertya, a többi idegen termék 1 Szép csomagolásbiii voltak. — Magyar felírással; a piros, fehér, zöld, a nemzet szent szinve^/űlékének jelképe alatt idegen termékek voltak! E'. volt Nagykaii'/.sán. 11 >gy lehetett mis városokban? Vájjon ott is oly sok p-nzt adtak-e ki külföldi gyertyákért V Vaiion a kegyelet lángjai Magyarországon rainde:iiicc külfódi gyárosnak jövedelmeítek-e'? ! (Nagyon természetes I Szerk.) Mit tehetünk e szomorú tünet ellen. — Tán mondjuk a nagykanizsai kereskeiőket hazafiatlanoknak, mert idegen terméket hozatnak. Nem csak ők ilyenek az orsóban. Vagy tán bizonyítsuk e helyen azt, hogy M igyarors«ágon is vannak első rangú gyertya gyárak, amelyeknek kitűnő iparczikkeik vanaik! Vi,'y mit tegyünk meg ez országos szomorú tü.iet'el szemben? — írjunk tán hasábokat tele a hazatiságról, a nemzet kötelességéről, a nemzeti vagyonosolásról ? Nem tesszük mindezt. Hisz ha a hazai sajtó eddigi szózata nyom nélkül surrant el nemzeti életünk felett, akkor e sötét foltot most egyszerre e helyen ugy sem tudnók orvosolni. Nem marad más hátra tehát, mint a csendes, mélabús elmélkedés a jelenről. Halottak napja van. Magyarországban százezer és százezer kegyeletes gyertyaláng gyúl ki ma a sirokon. A gyertyák lángjai a külföldi gyárosok örömfényei. Az egyháznak és a magyar gyertya-iparnak gyásznapja van. Halotti napja van az iparnak ! De mikor üt már a megváltás órája ! . . . Magyarok, mikor lesz feltámadása iparunknak ? (Mikor a kereskedőink megkegyelmeznek. Szerk.)