Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-15 / 3. szám

Í903. január 15. MAGYAR P A IZ S 3 és takarék pénztáraink kassáiban száz milliók hevernek czéltalanul haszontalanul. Fogyasztó közönség is van. Mert nisz csak iparról van itt szó, melynek fogyasztó közönsége hazánk népe, melyet most részint a belföldi ipar hiánya, részint a belföldi ipar tökéletlensége vagy drágasága a külföldi ipartermékeknek a fogyasztására szoktatott, de a melynek olcsóbb és jó portókával való meghódítása nem volna ördögi mesterség. "Vagy talán munkaerő nincsen ? Ezt még legkevésbé sem lehet állítani. Mert hisz miért menekülnek a tengeren túlra polgártársaink ezrei, miért ostromolj k ezren és ezren a munka közvetítő hivatalokat, miért száguldanak végig az ország utakon egymás nyomában kiaszott didergő vándorlegiói mint valami vesztett csata szétszórt maiadványai ? Bizony- bizony csak a szakértelem lehet a hibás. Hibás annyiban, hogy nálunk a szakértelem — az ipari szakértelem — ha van is, de ott van, azoknál van,, kik szegénységük miatt vele mire sem tudnak menni, de hiányzik teljesen azokban, kik akár társadalmi akár hivatalos állásuknál akár előnyös vagyoni helyzetüknél fogva szakértelmüknek teremtő, alkotó súlyt is könnyen tudnának adni. Nálunk majdnem kizárólag a jogászok felfogása uralkodik ós vezényel a törvényhozásban, a kormányzásban és a közigazgatásban ; főkép a lófuttatás foglalkoztatja legvagyonosabb mágnásainkat ós valami epekuri bölcsészet ringatja a kényelmes semmit tevés mámorában dúsgazdag főpapi testületeink legnagyobb részét. Nézetem szerint ezen osztályok és testületek gondolkodás módját kellene radicdlisan megváltoztatni első sorban, ha a magyar ipart megteremteni és felvirágoztatni akarjuk. Erre pedig sehogy sem elegendők a magyar ujságirodalom tengernyi lelkes buzdításai. Itt csak a közoktatás politikájának radikalis megváltoztatása fog vezetni czélhoz, mit még világosabban ugy lehetne kifejezni, hogy : a magyar ipar varázsveszeje a magyar közoktatási minister tárcsájában van elrejtve. Azon magyar közoktatási poliH'-ának, mely a reális tudományok rf vására közép iskoláink ifjúságának drága idejét praktikus hasznot nem eredmenyező holt nyelvek tanításával rabolja, meg kell szűnnie. Kiszámíthatatlan nemzeti kár és közgazdasági elmarac sunk főoka a sok latin és görög óra a középosztályokban, mert mai napság olyan kis nemzetnek, mint mi vagyunk, a jelenkori világnyelveknek is legalább egykét vagy másikat kell tanulnia, ha a haladás mai színvonalára akar emelkedni és azon akarja magát fentartani, de ha ifjuságunk drága idejének legnagyobb részét nyelvek tanulására fecséreljük el, ez oly koloncz a nemzet nyakán, mely minket egymagában veisenyképtelenné tesz a szellemi és anyagi haladás terén. Ma minden komoly embernek át kell látnia, hogy a jelenkori iparNem hoz virágot a berek, a róna ? A hegy kopárabb, a lég mostohább? Hallgat a bokrok méla-bús zenéje, Csend ül az erdőn, völgyön mindenütt? Mért nem viharzik népek szenvedélye Dönteni hitványt, tenni nagyszerűt? A szerelem, a szabadság kihalt tán S vásári alku nőtt fel síri halmán? Hát hol van az a szó, mely tettre költ fel, Hol késik az a büvős riadó, Mely harezra késztet sírral, ördögökkel Mindent, ami még életre való? Hol van a költő, kinek lángszavától Beroppan a vén kripták ajtaja ? Tüzet ragad az Istentől magától És nemzeteket g)újt fel általa, És száll bűbájos lantjának varázsán A földre béke, az égre szivárvány . . . De már te alszol ? . . Csitt hát! kilopództam Beléd, te rongyos vén lúgos, beléd. Oly jól esik egy kicsikét zokognom, De könnyeimet, éj, ki ne beszéld! A lantot és a kancsót add előmbe Öreg cselédem, lusta képzelet! Ragyog idáig Helikon tetője S halld, pöngetek egy régi éneket . . . Te őszi szél, ne kacagj, hogy nem agy van — Dalold utánam halkan, szomorúan . . . Farkas Antal. nak az elméleti képzettség, ennek pedig az ifjú reális tudományok, a természettudományok képezik az alapját, sőt nemcsak ezét, hanem az igazi humanisticus műveltségnek is az alapját. Ma sem a jogász, sem a pap műveltsége nem elegendő, nem valódi, ha annak reális irányú képzettsége hiányos: ós nem ^alkalmas egyikük sem a mai táisadalom irányítására, vezetésére, ha a természettudományok terén nem otthonos és az ezekben gyökerező technikai feladathoz nem ért. Elég sajnos, hogy középiskoláink nagy része, az úgynevezett gymnasiumok és a felsőbb jogi és papi tanintézeteink kivétel nélkül elhanyagolják, sőt teliesen mellőzik a természettudományokat és az ezek alapján kifejtett közhasznú technikai ismereteket. Innen származik a tőkeerőt lekötve tartó és vezető társadalmunk felületes gondolkodás módja, közömbössége. Innen az a kínos vergődés, mely az itt-ottt felbukkanó közgazdasági mozgalmainkat jellemzi. Ezért vagyunk olyan nevetséges akarnokok. Ezért vagyunk a vállalkozási szellemekben olyan szegények és ezért vagyunk egyáltalában olyun szegények. Kubina András. Kosárfonás. Tekintetes szerkesztő ur! Van ám Zalaegerszegen is kosárfonás! Olyan folyam, melyben hivatalnok, iparos, magánzó, öreg, ifjú, asszony és leány tanulja a kosáruemüek fonását. Nem hiszi el ? Hát nem tudja hol van a zalaegerszegi m. kir. állami elemi csácsi utczai iskola ? Hisz egykor bibliai ihletséggel tevé kezét folytonossági hiányába; azucán tevődtek bele azok a szép karcsú oszlopok, melyek most eredeti czéljukon fölül arra is jók, hogy a lámpásokat ráakasszák. Ezen lámpások mellett fonják urak ós hölgyek tankötelesek (ismétlők) és nem kötelesek naponkint este 5—7-ig sőt tovább is a gyümölcs szállító kosarakat ós szakajtóvékákat. Van már tehát nemcsak szalma és füzvessző, hanem kész kosár és >éka is. Ha nem hiszi, hát jöjjön el s ismét tegye a kezét a — vékába. Oh ne tessék félni, most móg nincs benne semmi. A kosárban sincs még, de majd lesz, — ha lesz gyümölcs; ha azonban gyümölcsöt nem rakhatunk bele, majd i,esziink bele mást. Azért a kosár kosár marad ós értéke megmarad azon szempontból is, hogy az eddig csak aprószentek! korbácsnak levagdalt vesszőt hasznosítják; hasznositván a munka nélküli ember keresethez jut, az unatkozó hasznos fzórakozást, a mely pén?ébe sem kerül, az ismétlőiskolás nem csavarog az utczán s munkája közben nem a léhaságon és a nyers, bárdolatlan kifejezéseken töri fejét. Csak egyet szeretnék én; azt t,. i. ha azokat a sihedereket bekényszeritenék a tanfolyamba, kiket egyéb dolguk híján éneklő madár fogdosásban gyakran látok elmerülve. Hadd fonnák a gyümölcsös kosarat, melyet csak ugy lehet értékesíteni, ha van és lesz gyümölcs. Ez pedig akkor van, ha a fa terem; a fa pedig akkor terem, ha a hernyó meg nem eszi; a hernyó pedig akkor nem eszi meg a a fát, ha a madár a hernyót eszi meg. Azért kellene a madár pusztító dologtalan suhanczokkal kosarat fonatni, hogy a gyömölcsös kosárba inkább gyümölcs kerüljön, mint bab. Ki tudja. A munkásegylet közgyűlése. Jegyzőkönyv. Felvétetett Zalaegerszegen 1903. január hó 6-án d. u. 3 órakor a „zalaegerszegi munkások betegsegélyző és temetkezési egyesületének" az elemi iskola helyiségében megtartott rendes közgyűléséről. Jelenvoltak : dr. Kele Antal e. elnök, dr. Fürst Béla e. orvos, Farkas Lajos e. jegyző, Tölli István alelnök, Takács Gergely e. pénztárnok, Kulcsár Sándor ellenőr, Köbli Antal egyleti hivatal szolga, öreg Horváth István, ifj. Horváth István, Kertész József, Vertetics Lajos, Szabó László, Mayer Rudolf, Tóth József, ifj. Szabó Mihály választmányi tagok. Dómján Mihály, Szabó György, Vizsi József, Nagy István, Ruzsícs Mihály, Lapat András, Borsos József, Cziráki Péter, Bizsók István, Horváth György, Pap Mihály, Simon József, Salamon Ferencz, Huber Sándor, Kakas Károly, özv. Violáné, özv, Steieliné, özv. Molnár Anna, Fehér György, Hauer János, Tóth József, Fercsel Imre, Bubics Károly. Szüts György, Piadics Vendel, Vornyik István, Talián Lajos, Vágner Teréz, Németh István, Góczán György, Nagy Károly, Daniván József, Vapli József, Pül Péterné, Fülöp Ferencz, Tuba János, Virner Ferencz, Laczó Ferencz, Sipos János, Horváth Károly, Góczán József, Tóth István, Horváth István egyleti tagok, Major János, Pordina Antal, Gziráki István B^dics István, Szekeres József, özv. Császár Róza ujonan belépő tagok. Elnök mindenek előtt konstatálván, hogy az alapszabályok 7. §-a alapján a gyűlés határozatképes. Üdvözölvén a majdnem teljes számban megjelent tagokat, a gyűlést megnyitja. Jegyzőkönyv vezetésére Farkas Lajost, a jegyzőkönyv hiteiesitésére Kulcsár Sándor és Vertetics Lajos tagokat kéri fel. Elnök jelenti továbbá, hogy a mult évi számadásokat a választmány január hó 4-én megvizsgálta s azt teljesen rendben találta. A bevételeket, kiadásokat, úgyszintén az egylet jelenlegi vagyonát a következőkben terjeszti elő: Bevételek: Mult évi pénztári maradvány 11 K 64 f. Pártoló tagoktól befolyt 113 K 25 fillér. Rendes tagoktól tagsági díj fejében 296 K 80 f. Beiratási díjakból 11 uj tag után 33 K. Pénzes temetésekből 2 á 6 K, 1 á 5 K 60 f 17 K 60 fillér: Lámpások használatáért 80 f. Szent Mihály lováért 4-szer á 40 f 1 K 60 f. Mélts. főtiszt, dr. István Vilmos megyés püspök ur adománya 50 K. Zalamegyei központi takarékpénztár adománya 20 K. Zalavármegyei takarékpénztár adománya 10 K. dr. Klein Lajos gyógyszerész ur adománya 2 K. A »Népmulatság« jövedeime 162 K 68 f. Mitli József és neje tartozása fejében lefizet 418 K. A kiadott kölcsön törlesztésére és kamatra befizetve 376 K 39 f. A takarékpénztárban elhelyezett összeg kamatja 44 K 60 f. A mult évi tagsági dijakból utólag befolyt 6 K 40 f. A takarékpénztárból kivétetett 1/100 k. t. 1/60 k. 160 K. Szüts György mult évi hátraléka j fejében befizet 10 K 68 f Összesen 1735 K 44 fillér. Kiadások : dr. Fürst Béla egyleti orvos 1902. évi tiszteletdija 100 K. dr. Klein Lajos gyógyszerésznek 1902. évi gyógyszerekért 162 K 22 f. Takács Gergely pénztáros fizetése 24 korona. Köbli Antal szolgai fizetése 24 korona. Köbli Antalnak pártoló tagsági dijból kifizetve 6 kor. Kaszter Sándor gyógyszerésznek mult évi gyógyszerekért 8 K 52 f. Iskola szolgának tisztogatásért 1 K. Gyász zászlóért 5 K 72 f. Gyertyákért a lámpákban 1 K 60 f. Gyászmise Farkas Dávid lelki üdvéért 5 K 26 f. Négy kántor miséért á 2 K 8 K. Zászló és lámpa festésért 10 K. Festékért! a bélyegzőhöz 60 f. Négy munkásegylet! tag temetési költsége 27 K 28 f. Négy koporsóért 36 K. Zászló rudért 3 K. Duplér gyertyákért 27 K 20 f. Tagoknak kölcsönképpen kiadatott 288 K. Különfélékre 19 K 04 f. Árvái József zenésznek előleg 14 K. Unger Antal nyomdásznak nyomtatványokért 25 K. Takarékpénztárba helyeztetett 1200," 1|500, 1|44'60 = 744 K 60 f. Salamon Ferencz és nejének bekeblezésre kölcsön 160 korona. Összesen 1701 K 04 f. Levonva a bevételből a fenti kiadást 1737 K 44 f, marad pénztári maradvány 34 K 40 f. Az egylet vagyona: Pénztár., készlet 34 K 40 f. Takarékpénztárban 1707 K 42 f. Ingatlanokra bekeblezve Lahoti Vilmosnénál 400 K, Salamon Ferencz és nejénéj 160 K. Munkásegyleti tagoknál kölcsöu 153 K 52 f, összesen 2455 K 34 f szóval kettőezernégyszázötvenöt korona 34 fillér. Ezen számadást a közgyűlés jóváhagyólag elfogadja s köszönet nyilvánítása mellett a tisztikarnak a fölmentvényt megadja. Elnök ezek után a tagokhoz beszédet intéz, melyben összetartásra, becsületes, szorgalmas, vallásos életre buzdítja őket, szót még a tömörülés hasznos voltáról s azon óhaját fejezi ki, vajha minél többen megértenék ezen nemes czélu egyesület hasznos voltát, hogy minél többen tömörülnének zászlója alá. Elnöknek ezen szép és hatásos beszédjéért a tagok köszönetet mondanak. A tisztikar lemondása folytán következik a