Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

IV. év. Zalaegerszeg, 1803 . junius 4. 23. szám. Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 koron*. Negyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirde­tése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEC3-JEXj£]3SriK: HETENKÉNT OST^TÖRTÖKÖIISr ESTE. fiz utcza pora. Hát bizony pórias és utczai dolog erről irni és beszélni. Egy cseppet sem költői. S épen vezéi czikkben! De ha jól meg­gondoljuk a dolgot, respektálnunk kell alacsony származása mellett is ezt a port. Meit néha fölltngző is lud lenni. Fölszáll a magasba, bemegy a legkényesebb helyre, a legarisztokratikusabb termekbe, a szentek szentélyébe, a tüdőbe s egyszerűen porrá teszi az embert. Itt van a nyár. Sok a por. Kivált Zala­egerszeg utczáin. A szél is itt ftt legtöbbet. A szekereket itt szokták legmérgesebben hajtani. A gazdasszonyok jól becsukják ugyan ablakaikat, de bemegy a kulcs­lyukon, a hasadékon is, s másnap nem győzik eléggé rázni a rongyot. E kis bevezetés után rátérek a tárgyra. Az ulczáról és az ulról van tehát szó. A tanácstermekben és a hivatalokban annyi útfelügyelő, ulmesltr, ulbizlos, ulcsináló, mérnök, vállalkozó, szaktudós, uibizottság slb. van, hogy — szóval sok, s Zala­egerszegen és vidékén a honfoglalásnak 1005-dik esztendejében, tavaly jöttek rá, hogy itt a szomsztd Sümegen rengeteg mészkő van, mely elég alkalmas ulcsiná­lásra, s ha nem porzanék, a legeslegjobb anyag volna. Zalaegerszeg ulczájára ptdig ugyancsak a Balaton parijáról hozzák a bazalt kőszikla Lövet. De azt még máig, az 1008-dik évig nem ftdezték fel a szak­Nem — politika! Mihelyest az emberek polgári társadalomba léplek, szükségük volt bizonyos szabályokra, vagy törvényekre, melyek szerint a társadalom tagjai egymás iránti magaviseletüket rendezték. Ezen szabályok, vagyis törvények nélkül a rend, béke és biztonság az államban fönn nem tartható. Mert ha minden polgár azt lehetné a mi neki tetszik, ha semmiféle törvényt tisztelni, semmiféle büntetéstől félni nem kellene: mi keletkeznék ebből ? micsoda rendellenség, zavar, megbomlás indulna meg ott! Természetes dolog, hogy ha minden ember már magától oly igazságos s erényes lenne, hogy önként minden isteni és emberi törvényt meg­tartana; ha mindnyájan ugy szeretnők egymást, mint önön magunkat s áthatva ezen szeretet által, embertársainkkal szemben minden sértéssé! felhagynánk: akkor nem volna szükség polgári törvényekre, sem büntetésekre és semmiféle kényszereszközökre. He hát hol van az az állam, a mely csupa ilyen igazságos, tisztességes emberekből áll? hol volt az egjkor? vagy hol lesz az jövőben is? E földön talán soha sem fog elkövetkezni az a helyzet, hogy valamely nemzet az erkölcsi kötelességnek ilyen fokát elérje s igy a polgári törvényeket nélkülözhetné. Jó emberek mellett mindig lesznek gonoszok is; s ezen gonof-okat korlátozni kell kényszerrel és büntetőtörvényekkel. Az emberek nagy tömegei sohasem lesznek képesek magukat kormányozni; hanem vezetni kell őket magasabb bólcseséggel, hatalommal, s igy megtartani nyugalomban és rendben. Már most akár egy ember kezében legyen ez tekintélyek, hogy ez a bazalt kősziklakő a világon a legrosszabb utcsináló kőanyag. Hosszas munkával és nagy költséggel le­hengerelik s pár hétig jó sima, aztán gübbenők keletkeznek, az állat és a szekér romlik, a szekérben ülő pedig elharapja nyelvét. A bazáltkő kemény és éles, mint a borotva. Igaz, hogy pora nincs. De — de az utczának csak egyharmad szélessége van igy kikövezve. Kétlelől a két harmad­részben bokáig érő por van. Persze ganés por. És azt mind az emberek eszik meg rendre, apránként. Hol a gyomrukkal, hol a tüdejükkel. — Igaz, hogy a poros ré­szeket öntözik — a főutczán; de avval a szekérrel, kocsissal és két lóval azalatt valami okosabbat lehetne dolgoztatni. Időt és munkaerőt vesztegetnek, eredménye semmi, vag} annyi, mint döglött lovon a patkó. Nyáron elég öt perez, hogy fel­száradjon s körútjára induljon a por. Azonban hála az égnek, örvendetes je­lenségről is szóihalunk. A honfoglalásnak 1008-dik esztendejében rájöttek az ulcsináló vállalkozók, mérnökök, szaktekintélyek, etcetera, kogy ilt a siftmszéd Pozva köz­ség határában, Zalaegerszegtől épen két­kilóméternyi távolságban sárga kavicsbánya van. Gondolom, sejlik, hogy ez jó ut-anyag, mert egyik ulczába már hordtak ebből a sárga kavicsból. Jó volna, ha teljesen meg is győződnének, hogy ez a sárgafajla kavics az összes anyagok között a legjobb. Nem éles, mint a bazalt, s nem porzik, mint a mész; egyenletesen lenyomul magától hengerelés nélkül, s utja sima lesz, mint az aszfalt. — Dicséret illeti azt az intézőt, a ki a Wlassics utczába hordatta ezt a kavicsot. Csakhogy ez sincs hiány nélkül. Itt is behintették az utcza közepét. Két­felől kétharmad szélességben pedig bokáig érő por van. A helyes gondolkozás azt diktálja, hogy ebből a két kilóméter távolságban levő jó kavicsból hordjunk minél többet utczáinkra. Egyéb semmi. 33. Emke. Ez a hatalmas nagy nemzeti egyesület egyet­len a mi szegény társadalmi életünkben, melyre mégis nagy büszkeséggel tekinthetünk. Tiszta forrásból eredt, szent czélra alakult s erős derék­kal dolgozik. — Jól sáfárkodott. Társadalmi ak­czióink közül 99% rosszul jár, bűnnel, vagy bűn nélkül, de megbukik, mielőtt egy hajszálnyit len­dített volna nyomoiuságos helyzetünkön. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület jól sáfárkodik. Ezelőtt 20 esztendővel alakult Kolozs­várt. Nagy emberek alapitolták: Néhai gróf Bethlen Gábor, Bartha Miklós, Felméri Lajos, dr. Haller Károly, gróf Béldi Ákos s Sándor József, a mozgó munka embere, ki máig is gya­korlati rudasa. Az Egyesületnek közel három millió korona értékű vagyoDa van. Ámbár több is lehetne, vagyis többnek kellene lenni, nyomo­rúságos helyzetünk javítására. Lenne is több, da évenként százezreket ad ki a szegény kuliurának s a kultura szegényeinek. Beh jó volna a lel­keknek egy nagyobb fellángolásával nagyobb a legfőbb hatalom letéve, akár pedig több ember közt felosztva: mégis tagadhatlan dolog, hogy kell lenni valakinek, a ki a törvényeket alkotja; kell lenni olyannak, a ki e törvények szerint itél s az egyes polgárok közt előforduló viszály­kodésokat eldönti. Fönnállania kell bizonyos rendnek is, mely szerint nem csak a kormány ügyei, hanem más a polgári társadalmat illető ügyek is rendesen s összehangzólag vezettesse­ne . Rend és kormányzat szükséges már az egyes családok százaiból és ezreiből álló társaságokban, s igy ?z államban is ! S mennyivel elkerülhetle­nebb, hogy az ilyen államszervezet bölcs és igazságos törvények által legyen kormányozva! Igenis, bölcs, igazságos, jó törvények által, me.yek a polgárok közérdekét, az állam javát előmozdítják és biztosítják. Csakis ilyen törvénye­ket alkotnak a becsületes törvényhozók s a bölcs és jó fejedelmek. És ve'ion lehet e kétség az iránt, hogy az ilyen törvényeket tiszteletben tartani s azoknak készségesen engedelmeskedni kell? Váljon, nem kell e átlátni mindenkinek azt, hogy az ilyen törvények ránti engedelmesség minden tisztes­séges honpolgárnak szoros, lelkiismeretes köte­lessége ? Ige 's, átlátja ezt minden derék jóérzelmü honpolgár; ellenkezőjét aL,nak csak őrült rajongók, gonoszlelkü embeiek, eikölcstelen egoisták állit­hatják és az ilyen törvények kötelező erejét tagadhatják ; csa'- olyan emberek, a kiknek okuk van fé'ni törvényektől, mert azok kicsapongásai­kat korlátolják : csakis ezek ápolhatják lelkükben azt a borzasztó és világveszélyes kívánságot, hogy az ilyen törvények eltörültessenek és a polgári rend köteléke beszüntettessék. ® De a kinek keblében az emberszeretet csak egy szikrája is létezik; kinek csak némi érzéke van a morál s erény iránt: az bizonyosan kéz­séggel és szívesen aláveti magát az olyan tor­nyeknek. Tisztelettel fog viseltetni irányukban és törekedni fog, hogy más polgártársai is ugyanazt tegyék; mert hiszen a törvények iránti tisztelet igaza, alapja s erőssége az államnak, a mint ezt a régi s uj idők tapasztalata egyaránt bizonyítja. Lapozgassuk át a torténeimet és nézzünk körül a mi világunkban! Mely államok s országok voltak a legboldo­gabbak ? Azok, a melyekben bölcs törvények uralkod­tak, kellőleg alkalmaztattak s lelkiismeretesen teljesíttettek. Ott virágzott a jólét s az ország tekintélye. A hol ellenben hiányoztak a jó törvények, vagy a hol ezen tö rvényeknek nem engedelmes­kedtek, hanem azokaL büntetlenül áthágták; hol a törvények gyön f oe pókhálókhoz hasonlítottak, melyekben a kis legyek lógva maradik, a nagyok pedig szabadon átcsúsztak : ott előbb-utóbb meg­mutatta az eredmény, hogy a törvények meg­sértése, nem t.sztelése az állam sülyedését fel­bomlását is hozta magával. Ez oly világos igazság, hogy azt még a régi pogánynépek is beismerték ; mert még ezekről is több példát tudunk, hogy szentül megtartották törvényeiket, azokat hűen követték, saját • ó­nyeiket, sőt hazafias hősiességgel vért s c < áldoztak a^ért, hogy ezen törvényeknek meg­feleljenek és hazájuk boldogságát előmozdítsák. Oly ereje van a jó törvény tiszteletének ! Cselló József.

Next

/
Thumbnails
Contents