Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-24 / 39. szám
190 3 szeptember 24. MAGYARPAIZS 3 Kossuth Lajos, Deák Ferencz, gróf Teleki László, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Fáy A"drá°, Nyári Pál és mások állottak akkor élén annak a mozgalomuak és ime a felújított p izgalom hirére most 59 év multává! is habozz nélkül csatlakoztak hozzánk ama nagyok és dic'ő^ utódai és hivei is. És ceatlakoziak a mozgalomhoz minden társ^daimi osztály íiai. Egy sorban látjuk működni az egys/erü iparost, a kereskedőt, a gazdag földes urrM és a nagy gyárossal. Egy sorban látjuk az 0. M. G. E. vezórférfi it, a Gyáripari Szövetség vezéreivel, a Park-Klub intézőit és pok mágnást az ipaitestületek elöljáróival és a társas egyesületek ós körök vezetőivel. Velünk válvetve küzd testvéries egyesülésben az Érdé jjvi M»«.ypr Közművelődési Eegyesület és nem hiányozni"': körünkből azok sem, kik a költő szavai szerint „ez alvó hazának lányául születtek" és a „fölébredő nemzet anyjáva tótettek", nem hiányoznak ők szivüuk tengerének drága gyöngyei — a magyar hölgyek! Legyen tehát legalább e téren ami nincsen; egység e bús hazán, „hogy egy gyűiűvé forrjon Árpádnak nemzete!" E nagy és nemes eszme fog bennünket minden cselekedeteinkben vezetni és most kezdjünk a nagy munkába, alakítsuk meg a Mágyar Védő-Egyesületet! A borhamisítók ellen. A földmivelés ügyi miniszter ur figyelmezteti a borkezelőket az 1893-ban hozott XXIII. törvényc tkiífe. Figyelmezteti az alisp""okat s a törvényági városok polgármestereit, hogy tájékoztassak a kö/önséget még az idei szüret előtt. E szerint tilos a borba, mustba vizet keverni s tilos a bort gyöngébb borral, tör^ölylyel vagy almaborral felereszteni. A viz használata csak a töiuölyJor készítésénél van megengedve, itt is csak a körülirt megszorítással. 600 koronáig büntethetők azok a bűnösök vagy hibások, kik a 'bárcsak mp«októl megrontott bort veszik és f^v?bb adják ; de a kik magok vizezik, vagy tilfoit anyagokkal kezelik, vagy a termes/.etes borc törköly borral keverik : a 600 korona büntetés meV itt még két hónapi elzárásra büntettetnek s a tiltott módon készített vagy kezelt bor el is fog koboztatni. — Vájjon tartanak é borvizsgálatot Zalamegyében i> Göcseji levelek. X. Ilazamönés. Jaz Latymak saógorrel sziép hakke möntünk a 7uj lakogató helyenk felé, de essög a saógor mögbotli, akkó Aszongya jaz Latymak saógor: Hogy legjobb itó az ó bor! Mondok: nints keenek igaza Hú'szen* a zuj bor söm kutya. Saógor aszongya tántorog, Az főd velő összüú forog! Mondok: keetök mó kü kapi Otthun a zasszony mögraki. Essög nszongya jasz saógor: Ippeg haza érünk jaókor! Mondok : keetök bélép, essög Feküdgyék lö, isze részög. Költ Zöhhentőben mó este. tisztöletömet ajálom t Én Likvögyi Ferencz gi\z életből. Te Lina! a te helyedben nem közlekedném annyit avval a szerkesztővel! — Ugyan mit értesz te ahhoz, hiszen az felelős. A kezdet. Bíró: Hiába minden tagadás, maga csábította el ezt a lányt. Alperes: De bíró ur, hiszen valamelyikünknek csak meg kell kezdeni a dolgot. Mindenre képes. B.-né válópert indít. A biró békéltet. — Asszonyom, mindezekből azt látom, hogy férje szerette önt. — Megengedem, ez a szörnyeteg mindenre képes. — Igaz te Laczi, hogy a feleséged áldott állapotban van? — Mi közöm hozzá ? ! Elégedetlenség, Férj : Igazán nem értem, hogy mi bajod van mindig. Hiszen mindent adok neked, mitszemed, szád megkíván. Feleség: De nekem nem csak szemem van és szájam. Kohnné az urához. Te Móricz ezt a gyűrűt és ezt a melltüt helyszűke miatt el kell adnom Li Tsüng. Országgyűlés. A közeli napokban mái a számítottak a politikusok, hogy lesz országgyűlés. Azonban semmi sem biztos a nap alatt. — Ezen a héten nagy esemény történt. Az ellenzéktől megindított de már országossá nőtt nemzeti kívánalmakkal szemben nagy esemény történt. Azt gondolta az ember, hogy a Szapáry féle megvesztegetési kísérletnél nagyobb esemény már nem állhat elé a nemzeti v követelések ellen. És jött a nagyobb ellen-hangulat. . É" jött ez nem kisebb embernek, mint a legelső magyar embernek, a királynak a szájából. Király őfelsége ugyanis a gácsi hadgyakorlaton, szept. 16 án Chlopyban kiadott had parancsában kiáltványszerüleg izente, hogy az egységes hadsereg• nek vezérleti, vezényleti s belszervezi dolgában soha semmit sem fog engedni haduri felségjcgábó'. sőt megvárja, hogy mindenik néptörzsnek ' kiváló sajátságai a nagy egész közös és egységes hadseregnek emelésére legyen. Ez tartalmú kifejezés óiiási kedvetlen, jobban mondva ellenszenves hangulatot keltett egész országban, a mit tartózkodás nélkül ki is fejeztek a hírlapok mind az egyetlen Magyar Nemzet cz. uj?ág kivételével, melyet ezért sok kaszinóból ki is akartak dobni. A lapok éles kritika alá vet fék a kifeje' zé eket. Legfájdalmasabb az benne, hogy az ezeréves d>c3Ő magyar nemzetet is csak néptörzsnek mondja a haduri kiáltvány. Egy Formanek nevü főhadnagy már olyan parancsot osztogatott ki a századjának, hogy a mtgyatok semmit sem kapnak kívánságaikból. Sem lobogót, séma magyar szót. A mag>arok rakonczátlanok. De bemasirozunk és kardra hányjuk őket. A dologban az a legfurcsább, hogy a királyi kiáltvány ellenjegyzés nélkül je'ent meg s igy senkit sem lehetett érte felelősségre vonni. A k ritika egyenesen a koronát érintette, tepíszta. Végre kiderült, hogy a kiáltványt Köri :r osztrák miniszterelnök és báró Beck osztiák táborszernagy tanácsolta ós fogalmazta. S a szándék az volt, hogy a magyarok i^dirlatoskí djanak s ez aztán elég ü rügy lesz arra, hogy Formanek urék bejöjjenek s kardra hányják a rakonczátlan magyarokat. Csakhogy a magyarok nem rakonczátlankodnak. Komoly méltósággal várnak. S Bartha Miklóské' t ha a katona a kardjára üt, a nemzet ráteszi kezét a törvénykönyvre, mely azt mondja, hogy a magyar katonának legyen magyar jellege. S rra m?»' a törvénykönyv hatalmasabb, mint a kard. Ezt mondja a levegőbe ment közszellem. Erről győznek me-j a magyar hírlapoknak is erős 'ogikái. Mi na'v emberek ugy tar juk, hogy a t'rá'y elsőbb tényező, mint a nemzet. Az okosabb emberek már ugy tartják, hogy a király ós net. zet egy jogú és egyenlő erősségű tényezők. Azonban a „Magyarország" hatalmas vezórezikkében Bartha Miklós olyan egyszerüeu s mégis olyan felséges meggyőzéssel azt mondja, hogy a királynak a felségjogot a nemzet adta. A királyt a nemzettel egyenlő tényezővé, avagy fölöttébb jogúvá maga a nemzet emelte. A király megesküszik az alkotmányra ós törvényre. De a nemzet képvise'ősóge nem esküszi kmeg. Fölösleges. Mert minden jognak, minden törvénynek, minden hatalomnak ősforrása a nemzet. — Ezek a dolgok a lelkekben nem kis kavarodást idéztek elő. Mintha a Tisz* Istvántól sejtett golyó és akasztófa napjai csakugyan közelednének. Tisza Istvánt Nagyváradon meg is támadták s kevés híján fel nem fordították a kocsiját. A hadiparancsra ténylegesen legelőbb Kiskunfélegyháza válaszolt avval, hogy nem ad és nem szed adót ebben az ex-lex állapotban. Ezt a példát követik az országban szanaszét. A király újólag kinevezte gróf Héderváryt miniszterelnöknek. Engedmény nincs. Az országgyűlés ma összeült. Elégedetlenség van Heti hirek. Helyiek. Dadogok, selypek (pösze) s általában a beszéd fogyatékosságúak részére tanfolyamot szándékszik nyitni városunkban Horváth János állami tanitó, aki a nyáron diplomát szerzett ezr.n a téren. Az órdeklőkők, legjobb, ha Horváthnáí jelentkeznek, nemre s korra való tekiniet nélkül. Esküdtszéki főtárgyalás. A zalaegerszegi kir. törvényszéken f. hó. 21. 22, 23, 24, 25 s talán 26-án is, hétfőtől szombatig van dolga az ítélkezésnek. Öt bűnesetnek a letárgyalása esett erre a hétre. I. Tárgy, vagyis a csizma. Bognár József zalaistvándi fiatal házas hajnalban ment haza a kocsmából s a hajnali szónál összepörölt a feleségével. A veszekedésre felébredt Józsefnek az apja is s korholó szó mellett fiához vágta a czizmáját, ez meg visszadobta a csizmát apjára s e csizmaütésre az öreg meghalt. A vádat Schneider Gábor adta elé, a védő beszédet dr. Gombás Aladár ügyvéd tartotta. A törvényszék Sztaniszlavszky Adolf elnökből, Sperlagh Géza és Skóday Aurél birákból állott. Esküdtbirók voltak : Németh Dezső, Braunstein Pál, dr. Ruzsicska Kálmán (főnök) Ughy Járos, Háry János, Lakatos István, Sárváry József, Adorján Sándor, Koronczy Ferencz, Papp Alajos, Semetke József, Torma János s pótesküdt Vincze Alberc, kiknek a védő beszéd után hozott határozata altpján Bognár Józsefet hét hónapi börtönre Ítélte a törvényszék. II. Tárgy, vagyis egy gyufaszál. Habok Mihály halász legény a szepezdi kocsmában mulatott társaival. A szomszéd asztalnál ülő keresztapja merészkedett elvenni a kocsma asztaláról épen Hobok Mihály elől egy szál gyufát, hogy pipára gyújtson.] Hobok ezért rettentő dühbe jött, s n> ;nt a méhkas, feizajdult az egész társaság. A veszekedés, verekedés befejezéseűl Habok Mihály beleszúrta bicskáját Murai Gáborba, aki pár napra belehalt. A vádat dr. Rézler Kornál alügyész képviselte, védő beszédet dr. Keresztury József ügyvéd tartott, A törvényszék dr. Fritz József elnökletével Szirmay Béla és Sk<.da,v Aurél birákból állott: Esküdtbirák : Puerlstv^n, Nagy János, Vid Lajos, Koronczy Ferei'cz, Braunstein Pál (főnök), Fridrich István, Papp Alajos, Vircze Albert, Háry József, Tivolt Janos, Németh Dezső, Semetke József s p-ítesk .dt : Sebestyén Mihály. Hobokot öt évi fegyházra ítélték. III. tárgy, a szertlem. Törvényszéki elnök SztanUzIavszky Adolf szavazóbirák Skóday Aurél ós Sperlogh Géza. Vádoló Schneider G.védődr. BergerB. Esküdtszék: Dr. Ruzicska K. főnök, Braunstein P. TivoU János, Horvá th János, Dr. Kadák Pál, Papp Alajos, Vincze Albert, Koronczi Ferencz, Adorján Sándor, Ughi János, Sárvári József, Háti József s pótesküdt Nagy János. Gáborjaházán Lakatos Istvánné 10 éves, az ura pedig 50 éves Enuélfogva Lakatosnéhoz járt a szomszéd Zakó István legény. Lakatosnénak van egy szép 21 éves leánya, Róza, ki az anyja kergetésére sem ment szolgálni, hanem felgyújtotta Zakóéknak egy fedél alatt levó pajtáját és házát, mely utóbbiban több emberélet volt koczkáztatv?. Rózát az esküdtek határozata alapján felmentik. Ma és holnep egy rablás ügyet Ilarmath József s társai ellen szombaton egy gyilkolás ügyet, tárgyalnak. Felhivás! A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a budapesti m. kir. technológiai iparmuzeumban rendezett állandó gépkiállítás iparszakeoportonként való látogatásának megkönnyítésé vé»ett megengedte, hogy a kiállítás megtekintésére legalább 10 főből álló szakcsoportokban Budapestre és vissza utazó iparosok, iparos segédek és tanonezok — beleértve az önállóan valamely iparral foglalkozó, vagy iparos segédek gyanánt alkalmazott nőket, de az iparosok nejeinek éa más női hozzátartozóinak Kizárásával — m. kir.
