Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-16 / 16. szám

6 MAGYAR PAIZS 1903. április 16. élelmi és használati czikkek iránt folyton fokozódik, a miannyit jelent, hogy baromfit okszerűen tenyészteni, egy meghatározott és jól átgondolt irány szerint, minden kapkodás és kísérletezés mellőzésével, igen érdemes, sőt a legjövedelmezőbb foglalkozás. Minden kétséget kizáró dolog, hogy hazánk baromfitenyésztésének gyors fejlődésénél Darányi helyes utmutatása s sok életrevaló intézkedése mellett igen lényeges szerepe volt a Areblay által irt és több mint 200.000 példányban kiadott és igen kedvelt baromfitenyésztési szakmunkáknak, melyek közül különösen a »TyuktenyésztésU tárgyaló kiváló miire hívjuk fel tisztelt olvasóink figyelmét. Ezen II. kiadású teljesen átdolgozott és bővített 90 képpel ellátott 200 oldalú uj munka nélkülözhetetlen minden tenyésztőnek. Minden baromfi tenyésztési kérdést részletesen tárgyal és pontos utmutatást ad minden teendőre nézve. Ezen uj kiadas tárgyalja és képben bemutatja az uj és kitűnően bevált orpington tyukfajtát, az amerikai keltetőgépéket és az amerikai kappanozást. Kapható 3 korona beküldése ellenében bérmentve Areblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelőnél Budapest. Földmivelésügyi m. kir. minisztérium, III. emelet. 121. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A szövetkezet feloszlása III. Az egyesülésről. (Folytatás.) K. T. 208. §-a. Két vagy több részvénytársaság (értsd szövefkszet) egyesülése esetében következő szabályok szolgálnak irányadóul : 1. a beolvadó társaság vagyona mindaddig külön kezelendő, mig hitelezői kielégítve, vagy biztosítva nem lettek ; maga a kezelés azonban az uj társaság igazgatósága által történik : 2. a kezelő igazgatóság tagjai a beolvadó társaság hitelezőinek az elkülönített kezelésért egyétemlegesen felelősek; 3. a történt beolvadás, a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknek azonnal bejelentendő; 4. a feloszlott társaság hitelezőinek felhívása elmaradhat, vagy későbbre halasztható ugyan, de a vagyonnak tényleges beolvasztása a 204. (értsd helyesen 249.) §-ban érintett határ id'5 el telte előtt semmi esetben nem történhetik. 1898. XXIII. t. cz. 62. § a. A központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet más szövetkezettel, csak a központi hitelszövetkezet igazgatóságának engedélyével ós az ez által kiküldött szakértő vagyonbecslést alapján egyesülhet. * Az egyesülés kétféleképen történhetik; vagy ugy, hogy az egyik szövetkezet a másikba beolvad, vagy ugy, hogy két vagv több fenuálló szövetkezet egy uj szövetkfz^ttó alakul. Az egyesülésnél megkülönböztetjük a beolvasztó szövetkezetet, melybe a másik szövetkezet beolvad, mely utóbbit ez okból beolvadónak mondjuk. Az egyesülésnél is a törvény a hitelezők érdekeit minden 'ekintetben védi, azonban a szövetkezeti tagok érdekeiről nem intézkedik. Ez iránt a közgyűlésnek feladata minden tekintetben intézkedni. Az egyesülésnél a megszűnés csak formai, lényegileg az továbbra is fennáll, csakhogy más czég alatt. Ez okból az egyesülésnél a tagok nem kapják ki üzletrészeiket készpénzben, mert ez nem volna egyesülés, hanem közönséges üzletátruházás, mely csak felszámolással történhetik. Bármily formában történjék az egyesülés, a szövetkezet tagjai továbbra is a beolvasztó szövetkezet tagjai maradnak. Az egyesülés feletti határozathozatal a K. T. 279. §. 3. pontja értelmében a közgyűlés hatásköréhez tartozik. Mindegyik egyesülni akaró szövetkezetnek alapszabályaik értelmében külön-külön közgyűlést kell összehívnia, mely az egyesülés és annak módozatai felett határoz alapszabályaik értelmében. Ezen tény a czégjegyzékbe leendő bevezetés végett az illetékes törvényszéknél az igazgatóság által bejelentendő, s a hirdetmény közzéteendő. A közzététel a „Kö/ponti Értesitő"-ben a kir. törvényszék által hivatalból történik ; a hirdetési dij a szö.etkezet által a törvényszéknek előre befizetendő. A szövetkezet igazgatósága tartozik továbbá a hitelezőkhöz intézendő hirdetményt a K. T. 249. §. éltelmében a szövetkezet hivatalos lapjában, vagy ha ilyen nincs: a hivatalos lapban háromszor köz/ététetni, s az erről szóló hirlappeldányokat a törvényszékhez b-terjeszteni. Az országos közp. hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetnél az egyesülés csak a közp. igazgatóság beleegyezésével es az ez által kiküldő' t szakértő vagyon becslése alapján történhetik. Abban az esetben, ha a beolvasztó ós beolvadó szövetkezet üzletrészeinek névértéke különböző, legczélszerübb a/, egyesilléskor az üzletrészek névértékét egyenlősíteni, mert ez által a kezelés — a jövőben — nagyon megkönn'-ittetik. Az 1898. XXIII. t. cz. 11. § a kimondja ugyan, hogy: „Az üzletrészek megálhipitott névértéké a szövetkezet fennállása alatt sem fel ivem emelhető, sem le nem szállítható." de a K. T. 247. §-a a szövetkezetet formailag megszünteti, s igy ezen alapon, még czélszerüsegből is helyesebb, ha az üzletrészek névértéke tgyenlösit'etik. A beolvadó szövetkezet vagvona mindaddig külön kezelendő, mig a hitelezők kielégítve nincsenek, illetőleg a hirdetmény haimadszori közzétételétől számított hat hó le npm telt (249. §). A tényleges beolvadás, csak ezek után történhetik meg. Ha a beolvadó szövetkezet hitelezői hat hó alatt nem jelentkeznek, vagy valamennyi követelés ki nem elégíttetik ezen idő alatt, ezen tartozásokat a beolvasztó szövetkezet igazgatósága tartozik kifizetni. Az egyesülés után a felelősség a beolvasztó szövetkezet igazgatóságát terheli. A mennyiben a biztosítás tekintetében a szövetkezet igazgatósága és a hitelezők közt megegyezés nem jöhetne létre, ez esetben a biztosítás módja iránt a bíróság határoz. A K. T. 208. §. utolsó bekezdésében tévesen történik hivatkozás a K T. 204. §-ra, mert é helyett a 249. §. értendő. Egyéb tekintetben ezen §. rendelkezései világosak. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. 927. sz./v. 1903. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881, évi LX. t. cz. 102 §-a értelmeben ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1903. V. II. 125. számú végzése áltat Zalamegyei Központi Takarékpénztár végrehajtató javára Kovács János ós neje szentkozmadombjai lakósok ellen 1480 kor. tőke, ennek 1902. évi január hó 1-től járó 7% kamatja ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 3860 koronára becsült szarvasmarhák.^ hvak, gazdasági eszközök és szalmából álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Szentkozmadombján leendő eszközlésére 1903. év> április hó 25-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitűzik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881 évi LX. t. cz. 107. §-a értei Dében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul Í3 eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t.-cz. 10S. §-ában megállapított feltételek szerint les/, kifizetendő. Zalaegerszegen, 1903. márczius hó 20-án.; Nagy Sándor kir. bir. végrehajtó. Mindenütt kaphiatóT Bevásárlásnál különcsen arra ügyeljünk, hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel és © © a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva, e e 1-20 X 'u CL Q. c <0 V -<u C— O 4) C o c .ti o m -O -Q — o ri >• M (9 hfi c •rt bO a te 'u •rt Q. < mar Mji államvasntat Budapest, "V". k:er_, "Vaczi-körut 32. szám. Ajánlja a magyar kir. államvasutak gyárában készült 4, 6, 8, 10 és 12 lóerejü gőzeséplőkészleteit, 14. 16 és 20 lóerejü Compound lokomobiljait és végre IMII 1 F lliP

3 SÍIM!'' legújabb szerkezetű fűkaszáló-, marokrakó-és k iU^gL, íáíáiH 1 ^J illa kévekötő aratógépeit, továbbá aczélöntésii ekefévei ellátott ekéit és egyéb mezőgazdasági eszközeit. Kizárólagos képviselő: MELIS és PBNTÉR, Szombathely. 4-10