Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-06-04 / 23. szám
IV. év. Zalaegerszeg, 1803 . junius 4. 23. szám. Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 koron*. Negyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEC3-JEXj£]3SriK: HETENKÉNT OST^TÖRTÖKÖIISr ESTE. fiz utcza pora. Hát bizony pórias és utczai dolog erről irni és beszélni. Egy cseppet sem költői. S épen vezéi czikkben! De ha jól meggondoljuk a dolgot, respektálnunk kell alacsony származása mellett is ezt a port. Meit néha fölltngző is lud lenni. Fölszáll a magasba, bemegy a legkényesebb helyre, a legarisztokratikusabb termekbe, a szentek szentélyébe, a tüdőbe s egyszerűen porrá teszi az embert. Itt van a nyár. Sok a por. Kivált Zalaegerszeg utczáin. A szél is itt ftt legtöbbet. A szekereket itt szokták legmérgesebben hajtani. A gazdasszonyok jól becsukják ugyan ablakaikat, de bemegy a kulcslyukon, a hasadékon is, s másnap nem győzik eléggé rázni a rongyot. E kis bevezetés után rátérek a tárgyra. Az ulczáról és az ulról van tehát szó. A tanácstermekben és a hivatalokban annyi útfelügyelő, ulmesltr, ulbizlos, ulcsináló, mérnök, vállalkozó, szaktudós, uibizottság slb. van, hogy — szóval sok, s Zalaegerszegen és vidékén a honfoglalásnak 1005-dik esztendejében, tavaly jöttek rá, hogy itt a szomsztd Sümegen rengeteg mészkő van, mely elég alkalmas ulcsinálásra, s ha nem porzanék, a legeslegjobb anyag volna. Zalaegerszeg ulczájára ptdig ugyancsak a Balaton parijáról hozzák a bazalt kőszikla Lövet. De azt még máig, az 1008-dik évig nem ftdezték fel a szakNem — politika! Mihelyest az emberek polgári társadalomba léplek, szükségük volt bizonyos szabályokra, vagy törvényekre, melyek szerint a társadalom tagjai egymás iránti magaviseletüket rendezték. Ezen szabályok, vagyis törvények nélkül a rend, béke és biztonság az államban fönn nem tartható. Mert ha minden polgár azt lehetné a mi neki tetszik, ha semmiféle törvényt tisztelni, semmiféle büntetéstől félni nem kellene: mi keletkeznék ebből ? micsoda rendellenség, zavar, megbomlás indulna meg ott! Természetes dolog, hogy ha minden ember már magától oly igazságos s erényes lenne, hogy önként minden isteni és emberi törvényt megtartana; ha mindnyájan ugy szeretnők egymást, mint önön magunkat s áthatva ezen szeretet által, embertársainkkal szemben minden sértéssé! felhagynánk: akkor nem volna szükség polgári törvényekre, sem büntetésekre és semmiféle kényszereszközökre. He hát hol van az az állam, a mely csupa ilyen igazságos, tisztességes emberekből áll? hol volt az egjkor? vagy hol lesz az jövőben is? E földön talán soha sem fog elkövetkezni az a helyzet, hogy valamely nemzet az erkölcsi kötelességnek ilyen fokát elérje s igy a polgári törvényeket nélkülözhetné. Jó emberek mellett mindig lesznek gonoszok is; s ezen gonof-okat korlátozni kell kényszerrel és büntetőtörvényekkel. Az emberek nagy tömegei sohasem lesznek képesek magukat kormányozni; hanem vezetni kell őket magasabb bólcseséggel, hatalommal, s igy megtartani nyugalomban és rendben. Már most akár egy ember kezében legyen ez tekintélyek, hogy ez a bazalt kősziklakő a világon a legrosszabb utcsináló kőanyag. Hosszas munkával és nagy költséggel lehengerelik s pár hétig jó sima, aztán gübbenők keletkeznek, az állat és a szekér romlik, a szekérben ülő pedig elharapja nyelvét. A bazáltkő kemény és éles, mint a borotva. Igaz, hogy pora nincs. De — de az utczának csak egyharmad szélessége van igy kikövezve. Kétlelől a két harmadrészben bokáig érő por van. Persze ganés por. És azt mind az emberek eszik meg rendre, apránként. Hol a gyomrukkal, hol a tüdejükkel. — Igaz, hogy a poros részeket öntözik — a főutczán; de avval a szekérrel, kocsissal és két lóval azalatt valami okosabbat lehetne dolgoztatni. Időt és munkaerőt vesztegetnek, eredménye semmi, vag} annyi, mint döglött lovon a patkó. Nyáron elég öt perez, hogy felszáradjon s körútjára induljon a por. Azonban hála az égnek, örvendetes jelenségről is szóihalunk. A honfoglalásnak 1008-dik esztendejében rájöttek az ulcsináló vállalkozók, mérnökök, szaktekintélyek, etcetera, kogy ilt a siftmszéd Pozva község határában, Zalaegerszegtől épen kétkilóméternyi távolságban sárga kavicsbánya van. Gondolom, sejlik, hogy ez jó ut-anyag, mert egyik ulczába már hordtak ebből a sárga kavicsból. Jó volna, ha teljesen meg is győződnének, hogy ez a sárgafajla kavics az összes anyagok között a legjobb. Nem éles, mint a bazalt, s nem porzik, mint a mész; egyenletesen lenyomul magától hengerelés nélkül, s utja sima lesz, mint az aszfalt. — Dicséret illeti azt az intézőt, a ki a Wlassics utczába hordatta ezt a kavicsot. Csakhogy ez sincs hiány nélkül. Itt is behintették az utcza közepét. Kétfelől kétharmad szélességben pedig bokáig érő por van. A helyes gondolkozás azt diktálja, hogy ebből a két kilóméter távolságban levő jó kavicsból hordjunk minél többet utczáinkra. Egyéb semmi. 33. Emke. Ez a hatalmas nagy nemzeti egyesület egyetlen a mi szegény társadalmi életünkben, melyre mégis nagy büszkeséggel tekinthetünk. Tiszta forrásból eredt, szent czélra alakult s erős derékkal dolgozik. — Jól sáfárkodott. Társadalmi akczióink közül 99% rosszul jár, bűnnel, vagy bűn nélkül, de megbukik, mielőtt egy hajszálnyit lendített volna nyomoiuságos helyzetünkön. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület jól sáfárkodik. Ezelőtt 20 esztendővel alakult Kolozsvárt. Nagy emberek alapitolták: Néhai gróf Bethlen Gábor, Bartha Miklós, Felméri Lajos, dr. Haller Károly, gróf Béldi Ákos s Sándor József, a mozgó munka embere, ki máig is gyakorlati rudasa. Az Egyesületnek közel három millió korona értékű vagyoDa van. Ámbár több is lehetne, vagyis többnek kellene lenni, nyomorúságos helyzetünk javítására. Lenne is több, da évenként százezreket ad ki a szegény kuliurának s a kultura szegényeinek. Beh jó volna a lelkeknek egy nagyobb fellángolásával nagyobb a legfőbb hatalom letéve, akár pedig több ember közt felosztva: mégis tagadhatlan dolog, hogy kell lenni valakinek, a ki a törvényeket alkotja; kell lenni olyannak, a ki e törvények szerint itél s az egyes polgárok közt előforduló viszálykodésokat eldönti. Fönnállania kell bizonyos rendnek is, mely szerint nem csak a kormány ügyei, hanem más a polgári társadalmat illető ügyek is rendesen s összehangzólag vezettessene . Rend és kormányzat szükséges már az egyes családok százaiból és ezreiből álló társaságokban, s igy ?z államban is ! S mennyivel elkerülhetlenebb, hogy az ilyen államszervezet bölcs és igazságos törvények által legyen kormányozva! Igenis, bölcs, igazságos, jó törvények által, me.yek a polgárok közérdekét, az állam javát előmozdítják és biztosítják. Csakis ilyen törvényeket alkotnak a becsületes törvényhozók s a bölcs és jó fejedelmek. És ve'ion lehet e kétség az iránt, hogy az ilyen törvényeket tiszteletben tartani s azoknak készségesen engedelmeskedni kell? Váljon, nem kell e átlátni mindenkinek azt, hogy az ilyen törvények ránti engedelmesség minden tisztességes honpolgárnak szoros, lelkiismeretes kötelessége ? Ige 's, átlátja ezt minden derék jóérzelmü honpolgár; ellenkezőjét aL,nak csak őrült rajongók, gonoszlelkü embeiek, eikölcstelen egoisták állithatják és az ilyen törvények kötelező erejét tagadhatják ; csa'- olyan emberek, a kiknek okuk van fé'ni törvényektől, mert azok kicsapongásaikat korlátolják : csakis ezek ápolhatják lelkükben azt a borzasztó és világveszélyes kívánságot, hogy az ilyen törvények eltörültessenek és a polgári rend köteléke beszüntettessék. ® De a kinek keblében az emberszeretet csak egy szikrája is létezik; kinek csak némi érzéke van a morál s erény iránt: az bizonyosan kézséggel és szívesen aláveti magát az olyan tornyeknek. Tisztelettel fog viseltetni irányukban és törekedni fog, hogy más polgártársai is ugyanazt tegyék; mert hiszen a törvények iránti tisztelet igaza, alapja s erőssége az államnak, a mint ezt a régi s uj idők tapasztalata egyaránt bizonyítja. Lapozgassuk át a torténeimet és nézzünk körül a mi világunkban! Mely államok s országok voltak a legboldogabbak ? Azok, a melyekben bölcs törvények uralkodtak, kellőleg alkalmaztattak s lelkiismeretesen teljesíttettek. Ott virágzott a jólét s az ország tekintélye. A hol ellenben hiányoztak a jó törvények, vagy a hol ezen tö rvényeknek nem engedelmeskedtek, hanem azokaL büntetlenül áthágták; hol a törvények gyön f oe pókhálókhoz hasonlítottak, melyekben a kis legyek lógva maradik, a nagyok pedig szabadon átcsúsztak : ott előbb-utóbb megmutatta az eredmény, hogy a törvények megsértése, nem t.sztelése az állam sülyedését felbomlását is hozta magával. Ez oly világos igazság, hogy azt még a régi pogánynépek is beismerték ; mert még ezekről is több példát tudunk, hogy szentül megtartották törvényeiket, azokat hűen követték, saját • ónyeiket, sőt hazafias hősiességgel vért s c < áldoztak a^ért, hogy ezen törvényeknek megfeleljenek és hazájuk boldogságát előmozdítsák. Oly ereje van a jó törvény tiszteletének ! Cselló József.
