Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-03 / 36. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. szeptember 10. Micsoda egyszerű módon megoldhatnók a kérdést, ha azt" mondanók például, hogy nekünk aem kell a Linzben és Augsburgban gyártott gyufa, hanem csak magyarországi készítmény. A kereskedő kénytelen volna csak magyarországi készítményt árulni s az augsburgit nem hozatná többet. Igen, ha egyetértők volnáuk. Ezt a gyufát csak például hoztam fel, de igy menne a többiekkel is. Így menne, ha egyetértők volnánk. A visszavonás, az irigység, az ellenségeskedés, — s ha még egy kis önzés is járul hozzá, nó, ott aztán álmodni sem lehet egyetértésről. Közmondásos ez nálunk, szegény magyaroknál. S még szomorúbb, hogy ha ennek végokát keressük : a neveletlensógben találjuk meg. Iskolázatlan nép vagyunk. Ha van is tudományunk ós szellemi képzettségünk, egyoldalú az. Tudjuk talán a csillagok járását, de niucs fogalmunk a közösség eszméjéről, az együttélés szükségességéről, a faj-nemzeti összetartozandóságról, s a tegnagyobb közügyről, a hazáról. Nincs erről üogalmunk. Csak szavunk van rá. Hegedünk, sípunk és trombitánk. Torkunk és hasunk. Az van szépen. De elmélkedni nem tudunk róla. Pedig mondom, hogy visszatérjek rá, milyen egyszerű ó& könnyű dolog volna emiitett módon a külföldi portékákat otthagyni nekik, minthogy aekünk is meg van abból a magunké. Nem akarok most a különféle dolgokra kiterjeszkedni, esik azt említem meg, hogy a külföldi svéd gyufának „Tándstichor — utan — svefel"fele idegen felírását igen-igen sokszor felemlegette a „Magyar Paizs," persze roszalóiag. Kapta magát a linczi-augsburgi gyár, s gondolván: áhá, nem tetszik nektek ez a felirá.? irok én mást! S rá irja most ezt: „Linczi-augsburgi gyár — Biztonsági népgyuía." Ezt meg is eheted bolond magyar, ha olyan szerelmes vagy a magyarnyelvbe. Shalommal küldi magyarországba. A kereskedők közvetítik. A közönség «sz3veszetten vásárojja. Pedig hát ugy áll

1 a dolog, hogy nekünk a gyártmány is magyarországi legyen s rajta a felirat is magyar legyen. Másként nem csinálunk vásárt. Másképpen is vakitnak még a külföldiek. Ráfestik a gyufátokra a magyar honvédet, Petőfit, Kossuthot, Hunyadit stb. hogy jobban menjen az üzlet. E fényes eszményi nevekkel, a magyarnak % szemefényével vakitjak meg a magyart. Nekik eszök van, ha nekünk nincs. Nem is leli rajok ezért haragudnunk. Megundorodhatnánk inkább magunktol, élhetetlensegünk, gyávaságunk, hitványságunk miatt. Nincs annyi szellemi erőnk, hogy négyen, ötön dsszeálljunk, hogy egyetértsünk, hogy egyakalattal hazaárulónak nyilvánítsuk azt a kereskekörülvéve. És minden pavillon telve van a leggyönyörűbb dolgokkal, a melyek mind arról tanúskodnak, hogy itt dolgozni tudnak s dolgoznak is. Hallottam mikor egy ur az iparcsarnokból ki lépve monda : »szebb bútort még Pesten se láttam a kiállításon.« Jó étkező csarnok is van a kiállítási parkban. Megpróbálom leírni az egyes pavillonokat agészen röviden: Az egyik pavillon az erdei faipart, a zsindely készítést mutatja be. Szinte el csodálkoztam, hógy van egy olyan fürész a világon, mely oly sok darabkára tudja elszelni a százados bükkfát ... A másik pavillon szeczeszsziós módra készült és igen érdekesen teszi szemlélhetővé a gőzfürésztelep gyáripar termékeit. A harmadik tornyos házacskában a Hahn uradalom mutatja be mindennemű termékeit. Olyan nagy szemű buza szemet még Somogyban se láttam, mint a milyet az uradalom itt a felvidéken termeszt és egy kis üvegecskében bemutatt. A líptószentmiklósí mindkét pavillonban sok szép szűcs munka van, gyönyörű bundák és bundácskák — a turóezszentmártoníban meg olyan pompás szánkó szőrmével kibelelve, drága bundákba öltözött viaszalakokkal és elébe fogott lóval, hogy az ember nem is Zsolnán, de a Néva partján gondolja magát tél közepén ... Igen helyes a Trencsén-Teplicz fürdő kis pavillonja. Látképei sok nézőt vonzanak, mert igen szépek és sikerültek. A kiállítás központja egy zene pavillon, gyönyörű virágágyakkal és ültetvényekkel övezve. Mauthner Ödön waggondőt, a ki hazánk iparát elhanyagolva, külföldit hoz nyakunkra. Ezen a téren, az egyetértés terén, neveletlenek vagyunk. Borbély György. Vasárnapi munkaszünet. Vasárnapokon, Szent-István király napján s a nemzeti ünnepen az ipari és kereskedelmi munkáknak általában reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig ai 1891. 13. t. cz. 1. és 2. §-ai értelmében szünetelni kell. Ettől eltérő intézkedések a következők : I. Egész nap végezhetők: 1. Mész, czement, agyag, kőedény és tégla iparnál kizárólag csak az égetési munkák. 2. Borpínczószeteknól ós borraktáraknál a házilag végzendő sürgős javítások. 3. Kertészeti iparnál a fólbeszakithatatlan sürgős munka. 4. Malmoknál az őrlési-művelet. 5. Sajtkészitő iparnál, sajt gyártásnál a tejszín megsavanyosodását meggátló félbe nem szakitható munkák. 6. Szalámi gyártásnál félbe szakítást nem tűrő munka. 7. A kékfestő ós színnyomó munkáknál azok, melyek a folytonos üzem miatt félbe nem szakithatók. 8. Czukrász ós mézeskalácsos iparnál, valamint búcsúkon ós egyóbb gyüjeke/.eteken czukrász és mézes kalács készítmények, valamint bucsu ezikkek árusítása. 9. Élő állatoknak felhajtása és szállító eszközön való szállítása. 10. Fényképész iparnál. 11. Fürdő intézeteknél. 12 Hírlapok, jég. kenyér, péksütemény, tej, gyümölcs árusitása s házhoz szallitása, csak az üzletekből; míg a kofák fátorban, állványon vagy a földon a városban nem, csak azon kivül, vagy csak a mulató helyeken árusíthatnak. 13. A lakások átalakulásával járó sürgős munkálatok s a czimfestő ipar, de csak a szokásos költözködési időszak előtt és után 8 napon belül eső vasárnapokon. 14. Az izraeli'a húsvéti kenyér előállítása és elárusitása. 15. A halasztást nem tüiő áll. és hatósági nyomtatványok, továbbá színlapok, műsorok és gyászjelentések előállítása ós széthoidasa. 16. Országos vásárok alkalmával fuvarozás ipari és kereskedelmi árusítás. 17. Szódavíz elárusitás es szállítása. 18. Természetes virágok árusítása. számra hozta ide a sok virágot és babérfát — öt éri a legnagyobb dicséret. Milyen kellemes volt hogy magamba szívhattam a tuba rózsák édes illatát — Zsolnán. Hallottam, hogyha nincs Mauthner < >dön, akkor nincs is kiállítás. Mert a Vág folyó annyira garázdálkodott a kiállítási téren is — hogy ellepte a terület java részét. De a Mauthner wagon számra hordta ide a sok virágot és az iszapot elfödte virággal. A leggyqnyorübb illatos virággal. A fákat is pótolta — babérfákkal . . . A zene pavillonban czígány zenekar és katona banda felváltva játszik a délutá'ui órákban. A Littke pavillonban azonban csak este kezdődik a/, élet, ekkor töltik leginkább a gyöngyöző bort a szép pinczérnők és villamos fényárban úszik a kiállítás területe — az urak meg jókedvben... Az egyesült üveggyárak pavillonjában csak ugy csillog a sok kristály és szines üveg a napsugárban ! Mellette van a rózsahegyi fonógyár nagy és díszes pavillonja, szövőszékei folyton zakatolnak és a szövés titkát megtanulhatjuk egy kis szőke tót leánykától, magyar paraszt viseletben . . . No de tovább : A hazai ipart árusító csarnokból felénk mosolyog a sok baba és különféle játékszer. Ott aztán iehet venni egy kis »Janót« fából fehér halina nadrágban, fekete tót kalapban — de bizony sokkaldrágább, mint a magjar sPaprika Jancsi.« A Kassa-Oderbergi vasúti pavilonnak remek szép külseje van, de még szebb belül; miniatűrben lehet látni a vasúti kocsik egész szerkezetét stb. II. Korlátozva, vagyis déli 12 óráig a következő ipari és kereskedelmi munkák végezhetők : 1. Borbély és fodrász iparnál az üzletben. 2. Romlandó élelmiszerek fuvarozása és szállítása. 3. Zálogüzletekben a zálogtárgyak zálogosítása és kiváltása. 4. A gépipar ós kisiparnál sürgős javítási munkálatok. Mészáros és hentes iparnál a készítés, elárusitás ós szállítás. 8. Sütődékben magánosok iészére a sütés, ha erre a segéd személyzet közül egy égvén vállalkozik. 7. Sertés hizlaldáknál a sertések hajtása és a szükséges anyagok szállítása. III. Délelőtt 10 óráig folytatható az ipari munka: 1. A pék iparnál. 2. Az élelmezés körébe tartozó ezikkek üzleti és piacai árusitása ós szállítása, valamint egyéb ipari ós kereskedelmi ezikkek üzleti árusitása is. A munkaszünetet követő napon minden élelmiszerek előállítása és szállítására nézve reggel 1 órakor, a fuvarozásnál 3 órakor, élelmi szereket és italokat árusító üzleteknél reggel 5 órakor s a pék iparnál reggel 6 órakor kezdhető meg a munka üzem. Korlátlanul üzhetők az árvíz vagy más elemi csapás elhárítására szükséges sürgős munka, hordár, bérkocsi, temetkező, vasút, posta és távirdánál szükséges ipari munkák. Badapest székesfővárosi I-ső segéd- és tanoncz mnnka-kiállitásról. i. Szent István napján nyílt meg Budapesten, a Városligeti iparcsarnok termeiben, azelsősegódes tanoncz munka-kiállítás, ilyen kiállítás létrehozatalán már 1901-ben Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter ur is sokat foglalkozott, csakhogy az ő terve országos jellegű akart lenni, ugyanis az összes kereskedelmi és iparkamarák utján felhívta az összes ipartestületeket, hogy Budapesten tartandó segéd- és munka kiállításra jelentkezzenek, de ezen tervbe vett kiállítás 5 nagyméltóságának miniszteri tárczájáról való lemondása miatt elmaradt, utódja Horánszkv Nándor rövid minisztersége után meghalt; Láng Lajos jelenlegi kereskedelmi miniszter urnák 17 pontbólálló szervezeti szabályzatával, 1903 február 3-án megvalósultak, de csupán Budapest területéről vehettek részt a kiállítók. A kiállítás ezeu nemében kezdetleges, vagyis az első, de azért teljesen megfelelő, hisz kis Aztán van a cvejniczai gyermek játékszer pavillonia. Ennyi játékszert sohse láttam egy rakáson. Olyan pavillon is van, a hol a villanyosságot gyártják. Könyv és Anzikszkártya pavillon is van. Érdekes a zsolnai ácsok pavillonja. A szeszgyárosok pavillonja. Fürödni lehet borovicskában, linóm likőrben és szilvóriumban! A m. kir. kereskedelmi iparmuzeum csarnokában igen szég gépek vannak. Szép a Lietavalucskai czementgyár és pompás pavillonja van. Valamint a »tej-, vaj- és sajtgyár«-nak is. — Az iparcsarnok bejárata előtt remek szökőkút van, a mely egy zsolnai kövező mester müve. Az elbájoló virág csoportok Mauthner Ödönt dicsérik s kétszeresen, mert ingyen szépittetta a kiállítás területét. Öt vármegye remekei feküszuek a nagy iparcsarnok gyönyörű épületében és ha azokat megnézzük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy nem kell nekünk többé se Bécs, se Prága, nem kell idegen áru, mert győzött a magyar ipar! És hogy nem szorulunk se a német, se a cseh sógorra, bebizonyítja nekünk a »Magyar katona posztó és takaró gyár« kiváló minőségű uri és női szöveteivel, a zsolnai szövőgyárban olyan szép lakkos arany rojtos csizmás, szőke kis leányt láttunk, piros bársony pruszlikban és zöld selyem rokkolyában, hogy sohse felejtjük el a zsolnai iparkiállitást. ..