Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-14 / 20. szám
158 MAGYAR PAIZS 1903. április 16. — Tudja, küzdök én a szósz ellen, plébános ur! de ma megint egyszer legyőzött. Csipős: Tanár: (a collegájáboz, a közelben ülő fiatal teleségét mutatva) ott ül a feleségem. Csak négy hete, bogy birom öt. Hogyan tetszik'.' barátom! — Ismerve szórakozottságodat — nem várhattam mást. Zavarban: Anya: Mi ez'? a hadnagy ur lábaidhoz borulva? Leány : Azt . . . azt constatálja, hogy minden dragonyos csizma nagy volna nekem. — Kohn ur ügy illik önnek megint az uj czilinder, mint a vászon tarisznyára a lakat. Ki tudja megfejteni, mi ez ? »nemirom«. anuak egy meszely patrogatott kukoriczát küld Li Tsüng. Heti hirek. Helyiek. üZ inségut helyének megjelölésére, mely ut Zalaegerszeget Bazita s Nagylengyel irányában kötne össze Alsolendvával, tegnap künn járt egy bizottság: Csertán K. alispán, Várhidy Lajos polgármester, Lányi főmérnök, Thassy L. főszolgabíró, Weis mérnök, Zaika Zsigmond, Fángler Mihály s több erdekeit tagokkal. Egy ré.sz az Alsóerdőn, más rész a Becsali hegyen akarja keresztül vinni az utat. Több ok szól a Becsali irány mellett, mint a rnuüik mellett. Még rátérünk. Eljegyzés. Dr. Kát oíyi József beszterczebányai }őgymnasiumi tanár eljegyezte Turjay Sarolta kisasszonyt Beszterczebányán. Az önálló magyar hadsereg — gondolatban. Zalavármegye törvényhatósága nagy közgyűlést tartott héttőn dr. gróf Junkovich László főispán elnökletével. Igen sokan megjelentek. Talán négyszázán is voltak a bizottsági tagok. Sok tárgyalni való volt. 200-nál is több pont. Dc nem ez a sok pont vonzotta a tagokat, heneni csak egy: Heves vármegye átiratának a tárgyalása — az önálló magyar hadsereg kérdésében. »Lesz valami.« »Lesz valami.« Mindenki ugy tartotta és szerfölött érdeklődött. A teremben tolultak az asztal köré. A kozponti hivatal hihetőleg gondolkozott is, hogy, no mi lesz. Czukelter Lajos I. aljegyző pedig rettenthetetlen hivatalos temperamentumával, habozást nem türó, jó tüdójü hangjával, mint a hegyi patak, elcsörogte az állandó választmány javaslatát: — tekintve, hogy a katonajavaslat ellen az. aradi és szatmárnémeti átiratok értelmében már küldtünk feliratot, s tekintve, hogy a mai alakulatok nem alkalmasak stb. stb., tehát Hevesmegye átiratát az önálló magyar hadsereg ügyében egyszerűen tudomásul vesszük. Az elnöki enunczíaczió pedig: a tek. Törvényhatóság tehát elfogadja az állandó választmány javaslatát ... s már a kovetkozö pontot tárgyalják, mikor az érdeklődők észreveszik, hogy hát nem történt semmi különös szenzaczió ; hihetőleg mindenki mástól várta a szenzaczió keltést. — Határozott azonban a közgyűlés fontos dolgot arra nézve, hogy a jégveréstől s egyéb csapástól tönkrement göcseji nép fölsegélyeztessék, egy úgynevezett inség ut építésével, melylyel egy más czikkbeu is foglalkozunk. A kormány erre a czélra 20 ezer koronát adott. A legnyomasztóbb helyen : Bazita, Gellénháza s Nagylengyel irányában fognak épitni Zalaegerszeggel összekötve. — Badacsonyban egy állandó kikötőt építtet a megye 33 ezer koronával. — Elhatározta a vármegye egy utmesten iskola létesítését is a koresk. minister leirata értelmében, hogy legyen szakember az apróbb kiküldetésekre s ne legyen szükség a költséges mérnöki vizsgálatokra s hogy a kisebb rendű közdűlő utakat is szakszerűen fejlesszék. E czélra hat évre évenként 1980 koronát állapítottak meg. — Tapolczára megválasztották Langer Istvánt szolgabírónak. Színészek jőnek. A Micsey társulata e hó 15 és 20 között megkezdi az előadást városunkban. Közigazgatási bizottsági Úlés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt folyó hó 12-én tartotta havi rendes ülését. Április hóról a közigazgatás állapotáról szóló J alispáni jelentés szerint a közegészségi állapot J ugy a felnőtteknél, mint a gyermekeknél kedvező | volt, s a hasznos háziállatok egészségi állapota ís kielégítőnek mondható. E helyütt meg kell emliteci, hogy folyó évi márczius 27-én reggel 6 órakor özvegy Pö'rzse Jánosné született Zerldos Iluzsi máhomfai la*os a máhomfai erdőszélen fejsze csapás és késszurásokkal meggyilkolva találtatott. Azaz alapos gyanú merült fel hogy a gyilkosságot Molnár Ferencz lentiszombathelyi lakós, a meggyilkolt nőnek sógora követte el a meggyilkolt nőnek fia és vője felbujtására vagyoni per miatt. Mindhárom tettes elfogatott, s a Molnár lakásán talált véres ruha, balta és kés az alsólendvai kir. járásbíróságnak átadattak. Szintén megemlítendő, hogy Varazsd város környékén oly mozgalmak fordultak elő, melyek a szükséges óvintézkedések foganatosítását szükségessé tették. A csendőri őrjáratok letartóztattak gyilkosságért 3, gyilkosság kísérletért 1, gyilkosság gyanúért 3, az ember élete és testi épsége elleni cselekményért 5, lopásért 17, vagyon elleni cselekményért 1, egyéb bűncselekményért 1 egyént, továbbá különböző kihágásokért 25 egyént vittek a közigazgatási hatóságokhoz. A vármegye területén ápril hóban előfordult tüzesetek közül ez ideig bejelentetett 8, melyeknél az összes kár 20426 koronát tett ki, ebből biztosítással megtérült 12777 korona, igy biztosítatlanul maradt kár 7649 korona. A/, április végén közbejött fagyok a gabonákban kevés kárt okoztak, azonban a gyümölcsben különösen a szőlőben nagyobb károkról panaszkodnak. Aprilban beszedtek: egyenes adóban 103,818 K 97 ft, hadmentességiben 1667 K 85 fillért, dohányjovedékben 207.014 K 66 f, bélyeg s jogilletékben 77,595 K 70 f, illeték egyenértékben 1081 K 65 f, fogyaszt. italadóbau_76,67it) K 16 f. italmérési illetékben 4916 K 97 f, só jövedékben 17.892 K 16 f. összeseD 490,664 K 12 f Leírtak egyenes és hadment. adóban 11,955 K 40 f. Kalona tűzoltó A helyi honvédség állomás parancsnoka líoéi őrnagy felszólította a tűzoltó főpaiai.csnokot Stefauecz Józsefet es Nagy Antal alpjrat.csnokot, hogy oktassák a katonákat a tűzoltás mestersegeie. Délutánonként egy szakasz katona jelenik még a tűzoltó őrtanyáns a tűzoltó paraucsnokok oktatják, meg pedig jó eredménynyel. És ez üdvös dolog. A kőművesek. Hiba van innen ís, tul is. Sőt merő hiba-lánczolat az egesz. Tegnapelőtt egy kis zenebona volt a főtérén a Deivarics Lajos házépítése körül. Aznap a városon a kőműves munkások le is tették a kalánt, még a vízhordó leányok is a csebret. Volt egy kis dulakodás, lendőri és csendőri mozgósítás, de mélyebb beavatkozásra hála isteunek nem volt szükség. Várhidy polgármester erélyesseggel és tapintatossággal cseudre ós nyngalomra intette az elégedetleneket. Az elégede'lenségnek oka a munka és kényéi hiány s az idegeneknek a pál tolása. Igv áll a dolog : Dervarics Lajos helybeli kereskedő házat építteti a piaezon. Ehhez neki jussa van. Építteti pedig egy Bauer nevű szombathelyi építővel. Ehhez is joga van. Bauer pedig elküldötte Szabó Jenő pallérját. Erre meg BauerneK volt joga, sőt kötelessége. Szabó pedig eljött szombathelyi munkásaival. Ebben sem akadályozhatja meg senki sem Szabót, sem Bauert. Mindnyájan jogos alapon állanak. Ámde a helyi kőmüvessegédeknek nem tetszik, hogy idegenek kiszorítják őket. Ezért intéztek támadást a pallér ellen. Es hiába, hogy ők hibásak a támadás formájáért; hiába, hogy itt a törvény nem áll az ők páitjokra: az életösztön, a has törvénye az első törvény a világon. — Az épittők részén van tehát a jog , a törvény és igazság. De van még egy törvény, amit ők nem respectálnak: a méltányosság. Ez pedig még nagyobb törvény a jogtörvény- és igazságnál is. Ez a socialis törvény és a szív törvénye. Ezt nem is ismerik az építtetők — a túlságos ego miatt. A szombathelyiek minek is pártoljanak minket, ha mi saját magunkat nem pártoljuk ? Dervarits sem tekinthette azt a méltányosságot, hogy helyi építővel építtessen, mert Zalaegerszegen csak Morandini Tamás épitő egyedül van feljogosít/a, hogy emeletes házat építsen. A szombathelyi építővel tehát olcsóbban meg tudott alkudni. Helyes. Kárát senkinek sem kívánjuk. De abban nem lett volna kára az építtetőnek, ha kiköti, bogy a munkások vagy mind, vagy 3 4 reszben zalaegerszegiek legyenek. Ezt elfelejtette, amint el szoktuk felejteni a honi ipar pártolását. Lám a most épülő zsidó templomnál kikötötték a hitközség elöljárói, hogy csak zalaegerszegi emberek kapjanak munkát és kenyeret. Hála istennek nagyobb baj m m történt. Az elégedetlenek elmentek Csertán Károly alispánhoz és Várhidy polgármesterhez, hol azt a felvilágosítást kapták, hogy követelőleg nem léphetnek tel, de egyúttal inog is nyugtatta őket a polgármester, hogy ő közbenjár s méltányosan meg fogja oldani a kérdést. Érintkezett is az epittetővel es építővel, s kivitte, hogy legalább felerészben zalaegerszegi munkásokat fogadjanak. Püspöki vendég. Azt a hirt haljuk, hogyrfr. István Vilmos szombathelyi pü-pök Zulaegerazegre fog jőni a napokban s Mátogatása bérmálási teendőkkel is össze lesz kötve. A püspököt a szülővárosa mindenesetre örömmel fogadná. Kitüntetés. Faragó Béla zalaegerszegi fenyőmag-pergetőgyár tulajdonosnak a miniszterelnök megengedte, hogy Magyarország külön czínaerót használhassa. Drága minden Egy multkoii czikkünkre következő levelet kaptuk. Tekiote'es szerkesztő ur! Becses lapjának 18 számában egy czikk jelent meg, mely a zalaegerszegi drágaságiól emlékszik meg az igazság érdekében bátor vagyok ez ügyről egyet most elmondani kerve soraim közzététetelét Nagyon általánosságban — s a meg nem érdemlett módon ítélte el a czikk írója az eladókat, i ü/.ok midőn a vevőket kiszolgálják a mos:aui nagy versengés mellett még akarva sem követhetnek el kapzsiságot és zsebmetszést, hisz nagyon jól tudjuk, hogy mindenik eladó arra tölekszik nogv vevője többször is megkeresse. Hogy drágább a hus, zsir esetleg élelmiszer, lakás és egjéb más mint ezelőtt 15—20 évvel az bizonyos; erről az eladó sem tehet, legyünk igazságosak 3 nézzük csak, hogy miért drágább. Piaccunkra most sem jön több termelés mint azelőtt, sőt az elemi csapas foiytan egyes években kevesebb, mi fogyasztók pedig s áporodunk h változnak a viszonyok ; de a tény az is, hogy legtöbbször mi fogyasztók magunk drágítjuk az árakat, mert hogy feltűnést kelthessünk, kifizetjük a kért magas összeget, nem alkuduuk, nagy lelküsködunk, az eladó pedig örül; ki az oka ennek ? bizony a vevő s nem az eladó, ez nem zsebmetszés sem kapzsiság, ha sokat kér az eladó, ne vegyük meg ha látja hogy nem kap 1 liter tejfelért 70 fiit oda adja 40-ert hiszen azért hozta be a piaezra hogy eladja. A hus és zsir árakat emeli az a körülmény hogy sertéseink s marháink nagy része külföldre vitetik, ez által az eladók is kénytelenek drágábban megvenni s eladni erre nézve miudenütt lehet hallani a panaszt, hogy falun néhány tiliérrel olcsóbban meglehet kapni, azon csudálko<ni sem lehet, hiszen annak a falusinak nincs annyi kiadása, nem fizet az annyi vágódijat, fogyasztási adókat, és oly magas pótadot mint a városi, az a kevesebb haszon mellett is jobban szerezhet emeles hízat birtokot s szőllőt mint a városi, itt akinek esetleg mégis van háza földje 8 szőliője az sem szerezte az üzletéből a kapzsiság es zsebmetszás folytán hanem szerezte — ha esetleg nem ugy örökölte — saját fáradságos munkája jutalmából, a megtakarított haszonból adóssággal. A boltosokról ruházatról és a borról jövőre. (Minden észrevétel helyes lehet, cde az nem helyes, hogy a fogyasztó közönség ne panaszoljon a drágaság miatt.Előbbi czikkünk nem a rendes embereknek hányta a szemere a kapzsiságot. Azok ne vegyék magokra, ezek meg hallgassák el s javuljanak meg. ^ío rész nem kapzsi, 9lio rósz kapzsi. Mindent be lehet bizonyítani, de azt nem hogy Zalaegerszegen köunyü a megélhetés. — Sz.) A zalaegerszegi ipartestület és az iparos ifjúság önképző egylete folyó évijunius hó 5-éu nyári mulatságot rendez. Kos^telicz Miksa megnagyobbította és áttette keres' dósét a főtérre, a plébánia épületébe. Bolti zléssel és gazdagon fel vau szerelve a elé b i j ajánlatos. Utalunk különben a hirdető ro Atban közzé tett felhívására. Névváltoztatás. Kiskorú Milbofer Samu zalaegerszegi illetőségű családi nevének „Miklósira kért átváltoztatását megengedték. — Kiskorú Kohn Vilmos kesztkelyi lakos családi nevének Kertészre kért átváltoztatását megengedték.
