Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-06-04 / 23. szám
6 MAGYAR P A I Z S 1903. május 7. A katonajavaslat ellen, az önálló hadsereg érdekébiu tarfják a népgy üléseket, s küidik föl az ellemetéseke*. Leeujabban CfciLkből és Zalaezentgrótról ment föl néphatározat. Megindultak azonban — mm annyira a javallat mellett, mint inkább a kormány melletti njilatkozatok is a főispánok elnöklete alatt taitott gyűlésekből*? Földmivelés. Állattenyésztés. IC A kié a föld, azé az ország! -7sa A trágyaléről. Trágyalének az ittállóti ágyáról leszivárgó folyadékot nevezzük és ez főleg az állatok vizeletéből áll, mely a rothadás folytán összetételére nézve többe kevésbé megváltozott. A trágyaleben levő ammoniak hatásáia az alomban ésganajban levő organikus anyagok egy resze feloldatik, meiy a levegőn oxidáltatván, barna szinti festőanyag lerz belőle. A ganajlé trágya értéke nagyon különböző, igy nyáron egeszen má3 a hatása, mint a frissnek; ha az esőzé3 hozzáfolyhatott, akkor sokkal kevesebbet ér. mintha tisztán kezeltetett. A ganajlé legfontosabb alkotórészei; a nitrogén káli, a foszforsav egészen jelentéktelen, mert ezt főként a tehenek majdnem kizárólagosan a ganaj ban és nem a vizeletben ürítik ki. A káli az eltartásban nem szenved változást, ellenben a nitrogén felettébb változó ; az eijedés és rothadás következtében egy része m>nt szabad nitrogén, más resze mint ammoniak száll a levegőbe. A jól kezelt gazdaságban csak kevés trágyáié található, csak annyi, a mennyi a ganaj kezelése folytán a trágyából kiszivárog és a tragyalékutban összegyűlik. A trágyalekut vasrostélylyal vagy egy ventillel legyen a trágyateleptól elzarva s legtöllebb 1 1/2 cm-rel legyen mélyebb a trágyatelep aljánál. Térfogata 10 drb. számos marhája 6 m/2 s azt gerendákkal vagy kemeny padlódetzkával zárjuk el a levegőtől. A trágyalekut mélységének megállapításánál legyünk tekintettel a földarjára; ha ez magasabb állású es a trágyalekot falai nem vizáthatlanok, akkor kivühől viz juta trágyalékutba s alacsony •vízállásnál trágyáié szivárog ki belőle, mi a szomszédos rétegeke: szennyezi be es trágyáié tekinteteben is veszteséget okoz ; a trágyalekut tehát ne legyen melyebb, a vízállás és annak falai vizáthatlanok legyenek. A trágyalekut nemcsak alul, de oldalt is czementezve legyen; a tégláknak vagy köveknek, habaicbcíal való bevakolása mit sem er,a beton használható, mert azt a trágyáié ammoniakja hamarosan tönkre teszi. A czement sem tart őrökké es néhány óv múlva megújítandó, ennek elmulasztása tetemes vesztességgel jár s azért okvetlenül kijavítandó. Ha a trágyalekutban jelentékenyebb mennyiségű tiágyale gyűlt össze, akkor azt trágya lccsolábára használjuk ;-e közben aira ügyelnünk, hogy az ammoniak el ne szálljon, ez okból nyálon csak korán reggel fecskendeznénk es pedig vastagsugái ban, mert ha a levet vékonyan, magasra fecskendezzük — kiváit meleg időben sok ammoniak száll el. Mit tegyünk azonban a tiágyalével az istállóban ? Mindenekelőtt oly bőven almozzunk, hogy az a trágyalevet mind feligya. Legjobb volna a tiágyaiécsatornát befalazni, elegendő mély csatornákról gondoskodni és ezeket tzalmaszecskával vagy tőzegporral töltsük meg, hogy ez a trágyalevet mind felszívja. Egy számos maiháia naponta 1—1 1/2 kg. tőzegport számithatunk. Ha a szecska vagy tőzegporegészan teleszívta magát, azt a taiágyatelepen elteijesztjük és .a csatoinaba uj tőzegport vagy befödni igen czelszeiü. — Ilyen módon nem folyik ki trágyáié ós nem is mehet veszendőbe. A uágyaiének az istál'ó ! közeitben tevő veiemben vagy kútban vaió felfogása nem előnyös, mert veszteséggel jár. Ha konzerváló szeleket alkalmazunk pl. szuperfoszfátot, azt vagy tő/.egporral keverjük, vagy almozás előtt az állásia hintjük. A tőzeg almozása nem kerül sok pénzbe és kiűzeti magát. E helyett szalmatőreket és szecskát is /nálhatunk, de ez kevesebb nedvesseget Le; t felszívni, azért ez esetben nagyobb csatom, .a és a töltelék gyakciibb megújítására lesz s^űiség. A trágyáié okszeiü kezelése rendkívül fontossággal bit és 112gy méitékben emeli a trágya hatását, kezelésevei pedig valóban a legtöbb gazdaságban. senki sem törődik. A rétek öntözése. A rétek termőképességét tudvalevőleg öntözéssel jelentekenj en lehet fokozni, de nem lehet fokozni, de nem lehet fentartani, meit az öntözésre használt patak- és folyóvíz a foszforsav, káli ós nitrogén vegyületeket nem tartalmazza oly mértékben és arányban, hogy a termésekben kivitt növényi tápanyagok pótlására elégséges lehessen. Igazolja ezt azon körülmény is, hogy az öntözött rétek a műtrágyákat és pedig különösen a foszfortrágyákat amely tápanyagból az öntözésre használt vizek legkevesebbet tartalmaznak, nagyon meghálálják. Hogy azonban az öntözés trágyázó hatását minél jobban kihasználjuk, oly időben kell öntöznünk, mikor az a legtöbb ásványi anyagot tartalmazza. Habár a tavaszi öntözésnek nagy előnyeit bizonyos körülmények között el kell ismernünk, az őszi öntözést előnyben kell részesítenünk, mert akkor a patak és folyóvizek több növényi tápanyagot tartalmaznak, mint tavaszszal, tehát az öntözés trágyázó hatása nagyobb. Más előnye, hogy öszszel a viz hőmérséke magasabb, mint a levegőé, a mi kétségtelenül nem csekély jelentőséggel bir. Az őszi öntözés legmegfelelőbb ideje október, november hó. Minél korábban kezdjük az öntözést, aunál elónyösebb, mert igy a viz kihasználásának lehetősége nagyobb. Czélszerü az öntözést már azért is korábban kezdeni, mert igy hamarabb befejezhetjük azt; ha már fagyos idők járnak, veszélyes lehet a rétre, ha viz van rajta. A téli fagyok beállta előtt a rétnek száraznak kell lennie, mert ha jégkéreg képződik a rét fölött, a növények könnyen megfuladnak : a jégkéreg azért is hátrányos, mert mig el nem olvad, a vegetatio megindulását késlelteti, azért lehetőleg arra törekedjünk rétjeink öntözésénél, hogy befejezzük azt, mielőtt az erősebb fagyok beállauának. Csarnok. Kán* fogják . . . Rám fogják, hogy világgá kürtölöm, A szivem titkát, a mi drága-szent. . . S hogy kaczagok a nyomoron — bajon, És megvetem a szegény védtelent! Azt híresztelik iám mindenfelől: A büszkeség, a gőg csaknem megöl. Rám fogják hugy biu, ka :zér vagyok . . . Kitudja, hány bün nyomja lelkemet? Bár jót, — nemest nagy szóval hirdetek, S irok erényétől — hosszú verseket! Azt mondják, hogy ezt mirid azért teszem: Hírnévre vágyom, — dicsfényt keresek. Rám fognak mindent, a mi csúnya íossz. Semmi dicséret — csapa vádszavak ! Má' megszokott előttem e dolog, Nekem r.em fáj az, hogyha bántanak! Csak egy vád van, mit el nem tűrhetek: „Hogy a világnak irok verseket!. Csendes, bcrongos, hosszú éjszakán . . . Elfáradt lelkem mikor megpihen; Akkor fakad lel lantomon a dal, Kihez küldöm? nem tudja senkisem! Guny illet engem meg, nem vádszavak ... Rá gondolnom sem volna már szabad ! Horánazky Margit ZN"3r±l-t--b©:c\ fezönefnyilvániíás. Megtört lelkiállapotomnál fogva minden irásra képtelen lévén, ezen az uton nyilvánítom hálatelt köszönetemet mindazoknak, akik engem a feleségem elhunytával ért súlyos csapásban vigasztaló szavaikkal felkerestek és a temetésen megjelentek. Szepetk, 1903 május 31. Molnár IstVái) körjegyző. fezöneinyilvánilás. Mindazoknak, akik szeretett boldogult férjem elhalálozása fölött érzett fájdalmamat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, szívből köszönetet mondok. Zalaegerszeg, 1903 junius 1. Ő^V. farkas Jjajosné. Felelős szerkesztő: Z Eorvátb Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapitó. arvas " vagy „kulc jegygyei lenJobb. legkiaOtabb s ennélfogva f r ^ 1 ^ r^tsP legetcsúbb scappan. — Minden G^'s^o káros alkatrészektől mentes. Mindenütt kaphatói Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel és a fenti védjegyek agyikével legyen ellátva.
