Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-28 / 22. szám

MAGYAR PAIZS 1903. április 23 szívesen fogadjuk Magvat országunkban." A porosz háromszor nézett rá nagyot s nem igen hit'e, aztán elvágtatott 8 talán meg sem állót, amig este nem l-tt. Hát his?i kérem, hogy pusztul a magyar? Hát hiszi, hosv olyan formán vagyunk, mint aki nem leli honját a hazában, mint IV. Béla alatt, mikor a tatárok Hannibál módjára ve^ig nyargalták e.s latapodták ezt a- országot, — v?gy mint a szegény II Endre alatt, aki elment kePtre, megmosta a ^ábat a Joidán Ví/éb^n, hazahozta a Jeruzsálemi király czimet, azalatt pedig az izmaeliták kíberelték a* orszígot Hát ha hiszi, ha nem hiszi, nekem mindegy. — Hive: Ch. A tojás eltartásának n-hánj módja. A tojás most necu lesz ritkaság, mert a hosszú téli szünet után nemcsak az idősebb tyúkok, de a később kelt jérczék is megkezdik a tojást, a piaczon tömérdek tojás lesz s ennek következtében az ára is leszáll. Mindenki megértheti, mily előnynyel jár, ha a tojást eltes

7.ik oly időkre, mikor alig lehet azt megfizetni s bámulatos, milyen üzleteket és nyereséget nyújt ez. Daczára, hogy különböző jobbnál jobban feldicsért módszerek jöttek forgalomba, melyekkel állítólag hónapokig lehet a tojást eltartani, még sem ajánlatos eltett tojást, mint különálló ételt elkészíteni, mert lehetetlen azt teljes épségben megőrizni. Ezért nem volna szabad ilyen tojást tr;ss gyanánt eladni, mert akár milyen jól tevődtek is el, még sem olyanok, mint a frissek. Hiszen állandóan nagyon veszik télen az olyan tojást is, mely csak főzésre használható, de olcsóbb is egyúttal. S még igy is érdemes a tojásokat elrakni, éppen azért, mert annyira kapkodják. Sok mindenféle módszert alkalmaznak a tojás megőrzésére, de egyik sem oly J, mint a vizüveg. Ez már régi találmány, de még mostanság is ezt használják leginkább. Vizüveg a közönséges neve, különben pedig szódaszilil:át és minden vegyi kereskedésben kapható. Mikor megveszik, túlságos erős és tíz, vagy tizenkét rész vízzel kell hígítani használat előtt. A tojást nagy edénybe kell rakni, nagysága attól függ, liogy menuj tojást akarunk elrakni és a fent említett folyadékot rátol tjük a tojásra, hogy teljesen ellepje, ezután már nincs vele semmi dolog. A tojások kitűnően el állnak s talán ily módon lehet a frisshez megközelítőleg hasonló jó tojást nyerni. Egyik legnagyobb előnye, hogj naponta lehet uj tojást hozzárakni, mig más módszereknél valamennyi tojást egyszerre kell elrakni. Ez roppant alkalmatlan, mert az eltevéshez csak teljesen friss tojást szabad használni és csak ugy lehet rajta segíteni, hogy sok kisebb edényben teszik el, mig ily módon elég egy elegendő nagyságú. E^y másik kitűnő és talán legrégibb módja az eltevésnek az enyves viz. Valamennyi tojást egy nagy edénybe tesszük, (egyiket a másikra. Á következő vegyüléket vesszük: egy rész olvasztott enyv, egy rész közönséges só és öt rész viz; és ha a vízben feloldódott, elkeverődott az enyv, annyit öntünk a tojásokra, hogy teljesen elfedje. A tojások soká eltarthatok igy, de egy nagy hátránya van, hogy a tojáshéj oly törékeny lesz, hogy a leggyengébb érintésre eltörik. Időn kint egy kis olvasztott enyvet kell hozzá tenni, mert különben elveszíti hatását és a tojás nem lesz nagyon jó állapotban, mikor kiveszik. Ha a tojást használni akarjuk, óvatosan ki kell szedni, megtörülgetni egy száraz rongygyal és minél előbb el kell használni, mert eltett tojás nem áll el sokáig. Tojást még száraz sóban is sokáig meg lehet őrizni. A só távol tartja a levegőt, a mi a legfontosabb a tojás eltartásánál. Igaz, hogy a tojásnak kicsit sós ize lesz, de nem anynyira, hogy kellemetlen lenne. A tojásokat erős fadobozba kell berakni, melyeknek feneke oda legyen csavarokkal erősítve. A legalsó réteg tojás körülbelül egy hüvelyknyi són feküdjék, minden további réteg tojás közé szintén egy hüvelyknyi sót kell hinteni. Ha a doboz tele van, fedelét rá kell erősíteni, ily módon a tojás hosszú ideig el áll. A fenekét azért jobb csavarosra csinálni, mert használatkor ki lehet a fenekét venni s az alsó rétegnél a fogyasztást kezdeni. E módszernek hátránya, hogy a só kiszárítja egy kevéssé a tojás tartalmát s ha a tojást megrázzuk, kotyog, amiért is azt hiszik legtöbbeD, hogy a tojás nem friss. Eladásra tehát nem alkalmas, meri ezt mindenki kifogásolná, de házi; használatra elég czélszerü. A legjobb kétségtelenül a tojás megfagyasztása és eddig még ezzel érték el a legnagyobb sikert, ily módon majdnem oly jó a tojás, mint a friss. De ezt csak nagyon kevés baromfitenyésztő teheti meg, azért is ezt utoljára említettem. Bár hogyan teszik is el a tojást, a fő mindig az, hogy a tojás teljesen friss legyen, mikor elteszik. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mily fontos ez és leginkább ezen múlik az eltevés sikere. Huszonnégy óránál nem szabad idősebbnek lenni a tojásnak, sőt még ennél frísebb még jobb. Hogy termékeny vagy terméketlen tojások alkalmasabbak-e, azt bajos megállapítani. Én azt gondolom — és több kísérlet igazolta is hiedelmemet, hogy a terméketlen tojással lehet nagyobb eredményt elérni és ezeket lehet jobban eltartani. —r — 3"Magyar kiviteli kézkönyv. Láng Lajos keieskedelmi miniszter megbizta a m. kir. Kereskedelmi Muzeumot, hogy a kiviteli c/imtárból, melyet ez az intézet 1894-ben ós 1898-ban közzé tett, harmadik kiadást bocsásson közre. Ez a czimtár 1894-ben 1223 kiviteiképes magyar ipartelepet ismertetett Iranczia nyelven nyolez nyelvű magyarázatokkal és 10,000 példányban küldték szét valamennyi világpiaezra. Az 1898-iki kiadást, mely 2,153 magyar ipartelepet ismertetett és külön függelékben 760 terménykiviteli céget is sorolt fel, 5,000 peldánjban terjesztettek világszerte. Miután magyar kereskedelmi es ipaii czimtar nincs, ez a „kiviteli czimtái" magyar nyelven is megjelent és az ipai pái tolási törekvéseknek megadta a jelentősebb hazai beszerzési források jegyzékét. Az uj kiadás, melyet most a kereskedelmi miniszter a bel és a külföldi ü/.letvilágnak nyujtaui akar, az eddig tapasztalt uényekkez képest sokkal tágabb keretet fog felölelni. Köiőlni lógja, ugy mint a' eddigi kiadások, a ha/.ai gyárak, a különlegességeket készítő ós nzelesebb fogyasztó kör részére dolgozó kó'müoesek is mii'párosok a háziipari vállalkozók es a ha/.ai nyersteimények kiviieievel foglalkozó kereskedők -.zimeit. Szerepelni fognak meg egy uj részben nagykereskedők akik hazai gyártmányok kivitelével foglalkoznak, földbirtokosok (részvény látsulatok, termelőszövetkezetek stb.) amennyiben kereskedelmi növényeket állati terményeket, erdészeti, bányaszati termékeket stb. nagyobb mennyiségben ho/nak a világpiaczia: további a külkereskedelem szemponijaból számba jöhető intézetek, egyletek, forgalmi vallalatok. az ország őstermelé-i, vagy ipari életének jelentősebb tényezői, ,amennyiben működési körükről rövid tájékoztató közletuenyt küldenek be a m. kir. Kereskedelmi Muzeumuak. A külföldi üzletvilág részére a raü franczia, német és angol kiadásban fog megjelenni es e/.en kiadasokban egy függelék tömör ismeitetest fog közölni az ország őstermeléséről, ipari helyzetéről, külkereskedelméről, továbbá azon közgazdasági intézményeinkről és viszonyainkról, amelyekről az idegen kereskedőnek, aki velünk üzleti összeköttetésbe óhajt lépni, tudomást kell szereznie. A magyar és a hoiváth kiadás ezen függelék helyett a külföldi piaezokon való térfoglalásrol fog közleményeket tartalmazni. Ezt a czimtárt a kereskedelmi miniszter hivatalból megküldeti az összes hazai hatóságoknak és közintózeteknek, továbbá külföldre az összes cs. és kir. konzulátusoknak valamint a külföld jelentékenyebb kereskedelmi intézeteinek. Az érdeklődő üzletemberek igen mérsékelt áron fogják megkaphatni. A Kereskedelmi Muzeum az adu. <st május ban befejezi-, eddig közel 1,000 k'

;i.dőivet küldött szét és kívánatra készséggel küld ilyet mindazoknak, akiknek a fentiek szerint igényük van rá, hogy a műben szerepeljenek. A mü szövegében díjmentesen közli a lényeges adatokat, de az érdekelteknek alkalmat kivánt nyújtani, hogy készítményeiket, működési körüket a modern módszerek szerint ismertethessék ós ezért a nyomdai munkát elnyert vállalatot feljogosította hirdetések közlésére is. Megemlítendő végül a kereskedelmi miniszternek az az intézkedése, hogy a Keieskedelmi i Muzeum az itt felölelt anyagról ezentúl rendesen nyilvántartást fog vezetni ós a beállott változásokat félévenkint megjelenendő pótfüzetekben, illetve uj meg uj kiadásokban fosja a bel- és a külföldi közönség tudomására juttatni. Heti hirek. Helyiek. Kedves munkatársainknak és olvasóközönségünknek boldog pünkösdi ünnepet kívánunk. Az olvasó közönség szives figyelmét kérjük az esetleges hátralékok elküldésére. Esiádtszék. Egyetlen tárgya volt tegnap Zalaegei szegen az esküdtszéknek. Dávid Róza leányasszony Völgyifaluban ápr. 23 -án egy kéthónapos gyermekét megölte gyufaoldattal, s ezért állt a torvény előtt. Dr. Rézler Kornél ügyész előre megfontolt szándékos emberöléssel vádolta kíméletlenül erős de szép költői beszédjében. Megtelelő hatásos beszéddel vedelmer.ta dr. Obersohn Mór ügyvéd. A törvényszék : Sztaniszlavszkv Adolf elnölí, Skóday Aurél és Sperlagh Géza bírák, Galló István jegyző; e&küdtszek : Braunste

;n Pál, Mázol Arnold, Talabér Károly, Gyarmati Vilmos, Krosetz János, dr. Zalay Simon (főnök), Medgyesi Lajos, Umszuncz Lajos, Guttmann Lajos, ifja Nyári Kálmán, Horváth József, Kovách István, Pótesküdt. Simon Zsigmond. Az esküdtek szándékos emberölésben mondták ki bűnösnek 8 a törvényszék öt évi fegyházra itólte. Evangélikus istentisztelet lesz Pünkösd Il-ik ünnepen a kereskedelmi iskolák nagy termeben. tie/.dete fél 11 óiakor. A gymnasiumi diákok majálisa. Még n?m biztos, hogy junius •Iső napjai kőiül melyikre esik, de készülődnek ra 8 a szülők részéről is nagy az érdeklődés. A felsőbb osztályokból bizottságot választottak a tanulók s ezek a tanárokkal együtt rendezik. A kiiándulás helye a bozsoki erdőben remek szép hely, lélekemelő, ídyllikus. A gimnázium közönsége reggel 6 órakor vonul ki zászló ós zenével 8 egész nap kün tölti az időt tornajátékkal, athletikával. írott meghívókat nem küld ki a rendezőség, személyesen magok a tanulók a meghívók. Önként értetődik, hogy e családias jellegű mulatságra szülők éa tanügybarátok meghívottaknak tekintsék magukat. Belépti díj senkinek sínes A költséget a tanulók ós tanárok állják. Eleken ki«(il a kik feszélyezve éreznék magokat a dtjnólküliség miatt, a majális alapra elküldhetik önkenytes pénzadományaikat Vogel Richárd tanárhoz, ki a bizottság pénztárnoka. Ilyen alapra emlPetrűk már, hogy Csertán Karo>y alispán és Gráner Géza természetbeli adomanynyal járultak; Ujabb; it dr. Szigethy Elemér ajánlott fel erre a czol.a egy hordó b<r: s .Umszuncz Lajos egy hordó bort ts egy ürüt. — A nagy közönség számáré gondoskodik a rende/.őseg vendéglődről es cíUóraszrol. 35 ev millva. Akik 1868-bau tettek treltségit a győri r. kath. íögyninasiumbau, ez év julius 7-én találkozóra gyűlnek. A régi társakat Udvardy Ignácz zalaegerszegi felső keresk. isk. igazgató hívja öí-sze. Tanitók-pályatételei. A megyei tantestület kozponti választmánya május 20 án gyűlést tartott Zalaegerszegen Szalay Sándor elnökletével. Az országos Bizottságtól leküldött tételeket tárgvalták, melyek között figyelemre méltó az olvasás-Írás ujabb irányai, ezeknek előnye vagy hátránya az irva-olvasással szemben, A jutalom 60, 40 és 20 korona. Inaéfl-nt. A Zalaegerszeg, Bazita Nagylengyel irányában átvonulandó inség-utat mar megkezdették még pedig a szomszédságban levő Becsali hegyen.jSándor Zsigmond meruok vezeti a munkálatot s az eddig járhatatlan meredek utak szépen simulnak, a 17°/» méter emel édesek leszállanak 8% ra, az eddigi keokeuy ut rnegszélesül, a szőlős gazdák szívesen átengedtek ingyen birtokaikból a szükséges területeket az ut szélesítésére. S az ingsóg ut csakugyan segit az Ínségen, Zalaegerszegről, de különösen a szomszéd, Bazita, Rám, Döbréte, Gellenháza községekből mintegy 200 ember dolgozik hol gyalogszerrel, hol szekérrel, Jov&l s tehénnel. •egkiTÖ. A zalaegerszegi állami felsőkereskedelmi és áll. polgári leányiskola növendékei segitő egyesületük javára folyó 1903. évi junius 1-én a kaszaházi kertben tűzijátékkal egybekötött