Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-02 / 27. szám

1903. július 2. MAGYAR PAIZS 3 Amaz önzön gondolkodó uraknak pedig — a kik a nép művelődését rosz szemmel nézik — ügy hiszem, hogy még sohasem volt alkalmuk megtanulni, hogy az értelmes emberrel minden téren sokkal könnyebb boldogulni, mint a félig­meddig vadállattal. * * * Továbbá, — igy ir a czikkiró. — „Tessék bál mely kiváló müveletlenségü család hajlékába leereszkedni.« Leereszkedni! fiát olyan nagy leereszkedés kell ahhoz, hogy a mi — Isten kegyelméből urnák született, vagy talán csak azzá lett — személyünk a nép hajlékába lábát betegye? Hát mi a nép ? Ember mint mi, kit Isten velünk egyfoimának teremtett. Véiüük! szeretnünk kell... Avagy ki volt a Jézus? Isten lia ! És hova küldte be Isten az ö fiát? Egy istálló jászol) ába. Ott pillantotta megelőször a napvilágot. Nos, Isten a Jézust egy istálló jászolyába küldte Ite. És mi gyarló emberek ne léphetnénk be leereszkedés nélkül egy szegény emberi hajlékba? De vájjon mi a legnagyobb emberi nagyság is ? Por és hamu ! Csak egy íoga fájduljon meg, minden nagyságát feledi. Vagy, csak a guta környékezze meg őt: — a földre hull, mint üszszel a megsárgult beteg falevél. .. Ne nézzük le tehát a népet! . . . Keressük fel megpróbáltatásaiban s n^ujtsunk vigasztalást neki. Igyekezzünk felvilágosítani el­méjét, ha küzd, a babonával; segítsük, ha nyo­morúságának közepette tehetetlenül áll; virrasz­szunk együtt vele beteg gyermeke ágyánál; de ne kérdezzük azt, hogy milyen a nemzetisége s még kevésbé azt, hogy mi a vallása. Egyaránt szeressük őket! hanem az sohase jusson eszünkbe, hogy leereszkedtünk ... (A népnevelés . . . czikk bői nem olvasható ki gőgös szempont. Sz.) Emésztési zavarokkal küzd a nép; írja czikk­iró. Hát bizony, napirenden van ez az uraknál is; talán még inkább mint a népnél. A nép egyszerű táplálkozása nem rontja ugy meg a gyomrot, mint az urak gyakori — nagyon is tápláló ételekkel való dobzódásai. Fogak 'dolgában sem áll rosszabbul a nép mint az előkelő világ; mint a tudományokban bővel­kedő urak és a gyermekrontó nevelőintézetek­ből kikerült hölgyek. Azt hiszem, hogy a fog­orvosok erre nézve még bővebb felvilágosítással szolgáihatnának. * * * Különben ne higyjük azt, hogy a teljes tudat­lanságban telnőtt népet végkép ki lehet oktatni az ártalmas fahéj-vegyitékről; a kopott mázu vasedény méregoldatáról, stb. Hiszen a nevelő­intézetei . • végzett némely gazdasszonyok sem hisznek az ilyesmiben, meit nem tanítottak ott nekik efféléket. Nem lehet kioktatni, mert a fogékonyság kora, a gyermekkor eltelvén tőle, megcsontosodott szokásait, hitét, babonás képzelődéseít — melyet mindenhatónak tart — nem adja fel bármily meggyőző okoskodásért sem többé. Szóval: erre nagyon talál a régi közmondás: »Késő már a vén lovat tanítani.« Aztán — meg nem is bizik a nép az urakban — igaz, hogy nem is adtak reá igen nagy okot — s hogy mennyire nem bizik, mennyire nincs befolyása az uraknak felettük, eléggé bebizonyították 1893 ban is, a legutolsó cholera-járvány alkalmával, a midőn Páni félelem fogta el a népet, mert szentül hitték, hogy az urak mérgezik meg őket, s mivel sem physikát, sem egészségtant nem ismertek, tehát nem lehetett velük megértetni az okokat, melyek­nek természetes következése volt az, hogy a járvány többnyire csak a szegény nép kunyhói­ból szedte áldozatait. A járvány-orvosokat kikül­dött mérgezőknek tartották ; rendeleteit nem tel­jesítették, orvosságát elöntötték ; s csak a csend­őröknek lehetett köszönni, hogy nyíltan föl nem lázadtak. De hát próbálja valaki arról győzni meg a népet, hogy a babonaság nem egyéb ostobaság­nál; lám, czélt ér-e? Nem, mert kiskorában kell a gyermek szivébe elültetni a jó magot, hogy abból később nemes hajtások fakadjanak. Mert az a közmondás is igaz, hogy: »Addig hajlítsd a vesszőt a mig hajlik.« Nos tehát, tanítsanak a népiskolákban physikát, iiogy megbírja érteni a nép az okát minden dolognak; tanítsanak annyi egészségtant neki, hogy az egészségtelen dolgoktól óvakodni tudjon s betegeit és a gyermekeit képes legyen helyes ápolásban részesíteni. Az pedig áll, hogy faluhelyen kivált a kis gyermekeket egyre-másra hordják a temetőbe s ennek a tudatlanság az oka; azonban — az előkelőbb anyáknak sem ártana egy kevéssel több tudás, mert sok gyermek veszti el az életét, sok meg elsatnyul a helytelen táplálkozás miatt, mert a gyenge anyák nem bírják megtagadni gyermekeiktől a kedvencz kávé italt, a tésztákat, a nyalánkságokat és éretlen gyümölcáöi. Nem tudják, hogy a gyermeknek nem kávé, hanem tej kell bővön, s mintsem megtagadjanak valamit gyermekeiktől; inkább elnézik, hogv elpusztul­janak. Amaz állítását az írónak pedig visszautasítom, hogy : a nép nem szeret olvasni. (Bizony kevés helyen szeret. Sz.) Nem bizony, mert nincs, a ki belé vezesse! Ott állanak a népkönyvtárakban az Emke és mások által ajándékozott könyvek a tanitó urak kezei között; de a népnek nincs tudomása róla, hogy létezik-e számára könyv a világon, mert soha senki sem kínálta reki. Hogy szeret a nép olvasni ennek bizonyítására ide írom a követ­kezőt : Épen a leszólt lelkipásztorok egyike volt az, a ki saját pénzén állitott könyvtárt a nép számára. A legjobb népnek való könyveket szerezte be, eredetiben, vagy fordításban; azután rákapatta a népet az olvasásra, s nem restelte fáradni a naponként kiadott és bevett könyvekről vezetett számadással, ámde meg lett jutalmazva, mert rövid idő alatt az egész falun végig, felhangzot­tak a Petőfi és más költőknek szebbnél-szebb dalai. Igen, mert a lelkész családja a dalok melódiáját is betanította nekik. A nép öregebbjei is szívesen olvasták többek között azt a füzetkét is, mely a pálinkaital kár .s következményeire figyelmeztette őket. * * * A mely állam — bármi tekintetből — elha­nyagolja a népnevelést s engedi a népet tudat­lanságban veszni, babonátian elsülyedni: az az állam maga sem áll a műveltségnek igen magas fokán; tehát nem kép átlátni a népnevelés nagy fontosságát. És miért oly fontos a répnevelés? Mert a tudatlan buta ember elaljasodik, elré­szegesedik, a részeges ember pedig kerüli a dolgot és munkaképtelen ; mert a tudatlan embert fel lehet használni jóra, rosszra egyaránt és miként a birka nyájat bárki is a hova akarja oda terel­heti. A nehéz munka után az önérzetes ember lelkének nemesebb élvezetre van szüksége, a tudatlan ember ilyet nem szerezhetvén magának teljesen a pálinka italba merül. A józan életű ember pedig rendszerető és dolgos, nincs szüksége pálinkát mérő korcsmákra. Példa rá az alföldi magyarság vagy a székelyföld műveltebb népe. Ha az állam helyesen gondoskodik végre a nép neveléséről: akkor semmiféle fináncz politika sem árt neki. Meg majd bus-ételre is fog telni számára. Igen. Adjanak nevelést előbb a r épnek, azután szabad választási jogokat. A katonai neveléssel nem bajlódom, csak annyit jegyzek meg, hogy nc gyvenDyolczban a magyar ifjak: az iskola padjairól mentek a csatába s mégis megverték az osztrákot. Azt hiszem, .. gy alkalom adtán ismét megtudnák verni. Isten segiti őket! . . . Zilabi Kiss Eliza. életből. El van érve. Vőlegény: (a mennyasszonyához az esküvőn) Elvira, kérlek, ne csiDálj olyan kárörvendő arezot. Poesis és Próza. Nö: (a hegyekben) Oh, Palikám ! nézd csak mily pompás est! mily mélységes csend uralkodik a természetben; egészen dalolásra hangol . . . Férj : Annuskám ! kérlek, végy példát a ter­mészettől ! A félreismert automobil. Pista gyerek (falun) Éd's apám! éd's apám, gyüjjék keed ki! e szabadult egy szekér. Ur: Miért kopog ön elébb János, mielőtt be­lép ? Nem követelem én azt az inasomtól. Inas : Pardon ! Nagyságos uram, azt gondoltam mert ide be van a szobaleány . . . Rosszul értette. Költő : Ez alatt a vén tölgy alatt sokszor uj erőt meiitettem! Paraszt: Ugy? Hát maga is szereti a makkot? Li Tsiiua Országgyűlés. A király megbízta Gróf Khuen Hédervdry Károly horvát bánt uj kormányalakítással. Ezen a héten meg is alakult a kormány. Legneveze­tesebb változás benne, hogy Br. Fejérváry Géza honvédelmi minister kimaradt. Kimaradt Cseh Ervin horvát miniszter és Gr. Széchenyi Gyula király oldala melletti miniszter is. Az uj' ' inet tagjai a következők: Gr. Khuen Héderváry Károly miniszterelnök s ideiglenes oldalminiszter és belügyminiszter, dr. Lukács László pénzügy­miniszter, dr. Wlassics Gyula vallás és közok­tatásügyi miniszter, dr. Darányi Ignácz töldmi­velésügyí miniszter, dr. Plósz Sándor igazságügy­miniszter, dr. Láng Lajos kereskedelmi miniszter, Kolozsvdry Dezső (vezérőrnagy) honvédelmi mi­niszter, dr. Tomasics Miklós horvát-szlavon-dal­mátországi tárczanélküli miniszter. — Tegnap­előtt meg is voltak a bemutatkozások s gyűlést tartottak, s tegnap folytatták. A miniszterelnök bemutatkozása és programbeszéde viharos közbe­szólások között folyt le. Azt jósolják, hogy nem sokáig marad ott. Főképpen a miatt elégedetle­nek, hogy a katonajavaslatokat csak félretették — abban a reményben, hogy nem sokára elő­veszik. Kossuth Ferencz lemondott a pártelnök­ségrói. Barabás Béla)tegnap nagy ellenzéki beszé­det tartott. Heti hirek. Helyiek. Városi közgyűlés volt kedden d. e. 10 órakor a városházán Várhidy Lajos polgármester elnök­letével. A képviseleti tagok elég számosan meg­jelentek azért is, mert Hartl István városi szállás mester lemondása s ennek tárgyalása érdeklődest keltőnek látszott. Haiti István írnok ós szállás­mester ugyanis, aki már elég öreg ember sazon­kivül jótéteményt is élvezett a közből, a katona szállásolások körül szándékos szabálytalanságo­kat követett el mintegy 1500 korona értekig. A mint észrevette hogj rájöttek, azonnal beadta a lemondását, bűnét elismerve. De minthogy ez a károsodás nem a városi pénztált illeti, hanem megoszlik az adózó háztulajdonosok között s minthogy a kár már vissza is van téritve: Lányi Kálmán, Hajik István, Kovács Káioly hozzászó­lása után hivatalos nagyobb megtorlás nélkül, enyheséget gyakorolva megelégszik a képviselő testület azzal, hogy egyszerűen elfogadja a le­mondást. A polgármester már intézkedett, hogy ilyen ós hasoiiló ügyeknél az eddiginél ellenőriz­hetőbb eszközökkel gyakorolják az igazgatást. A katonaszállásolásoknál a tekintetben is intézke­dett, hogy a két elsőrendű vendéglő éidekében aiányosan oszoljék meg a szállásolás. — Le­mondott Kánya Gyula városi végrehajtó is, ki azt a kisebb szabálytalanságot követte el, hogy a felszedett pénzeket késedelmesen adta ót az illetőknek. Ezt is tudomásul vette a gyűlés. — A város vadászterületét bérbe vette Krosetz István 334 koronáért. Ennek tudomásul vét' kor felszólM . Vörös Gyula képviselő, hogy a dűlő utak fentartására szánt eme pénzt használ­ják fel, mert életveszélyes helyei vannak*.egyik másik útnak. Igaz hogy ennél sokkal többet is felhasznál a város utfentartásra, s mégsem elég, — de igaza van Vörös Gyulának, hogy költséget ráforditaui, akár köteles a vátos, akár nem kö­teles. felügyeletet ráfordítani rendőrileg köteles az ilyen közveszélyes helyekre. És azért is igaza van ebben Vörös Gyulának, mert az utak a czi­vilizacziónak az erei és a jelei. — Tárgyalták még Zsilinszky Sándor jánkahegyi birtokosnak felebbezését a költségvetés ellen. Nem volt jól megokolva s igy mellőzték.

Next

/
Thumbnails
Contents