Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-09 / 28. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 224. fűben-fában, gyümölcsben, borban gabonában, s a népesség aránylag nem nagy: s mi ilyen áldások daczára mégis szegényedünk, rongyosodunk s véres küzdelmünkben égbekiáltó panaszszal van tele a szivünk és a szánk. Mert a közvetítés föltétlen ura az eladó gazdának is, s föltétlen ura a vásárló közönségnek is. Miért ura? B Gy. A seprőczirok termeléséről. A seprőczirok megfelelő viszonyok mellett termelve legjövedelmezőbb növényeink közé tartozik s mégis rendszeres termelésével csak egykét gazda foglalkozik. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy termelésével kevesen vannak tisztában s igy annak nem igen mernek neki fogni. A czirok általában megterem azon határig, ameddig a tengeri biztosan megérik, sőt a legigényesebb fajtája az olasz seprőczirok is megérik ott, hol a késöitengeri biztosan termelhető. Mint igénytelenebb növény a talajban sem túlságosan válogatós, sőt lehet mondani, hogy rosszabb talajokon is termelhető. Vethető agyagos, vizenyős talajokra is, csak a sivár homokon, tőzeges és szikes talajokon bizonytalan a termelése. Vetésforgóba könnyű a czírkot elhelyezni; következhetik takarmányfélék, kapásnövények, gabonafélék után, csak saját maga után nem czélszeiü vetni, mivel a talajt nagyon kihasználja, kiszárítja és későn hagyja el. Termelni azonban csak az olasz seprőczirkot érdemes, mivel a közönséges czirok a mai viszonyok között nem igen számithat piaczra. Termelése a tengeri termelésével leginkább megegyezik. Legczélszerübb a tengeri vetés befejezte után április végén, május elején, esetleg közepén vetni. A trágyát legjobb elő-veteménye alá adni, ha azonban ez nem lehetséges, csak mérsékelt mennyiségben szabad alá alkalmazni 120—150 mm. mert a túlságos trágyázás káros befolyással lehet a szakái minőségére. A mesterséges trágyák közül a foszforsav hatása igeu szembeötlő, növeli a termést és kitűnő hatással van annak minőségére. 65 czm. sor és 30 czm. növénytávolságra vetik, mert szélesebb sorokba vetve a szakái eldurvul, kisebb sortávolnál pedig kevés a termés. Ápolása kétszeri kapálásból, egyezésből és töltögetésből áll, mely utóbbi akkor végzendő, midőn a czirok a80—lOOczm. magasságot elérte. Aratása a mag megborulása és a szakái megsárgulása alkalmával eszközlendő. Mellékterménye a mag, a mely jó abraktakarmány. Termése 5—7 mm. szakái, 8—18 mm. mag kh.-ként. Általánosan ezek a legfontosabb tudnivalók a seprőczirok termeléséről. Csarnok. Leng a nádas. Leng a nádas, hullámzik a Balaton, Lágy zsongását elmerengve hallgatom! Azt zsongja a nád s a hullám, Hogy epedve vár a rózsám : A parton! Hogy ne várjon, ne epedjen galambom: Fel evező, ragadd kicsi csolnakom! . . . Te meg szellő, susogj néki. Susogásod tán megérti: Angyalom 1 Sugd meg néki, hogy sietek keblére, Mint a madár, esti nyugvó helyére. S elfeledve bánatot-Dút, Viszek neki gyöngy-koszorút: Fejére! S mire fölénk még egyszer jön az este, Hogy szivünknek minden titkát kilesse, Azt mondják rá: „de takaros, Jaj be csinos, be aranyos Menyecske 1" Fejes Aladár. magyarnyelv, (xv.) — Nyelvébon. él a nemzet — Viszatérek a múltkori homályosságra. Méltán megvárhatja akárki is, hogy ha hibát találok, hát utasítást is adjak. Mit csináljunk tehát, hogy a kifejezésekben nem legyen homály, kétértelműség, vagy épen értelmetlenség? Szabályt, pláné közös szabályt nem igen lehet mugállapitani a különféle hibák ellen. Legfeljebb ajánljuk a figyelmességet. Ezenkívül aztán minden egyes esetet külön kell tárgyalni. Pl. a múltkori mondatot : „A szerb kormány azt mondja, hogy a király megérkezése után lemond Itt három cselekvés'van, de csak kettő, a ki cselekszik. Két állítmánynak megvan világosan az alanya: a király érkezik meg, s a kormány állítja, hogy a hivataláról lemond valaki, de nem tudjuk, hogy ki. Pedig egyetlen egy betűből álló szóba kerül, hogy akár a kormányt, akár a királyt tegyük alanynak. Legyen pl. az első az alany. Akkor igy kell beszélni: „A szerb kormány azt mondja, hogy Ő a király megérkezése után lemond." Ha pedig a lemondásnak a király az alanya, akkor igy kell beszélnünk : „A szerb kormány azt mondja, hogy a király a megérkezése után lemond Ez az egy betű eloszlatja a bizonytalanságot. Persze mint mindennél, itt a nyelvnél legesleginkább első mester a — jó érzék. Borbély György. ICT^il-b-tóz?.*) Hajik István házbér szerződés története. Fent nevezett ügyvédi kamarai elnök volt házi gazdám a kir. törvényszékhez mint felebbviteli bírósághoz folyó hó 1 én alant jelzett észrevételeire most már nincs módomban újólagos felterjesztéssel élni: s igy az erre vonatkozó észrevételeimet itt kell közzé tennem. Ugyanis valótlan Hajik István urnák azon állítása, hogy én a tárgyalás napján neki 117 korona 37 fillérjei tartoztam volna, mert folyó év április hó 30-án én a helybeli k r. jáiásbiróság előtt megtartott tárgyaláson a helybeli m. kir. postahivataltól kapott feladó vevónynyel igazoltam, hogy már ugyanazon hó 29-én 80 koronát fent emiitett felperes házi gazda részére feladtam és 20 korona két év óta minden kamat nélkül nála hevert, a mit ő minden esetre saját czéljaira gyümölcsöztethetett, 8 igy a neki járó 100 korona lU évi házbért szóbeli megállapodásunk szerint utólag, mire a lakásból kiköltözködtem és az esedékessé vált, ki ís fizettem. A tárgyaláson védekeztem, hogy én az egy év előtt aláirt szerződést szabályszerűen ajánlott levélben felmondtam, szerződésem nincs, én szóbelileg a lakást továbbra csak ugy tartom meg, ha minden mellékes kiadást elhárít rólam és a lakbért utólagosan fizethetem; megjegyezni kívánom, hogy ezen kijelentésem felmondásom után tettem mikor ismétleges gyakori unszolásaitól nem tudtam megszabadulni: ekkor Hajik felperes a szerződés értelmében kéri az elitéltetésemet, erre én mint alperes tisztelettel kértem az eredeti szerződést a keresethez csatolni, mitől ő vonakodott ugyan, de ok nélkül. E szerződés alapján a jogtalanul tőlem követelt összeg megfizetésére lettem elmarasztalva, ezek után első dolgom volt a felperes által hozzá csatolt eredeti »zerződés hiteles másolatát onnan megszerezni s nagy meglepetésemre látom, hogy az általam szabályszerűen felmondott lakásról a szerződést nőmmel soká a felmondás után ismét megújította és aláíratta, holott az előbbi szerződés megkötésekor mindkettőnket kényszeritett az aláírásra; most jó volt csupán a nőmnek az aláírása is. Ezen kis csíny pedig ugy történt, hogy Hajik István ügyvédi kamarai elnök volt házi gazdám kileste az alkalmat, mikor nem vagyok otthon, akkor megjelent a lakásomon és a szegény védtelen asszonyt, hogy hogy nem reá, birta azon Back korszakbeli szerződés aláírására, mit én már felmondtam, hogy Hajik Istvánnak ezen manipulácziója feltétlen rosz hiszemüleg történt, bizonyítja azon körülmény is, hogy első izben illetve a lakás kivételekor kötött szerződés két egyenlő példányban készíttetett ; miért nem vezette az *) E roratban közlőitekért nem felel a szerk. én birtokomban levő példányra is mint az övére a nőm által meghosszabbított szerződés értelmét ? mert tudatában volt annak, hogy ha én azt megtudnám vagy meglátnám még ideje korán az ily tud tomon kívüli erényes dolgot, ha máskép nem, a hatóság közbejöttével is megakadályoztam, de talán mégis toroltam volna. De tudta, hogy ón mint családfő, erről absolute nem tudok semmit, ő pedig alkalom adtán 80100 korona jó zsíros perköltséget szerezhet rajtam egy Lubsinpiccolói utazásra, mert más nem igen bizza meg ügyletekkel és gondolhatta, hogy egy kis könny ü pénz mégis jó lenne a kirándulásra. Látva ezt a furcsa eljárást ismerős jogtanácsosokhoz folyamodtam, hogy adjanak tanácsot mitévő legyek; ezek utólagosan felvilágosítottak, hogyha a férjezett nő maga is aláírja a szerződést, ann^k a házi gazda érvényt szerezhet, a férj mindenkép felelős a lakbér fizetésért, még ha ilyen kis csinynyal van is elkövetve, mint itten előfordult (miért nem volt elég az eredeti szerződésnél a nőnek egyedüli aláírása?) Most már nem volt más hátra megfelebbeztem, legalább a perköltségek leszállításáért, miután úgyis 1903. Sp 217/4. számú végzés szerint melyben felperes Hajik István bútoraimra már a leszállított követelése szerint 12 korona 42 fillér tőkéjért és az ő felszámított perköltsége fejében 50 korona 10 fillérért az árverés kitűzését kéri. Hajik István urnák a 12 K. 42 f. követelése is alaptalan, miután a kezembe levő bizonylat szerint, a mit jogtalanul követel peczegödör tisztítás 3 kor 10 fillér és a kéményseprő költség 4 korona 32 fillér, összesen 7 korona 42 fillér; még ezzel is tévútra igyekszik vezetni az ítélkezést. Most már nincs részemre más hátra, mint bizni abban, hogy lesz még fórum, a mely ezen nagy igazságtalanság menetelét megakadályozza és az alaptalan 12 kor 42 fillér követelésért c aládom feje alól a párnát eladassa. Hajik István egyik pontban csatolja azon levelemet melyben kifogásolja, hogy én nem azért mondtam fel, hogy terhes reám nézve a lakbér fizetés és a mellékköltségek, hanem hogy viszonyaim változtak és Budapestre akarok költözködni ; már erre nézve csak bocsánatot kérek nem vagyok én ikervári fakanalas féltelkes parasztnak a fia és az emberi jószívűségből kü'önösen a jó lelkű papok ikosztján ugorka fára cseperedett csak uri formának kinézésű ember, hogy fölmondásomban durva legyek, például kifogásoljam, hogy a fal félig salétromos, a veit háló szobában az átadott kályhát dróttal ke'l össze kötöztetnem, hogy apró gyermekeim élete veszélyeztetve ne legyen, meg az előttem lakó bérlőknek maradványát a pecze gödörből 448 korona bér fizetés mellett saját költségemen hordassam ki, mert igaz ugyan, hogy a ház kivételkor egy ázsiai módra készült! szerződést emberi gyarlóságból aláirtam, ahol a többek közt az a pont is benne foglaltatott, hogy a pecze gödi öt saját költségemen tartozom tisztogattatni, de oda költözködésem alkalmával szomorú tapasztalattal kellett lá'nom, hogy bizony másnak a szépsége maradványát nekem kellett volna kihordatni, tehát ezért szép szerével akartam felmondani, mert hiszen nem vagyok én szép luhába csak bele bujtatott uri ember, mert az élet-tapasztalat már megtanított a lehető finom viselkedésre és a másokkal való bánásmódra, mert t. olvasó közönség ne vegye fenti kifejezésemet durvának, s utczainak, ezt azért irám ki, mert felperes Hajik Istvánnak ez a fő ragaszkodó pontja, a mi által maga magának cirka 7 korona 42 fillérnél eddigelé nem kevesebb 72 korona perköltséget kiván megállapittatni ebből az első bíróságnál már 50 korona 10 fillér meg is van állapítva. Második pontj'.hoz szintén mellékel egy levelet a hol kijelentem egy zsarolására (miután én nem tudtam, hogy ő hon nem létemet fel használta és nőmmel nélkülem mint családfő tudta nélkül újból szerződését meghosszabbította), hogy emberi gyarlóságból ha alá írtam is a szerződést, most nem fizetek előzetesen, sőt ha tetszik, azonual ki is költözködöm, de ezen kijelentésem csak hivatkozással az élőbbén általam is alá irt voit szerződősre tudniillik: hogy azt is csak emberi gyarlóságból irtam alá, a második szerződést a mi tudtomon kivül történt azt alá, uem irtam, hát fenti kijelentésem erre nem is vonatkozhatik. A harmadik pontban azzal védekezik, hogy 1 az április 29-én kifizetett lakbér, mikorJJ ki