Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-17 / 38. szám

1903 szeptember 17. MAGYARPAIZS 3 hogy vegyék jfgyzőkönyvbe a megtisztelő elis­merést. S a gyűlés teljes odaadással és egyaka­rattal igy határozott. A megtiszteléstől elfogódott jegyző köszönettel akart felelni s fel is állott, de egy szó, nem több, annyi sem jött ki a szóján. E helyett az or­czaján egy lepuruló könycsepp beszélt. Hanem nyomban neki fogott az akták előadá­sába. Ez az ő tere. A sok akta letárgyalása men f, mint a karika­csapás. Nagyobb fontosságú vagy hosszabb időt igénybevevő tárgy nem is igen volt. íme egy pár a nevezetesebbek közül: A már kinyomatott alispáni jelentést 8 báró Fejéivár} Géza volt honvédelmi miniszter bucsu­iratát tudomásul veszik. Csák Árpád keszthelyi szolgabírót állásától fel akarja mentetni a miniszter, mert nem szerezte meg a képesítést. Főleg Koller István vitatja, hogy ez ügyben a vármegye szabadon rendel­kezhetik. A képesítés megszerzésére deczemberig haladékot ád a megyei ható&ág A Pesten rendezendő Deák Ferencz ünnepélyen Gióí Bathyányi József vezetése alatt egy kül­döttség fcgja képviselni Zalamegyét okt. 17 én. — Zalaegerszegen is 17-én fog a vármegye ünne­pelni ós Kehidán 19 ón. Debreczennek a képviselőházhoz intézett fel­irata értelmében ez a vármegye is feliratot küld, hogy II. Rákóczy Ferencznek és társainak földi maradványait hazaszállítsák. B. Oy. A zsolnai kiállítás. Megemlítettük a múltkor, hogy Lázár Adolf kárpitos Bécsből vásárolta Bulius Ferencz gyá­rából a bútorokat: három szalonkasztent s három tükörállványt, melyekkel nagy dicséretet s egy kis pén/t is szándékolt szerezni — a magyar iparnak nem Dagy dicsőségére, de a nemzeti be­csületnek annál nagyobb rovására. Meglehet, hogy sokan hibáztatnak bennünket, miért czégéreztetjük ezt az esetet, holott egyet­len hirlap sem rótta fel bünül. Ennek a hibás eljárásnak ugy hiszem nincs büntető paragrafusa, amint nincs a Grót Szapáry féle cselekedetnek sem. De éppen azért kellene legalább a társa­dalomban érzékenyen büntetnie. Épen az a szo­mtru dolog, hogy még a társadalmi büntetés elől is el akarják sikkasztani az ilyeneket, magán bűnöknek tartva. Pedig az ilyenek nem magán bűnök. Az eltussolások után tenyészik aztán ilyen buján a romlottság. Az élet apró nyilvánulásaiban egy-egy elejtett szóéit, egyes emberek ellen irányult úgynevezett becsületsértésért megindul a törvénykezésnek költséges áradata s harcból az aktáknak légiója: de a nemzeti becsületnek s egy nemzeti életnek szentsége ellen indított merényletre nincs bün­tető paragrafus. Ez csak privát hfc^cz! sikerütt, vagy nem sikerült privát heczcz, juksz! . . Hallgatni kell vele ugy é ? I Vagy röhögni rajta! Botrány. Előbbi czikkünk irása közben jőn a folytató­lagos tudósítás a zsolnai kiállításról. A tudósí­tás megerősíti az előbbieket. Hogy botrány van és eltusolás van. A ki Bécsből hozott bútorokat, azt ezüst éremmel tüntették ki. Ez csak elég egyszer. De erősen hangzik a panasz és elégedetlenség moraja a kiállítóknak nagy számától, is. Ba sás kod ássa I és részrehajlás­sal vádolják az intézőket, hogy a derék iparo­sokat, kik szorgalmas kézzel dolgoztak, elmellőzve, kereskedőket tüntettek ki megvásárolt és kiállí­tott portékájukért. A panaszosak vizsgálatot akar­rak kérni a keresk. minisztertől. Némely tárgy el is veszett. A Magyar Munka cz. újság rend­kívüli számot adott ki a botrányoknak szenve­délyes leírásával. Erősen támadja Rudnay István főszolgabírót, Grün Gyula ipartestületi elnököt, Kropácsi Mór titkáit, Kónyay Elemér kiállítási titkárt, a Grün emberét, Dr. Smialovszky Valér képviselőt és Láng Lajos kereskedelmi minisztert. A kiállitós különben e hó 15-én bezárult. Azt is hírlik, hogy mintegy 60°/o-ig le van foglalva A hivatalos nyelv. A „Magyar Paizs" sokat foglalkozik a magyar kereskedőknek idegen nyelvével. Többek között terjedelmesebb czikkben is tárgyaltuk azt a kér­dést — kívánságként, — hogy törvény erővel tegyék hivatalos nyelvvé a magyart a kereske­dők üzleteiben is, — vagy ha ez nem történik meg, nyomuljon rá a társadalom s a mennyiben teheti kényszerítse a magyar honi kereskedőket a magyarnyelv használatára. Czikkünket nyoma­tékosan átvették más tekintélyes lapok is. Ezzel összefüggő szellemben jól esik olvasnunk az „Ébredés"-ben dr. Hellebranth János czikkó­nek a következő részét: „Nem is merjük festeni azt a ragyogó jövőt, mely a hajnalhasadást követi. Meg lesz valóságban a magyar glóbus, mely­lyel annyit csúfoltak bennünket. Magyarrá lesz ? hadsereg nyomán iparos, kereskedő s nem fog felénk kattogni vendéglőben, kávéházban az a bikkfanyelv. Hogy azonban a kereskedelem és ipar magya­rosodása könnyebben menjen, meg kell tenni azokat az elemi intézkedéseket, melyeknek eddigi elmulasztása is nagy bűnét képezi igazságügyi politikánknak. Mondja ki a kereskedelmi törvény egy szakasza, hogy a kereskedelmi könyv csak ugy bir a törvényszerű bizonyító erővel, ha az magyarul vezettetik. Egyszerre vége van a gyárosok és kereskedők irodájában a német szónak s bizo­nyára kopni fog vele együtt a kereskedőinknél joggal kifogásolt becsülethiány is. Mondja ki a büntető törvény, hogy mindaz, ki a magyar nemzet, állam vagy nemzeti eszme ellen szóval vagy tettel vétkezik, vagyonelkob­zásra és száműzetésre ítélendő. Majd be fogják pimasz ellenségeink szájukat 8 megtanulják respektálni a magyart, amit eddig bizony nem tanulhattak meg." életből. Tromf. Első képviselő: Még te is mersz beszélni? Hiszen az egész cziklus alatt még a szádat sem nyitottad ki. Második képviselő : Ez nem áll, mert eleget ásítottam, mikor te szónokoltál. — Nem mama, nem megyek férjhez. — Miért nem ? — Mert még nagyon tudatlan vagyok. — Annál inkább! A férfiak nem szeretik a felvilágosodott asszonyokat! — Ugyan mama, te azt hiszed, hogy mindenki olyan, mint a papa. Gyermekkiállitás. — Hallottad már? Jövőre Bpesten gyermek­kiállitás lesz. — Hallottam. Én és férjem már készülődünk is rá. Szótartó. Udvarló: Oh Emma egy csókjáért szívesen meg is halnék. Emma: Ha biztosan tudnám, kettőt is adnék. Kohn ur! Önnek akkora a szája, hogy maga magának súghat a fülébe. Li Tsfing. Országgyűlés. Gróf Andrássy Gyulát is emlegetik, hogy miniszterelnök lesz. .akárki lesz, igazságos ügy­nek tekinti mindenki az ellenzék kívánságát a magyar hadsereg magyarosítására nézve. A magyar­nyelv joga mellett szól már Debreczen példájára mintegy 160 pártkerület a kormánypártiak részé­ről is. De mellette szól az egész nemzet. Ugrón Gábor szerint a magyar vezényleti nyelv behoz­ható egy év alatt, az egész szolgálati nyelvre kell hat év. Nem jó hazafi szerinte, a ki a kíván­ságból — jogból — enged, ha pedig ellenzéki ember engedne, az egyenesen árulást követ el. A kinos várakozást aggodalmassá teszi a kaszárnyák lázongása. A hároméven tul visszatartott katonák zugnak és eldobják a fegyvert. Legújabban Sopronban tettek igy, s nem hiszik el, hogy az ellenzék volna oka a visszatartatásuknak. — Király őfelsége a gácsi hadgyakorlaton van. 21-én megjön Bpestre, a mint remélik, s a megoldás­sal fog foglalkozni. Heti hirek. Helyiek. Szegénység. A helyi elemi fiu és leányisko­lába beírtak 1078 gyermeket. Ebből a .számból tandíjmentességre igényt tart 700. Távbeszélő (telefon) "lesz Zalaegerszegen is nemsokára. Egy évre 120 koronát kell fizetnie a ki előfizet rá. Már van 32 előfizető. Híkor sár van, az az hogy mikor por van is, akkor is nagyon czigányosan néz ki a mi városunk járdája. Mikor száraz idő van, szeme­tes, — mikor esős idő van, sáros, — télen havas és jeges. Csak néhol szokták róla lese­perni a szemetet. Pedig aszfalt járda. Szép, jó, kényelmes és úrias. Nem illik rá a piszok. Vajy talán minket nem illet meg az aszfalt járda. A czigány is felveszi az uraságoktól ajándékozott de még fájin ruhát s bele ül vele a szurdékba. Nem tudja megbecsülni. —A főgimnázium mellett pedig jobbról is balról is van aszfalt járda, csak épen közből nincs vagy 20 méter hosszúság­ban a püf-pök ur jószága előtt. Ez is hasonlít valamihez. A czigány felveszi az uraságtól le­vetett de még fájin bársony kabátot, gomb nincs rajta, hanem a derehához köti egy irdatlan ist­ránggal. — A püspök ur nem szegény ember; lehetetlen, hogy meg ne aszfaltiroztatná azt a huszméter járdát, ha felszólítanák rá. Az Arany Bárány vendéglőnek pályázati hirdetése lejárt e hó 12 én. Két vendéglős adott be ajánlatot: Domokos Ignácz a helybeli Korona vendéglős a 12 ezer koronán felül igért még négyszáz koronát, egy Hajas nevü vidéki ven déglős ígér 10 ezer koronát. Az ügyben a városi képviselőtestület fog dönteni. Magyar ipar az iskolában. Magyarország egyetlen iróngyára az „Első magyar iróngyár" gyártmányainak tökéletesbitésón szakadatlanul munkálkodik s ezúttal „Hazafi irón" czimen egy újfajta hatszögletes feketére fényezett ezüst bó­lyegü rajzont állított elő, mely 1., 2., 3., 4., keménységi fokban kapható s darabszám árusí­tásnál 10 fillérbe jön. Ez ujonan javított rajzón bizonyára megfelel mindazon követelménynek, mely ilyen áru irón iránt támasztható. Ez a „Hazafi irón" minden egyenlő áru külföldi irón­nal az összehasonlítást dicsőséggel kiállja, a mint van alkalmunk erről meggyőződni. A közok­tatásügyi miniszter ur ajánlja is ezt az iskolák­nak. Az igazgatóknak kötelességük volna meg­rendelni, hogy idegenek mellőzésével ezt vásárolják a gyermekek. Ha pedig ezt nem tennék az igaz­gatók^ tanulóknak önkényt eztkellenevásárolniok. Véglegesítés. A pénzügyminiszter Dénes Jenő zalaegerszegi ideiglenes minőségű adótisztet állá­sában végleg megerősítette. Felűlfizetések. A valaegerszegi ka^h. legény­egylet zászlószetelési ünnepélye alkalmával tar­tott mulatságon felülfizettek: Lázár Antal 3 K, Molnár Vendel 2.80 f, Kummer Gyula, Szalay János 2 60—2.60 f, Mikii Sándor, Kemenczey K., Kun Vilmoo, Hajmássy Imre 2—2 K, Legáíh Kálm;m, Táncsics József 1.80—1.80 f, Tornyos János 1-60 f, Hoffmann Frigyes, Vass Ferenczné, Bekk Mihály, Eisner József, Bedő Vendelné, Salamon Károlyné, Varga György, LangangorN, Vörös György, Fangler Gyula, Herényi Ferencz, Pásztor Dezső, Czullrn Ádám 1—1 K, Horváth Ferencz, Bedő Vendel, Hegyi Ferencz, Szakony Józsefné, Pell Kálmán, Leránt György, Papp Alajos, Lakatos István, Lütz Samu, Varga Mi­hálvné, Dani Andvás, Unger Antal, Baumgarí­ner Józsefné, Fridrich József, Szentpóteri Sándor, Baly Béla, N. N. plébános,' Dombi Pál, Zsöm­bölyi József, Horváth Károly, Pécsi Mariska 80—80 f, Németh Ádámnó, Károlyi Józsefné, Keszly György, Ekler Sándor, Bakos István, Farkas György, Jálics Ignácz, Práger Ödön, Némethy Ignáczné, Hompó Péter, Lukács István, Esső József, Török György, Kováes Lásziónó, N. N., Lendvay László, Lendvay Balázs, Antal Béla, 60—60 í, Lendvay Pál, Cseber József, N. N., Keszeldorfer Mihálynó, Kummer Gyula, Medvéssy Gyula, Pintarics Sándor, N. N., Lónyai Raza, Szabó György, Pataki Pál, Szenecsár

Next

/
Thumbnails
Contents