Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-02 / 27. szám

1903. július 2. MAGYAR PAIZS 3 Amaz önzön gondolkodó uraknak pedig — a kik a nép művelődését rosz szemmel nézik — ügy hiszem, hogy még sohasem volt alkalmuk megtanulni, hogy az értelmes emberrel minden téren sokkal könnyebb boldogulni, mint a féligmeddig vadállattal. * * * Továbbá, — igy ir a czikkiró. — „Tessék bál mely kiváló müveletlenségü család hajlékába leereszkedni.« Leereszkedni! fiát olyan nagy leereszkedés kell ahhoz, hogy a mi — Isten kegyelméből urnák született, vagy talán csak azzá lett — személyünk a nép hajlékába lábát betegye? Hát mi a nép ? Ember mint mi, kit Isten velünk egyfoimának teremtett. Véiüük! szeretnünk kell... Avagy ki volt a Jézus? Isten lia ! És hova küldte be Isten az ö fiát? Egy istálló jászol) ába. Ott pillantotta megelőször a napvilágot. Nos, Isten a Jézust egy istálló jászolyába küldte Ite. És mi gyarló emberek ne léphetnénk be leereszkedés nélkül egy szegény emberi hajlékba? De vájjon mi a legnagyobb emberi nagyság is ? Por és hamu ! Csak egy íoga fájduljon meg, minden nagyságát feledi. Vagy, csak a guta környékezze meg őt: — a földre hull, mint üszszel a megsárgult beteg falevél. .. Ne nézzük le tehát a népet! . . . Keressük fel megpróbáltatásaiban s n^ujtsunk vigasztalást neki. Igyekezzünk felvilágosítani elméjét, ha küzd, a babonával; segítsük, ha nyomorúságának közepette tehetetlenül áll; virraszszunk együtt vele beteg gyermeke ágyánál; de ne kérdezzük azt, hogy milyen a nemzetisége s még kevésbé azt, hogy mi a vallása. Egyaránt szeressük őket! hanem az sohase jusson eszünkbe, hogy leereszkedtünk ... (A népnevelés . . . czikk bői nem olvasható ki gőgös szempont. Sz.) Emésztési zavarokkal küzd a nép; írja czikkiró. Hát bizony, napirenden van ez az uraknál is; talán még inkább mint a népnél. A nép egyszerű táplálkozása nem rontja ugy meg a gyomrot, mint az urak gyakori — nagyon is tápláló ételekkel való dobzódásai. Fogak 'dolgában sem áll rosszabbul a nép mint az előkelő világ; mint a tudományokban bővelkedő urak és a gyermekrontó nevelőintézetekből kikerült hölgyek. Azt hiszem, hogy a fogorvosok erre nézve még bővebb felvilágosítással szolgáihatnának. * * * Különben ne higyjük azt, hogy a teljes tudatlanságban telnőtt népet végkép ki lehet oktatni az ártalmas fahéj-vegyitékről; a kopott mázu vasedény méregoldatáról, stb. Hiszen a nevelőintézetei . • végzett némely gazdasszonyok sem hisznek az ilyesmiben, meit nem tanítottak ott nekik efféléket. Nem lehet kioktatni, mert a fogékonyság kora, a gyermekkor eltelvén tőle, megcsontosodott szokásait, hitét, babonás képzelődéseít — melyet mindenhatónak tart — nem adja fel bármily meggyőző okoskodásért sem többé. Szóval: erre nagyon talál a régi közmondás: »Késő már a vén lovat tanítani.« Aztán — meg nem is bizik a nép az urakban — igaz, hogy nem is adtak reá igen nagy okot — s hogy mennyire nem bizik, mennyire nincs befolyása az uraknak felettük, eléggé bebizonyították 1893 ban is, a legutolsó cholera-járvány alkalmával, a midőn Páni félelem fogta el a népet, mert szentül hitték, hogy az urak mérgezik meg őket, s mivel sem physikát, sem egészségtant nem ismertek, tehát nem lehetett velük megértetni az okokat, melyeknek természetes következése volt az, hogy a járvány többnyire csak a szegény nép kunyhóiból szedte áldozatait. A járvány-orvosokat kiküldött mérgezőknek tartották ; rendeleteit nem teljesítették, orvosságát elöntötték ; s csak a csendőröknek lehetett köszönni, hogy nyíltan föl nem lázadtak. De hát próbálja valaki arról győzni meg a népet, hogy a babonaság nem egyéb ostobaságnál; lám, czélt ér-e? Nem, mert kiskorában kell a gyermek szivébe elültetni a jó magot, hogy abból később nemes hajtások fakadjanak. Mert az a közmondás is igaz, hogy: »Addig hajlítsd a vesszőt a mig hajlik.« Nos tehát, tanítsanak a népiskolákban physikát, iiogy megbírja érteni a nép az okát minden dolognak; tanítsanak annyi egészségtant neki, hogy az egészségtelen dolgoktól óvakodni tudjon s betegeit és a gyermekeit képes legyen helyes ápolásban részesíteni. Az pedig áll, hogy faluhelyen kivált a kis gyermekeket egyre-másra hordják a temetőbe s ennek a tudatlanság az oka; azonban — az előkelőbb anyáknak sem ártana egy kevéssel több tudás, mert sok gyermek veszti el az életét, sok meg elsatnyul a helytelen táplálkozás miatt, mert a gyenge anyák nem bírják megtagadni gyermekeiktől a kedvencz kávé italt, a tésztákat, a nyalánkságokat és éretlen gyümölcáöi. Nem tudják, hogy a gyermeknek nem kávé, hanem tej kell bővön, s mintsem megtagadjanak valamit gyermekeiktől; inkább elnézik, hogv elpusztuljanak. Amaz állítását az írónak pedig visszautasítom, hogy : a nép nem szeret olvasni. (Bizony kevés helyen szeret. Sz.) Nem bizony, mert nincs, a ki belé vezesse! Ott állanak a népkönyvtárakban az Emke és mások által ajándékozott könyvek a tanitó urak kezei között; de a népnek nincs tudomása róla, hogy létezik-e számára könyv a világon, mert soha senki sem kínálta reki. Hogy szeret a nép olvasni ennek bizonyítására ide írom a következőt : Épen a leszólt lelkipásztorok egyike volt az, a ki saját pénzén állitott könyvtárt a nép számára. A legjobb népnek való könyveket szerezte be, eredetiben, vagy fordításban; azután rákapatta a népet az olvasásra, s nem restelte fáradni a naponként kiadott és bevett könyvekről vezetett számadással, ámde meg lett jutalmazva, mert rövid idő alatt az egész falun végig, felhangzottak a Petőfi és más költőknek szebbnél-szebb dalai. Igen, mert a lelkész családja a dalok melódiáját is betanította nekik. A nép öregebbjei is szívesen olvasták többek között azt a füzetkét is, mely a pálinkaital kár .s következményeire figyelmeztette őket. * * * A mely állam — bármi tekintetből — elhanyagolja a népnevelést s engedi a népet tudatlanságban veszni, babonátian elsülyedni: az az állam maga sem áll a műveltségnek igen magas fokán; tehát nem kép átlátni a népnevelés nagy fontosságát. És miért oly fontos a répnevelés? Mert a tudatlan buta ember elaljasodik, elrészegesedik, a részeges ember pedig kerüli a dolgot és munkaképtelen ; mert a tudatlan embert fel lehet használni jóra, rosszra egyaránt és miként a birka nyájat bárki is a hova akarja oda terelheti. A nehéz munka után az önérzetes ember lelkének nemesebb élvezetre van szüksége, a tudatlan ember ilyet nem szerezhetvén magának teljesen a pálinka italba merül. A józan életű ember pedig rendszerető és dolgos, nincs szüksége pálinkát mérő korcsmákra. Példa rá az alföldi magyarság vagy a székelyföld műveltebb népe. Ha az állam helyesen gondoskodik végre a nép neveléséről: akkor semmiféle fináncz politika sem árt neki. Meg majd bus-ételre is fog telni számára. Igen. Adjanak nevelést előbb a r épnek, azután szabad választási jogokat. A katonai neveléssel nem bajlódom, csak annyit jegyzek meg, hogy nc gyvenDyolczban a magyar ifjak: az iskola padjairól mentek a csatába s mégis megverték az osztrákot. Azt hiszem, .. gy alkalom adtán ismét megtudnák verni. Isten segiti őket! . . . Zilabi Kiss Eliza. életből. El van érve. Vőlegény: (a mennyasszonyához az esküvőn) Elvira, kérlek, ne csiDálj olyan kárörvendő arezot. Poesis és Próza. Nö: (a hegyekben) Oh, Palikám ! nézd csak mily pompás est! mily mélységes csend uralkodik a természetben; egészen dalolásra hangol . . . Férj : Annuskám ! kérlek, végy példát a természettől ! A félreismert automobil. Pista gyerek (falun) Éd's apám! éd's apám, gyüjjék keed ki! e szabadult egy szekér. Ur: Miért kopog ön elébb János, mielőtt belép ? Nem követelem én azt az inasomtól. Inas : Pardon ! Nagyságos uram, azt gondoltam mert ide be van a szobaleány . . . Rosszul értette. Költő : Ez alatt a vén tölgy alatt sokszor uj erőt meiitettem! Paraszt: Ugy? Hát maga is szereti a makkot? Li Tsiiua Országgyűlés. A király megbízta Gróf Khuen Hédervdry Károly horvát bánt uj kormányalakítással. Ezen a héten meg is alakult a kormány. Legnevezetesebb változás benne, hogy Br. Fejérváry Géza honvédelmi minister kimaradt. Kimaradt Cseh Ervin horvát miniszter és Gr. Széchenyi Gyula király oldala melletti miniszter is. Az uj' ' inet tagjai a következők: Gr. Khuen Héderváry Károly miniszterelnök s ideiglenes oldalminiszter és belügyminiszter, dr. Lukács László pénzügyminiszter, dr. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter, dr. Darányi Ignácz töldmivelésügyí miniszter, dr. Plósz Sándor igazságügyminiszter, dr. Láng Lajos kereskedelmi miniszter, Kolozsvdry Dezső (vezérőrnagy) honvédelmi miniszter, dr. Tomasics Miklós horvát-szlavon-dalmátországi tárczanélküli miniszter. — Tegnapelőtt meg is voltak a bemutatkozások s gyűlést tartottak, s tegnap folytatták. A miniszterelnök bemutatkozása és programbeszéde viharos közbeszólások között folyt le. Azt jósolják, hogy nem sokáig marad ott. Főképpen a miatt elégedetlenek, hogy a katonajavaslatokat csak félretették — abban a reményben, hogy nem sokára előveszik. Kossuth Ferencz lemondott a pártelnökségrói. Barabás Béla)tegnap nagy ellenzéki beszédet tartott. Heti hirek. Helyiek. Városi közgyűlés volt kedden d. e. 10 órakor a városházán Várhidy Lajos polgármester elnökletével. A képviseleti tagok elég számosan megjelentek azért is, mert Hartl István városi szállás mester lemondása s ennek tárgyalása érdeklődest keltőnek látszott. Haiti István írnok ós szállásmester ugyanis, aki már elég öreg ember sazonkivül jótéteményt is élvezett a közből, a katona szállásolások körül szándékos szabálytalanságokat követett el mintegy 1500 korona értekig. A mint észrevette hogj rájöttek, azonnal beadta a lemondását, bűnét elismerve. De minthogy ez a károsodás nem a városi pénztált illeti, hanem megoszlik az adózó háztulajdonosok között s minthogy a kár már vissza is van téritve: Lányi Kálmán, Hajik István, Kovács Káioly hozzászólása után hivatalos nagyobb megtorlás nélkül, enyheséget gyakorolva megelégszik a képviselő testület azzal, hogy egyszerűen elfogadja a lemondást. A polgármester már intézkedett, hogy ilyen ós hasoiiló ügyeknél az eddiginél ellenőrizhetőbb eszközökkel gyakorolják az igazgatást. A katonaszállásolásoknál a tekintetben is intézkedett, hogy a két elsőrendű vendéglő éidekében aiányosan oszoljék meg a szállásolás. — Lemondott Kánya Gyula városi végrehajtó is, ki azt a kisebb szabálytalanságot követte el, hogy a felszedett pénzeket késedelmesen adta ót az illetőknek. Ezt is tudomásul vette a gyűlés. — A város vadászterületét bérbe vette Krosetz István 334 koronáért. Ennek tudomásul vét' kor felszólM . Vörös Gyula képviselő, hogy a dűlő utak fentartására szánt eme pénzt használják fel, mert életveszélyes helyei vannak*.egyik másik útnak. Igaz hogy ennél sokkal többet is felhasznál a város utfentartásra, s mégsem elég, — de igaza van Vörös Gyulának, hogy költséget ráforditaui, akár köteles a vátos, akár nem köteles. felügyeletet ráfordítani rendőrileg köteles az ilyen közveszélyes helyekre. És azért is igaza van ebben Vörös Gyulának, mert az utak a czivilizacziónak az erei és a jelei. — Tárgyalták még Zsilinszky Sándor jánkahegyi birtokosnak felebbezését a költségvetés ellen. Nem volt jól megokolva s igy mellőzték.