Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-09 / 15. szám

6 MAGYAR P A IZ S 1903. április 9. Ennek tulajdonitható, hegy mihelyt egy szövetkezet különösen egy önállóan müködö fogyasztási és értékesítő szövetkezet felszámolás alá kerül, ennek ellenségei mindeD oldalról ellene fármális hajtóvadászatot tartanak, czéljuk levén, hogy ez állal a szövetkezetnek, illetőleg tagjainak minél több kárt, költséget és kellemetlenséget okozzanak, s ha lehet azon a vidéken, vagy ha lehet az egész országban örökre megfojtsák a szövetkezeti eszmét! Pedig helytelenül és oktalanul cselekesznek, mert ezen eljárásuk által épen maguk egyengetik botor észszel annak az útját, melynek bekövetkezését rettegik. Olajat öntenek a tűzre. A tespedt, s már elernyedt magyarságot lassan-lassan tettre ébresztgetik. Hát ez jól van így! ? Nem ismerik azon örök igazság törvényét, hogy az eszmét, melyben igazság van, sem megfojtani, sem örnkre elnémitani nem lehet. Természete ennek az, mint a művelődés története bizonyítja, hogy minél nagyobb, intenzivebb és jogtalanabb ellene a támadás, annál jobban tör kitűzött czélja felé. Ezért remélni lehet, hogy nemsokára az egész országban, minden formájában nemcsak éledre kel a szövetkezet, hanem erösbödui is fog, mert mosj! már minden oldalról a magyart nemcsak piszkált gatják, de szemérmetlenül támadják, hogy földönfutóvó tegyék, s ne lelje honját e hazábanIngatják a földet alatta! Elfelejtik, hogy a szegénységnek, nyomorúságnak, tulságbamenő anyagiasságnak épp oly szükségszerű következménye a szegényeknek, elnyomottaknak saját jól felfogott ardekeik védelmére a szövetkezés, az együtt működés, mint a mily bizonyosan követi a napot az árnyék. Ha nem fejlődhetik annak rendje és módja szerint az eszme, akkor előbb, vagy utóbb kitör, csakhogy azt előre sohasem lehet tudni, hogy hol, mikép és mily terjedelemben! . . . Akczióra, reakezio,reálizmusra, altruismus, idealizmus. így lesznek a most utóisók elsőkké, s . . . »finis caronat opus.« De megnehezítik a felszámolást legnagyobb mértékben a szövetkezet rendrtlen tagjai is, kik fizetési kötelezettségeiknek eleget nem tesznek, miáltal a szövetkezet jobb, fizető tagjainak is felette sok kárt okoznak. Minél tobb ezeknek száma, annál több a szövetkezetnek a kára. Végül minden nemes eszmének inegölöje a közönyösség, nemtörődömség. Elhagyják akkor, mikor a jóindulatu együttműködésre legnagyobb a szükség. Ez által csak a szövetkezet ellenségeinek tesznek nagy szolgálatot. Vágják valamennyien alattuk az ágat, az ellenségek pedig a törzset, hogy annál előbb recsegve, nagy robajjal lezuhanjanak, s várhatják ismét a sült galambot és a mannát, mely nem hull többé sohasem, — a tehetetleneknek, s gyáváknak! . .. Persze egészen máskép áll a dolog, ha a szövetkezet közegei és tagjai hiven pontosan és lelkiismeretesen teljesitik az alapszabályokban körvonalozott kötelezettségüket, s a törvény világos rendelkezésének önként és azonnal eleget tesznek, (kétszer ad, ki gyorsan ad ;) akkor a felszámolók működése nagyon megkónnyittetik, ellenkező esetben felette megnehezittetik, s akkor az egész felszámolási eljáráz éppen a törvény szigorú intézkedéseinél fogva, a kellemetlenkedésnek hosszú éz keserves lánciolatává válik, mely miatt az illető késedelmeskedő fizetők senki mást nem okozhatnak, mint önmagukat. A felszámolási bizottságnak kötelessége a törvény idézett intézkedéseit .személyválogatás nélkül végrehajtani. Sok tag abban a téves nézetben van, hogy miután a szövetkezet feloszlik, neki a szövetkezettel szemben fennálló tartozását nem kell megfizetni. Azt is rosszul gondolja az ilyen rossz tag, hogy a feloszlott szövetkezetet ugy ott hagyhatja, mint szt. Pál az oláhokat. Mikor a közgyűlés kimondja szabályszerüleg, hogy feloszlik, s ezt a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság jóváhagyólar elfogadja: ezzel el vannak zárva a szövetk t összes kijárói és ajtai. Oda többé egy lélek ki, se be. Erre az esetre is áll a költő szr

,

ra, persze csak vagyonilag, hogy . . . síit élned, halnod kell!» ... A szövetkezet siilvedö hajóját már ekkor egy gyáva sem hagyhatja el ; ki kell tartania, ha akar, ha nem. így rendeli ezt a törvény, meit ha ez igy nem volna, a tisztelt tagok legeslegnagyobb része ugy elpárologna, mint. a kámfor, s üthetnék a hitelezők a lába-nyomát! Bizony ez nem tréfadolog. A K. T. {112. §-a viiágosan és határozattan körülírja a felszámolók kötelességeit, kik ennek értelmében tartoznak eljárni, mert különben mulasztásukért személyesen felelősek. Ezért kötelességük azonnal az összes tartozókat felszólítani, hogy záros határidő alatt tartozásaiknak eleget tegyenek, mert különben azt tartoznak per utján is behajtani. Tartoznak továbbá a szövetkezet összes tartozásait a lejárat rendje szerint összeállítani, s azokat az eladott áruk értékéből illetőleg a künlevő követelésekből a K. T. 252. §-a értelmébeu a lejárat rendje szerint kifizetni, még le nem járt követelések fedezésére járó összegek pedig visszatar tandók. A tartozások kielégitéseután fen maradó összeg a szövetkezeti tagok között az alapszabályokban megállapított elvek szerint osztatik fel. A tényleges felosztás azonban a hirdetmény (249. §.) harmadszori közzétételétől számítandó hat hó eltelte előtt nem történhetik (252. §.) A felszámolók kötelesek az egész eljárás alatt a felszámolási viszony kitüntetése és sajátkezű aláírásuk mellett a szövetkezet czégét használni ilyképpen : „N. N. szövetkezet felszámolás alatt Ha az alapszabályokban vagy a közgyűlési jegyzőkönyvben erre vonatkozó más intézkedés nem foglaltatik, a felszámolók csakis közösen cselekedhetnek. (111. §) Az nem tesz különbséget, vájjon ketten, öten, tizen, vagy akár mennyien is vannak. Az alapszabályok azonban egyébként is intézkedhetnek. Ezt teheti a közgyűlés is s elhatározhatja, hogy a felszámolók egy meghatározott része jogosított legyen külön cselekvésre de legalább két tagnak kell lenni, mert az 1898. XXIII. t. cz. 40. §-a határozottan megkívánja az érvényes cselekvéshez legalább két felszámoló közreműködését. A felszámolóknak azonnal, serényen munkához kell látniok, s a felszámolás befejeztéig azt ugyan igy folytalníok, mert ellenkező esetben az ügyleteket hat hónap alatt befejezni nem lesznek képesek. Ebben az esetben kötelességük legalább éveukint eljárásukról kimutatást közzétenni, a felszámolás befejezésekor annak eredményét köztudomásra hozni, a közg\ ülést összehívni s egész eljárásukról leszáoijolni és a törvényszékhez a kimerítő jelentést megtenni. Akár a tagok, akár a felszámálók által történik a késedelmeskedés, ez nem hasznára, hanem csak kárára válik a szövetkezelnek. Minél tovább tart a felszámolási eljárás, az értékesítés, a követelések behajtása, a végelszámolás stb. annál több költségbe kerül az. A gyors lebonyolítást nagyon előmozdíthatják a tagok jóakaralu működésükkel, s a felszámolók tevékeny és körültekintő eljárásukkal. A közös jóakarat mindenütt igen nagy segítség, hát még ily alkalommal! A felszámolók hatásköre egyenlő az igazgatóság hatáskörével, mégis azzal a különbséggel, hogy a felszámolók feladata csakis a folyó ügyek befejezésére, a szövetkezeti vagyonnak készpénzzé télelére stb. szorítkozik, miből következik, hogy rendszerint uj ügyleteket csak abban az esetben köthetnek, ha ezek a régiek lebonyolítására előnyösek és szükségesek. A felszámolók jogköre harmadik személyek: irányában korlátozhatatlan, mindazonáltal tartez— nak a felszámolók azon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joguk az alapszabályok vagy közgyűlési határozatok által köttetett. Ha a felszámolók a törvéuy, vagy alapszabályok ellen cselekesznek, vagy megbízásuk határán tul mennek, ép ugy felelősségre vonhatók a károsult által, mint az igazgatóság tagjai. A felelősség a felszámalási bizottság határozataiért és intézkedéseiért azon tagot nem terheli, ki a határozat, vagy intézkedés ellen, mihelyt arról tudomást nyer, tiltakozik és ebbeli tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelenti. (189. 190. és 191. §§.) A szövetkezet tagjai ellen, a társaságot terhelő igények alapján támasztható keresetek, a mennyiben bizonyos követelésekre nézve törvényesen rövidebb elévülés megállapítva nincsen,, a szövetkezet feloszlásától, vagy a szövetkezeti tag kilépésétől, vagy ennek kizárásától kezdve egy esztendő alatt évülnek el. (254. §.) Ezen elévülési idő azon naptól számíttatik^ melyen a szövetkezet feloszlása, a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetés alapján közzététetett, illetőleg melyen az egyes tagok kilépése, vagy kizáratása a szövetkezetnél vezetendő jegyzékbe bevezettetett. Ha a követelés ezen idő pont után jár le, az elévülési idő a követelés lejártával, még le nem járt, de felmondási időhöz kötött követeléseknél pedig a felmondásra való tekiület nélkül, a közzététel napjától számítandó felmondási idő leteltével veszi kezdetét. (254. §.) Ha a szövetkezetnek felosztatlan vagyona marad, a társasági hitelezők e vagyonból az elöbbeni §-ban megállapított elévülési idő után is követelhetnek kielégítést (255. §.) A kilépett vagy kizárt szövetkezeti tag javára folyó elévülési idő nem szakittacik félbe oly jogcselekvény által, mely más szövetkezeti tagok: ellen történik, ellenben félbeszakíttatik oly jogcselekvény által, mely a még fennálló szövetkezet, vagy annak feloszlása után a felszámolók,, illetőleg a csődtömeg ellen intéztetik. (256. §.). Az itt megállapított elévülés kiskorúak, gondnokság alatt levők és jogi személyek ellen is hatályos. (257. §.) Végül felosztás tekintetében megemlíteni kiváuom azt a különbséget, mely az Országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó és egyéb szövetkezetek közt fönforog. Az 0. K. Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezeti tagok részesedésit illetőleg azou korlátot állítja fel az 1898. XXIII. t. cz. 41. § a, hogy a tartozások és az üzletrészek kielégítése után fennmaradó tartalék alapnak 50°/o-a semmikép sem osztható fel a szövetkezeti tagok között, hanem a községi szegény alap javára fordítandó, ezzel is jelezni akarván a törvény a szövetkezet humánus és altruistikus voltát. Egyéb szövetkezeíekuél a vagyon felosztása, tekintetében a K. T. 252, §-a az irányadó. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generáli) I gudapest, V-, Dorottya-utcza ÍO szám. A „Különfélék" rovatában közöljük a Triesti Általános Biztosító Társaság, a legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztosító intézetünk M merlegének főbb számadatait. Teljes mérleggel a társaság mindenkinek, a ki e czélból hozzá fordul, a legnagyobb készséggel szolgál. ^ Az intézet elfogad: élet-, tüz-, szállítmány-, üveg-, betöréses-, lopás-, és harang-törés és repedés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a „Magyar jég- és visiontbiztositó r-t", valamint baleset elleni biztosításokat az vq „Első o. általános baleset ellen biztosító társaság számára. '4 ^ A zalaegerszegi főügynökség. ú Veisz ide és §pilzer Sugó s Zalaegerszegi takarékpénztár. t I ?