Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-09 / 15. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. április 116. Hasznuk nincs benne, de káruk sincs. Erdőjük marad még bó'vön s azonkivül orrukat és fölöket teleaggathatják aranykarikákkal. Ez nekik jó csere. Tehát kereskedelem. Ha csak csere is, ha kezdetleges is, de kereskedelem. A másik félnek, ki egy erdőt kapott a csigakagylóért, még jobb kereskedelem. Ám a czivilizált világban az értelmes népek a csere-kereskedelemnél egy igazságosabbat folytatnak, a pénzzel közvetített kereskedelmet. Az Alföldi-ország búzájából egy mennyiséget eladnak pénzért, s azon a pénzen vásárolnak követ, fenyőfát s tölgyfát házépítésre. Ez kereskedelem, s az Alföldi országra nézve annál jobb ez a kereskedelem, ha minél több pénzt kap a búzáért és minél kevesebb pénzt ad a tölgyfáért. De ha azért adjuk el a kikészitetlen búzát olcsón, hogy jó drágán megvegyük a megkészített fejér kalácsot és krumplit: Ez nem kereskedelem. Ez veszedelem. Ez nem a vadnépeknek, ez a buta népeknek a sajátsága. S a vad népeknek ősi csere-kereskedelménéJ aunyival alantosabb, amennyivel rutab a butaság a vadságnál. De tovább is mehetünk. Magyarország nemcsak a Duna-Tisza földhátából áll. A határig még sok változatosság van. Van dombos vidék 'és hegyes vidék. Ámbár az alföldet is jól megnézték volt Árpád követei. Megvizsgáltak földet, füvet, vizet. Jónak és alkalmasnak találták mindeniket. Jó az embernek is, az állatnak is. Tehát a juhnak is. Az egy napos kérész is a Tisza párájával él. De ha ott mégsem élne meg a juh, tenyészik odább a dombos vidéken, s ha ott sem, legelhet még tovább a hegyeken turma számra. Gyapja igen alkalmas a kelmék készítésére. Terem azonkivül a rónán is, a halmon is, a begyen is len, kender, csolyán, s az eperfa levelén tenyészthető a selyemgubó. Ezekből s még egyebekből is teméntelen kelmét lehet készíteni. Készítés közben — a fejlődés tana szerint — mind jobbakat és jobbakat, szebbeket meg szebbeket lehet teremteni ... De ugyan "tainek törődjünk vele! mikor Deutsch Manó és Fia urak elmennek az operencziás tengeren is történeleiD és a i}ő. (II) Rómában midőn a sok polgárháború a lakosságot megfogyasztotta, csak a 40 éve3 koit elért, s gyermekekkel biró anyáknak volt az a joga, hogy ékszert viselhettek, gyaloghintóban járhattak, sőt a nők az által, hogy szültek, nemesak maguknak szereztek tiszteletet s becsülést, hanem férjeiknek is kiváltságot, mert még ha kiskorú volt is, aspirálhatott főbb hivatalokra, & sanatusban ha felszólalt, elsőbbsége volt, s a vesszők (fasces) első átvevésére is joga támadt, sőt 3—4 gyermek léte felszabadította a nőt a törvényes gyámság alul is; sőt a meddők, a gyermektelenek, még ha örököltek is, a törvényes osztály-résznek csak felét nyerték. A romainál, Rbea Sylvia a veszta szűz fiai: Romulus s Remus: Roma alapitói. Numa Pompiliust Egeria nimfa tanítja bölcse,-égre, s hogy magukat szaporittassák, rabolják el a Sabinnőket. Tarquinius Superbus s Lukretia, Virginius Plebejus polgár lányának Virginia becsületét meggyalázó esete mutatja, hogy a női hűség, szemérem és szüzesség minő nagy becsben tartatott már ez időben, mert majd a zsarnsk esik áldozatul, majd a királyság bukik meg, éppen eme tények miatt. Coriolán esetében Volumnia, Julius Caesar életében Calpurnia, Antonius életében Cleopatra oly fontos tényezők, oly nagy szerepet játszanak hogy az ő történetük, életük, ténykedésük, országok sorsa fölött határoz. Nero korától elfordul a történetíró, s nem tuls a hatodik országból hoznak nekünk skót kelmét. Eladjuk az erős gyapjút, hogy vegyünk vele szép pántlikát. S olyan kereskedelem ez is, mint a buza és kalács kereskedelme. S olyan nép üzi ezt is, mint a milyen amazt. S olyan rut ez is, mint az. Mert veszedelem és nem kereskedelem. Veszedelem, mert emiatt nincs ebben a nagy országban három kelmegyárnál több. S e miatt nem fejlődhetik jobban az a ré'iány meglevő nevezetesebb gyár is, sem a brass'i sem a zsolnai, sem a gácsi. É miatt van veszendőben már is a kender, len termelés, s a fejletlen gyárak mellett kivesző félben van egyúttal a siövés, fonás mestersége is. S emiatt hanyagoljuk el ennek a mezőnek a földművelését és állattenyésztését is. Igen, a miatt, hogy Deutsch Manó és Fia urak — etcetera — ide hozzák és nyakunkba akasztják a skót kelmét. Borbély György. ZETOXLÍ ipar. Múltkori felhívásunkra a kövttkező levelet kaptuk : Tekintetes ».Magyar Paizs« szerkesztőségének Helyben. Legutóbbi b. fölhívásukra van szerencsém értesíteni, hogy a következő magyar ipar árut tartom raktáron, melyet számlákkal kész vagyok mindenkor bizonyítani. Kékfestő mosó áru Goldberger Sám. F. és Fiai óbudai hírneves gyát <s. Kékfestő gyár Óbudán Gerson Spitzer és Társai. Kékfestőgyár Hegensperger Ferencz Keszthelyen. Vásznak magyar textilipar R. T. Rózsahegyen. (Budapesti) Első magyar paplangyár Salamon Sándor és Társa czé£. Mi tőlem telhetőleg mindig amennyiben a közönségre nem káros a magyar ipart pártolom es pártolnom is kell mint magyar ember, és magyar kereskedő vagyok. Zalaegerszeg, 1903. április 7. Teljes tisztelettel ROSENBERGER L. LAJOS, liüfüiktreskfiéit a „MMJUIIOMIMI". látja meg, hogy miként ölte meg anyját: Agrippinát midőn Bajébe csali a; csak azt jegyzi fel, mily okos nő volt, s gátja fia őrületességének, s halálát is az okozta, mert ellenezte, hogy Poppea Sabina Nero felesége legyen. 303 ban Diocletian alatt voltak a keresztény üldözések s 300 évvel előbb született a Megváltó, s jött létre a szeretet vallása: a kereszténység. Nincs egy korszak sem oly fényes, oly felma gasztaló a nőkre mint ez. A Metellák, a Paulák, Fatiák, Maiczeliák e korban működtek, Paula öszvérre ül, bejárja egész Palestinát s hirdeti Krisztus tanait, Melania 5000 hitvallót táplál, Fabiola kórházat alapit s maga ápolja betegeit. Egy nagy erkölcsi mozgalom vezetői e nők, s meg akarják akadályozni az erkölcsi romlottságot, s fel akarják emelni a posványból az emberiséget újra. A nők e korban katonák, hittéritők, papok, próféták, véitanuk, többet tesznek mint a férfiak — vallás alapítók, a magyai Sarolta Gizella, a franczia Clotild nélkül a kereszténység holt becsű marad a föld nagy kerekségén. Ez mutatja, hogy a nőnek nagy szive mellett, nemes értelme, s erőteljes erkölcsi érzéke is van, s képessége másban s máskép nyilatkozik meg a legtöbb dologban mint a férfié. A középkort, illetve a lovagkort tartják a nők feny korának, s a keresztény vallásnak, s a Mária Cultusnak sőt a troubaduroknak tulajdonítják hogy a nő tisztelet, tornák, ünnepélyek alkalmával oly meghatóan nyilatkozott meg e korban. Ámde az. a zsidóvallásból ered, s a genesis nem igen sok jót mond a nőről, sem az egyházatyák, sőt az egyenesen a nőtlenséget a nőtől Felnőttek oktatása a knltara szolgálatában. Ausztriát kivéve, talán egy ország sincs aunyi széttagolt, s tévtanokra hallgató nemzetiséggel körülvéve, mint Magyarország. A különféle nemzetiségek közül, hazafias érzület tekintetében magasabb színvonalon állanak, tehát kiválnak az északkeleti kárpátok sziklás bérczei közt lakó ruthének és svábok ; azok a magyar hazát szeretik, zengzetes nyelvét kedvvel tanulják, s beszélik; tehát azok hazafiságábaa nem kételkedhetünk. Azonban vannak olyan elemek, kik csupán flödrajzi fekvésüknél fogva is, csak gyújtó anyagra várnak, s iiazaíiatlau érzetüket nyíltan is kifejezik. Ezekuek a nemzetiségeknek szívben és lélekben magyarrá alkotása, nevelése hosszabb időt igényel; az iskola, s csakis a pályájuk iránt lelkesedni tudó és a rendes iskoláztatást biztosító törvény lelkiismeretes végrehajtását követelő tanitók ügybuzgalma képes azon feladatua'.c sikeres megoldására, melyet a magyar haza, a különféle nemzetiséigekből alakult nemzet felvirágoztatására kitűzőt. Vannak szülök, kik idegenkednek az iskolától, nem a tudomány miatt, hanem a magyar kultúrától való ellenségeskedés miatt. A tanítóknak éber figyelemmel kell kisérni a községnek minden zege-zugát, viskóját, nehogy egy nemzetiségű tanköteles is kimaradjon az iskolából. Aí.ok ellenségként nőnek fel. De hát az iskola egy magában, s csakis a tanköteles kornak a betöltésével eléri-e a várvavárt eredményt, sikert'? Nyíltan mondhatjuk, hogy nem. Hisz átlátta ezt a félig végzett, de be nem tetőzött munkát a magas kormány is. A magyar kulturának szakadatlan folyamata előbbre vitele és a magyar fajnak erősbülése, tömörülése czéljából, a kultusz minister felhívta a közigazgatást, a társadalmat és az első faktort — a tanítóságot, hogy a tauitásnak, a hazafias nevelésnek kellő mederben tovább terjesztése czéljából, ifjúsági egyesületeket szervezzenek. Meg is indult már az akczió e téren; igaz* hogy kezdetben lassan megy, de mindinkább tért hódit. A tanitók lelkesedése, s határtalan ügybuzgalma, megérleli a gyömölcsöt. Mint már emlitve vo.t e becses lap hasábján, Ráczkanizsán Tihanyi Lajos és Faludi Géza tanitók vezetésével, — az ifjúsági egyesület alapkövének a lerakása, a felnőttek téli oktatásával eszközöltetett. Mondhatni, hogy ez a jótékony hatásával sikerült, a várakozásnak megfelt ; mert mig egyrészt többen irni, s olvasni megtanultak, sokan a számtan és a gazdasági ágban nyertek kielégítő oktatást; másrészt a művelődés terén is mutatkozik elöhaladás. való tartózkodást tanítja s a nőt bár az is Isten teremtmenye — éppen az által hogy a féificól elválasztja, papjaitól eltiltja — szerintem nem felmagasztalta, de lealacsonyította ; a vallás jótéteményéiből, ótalmából kizárta, s az egvház, hogy mily elmaradott, éppen az mutatja, ho^y egv ostoba dogmanak az emberiség nagy részének Doldogulását, jobbulását veti zsákmányul ! Hogy ily tanok:„ a nő tisztátlan, a biint a földre hozta; a férfi az Ineu képmása; a férfi ugy feje a nőnek, mint Krisztus feje az egyház nak" stb. nő méltóságát nem emelték, nem emelik ; bizonyos; s az egyház, azért a nagy szolgálatokért, miket a nők a vallásnak tettek s tesznek, több jutalmat s nagyobb kárpótlást nyújthatott volna. A költők voltak azonban, akik a nőt felemelték, megszépítették e korban, s nemcsak a tudomány, hanem a m'ivószet oltárára helyezt ók, Dante, Ventadon Bernát, Petrarca, a tiszta, az égi, a platói szerelmet dicsőítve a hazaszeretet s egyébb női erőnyek tanítói lettek. D, Arc Johanna, Pisán Krisztina hazájok szeretetétől, a honfi veitől felhevülve védik Francziaországot; s hogy mily jellemek emelkedtek ki a nők közül, elég hivatkoznom e könyvben összefoglalt ily czimü részre: magyar nők jellemképei. A történelem egük fényes lapját képezi, midőn 1570 nyarán Ciprus sz'igetót nagy töröksereg támadja meg, jelesen annak fővárosát Nicosiát. A ciprusiak vitézül védik, de hiába, a város elesik, 20 ezer foglyot, temérdek kincset hurezolt a török, köztük 1000 fogoly leányt, de mily