Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-24 / 39. szám
IV. év Zalaegerszeg, 1903. szeptember 24, 39. szám Előfizetési ür: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. ÍUyes ssám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Wlassics-utcza 25, Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEGJELENIK HETEUSIIKIÉIT'r O S "Cl T Ö E. T U E: Ö N ESTE. Hívásúinkhoz. A magyar jelleget nem a gácsi „hadparancs" támadja meg először. Nyíltan is, alattomban is évszázadokon át óriási harcz van a magyar jelleg ellen. A támadásokat védelmezni kell. De nehogy azt higyje valaki, hogy csak országkormányzásilag, úgynevezett politikailag lehet támadni és tönkretenni egy nemzetet. Nem szükséges ágyúval lövöldöznöd: tarsd iskolázatlanul butaságban a népet s szemfényvesztéssel rabszolgáddá teheted. Tedd az urat napszámossá s a munkást koldussá: lábad alá lapu). Üsd ki a munkás kezéből & varrótűt s nagyobb diadallal hóditsz, mint a népvándorlás vezére, ki a kardot verte ki az ellenfél kezéből. Beszélj idegen nyelven, majmold a külföldit, hozd be a szomszéd ország rongyát s add érte kincsedet: rongyos léssz és éhesenjkoldulsz. Magad támadtad meg magadat, nem a gácsországi főhadnagy. De nehogy azt higyje valaki, hogy az országkormányzási, ugy nevezett politikai támadásokat is, akár az ágyút is, vissza nem lehet verni a varrótűvel s az ekevassal. A munka kenyeret, a kenyér életet ad. Az öntáplált életben önérzet és büszkeség van; függetlenség és szabadság nő ki belőle. A szabadságban pedig erő van. Még van egy kis erő a magyarban. Ne dobjuk prédára. Védelmezzük meg. Védelmezzük meg ezt a kis erőt a kunyhók lakójában ií. Higyje el mindenki, hogy az ország kormányzás nagy emberei, az úgynevezett politikusok s magok a fejedelmek is, mi belőlünk, apró emberekből, szürke napszámosokból, kérges tenyerű parasztokból táplálkoznak, mint gyökérből a fa koronája. Mi vagyunk a föld, mi teremjük, izzadjuk ki a virágot, belőlünk nőtt ki a tölgyfa is, mi löktük fejünk tetejére a hegyeket is, hogy azokat hordozzuk, s vállunkon emeljük a trónusokat. Mi vagyunk a tenger s hátunkon járnak a hajók a kormányosokkal. S tudjuk, hogy: „Ha vihar dul ! Habár felül a gálya, S alul a viznek árja, Azért a viz az ur." * A „Magyar Paizs" a magyar jelleget védi gondolkozásmódban, nyelvben, szokásban, erkölcsben, irodalomban és művészetben. A nemzeti közgazdaságot védi földmüvelésben, iparban és kereskedelemben. A hazai ipar védelmében s a szövetkezeti eszmében látja a nemzeti megerősödés evangéliumát. S ebben a megerősödésben várja a függetlenségnek, s inüvelt szabadságnak eljövetelét. E nagy eszményszoborra hordja a porszemeket. Ajánljuk barátaink figyelmébe. Gyűjtsenek űj meg űj társakat, új olvasókat. A Magyar Paizs az országnak összes lieti lapjai között a legolcsóbb. Évi ára 4 korona. A nMagyar Paizs" szerkesztősége és kiadóhivatala. most mi lesz?" Irta: Reviczky Irma. Itt a falun mégis csak jó lakni. Van az embernek tyúkja, jérczéje, libája quanlum satis. Egyebet se kell tenni mint szórni az aranyszemü búzát reggeltől estig. És megvan a pecsenye. Milyen öröm a sok fehér tollú apró jószágot a hegyről nézni, mikor a Váliczka-patakban lubiczkol. A városban csak egy drótozott csujpeiszos tálban fürdik a szegény pára, tán biz azért olyan méreg drága a busa, mikor kiviszik a piaczra. Ébresztő óra se kell. Mert a kakas hűségesen felébreszti az embert hajnalban. Akkor kelhetünk fel, mikor a nap, ha még nem fordulunk a másik oldalra midőn elhangzott a hajnali kakasszó. Az ablakban hajt a rozmaring és virít a piros muskátli. Az almáriumon befőttes üvegben a szegfű, viola és rezeda egy csokorba kötve elfér egymás mellett és terjeszti kábitó édes illatát. Ez a sok szép virág pedig mind a kertben terem, a nagy kertben a ház végiben. Három részre van beosztva ez a kert: az első rész a virágos kert, a második a zöldséges kert és a harmadik a gyümölcsös. A virágos kertben virít rózsa, szegfű, lilom, rezeda, viola és tuba rózsa. A zöldséges kertben csak a levendula szórja kellemes illatát. Ott van aztán ások zöldborsó, bab, uborka, kel és kalarábé. Zöld paprika, paradicsom, spárga, retek, petrezselyem, répa, tök és vöröshagyma. Virága piros, sárga és fehér. A gyümölcsös kertben fán terem az alma, körte, dió, füge és eper. És mikor virágdíszben pompáznak a fák olyan a kert mint egj paradicsom, földi paradicsom, a melyben az arkangyal szerepét a Bodri kutya viseli és ugyancsak kizavarja a szomszéd uramék kandúr cziczáját, ha a kerítésen beugorni merészkedik. Még csak a farka hegyit veszi észre és már is a kalarábén, borsó-karón és saláta fejen keresztül utánna iramodik, és hajszolja a kerten, a veteményeken keresztülkasul mindvégig, miglen a nagy fűben lihegve le nem pihen. Akkor aztán elbújik a ravasz macska egy bozotban és ekkor a háborúnak vége szakad. A vasárnap csak aztán a nap a falun! Egész héten keményítik és plissébe összerakják a leányok az ünnepre a virágos viganót. Hogy majd a táncznál ugy perdüljön a levegőbe a széle, mint egy szétterített papír legyező. Vasárnap a munkás-nép napja leginkább. Mert ekkor szünetel a munka. De csak is a munka, az ember nem. Hisz az sürög forog az egész áldott nap. Olyik ember a nappal kel fel és a hajnali csillaggal nyugszik le . . . Van azért olyan is, a kit csak a déli nap ébresztget, a »liastyuk« meg csak altatgatja . . . De ez már aztán a »kóczmadzagos kilincsü« csárdát is bejárta . . . A gyümölcsösben áll a pajta s benne húzódnak meg az aratók éjszakára. Sokszor pipaszóval. Sokszor aztán kigyullad a szalma-kazal, felcsap a láng- és biborfénye elönti a szép kék eget. Ez se baj, ha biztosítva vagyunk. Szalrnazsuppos csűr helyett a jövő nyáron szép piros cserép zsindelyes pajta áll a kert végiben, az meg csak belül gyul ki és az van benne, hogy oltani se lehet, mert a cserép ugy repül ide is tova, mint a bomba ha széjjel röpitik. ü középiskola Gzélja. Nem régen közölve volt a lapokban Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternek rendelete, a melyben fölhívta az országos közoktatási tanácsot, hogy a folyó 1903/4 tanév első tennivalójául az érettségi vizsgálati szabályzat j'X,si f vonatkozó munkálatokat tü/J^; ki és ez .-ányu javaslatát neki mielőbb mu^sabg^ Ugyanez alkalommal arra is utasította a tanácsot Wlassics Miniszter, hogy a középiskolai általános reformra vonatkozólag dolgozzon ki tervezetet, hogy az erre vonatkozó törvényhozási előintézkedéseket a maga részéről még a tanév folyamán megtehesse. Az ország tehát ismét tüzetesen foglalkozni fog a középiskola czéljának megfelelő reformok életbeléptetésével. Ez indított engem is néhány, ezen fontos ügyre vonatkozó szeréuv megjegyzés megtételére. A ki némileg tisztában van azzal, mily nagy, sőt döntő befolyással bir a középiskola a nemzeti s igy a hazai kulturára: az nem csodálkozik azon, hogy épen ezen iskola reformja annyi gondot okoz a hivatott tényezőknek ; a kik évtizedek óta arra törekednek, hogy az magasztos hivatásának megfeleljen. Más nemzetek is, mi is ma már megvagyunk győződve arról, bogy a középiskola helyesen felfogott czélja, feladata főleg a következő elveken alapszik. Első és legfontosabb czélja a középiskolának az, hogy valóban nevelje az ifjúságot, vagyis egész vezetése odairányuljon, hogy A pajta körül rózsa piros hajnalban toálettet csinálnak a munkás lányok. Ott fonják a piros, zöld és kék szallagot a vakarcsukba, fűzik a magas sarkú czipőt, s magukra öltik a virágos viganót. Délelőtt a nagymise és prédikáczió járja. Délután a Litania vagyis a letenye. Aztán jönnek a hangászok és tánczra perdül a fiatalság. Az öregek meg kiülnek a padkára a ház elé és pipaszó mellett megbeszélik — hányják vetik — az ország sorsát . . . Aki pedig akar, elmegyen a Panorámába, ott megláthatja 10 fillérért a bur háborút és a szerbiai vérdrámát. No meg nem is kell Rómába menni, láthatja a pápát és hallhat cssh énekeseket énekelni — németül. Nemcsak Panoráma és Panoptikum, de egy igázi élő Menageria is eljön olykor a faluba. Ott lehet aztán látni tigrist, oroszlánt, vadmacskát Drinót és czérost,« no meg sok kis majmot, nagy majmot és számtalan kígyót és apró madarat, no meg szalamandert. Nyerni is lehet olykor egy érdekes költeményes elbeszélést a melynek azonban hiányzik — a vége. Akinek kedve telik, az leharaptathatja magának a kis ujját az — oroszlánnal. Minden vasárnap olvasni lehet a fekete-sárga falragaszokon hogy: »A helybeli fodrász az oroszlán ketreczben beretválni fog egy urat.« Ns, nem igy van? Máskép is van. Vasárnap beverik a legtöbb embernek a fejét Még pedig muzsikaszó mellett. Az a sok katona ugy vegyül a czibil közé, mint