Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-15 / 3. szám

1903. január 15. MAGYAR P A IZ S Különben Kasztor névre hallgat. Kusszóri, az amolyan diszkrét neve, mint teszem, Jánosnak a — Maki. Ki volna a gazdája, ha nem az én drága felebarátom, a csizmadia. Kitört belőle az arisztokrata vér, 8 inas helyett kutyát fogadott. Szép vizsla ez a Kusszóri, csak az a baja, hogy a gazdája csizmadia, 8 igy nem tudni mely órában esik a csirizes tálba. Bécs város hires az ő suszteiinasairól, hanem azért mi sem vagyunk itt hátrább, egy varga­betűvel sem. Egész forradalmat csinált a faluban ez a vízslakölyök. Most hogy tél van, egyebet sem tesz a pró­szával telitett nebuló sereg, mint csuszkái az uton. Kezdve a felvégtől egészen a haranglábig, csupa csuszka, simára kidolgozott jeg az utcza, s a kis sihederek bámulatos ügyességgel pro­dukálják magukat, a faluban végis-végig. Az ember nagyot csip a czombján, s fél mercze triörözött gabnáért se adná, ha e mulatságban részt vehetne igy palam et publice. Mit-mit nem tesz az ember felhasználja a szép holdvilágos estét, az éjszakai csöndes magányt: s nagy élvezettel csuszkái végig a faluban. Egy ilyen titkos ki­ránduláson esett meg a kalandam a fent leirt Kuiszórival. A mint javában tempóztam az ut­czán, ikrámba haiapott a szemtelen, sén torony­irányban rohantam az én drága felabarátomhoz, hogy torkára t'orraszazam elrongyult nadrágomat. — Megherapott a kutyája! — Éljen ! Háromszor éljen! — Kit éljenez? — Kutyámat, a Kusszórit. — Megbelonuult? - Biztos, lyukat szagolt magánál az ármány­adta. — Miféle lyukat? — Czipőí.y ukat. Mert tetszik tudni, ő az én udvaii szállítóm. Be van finoman tanítva, hogy ha lyukas lábbelit szagol, bele kóstol az illető ikrájába, a ki aztán természeti ösztönénél fogva egyenesen az én tanyámra rohan. Anyjukom részéi ől egy kis forró tea, részemről egy kis diplomatikus beszéd ; s fagypontra sülyea az illető felzaklatott kedélye, s csakhamar leveti a czípőjét, leveti a nadrágját. — Hallgasson, maga csúnya! — Én a czipőt, anyjukom meg a nadrágén támadt derékszöget bonyolítja ie, s készen vagyunk. — Ej ha! Aztán mivel táplálkozik a kis szörny ? — Darázs kását eszik és tejes zsömlyét. — Nagyon szép. Amennyiben kisded falunkban több példány­ban jelenik meg a közvélemény : futótűzként tei­jedt el annak a híre, hogy a csizmadia kutyája daiázskás.'.val és tejes zsömlyével él. Egy ne ;>, mikor tüntető sétát tartottam a minimura elien, nagy csetepaténak lettem a ta­nuja. N Mny kamasz a szegény Kusszórit mint holmi predikácziós halottat, a vállára vette, s rohamlépésben a temető felé czipelte. — Mit bántjátok ezt a szegény állatot ? — Riszenvás zsidóhoz visszük. Megmérjük hogy hány darab zsömlye nyomja a kis hasát. Futok az én diága felabarátomhoz. — Uram, kedvei jó barátom, bajban van az udvari szállító. — Már mint. — Viszik a Riszenyás zsidóhoz. — Sohse tessék magát zsenirozni. — Már minthogy éu? — Jajj­A Riszenyás szokta igy mondani a német igent. — Magyaiul beszéljen, édesem. — Tudja meg, kedves uram, hogy ez is dip­lomáczia. Kihirdetni a világba, hogy igy élünk, ugy élünk, árticsókát eszünk, somlyai bort iszunk, hogy a szegény Kusszórinak mindennap kijái a maga darázskásája és tejes zsömléje: akkor mindjárt foglalkoznak az emberrel és a kutyájával. Én kihireezteltem hogy olyan finnyás ez az állat, hogy kenyeret vagy forrázott kukoricza­lisztet a világ minden kincseiért meg nem eszik iám moet folyton hurccolják, minden áldott nap megmérik, mennyi darázskása ós mennyi tejes zsömlye fekszi meg a gyomrát. Pedig — — Halljuk! — Az történik vele, hogy a kíváncsi falu­beliek elejbe tesznek t\n ráiott kuv iiczalbztef, kenyeret, hogy lássák, igaz e az, hogy hozzá sem szagol. — Aztán? — A vége mindig aj, ho^y a kutya egy szem­rebbenés alatt tisztára felfal, mindent, a mit elejbe raknak. Mert ide haza egy árva falatot sem kap a szegény beste. — Gratulálok, drága felebarátom. Ön nagv diplomata. Ismeri az embereket. — Kérem, a folytonos lárma, az élet titka. A ki tud lármázni, az mind boldogul. Néma gyereknek az édes anyja sem érti a s/.avát — Parancsolja,, hogy én is lármázzak í — Ráfér bizony. Nézze ezt a kutyát. Ennek az ős apját azért vette be Noe apánk a birká­jába, hogy elugassa aieselkedő czápákat. Különb­ség legyen az, hogy a. kutya azért uaat, meit fél, mi meg azért csapjunk zajt, hogy lássák, nem félünk. Ejnye ! ! Adamcsik István. Iv ^seb, őszintén é* ig ,:án. A titoktartást bízzák ránk. A közönséggel :emoeu mi vagyunk fele­lősek. De a mi levelezőinknek velünk szemben bizalmasoknak kell ieriniök s névtelen leveleket nem küldhetnek. Felelős szerkesztő Z. Horváth Lajos. Lapkiadó tulajdonos az Alapító. Ad. 115]6 szám/tkv. 902.. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A felszámolás alatt, levő szövetkezeti boltból apadnak a portékák. Több uj dolgot már nem is rendel a felszámoló bizottság. A miből amig van, igyekezzenek íóként a tagok, vásárolni, mert az összehasonlításból majd kiviláglik, hogy mégis csak előnyösebb volt ez a szövetkezeti áiuczikk. Nem a dúsgazdagokról és nem az e 1­adósodott gazdagokról beszélünk. Sok panasz érkezett hozzánk. Ez a lap azért van, hogy a jogosság mellé álljon. A személyes meghurczolások utálatos dolgok. A mig lehet minden tisztességes érzelmű ember kerüli De mikor megtelt a pohár, minden igazságos érzelmű ember köteles erre a térre is rálépni. — Addig pedig ajánljuk minden polgártársnak, sőt kérve kérjük, hogy minden kifizetett adósságáéit ve­gyen nyugta^ványt, s ebben az önző, bizalmatlan, lelketlen világban tartsa meg, őrizze meg azt a nyugtatványt. — Legjobb volna, ha adósságot sohasem csinálnánk. Azonban fölkérjük mind­azokat, akiknek a visszaélések miatt valami pa­naszuk van, irják meg nekünk világosan resz­iíljf. A zalaegerszegi kir. törvényszék m nt tkvi hatóság közhirie teszi, hogy a veszprémi takarék pénztár végrehajtatonak Csonka Ferencz és neje Jaka') Mária vegreh • jLást szenvedő ellen végre­hajtási ügyében Horváth László nagylengyelt lakos utoajánlata folytán az ujabb árverés a zalaegerszegi kir. törvényszék területen ievo a dóbrétei 560 sz. íjkvben j 747 hrsjz. alatt végre­hajtást yzenvedettek tulajdonául íeivett ingatlanra 359 koi. II. a döbretei 117 sztjkvbeu f 86<í hrsz. alatt xj3 iészben Fitos Mari, % neszben végrehajtást szenvedettek tulajdonául telveU ingatlanra 434 korona ezennel megállapított Ki­kiáltási árban az árverés elrendeltetik es hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903.faévi /ebruár hó í'8-ik napjának d. e. 10 órájakor u Dobieteu a községházánál megtartandó nyilvános árveresen a megállapított kikiáltási áron alul el nem tog­nak adatni. Árverezni szándékozók taitoznakaz ingatlanok becsárának 10% át vagyis 35 kor. 90 |tillert es 43 korona 40 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. tc. 48. §-a alatt jelzett arfolyammal számított es az 1881. évi nov. 10-en 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadekképes értékpapírban kiküldött kezéhez le­tenni, vagy az 1881. évi LX. tcz. 170. §-a értel­mében a bánatpénznek a bíróságnál történt elő­leges elhelyezéséről kiállított szabalyszerü elis­mervény átszolgáltatni. A kir. tvszék mint tkvi hatóság. Zalaegerszegen, 1902. évi deczember 12-én.' Rntich kir. törvszéki biió. na Versen ytá rgyalás. Vagyonbukott Farkas L. László zalaegerszegi kereskedő csődtömegé­hez tartozó s a csődleltár 352, 353, 357—359, 363—367, 372, 374—376, 379, 380, 385, 386, 388, 391, 392, 395, 396—398, 399, 400, 402, 404, 407, 409, 411, 413, 414, 417, 422, 428, 430—432, 437, 438, 441 és 442 tételei alatt összeírt követelések, melyek a leltárban 6498 korona 14 fillérben vannak felvéve, a csődbíróság határozata folytán, alulírott csődtömeggondok által, szabadkézből ajánlati verseny utján fognak ennek irodájában íQO'ó. éVi janüár tjó 22-ilí rjapján délütán 4 órakor eladatni. Az ajánlatok zárt borítékban a becsérték 10%-ának készpénzbeni letétele mellett alulírott ügyvéd csődtömeggondnoknál Zalaegerszegen 1903. jannár hó 22-ik napjának déli 12 Óráig adandók be és ugyanazon napon és helyen Űélntán 4 órakor fognak általa a csődválasztmány közbenjöttével elbíráltatni. Utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Csődtömeggondnok fenntartja jogát, hogy az összes ajánlatokat vissza­utasíthatja, uj ajánlati versenyt rendelhet, vagy a követelést más módon érté­kesítheti. CsődtömeggoDdnok a követeléseknek sem fennállásáról sem behajtható­ságáért szavatosságot nem vállal. Vevő köteles a vételárakat azonnal kifizetni. Ha vevő ezen feltételeknek eleget nem tenne, bánatpénzét elveszti, azonkívül költsége és veszélyére uj ajánlati verseny tartható. Az eladás és átvétellel járó költségek és vételi illeték a vevőt terhelik. Az ajánlat utján eladandó fennt jelzett követelések összeírásánál tartal­mazó eredeti leltár alulirt tömeggondnok ügyvédi irodájában naponta meg­tekinthető. Esetleges kérdésekre a tömeggondnok levél utján is ad felvilágosítást. Kelt Zalaegerszagen, 1903. évi január hó 13-án. Dr Yajda Mmó csődtömeggondnok.

Next

/
Thumbnails
Contents