Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-23 / 17. szám

6 MAGYAR PAIZS 1903. április 23. leg oda kell hatuí, hogy az érdekeltek az egyetértést létesítsen. Ha ez nem sikerülköz, észrevételeket jegyzőkönyvbe vezetteti, az azok alapos megbirálására szolgáló ténykérdéseket tisztába hozza, s ajegyzökönyvet az érdekeltekkelt aláíratja, vagy az aláirás megtagadását a jegyzőkönyvben kitünteti. Amennyiben a tárgyalás egy határnapon be nem fejezhető, a csődbiztos annak folytatására ujabb határnapot tüz ki, arról a jelenlevőket azonnal szóval értesíti, s ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben kitünteti. X felvett jegyzőkönyv a csődbírósághoz haladéktalanul beterjesztendő, mely a járulék-kimutatás felett végzésileg határoz, s határozatáról a képviselőséget kézbesítés, a szövetkezeti tagokat pedig hirdetmény utján értesiti. Cs. T. 260. §-a. Ha a szövetkezeti tagok, a járulék-kimutatás tekintetében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számítandó tizenöt nap alatt kötelességeiknek eleget nem tesznek, a képviselőség a kivetett járulékokat az egyes szövetkezeti tagoktól végrehajtás utján behajtaui tartozik. A végrehajtás a csődbíróságnál kérendő, mely azt a polgári eljárás szabályai szerint foganatosíttatja. A csődbíróság a képviselőséget e határozatok meg nem tartása esetében 1000 forintig terjedhető pénzbirsággal sújthatja, esetleg a végrehajtással a tomeggondnokot megbízhatja. Cs. T. 261. §-a. A mennyiben a kivetett jáiulékok az egyes szövetkezeti tagoktól egészen vagy részben be nem hajthatók, a képviselőség, a be nem hajtott járulékok tekintetében uj kimutatást készít, melynek elintézésére és foganatosítására nézve a megelőző §§. határozatai szolgálnak irányadóul. További kivetésnek helye nincsen, s a csődhitelezők követeléseiket a szövetkezeti tagok ellen, a kereskedelmi törvény 232. §-a szerint érvényesíthetik. 189S. XXIII. t. cz. 42. § a.*) A jelen törvény szerint alakult szövetkezetek csődje esetében a tagok által felelősségük alapján fizetendő összegek (15—17. §.) megállapítása és behajtása az 1881. XVII. t. c<. 257—261. §§. helyett következő szabályok szerint történik: 1. Mihelyt a mérleg elkészült, a szövetkezet képviselősége, (igazgatóság, felszámolók) a tömeggondnokkal egyetemben haladéktalanul járulékkimutatást készit, melyben a nyilván fizetésképtelen tagok kihagyásával megállapíttatik, ho^y az üzletrészek aráuyában mennyi esik minden egyes tagra a mérlegből kitűnő vagyonhíányból. 2 A járulék-kimutatás megállapítása utan azonnal ki kell hirdetni, hogy minden tagnak jogában áll, a kimutatást a szövetkezet heh cégeiben megtekinteni, s netaláni észrevételeit a csődbíróság kiküldöttje által a képviselőség és tömeggondnok jelenlétében legfelebb két hét alatt megtartandó tárgyaláson előterjeszteni. 3. A csődbíróság az előterjesztett észrevételekfigyelembe vételével a járulék-kimutatást végleg megállapítja, s azt végzésileg végrehajthatónak nyilvanitja. 4. A végrehajthatónak nyilvánított járulékkimutatás a tagokkal hivatalos ajánlott levélbeu azzal a felhívással közlendő, hogy a kivetett járulékok azon tagoktól, kik azokat a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a tömeggoudnoknál be nem fizetik, végrehajtás utján fognak behajtatni. A kézbesítés a postára tétel napját követő harmadik napon tekintetendő megtörténtnek. 1898. XXIII. t. cz. 43. §-3.*) A mennyiben a 42. §. értelmében kivetett járulékok behajtása a mérlegből kitűnő hiányt hat hónap alatt nem fedezi, vagy ha a csődeljárás folyamán további hiány mutatkozik, ugyanazon szabályok szerint ujabb járulék-kivetésnek van helye, melynél az első kivetés alkalmával fizetés képtelennek bizonyult tagok kihagyandók. Ujabb eredménytelenség esetében ismételt kivetésnek van helye, mindaddig, mig a szövetkezet tartozásai teljesen fedezve nincsenek, vagy a tagoknak a jelen törvényben megállapított szavatossága kimerült. 1898. XXIII. t. cz. 44. §-a.*) Amennyiben a csódvagyon végfelosztásánál kitűnnék, hogy a hiány kisebb mint a mennyi a szövetkezeti tagoktól behajtatott, a többlet" az *) Érvényes csupán az Országos Központi Hitelszövetkezst kötelékébe tartozó szövetkezetekre nézve. egyes tagoknak az általuk teljesített fizetések arányában visszafizettetik. 1898. XXIII. t. cz 45. §a.*) A járulék-kimutatás megállapítása ellen semmi nemű jogorvoslatnak nincs helye. Minden tagnak jogában áll azonban a reá vonatkozó megállapítást a végrehajthatónak nyilvánított járulék kimutatás kézbesítésétől (42. §. 4. pont), számított egy hónap alatt a csődbíróságnál a tömeggoudnok ellen indítandó keresettel megtámadni, meiynek jogérvényés elintézéséig az időközben lefizetett, vagy behajtott járulék birói letétbe helyezendő. * Már emiitettem fentebb, hogy a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai nem csak a kereskedőkre, hanem a kereskedelmi társaságokra, s igy a szövetkezetekre nézve is alkalmazandók. (Cs. T. 241. §.) Felmnlitetlem továbbá azon főhö intézkedéseke, ninlvek a csődeljárásnál nagyobb fontossággal bírnak. (Cs. T. 8 és 12 §.) Itt fel vannak sorolva azon kivételes intézkedések, melyek a szövetkezet csődjénél az általános szabályokon kivül irányadók. Itt ismét különbség teendő vájjon a szövetkezet az yOrszágos Központi Hitelszövetkezet* kötelékébe tartozik e, vagy sem ? Az oly szövetkezeteknél, melyek nem tartoznak az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe, a Cs. T. 257—261. §-ai, azoknál pedig, melyek ennek kötelékébe tartoznak, az 1898 XXill. t. cz. 42—45. § ai az irányadók. Ezek kozt a lényeges eltérés az, hogy az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetekké! az 1S98 XXIII. t. cz. a járulék-kimutatás elkészítését nem halasztja akkora, mikor a végfelosztási terv elkészíthető, hanem a járulék-kivetést mindjárt a csőd kezdetén, a mérleg elkészülte után foganatosíttatja. Ekkor még nem határozható Uííyan meg véglegesen, hogy mindegyik tag mennyit tario/.ik fizetni, mert az értékesítéstől s a követelések behajtásától igen sok függ, s igy feltétlenül tobb járulékkimutatásra van szükség. Ez az intézkedés áUitólag azért történt, hogy a szövetkezetek iránti bizalom jobban megszilárduljon, s nagyobb hitelt élvezhessenek valójábau pedig a hitelezők jogainak még nagyobb biztosítását czélozza, mely intézkedés különösen azon szövetkezeti tagokra nézve, kik a torvény szigorú in'ézketléseit nem ismerik, azt át nem értik, kötelezettségüknek a torvényben előirt 15, illetőleg 18 nap alatt eleget nem tesznek, felelte naizy zaklatással jár. Mert ezen türvényes intézkedések szerint ujabb kivetés annyiszor vau megengedve, a hányszor szükséges; minthogy a kivetés a végfelosztási terv előtt csak ideiglenes jelleggel bir; de meg azért is, mert a hitelezők egyedül a kivetési eljárásra vannak utalva és egyéni keresettel a kivetés után fel nem lép hetnek. A törvény azon intézkedése, hogy a kivetési eljárásban a jogorvoslatokat kizárja, szintén fokozza a hitelezők biztosítását. A tagúknak meg van ugyan adva a jog, hogy a mennyiben a kivetést sérelmesnek találják, a végrehajthatónak nyilvánított járulék-kimutatás kézbesítésétől számított egy hónap alatt a csődbíróságnál a tömeggondnok ellen keresetet indíthatnak, de a tagok ezen jogukkal ritkán fognak élni, a per költségességénél fogva. A kivetési eljárás ismétlésének természetes korlátját a szövetkezeti tagok felelősségének mértéke képezi, mert egyik tag sem köteles többet fizetni, mint a mennyire az alapszabályok értelmében kötelezve van. (Az üzletrész, vagy ennek háromszoros, ötszörös, vagy tízszereséig terjedő összeg erejéig.) Ha ez mindenik tagnál kimerült, nincs további kivetési eljárásnak helye. Egyéb szövetkezeteknél a járulék-kimutatás csak kétszer engedtetik meg. További kivetésnek helye nincsen, s a csódhitelezők követeléseiket a szövetkezeti tagok ellen a kereskedelmi törvény 232. §-a értelmében érvényesíthetik. A végrehajtási eljárás során szenvedett sérelmek miatt a tagok a fentebb emiitett kereseti jogtól eltekintve, mindazon jogorvoslatokat igénybe vehetik, melyeket a végrehajtási törvény a feleknek megenged, mert a járulék kimutatás végrehajtása az általános szabályok szerint történik. Dr. Kele Antal. Felelős szerkesztő: Z Horváth LajuS Lapkiadótulajdonos az Alapító. irdetések jutányos áron felvetettnek a kiadóhivatalban. Kölhivás 112 forinttól 15 frttig készülnek műhelyemben remek ^ szabása divatus férfiöltönyök, telni K H Ü # -a a tők mérték után a legfinomabb gvapjuszövptekbfil. fimár lajos, férfiszabó terma Budapest, VIII , Gyöntyuk-u. 9 I. em. Vidéki rendeléseknél egy mintái uha mértékül beküldendő. Vidékre ha 4 ruhát rendelnek egy helyse'gben, oda- £ küldöm, utazó szabászomat ^ »> divato-. gazdag posztóminin gvtij- ^ teményeimmel, bemutatás és pontos ^ ^ mértékvétel végett. 6-8 Schicht-szappan ,szarvas tt ' vagy == j ©ff y tr ye l legjobb, legkiadósabb s ennélfogva legolcsóbb scappan. — Minden káros alkatrészektől mentes. (kulcs' Minden üt«. kaphatói H

Bevásárlásnál külér.osen arra ügyeljünk hogy A 1 minden darab szappan a „Schicht" névvel és I I • • a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva • e 2—20