Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-17 / 38. szám

IV. év Zalaegerszeg, 1903. szeptember 17 (f 38. szám. EJ6fi»etéíi ár: Egy érre 4 koron*. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. Egyes acáu 8 fillérHazai dolgok hirdetése féláron : Egy oldal 20 koront. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal:, Wlassics-utcza 26, Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEO-JELEITIIK: HETENKÉNT O S ~£T T Ö T ÜKÖN ESTE. Az olvasókat tisztelettel kérjük, hogy a netán hátralékban leve Lapdijat 190$*a szíveskedjenek elküldeni, hogy a lapküldés ne szűnjék meg. Üsd a magyart! — A Csányi-féle háborúról. — Valójában csodás t>gy nemzet vagyunk mi. Páratlanul lelkes hazafiak, jó magyarok, hála Istennek sovinisták a végső határokig, okos lovagias és müveit nép, tele szivvel, lélekkel; de a mikor arról van szó, hogy egyikünk kiemelkedik közülünk, hogy nemzetünk nagyságát, dicsőségét emelje — akkor lehuzzuk — őt magát dolgával együtt lekicsinyeljük, csak hogy ki ne emelkedhessék közülünk, — s hogy valami előnyt magának ne szerezhessen. Igy ir — Gsányiról szólván — az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jeles titkára Zórád István, és fájdalom, igaza van.j Amióta találmányának hirét egyik újság a külföldi lapok nyomán itthon is kipatiantotta, azóta üldözött vad lett Csányiból. Naponta 6—8 ujságiró kereste fel őt, ugyananyi a feltalálók egyesületét, sőt engem is lakásomon, a kávéházban, a vendéglőben ós bárhol a hová mentem. Micsinait ós más tolvajokat nem üldözött annyi detectiv, ahány ember minket hajszolt. Hoitsy Fái szenzácziós tárcsát iit Gsányiról, de Verne Gyula modorában, Cholnoky Viktor és mások már mérsékeltebben de még több lelkesedéssel, és a villamos társaságok egyszerre csak kapták a jelentést mindenfelől: Esztergomból, Zalaegerszegről*) és az ország minden részéből hogy a közönség nem akar villanyos szerződéseket kötni, mert Csányit várja. Egyszóval a villámos8ág terén is beütött az obstructio ós mivel itt a passziv reszisztencia hetenként százezerekre rugó veszteséget jelentett ós igy azt nem birták, kitört a düh és dolgozni kezdett — a guruló forint. Szemtanúi lettünk oly jelenetnek, amilyen a guiuló tubelek földjén, a Balkánon sem lehetett különb és a villamosságiak zsoldjában álló emberek belegázoltak mindenbe, a mi szent: becsületbe, igazságba, tudományba, törvénybe, jogba és igazságba, ós csináltik egy botrányt. Most pedig, hogy a zaj csillapult, a közönség — Csányi mellett áll rendületlen és a hályog leesett a szeméről. Meit hát lássunk tisztán ! A villámosságiak emberei fölvonultak, hogy botrányt csináljunk a *) Kérni tájékázárul megjegyezzük, ami egyúttal tán különösnek is tetszhetik, Hogy mi eay Pestről jött levélből tudjuk, hogy Zalaegerszegen több polgártársunk, városi képviselők, előkelő iparosok igen elitélik „Zalamegye" cz. laptársunknak szept. 13-án megjelent „Egy magyar ember találmánya" cz. névtelen czikkét, mely czikk irgalmatla*(ll ledorongolja a Csányi-féle találmányt, szemfényvesztésnek stb.-nek tartva azt. S ajánlja, hogy ne várják a Csányi találmány világítását, mert az száz esztendő múlva sem fog világitani. Emiitett polgártársaink ugy látszik megbotránkoztak, és méltán, ezen beszéden, mert, nem elektrotechnikusok ugyan, de hisznek a Csányi találmányában s szeretettel várják a magyar dicsőség teljesülését. Egy szakértöbb emberhez fordultak tehát Budapestre, Jerémiás Arnold úrhoz, a Szabadalmi Újság szerkesztőjéhez, ki a Magyar Védő Egyesületnek is főtitkára s felolvasást tartott a Csányi találmányról. Ez az „Üsd a magyart !" czikk tehát egy keserű Tálasz a Csányi ellenségeinek. — Felhívta egyúttal ami figyelmünket ii, hogy jobban olvassuk el azt a dorgáló ezikket. Elolvastuk. Es megtesszük rá a megjegyzésünket: A cxik négy hasábon át igen-igen kemény kritika alá veszi a Csányi találmányt, a mesék országába való ábrándnak stb.-nek tartja és nem hagy rajta és benne és Jelőle egy mákszemnyi reményt s a végén azt mondja: „ ítéletet mondén* tehát nem érezhetünk magunkban hivatéstl* — Szerk. szept. 12-iki előadáson, bajusztalan gyerkőczök ordították : „eresszenek be minketjszakértőket!" de a meghívott, egyetemi tanárok előtt, kiket fölismertek, elállották az utat, ugy, hogy csak néhányat sikeiült nekünk a tolongáson keresztül bejuttatni; többen kivül visszaszorittatván eltávoztak. A támadások meggyőzhették már eddig is a közönséget arról, hogy a támadók csakis a személyeskedés fegyverével harczolnak, de tudományos téren minden alap nélkül kalandoznak ide oda. Az a nagy apparatus, a melylyel a többszörösen milliomos villamos társulatok kivonultak e találmány ellen, gondolkozóba kell, hogy ejtsen mindenkit. Szúnyogra nem szoktak ágyúval lőni! Az előadáson három tanár egyhangúlag kijelentette, hogy hetek sőt hónapok kellenek arra, hogv Csányi találmánya fölött megnyugvással döntő Ítéletet lehessen mondani S mit láttunk ? E nyilatkozók egyike Hoor Mór ganzgyári igazgató, egyetemi tanár ugyanakkor már a kulisszák mögött készentartotta azt a döntő nyilatkozatát, a mely a lapokban megjelent. Schuller, Straub ós Hóór tanárok tehát képtelenségnek nyilvánították azt, hogy rövid kísérlet alapján szakértő véleményt mondhasson az ember, ós ugyanazon időben Wartha és Wittman egyetemi tanárok és Hoor Gazgyári igazgató tanár döntő véleményt mondottak, oly kísérlet alapján, mely az ő raját bevallásuk szerint egy kísérletezésre alkalmatlan hiányos leirás alapján ;ndult és természetesen teljesen eredményt-aleiiül - égződött. Azt a szabadalmi leírást pedig egy hites szabadalmi ügyvivő c inálta névszerint Tischler V. aki több ezer koronát nyert Csányin, a szabadalmi irodák ismert 1000°/o-os költségvetései szerint. Eddig tehát csakis a Peters tanár elfogulatlan ós megbízható, mellókérdek által be nem folyásolt véleménye ál! fenn sértetlenül. A tegnapelőtti a sajtó követelésére megtartott nyilvános kísérletnek az volt a czólja, hogy a Peters adatait az áram-erősséget ós annak emelkedéseit illetőleg ellenőrizze. A kísérlet az adatokat fényesen igazolta és igy addig is a mig a folyamatban levő több hétig tartó pártatlan ós alapos szakértői kísérletek, melyek két államban folynak egyidejűleg, véget érnek, megdönthetetlenül áll fenn a Peters szakvéleménye, mely igy szól: Világosan látható, hogy a higanysóhoz kevert cyankalium és alkoholból álló fejlesztő folyadék menynyire emeli a Grove-Bunsen typusu galvánelemek teljesítő képességét. Ezek hozzáadásával az áram-erősséget és a feszültséget hosszabb ideig mint rendesen állandóan és kivánt tekintélyes magasságon tarthatjuk. A Csányi-Bárczay elemek áramerőssége ós feszültsége felénél többször akkora az áramzáráskor. mint a higanysó fejlesztővel biró elemekéi. Ugy a volt, mint az ampere a Csányi elemeknél, ha azokat munkába veszszük, tekintélyesen emelkedik, mig a többi elemnél azonnal csökkenni kezd, ugy hogy bizonyos idő múlva az áramerősség és a feszültség a tisztán higanysó-axidnitrát-elemeknél egy harmadánál kevesebb azon értékeknek, melyet ezek a Csányi-Bárczay elemnél képviselnek. Tehát ezáltal, hogy a higanysó fejlesztőhöz a feltalálók cyankallumot és alkoholt kevernek, a Bunsen-typusu, galván elemeknek olyan hasznosító képességet kölcsönöznek, melyet idáig hasonló módon senki el nem ért és hasonló kitűnő minőségű, munkabíró elemet nem létesített. Az uj elemek meglepő hatásából levonhatjuk azon következtetést, hogy egy valódi találmánynyal állunk szemben. Hogy mennyi cyannal kísérleteztek az egyetemen, azt ők tudják, de hogy mennyire nem illik az ő véleményük a Csányi találmányra, bizonyítja az is, bogy tudvalevőleg a kéksav a legveszedelmesebb méreg, melynek ellenszere nincs. Ha tehát a Csányi eleméből kéksav fejlődnék, akkor 8, ki egy év óta állandóan vele dolgozik, már rég halott lenne Bárczayval és családtagjaikkal együtt ; mert a Bárczay kastélyát esztendő óta 36 izzólámpával ós egy drb. 1400 gyertyafónyü ivlámpával Csányi-féle elemek világítják. Csányi féle elemek világítják a Csányi sógorának budapesti lakását is egy év óta ós ámbár az elemek a lakásában vannak, egész családjával jól érzi magát. A mult héten pedig agy zárt szobában csukott ablakok mellett harminczan három óra hosszat állottunk az elemek mellett és sem Konkoly Thege Miklós urnák sőt egyikümenek sem lett semmi baja. Hol van hát akkor — a kéksav. Végül pedig engedjék meg, hogy a feltalálók egyesü'etóre vonatkozólag is szóljunk pár szót. Czólja a magyar feltalálók pártol ása és védelme. Szükség van erre oly országban, ahcl épen az államfentartó magyarság kebeléből évente 600 800 család pusztul el nyomorultan és koldusbotra jutván vagy terhére lesz a társadalomnak, vagy kivándorolni kényszerül s 3000—4000 ember lesz koldussá, hogy 10—12 szabadalmi irodás pazarul élhessen. Ezen működésűnkben az érdekelt villamosságiak és irodák ny ilai az egyesület mellét is érték, de lepattantak róla, mert ép ugy mint másoknál, Csányitól sem kért semmiféle anyagi jutalmat s nem is kapott, főt már mikor először jött oda írásban kapta, hogy sem most sem jövőben az alapszabályszerü 12 korona tagsági díjon kivül tőle többet nem fogadnak el. Ha meggondoljuk, hogy az egyesület költségeit a köznek érdekében a vezetőség áldozatkészsége pótolja évente, hisszük, hogy nem lesz magyar újság és magyar ember, aki nem sajnálná, hogy akadtak, kik egy köztestületet megtámadtak nemes czéljának önzetlen szolgálatáért. Csányi találmánya jó ós mihelyt együtt lesz a szükséges tőke, melyet külföldiek kínálnak ós felépül gyára, megkezdik a forgalomba hozatalt. Addig persze korai sok minden. Túlzás volt az, hogy Csányi találmánya már is kiszorítja a nagy gőzgépek által előállított áramot, de igenis lehetővé teszi, hogy vi Hámossá got mindenki házilag csináljon o't, a hol központ nincs, vagy messze van, lehetővé teszi, hogy ha pld. utczai világításról van szó — önfejlesztő villámos lámpák állíttassanak föl ós egy város, a mely ilyen 50—100 vagy 150 lámpát váeárol pld. 500—1000 1500 forintért, nem szorul arra, hogy százezerekre rugó költséggel központot létesítsen ós annak terheit viselje. Ezektől a vezeték nélküli önfejlesztő villámos lámpáktól reszketnek a villámos társulatok, de ezt agyonütni nem lehet. Erről beszéltünk mi a sajtó embereinek, mikor kérdezősködtek, de a melyet riporteri frázisokkal ugyan bőven de szakértelem híján hibásan irtak le és igy alkalmat nyújtottak egy a villámosság terén laikusnak: Pfeiffer Ignácz fűtési technikusnak arra, hogy több szemelyeskedéssel mint számadattal ugy neki rontson Csányinak, mint a Kakas Márton e heti számában Hegyesi Spitznó helyesen mondja : mint a kecske a gyorsvonatnak! Hát csak űeuók a magyart. Csányi dédnagybátyja : Csányi László volt 1849-iki miniszterünk helyt állott akkor is, mikor a nemzet leverve feküdt és inkább vértanú halált halt, semhogy megszegje azt a parancsolatot, mely azt mondja: itt élned, halnod kell. Az utódja sem lesz gyávább! Jerémiás Arnold.