Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-23 / 17. szám

2 MAGYAR-PAIZS 1903. április 23. is. Tehát sokszor első kellék a ruha és csak második az étel. 360 millió korona! És a mikor 360 millió koronát adunk szövetekért az idegen országoknak, akkor Magyarországon megbukik a nagybecskereki szövőgyár. Hihetetlen és absurdum. Magyarországnak van 20 millió lakosa. Skócziának van 5 millió lakosa. A husz millió magyar számára a szövés íonas körül forgalomban van 31 ezer orsó (mai szám); de az ötmillió skót számára csak szövőszék 72 ezer 803 dolgozik (1891. évi adat), — és 2 millió 348 ezer 743 orsó. — Micsoda arany? Nos'? A nagybecskereki szövőgyár tavaly megbukott. Hihetetlennek látszik. De igaz. Hihetetlen, de nem lehetetlen. Hogy ne buknék meg, mikor Deutsch Manó és Fia et Comp. elmennek a hatodik országig szövött iparczikkekért és skót kelmével traktálják feleségeinket. Hát természetes, hogy akkor a mi gyáraink megbuknak, s egy-egy hírnevesebb is, mint pl. a sepsiszentgyörgyi, alig 100 asszony munkással kuczorog, hogy ne mondjam erőlködik. Az ország összes sajtójában s minden ember szájában benne van a honi ipar pártolása, kivált 1898 óta, Hegedűs Sándor volt miniszter ur fellépése óta. A 80-as évek óta a kormány 100 milliónál többet költött a honi ipar fellendítésére, s iuie ez az ipar, mely igazán nincs túlzsúfolva, hiszen Skócziának majdnem annyi gyára van, mint nálunk a hány orsó, ez az ipar mondom, nem tud zöld ágra vergődni; a mi néhány kis 20—30 gyáracskáink közül is megbukik a nagybecskereki és kuczorog a többi. Anglia, Németország.Francziaország iparuk • nak köszönik jólétüket. Ezekben az országokban az embereknek szent kötelességük a honi gyártmány támogatása. Nálunk nem a vállalat rosz vezetősége, a bajnak oka; hiszen kiváló szakerők működ nek, s nem is a munka kitogásolhatósága jöhet szóba, mert a gyártott áruk jóságra, tetszetőségre felveszik bátran a versenyt a külföldi hasonló gyártmányokkal, hanem néaz allam, a család az emberiség egyik legerősebb oszlopa! Sokszor sülyedt, midőn az állapotok nyomasztók, erkölcstelenek voltak, de mihelyt feltámadt egy egészséges ellenáramlat, testtel-lélekkel támogatta 8 az emberiseg rothadását gátolni segített. Ma, midőn a világ anyagisága oly nagy hullámokat ver, csak egy kis sajka úszik a nagy oczeánon, mely az elet tengere; a csaiád, e kis bárka

; mely a férfit és nőt viszi, ha a széi és vihar össze nem töri, az emberiség történelme is—ét előbbre mén egy szebb s jobb korszakba. Egy nőt említettünk Rambuillet márkinőt ki századát, a szerelmet reformálta, egy másik volt IHon de Lenclot aki a szabadság birtokába helyezte magát s ólt vele mint a férfiak; Rambouillet a női intelligentiát, Ninon a női szabadságot, Rohnd asszony a jog s igazság asszonyát kepviseli* a kikknek mint nemük a postolainak a törtenelem emléket emel! A történelem szentjei a magyar történelem >mazonjai, a magyar szabadságharcz vértanúi különösen 1903. januárban elhalt özv. Károlyi Györgyné, Damjanicsné szintén megérdemlik hogy szobrot emeljen nekik a történelem, mert hü gyermekei voltak a hazának; de megérdemli műiden nő, ha hazáját szereti, gyermekeit hazatiasan neveli hogy kőbe, márványba vésse Clio az ő nevüket, mert ők azok, akik fentartják, migvédik, megótalmazzák fiaikat s ezek utján a hazat es szabadságot! Babass László pünk közönyösségében kereshetni ennek okat — mondja egyik hírlap. Tudjaz Isten, közönyösségnek mondjuk é, vagy müveletlenségnek. Talán legjobb, ha neveletlenségnek mondjuk. Mig a kereskedő osztálynak meg van az a műveltsége, ügyessége, hogy a maga számára a semmiből is teremtsen, hasznot csináljon, s meggazdagodjék, addig a fogyasztó közönségnek nincs meg az az értelmisége sem, hogy a meglevőt megtartsa. Ezért kerül dobra a magyarnak 50, 60, vagy talán több százaléka és azért közvetíti a kereskedő a skót kelmét, mert azon többet nyer, mint a gácsi, vagy a zsolnai, vagy a sepsiszentgyörgyi vagy a brassói posztón. Ennek a kisebb számból álló osztálynak észbeli műveltsége van önös javára. Anuak a nagyobb számból álló tömegnek pedig saját érdekére sincs fogalma. Keveset tanul erről az iskolákban is. Igen szépen megtanulja a Cosinust és Logarythmust, az Algebrát s lliasban az Aoristust; de keveset tud abból, hogyan kell gondozni az egészségét és a vagyonát. Pedig első sorban az életre és a nemzeti erkölcsre kell niegtauitui az embert gyermekkorában : a fogyasztó közönséget is, a kereskedőt is, ha részese a nemzeti életnek. Igen, a nemzeti erkölcsre, — a fogyasztó közönséget is, a kereskedőt is. Mert hogy a kettő közül melyik oka a skót kelmék vásárlásának s a nagybecskereki gyár megbukásának, — nincs eldöntve. Borbély György. Magyar ipar í A Magyar Paizshelyi kereskedőket felszólítja, hogv a boltjaikban levő magyarhoni ipartermékeket sorolják fel s e/.en a helyen hirdessék. A Magyar Paizsnak e másolík helye ingyen áll rendelkezésre, sőt kéri a kereskedőket, hogy ez uton is terjesszek a honi czikkeket. A népnevelés kérdéséhez. (II.) Irta: Knbina András Nem hagyhatom szó nélkül ezen alkalommal a nép politikai nevelését, helyesebben mondva: neveletlenségét sem. Hogy nagyjaink a népnek bár cenzushoz kötött választó jogot vivtak KÍ, ezt helyesen tették, de annál helytelenebbül teszik utódaik, kik az ezea vitális nemzeti jog gyakorlásához szükséges politikai neveléssel mit sem törődnek, mert ma a nép éppenséggel nem ért a választáshoz, és nincsen athatva annak magasztos jelentőségétől. Ma e tekintetben ugy álluuk, hogy rejtett czélu érdek csoportok ámitó sajtójának van kiszolgáltatva a választásra jogoútott nép, mely érdek csoportok leginkább a vallási és a nemzetiségi gusztusok tavasz kiaknázásával s felig potya sajtótermékekkel szoktak egyes vidékeket meghódítani s azokat minden más politikai nézettől - mely esetleg sokkal jogosultabb is lehetelzárni, mert bármely olcsón is adják ma a nyomtatott betűt, a parasztember egynél több lapra ma nem reszkírozza a garasát; ámde egy lap révén természetesen csak nagyon hézagosan és egyoldalulag lehet megismerni a közviszonyokat. Ámde ez is csak a vagyonosabb, és intelligensebb választókról mondható. A választok nagy többsége ópenséggel semmit sem olvas éa semmikép sem erőlteti magát azon problémával hogy a sok program közül viszonylag mégis melyik érdemel legtöbb bizalmat. Öt-öt évenkint egyszer azonban mégis nyugodt lelkiismerettel lép az urna elé ós ugy itól az ország dolgai felől, a hogy azt a terrorizmus, a sáp, vagy fanatizmus neki diktálja. Kell e az igazán fenséges democraticus eszmének ennél hitványabb kigunyolása ? Ha az egyoldalú informáczió még a leghivatottabb birót is megszokta téveszteni ós a hazug- i ságot diadalra vezetni, mennyivel könyebb megtéveszteni és bolonddá tenni az egyszerű választó polgárt a politikának oly tekervényes utain! Ha tehát a népnek meg van ad^a — a mi kétségen kivül a sok rosz között a legkisebb rosz — időközönkint Ítéletet, mondani a/.ok eljárása felett, kik az ország sorsát intézik és ellenőrzik, feltétlenül szükséges gondoskodni annak lehető igazságos tájékoztatásáról is, hogy ítélete legalább amemiyire-annnyira alap>s legyen, mi csak ugy lehetséges ha minden számbavehető politikai irányzatnak, mely a *hazafiak bizonyos részének helyeslésével találkozik, egyenlően meg lesz könyitve igazait hirdetni é. a nép széles rétegeivel megismertetni, mi aránylag igen csekély áldozattal c

aak ugy érhető el, ha minden — bizonyos számú népképviselő áltül ellenjegyzett — röpirat — bizonyos számú — mondjuk 10,000 példányban ingyenes állami kinyomatásban ós ingyenes pjstai szállításban fog részeatMai. Mert valamint az igazságot osztó bírónak sokkal könnyebb az igazsagot a hazugságból akkor kihámozni, ha minden ellenfelet meghallgat: épen ugy, csak akkor lesz a nepnek is megadva a mód saját szemeivel nézni c-s Ítélni, ha minden jelentősebb politikai nézetnek egyformán szabad ós közvetlen utja leez hozzá é.s akkor bizonyára feleslegessé fog válni az alkotmányos fuvar költség, napidíj ós megvendégelés, melyeket, ma a tudatlanságból eredő közöny tesz oíy elkerülhetlenekké. Időszerű lesz a nepneveléstiek m4g egy harmadik, teljesen elhanyagolt feladatairól is ezen alkalommal megemlékezni. A magasabb régiókban c-ak ugy látják biztosítva a bekét, ha mennel több, mennel nagyobb és mennél képzettebb hadsereget tudunk veszély idején fegyverbe állítani. Veszely idején, mondom, mert béke idején absolute semmi értelme ós haszna, ha sok a katonaság. A veszely — a/, igazi szükség esetére azonban most ugy képezik, készitik elő a nemzet fiait, hogy két-három esztendei tényleges szolgálati a vonjáK be, es erő-en verik a mellöket, hogy az ily hosszú időre csak azért taitják ott, meit ennél rövidebb idő alatt az exercirozást, a szolgálati szabályokat és a czellóvés ügyességét kellőkép elsajátítani nem lehet. A dolgok ilyen állásánál önként veti fel magát azon kérdés: nem lehetne-e ezen kiképzéseknek legnagyobb részét a nep íiiiva! már otthon — az iskolai és a sorozati kor között — munkaszünetek idején — szórakozás képen eléretni ? A katonai körök okoskodásából következik, hogy ha mi a kikepeztetésnek legalább felét a fiatalsággal már otthon előre eltudjuit végeztetni, feleslegessé válik annak a tényleges szolgalatban egy pár hónapnál, vagy mondjuk, egy esztendőnél több időt elfecsérelnie. A gyakorlatozás, a szolgálati szabályzat magolása és a czellövészet beke idején olyan vonzó sport és mulatság, melyet hivatott vezetes igen könnven az ifjúság legfőbb szenvedélyévé lesz kepes kifejleszteni, nagyobb szenvedély.ye, mint pl. a dohányzást vaay a labdarúgást, iőkep ha csillagokkal és érdemrendekkel is megvolna engedve óket jutalmazni. Ezen intézmény kifejlesztésére hivatott mesteieink is keznel vaunak ertelmes és lelkes néptanítóink személyében, ha p-rsze mindenek előtt nekik magoknak fog megadatni a mod, hogy arra magokat kiképezzék. Ezért a néptanítókat nem ugy, mint. eddig, a katonai szolgalattól felmenteni, hanem ellenkezőleg, már a szakiskolákban a katonai kiképzésben részesíteni kellene, hogy fontos functiójukat legalább hadnagyi ranggal teljesíthessek. Most különösen divat emlegetni hogy a jövendő háborúkban a czéllövészet mestersége lesz a legfontosabb katonai kvalifikaczio. De milyen kár, szokták hozzá tenni, hogy a kellő begyakorláshoz nincs elég puskaporunk. Hát ez szerintem elég gyámoltalan gondolkodás mód, mert a czéllövészet elsajátításához nem fö'tétlenül szükséges a puskapor. Lőni lehet például szólpuskából is, mely ha elég erős ós elég nagy, még rug is, akar a maüzer fegyver. A szól puskához nem kell puskapor. Tessék csak minden faluval beszereztetni belőle, vagy kettőt kötelezővé tenni, vele vasárnaponkinti czéllövészetetjtartatni ós meglógják látni hogy milyen virtuozitással tudják majd a nép fiai kezelni az igazi fegyvert is, ós még annyi puskapor sem fog kelleni nekik, mint most kell.