Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-02 / 14. szám

1*903. április 2. MAGYAR PAIZS 3 mészete és jelentősége felöl felvilágosittatnak. Már most honnan kapják meg, kitől nyerjék meg ezen felvilágosítást? Az emiitett esetek és kísértések természeténél fogva, arra sem a tanitó, sem a lelkész hivatva nincsen ; mert igen könnyen bekövetkezhetnék sok tapintatlanság, félremagyarázat, gonosz megszólás, talán rágalom, sőt a milyen már a világ, előfordulhat néha talán visszaélés is. Ezen eseteknél, kísértéseknél a kellő felvilágosítás, útbaigazítás megadására első sorban a szülők vannak hivatva. Ugy kell tehát intézkedni 8 arra törekedni, hogy ők egész szent komolysággal s a lehető legnagyobb szeretettel, de egyúttal a leggyöngébb tapintattal is pdják meg e tekintetben gyermekeiknek a szükséges utmutalást, a kellő felvilágosítást. Ha ezt megteszik, azáltal sok kínos gondolattól és keserű tapasztalattól menthetik meg gyermekeiket. Lelkem mélyében meg vagyok győződve, hogy a szülök ilyen eljárása igen áldásos és jótékony hatással lenne és pedig nemcsak a gyermekekre nézve, kik az élet legfontosabb funkeziói iránt tájékoztatva volnának azok által, a kiknek legnagyobb legszentebb érdekükben van a gyermekek testi s eikölcsi jóléte és boldogsága. De áldásos és jótékony hatással lenne az magukra a szülőkre, nevezelesen pedig az anyára nézve is, a ki igy újra üdvös, szentelt befolyást nyerne fiaira s azok egész jövőjére. Ezt pedig sohase felejtenék el a felnőtt fél fiak sem ; miáltal szent és szétszakithatatlan kapocs jönne létre közöttük. Ezen uton és módon válhatik a nő férjének okos, segítő nőjévé, fiainak és leánjaiDak pedig hathatós tanácsadójává. Igy nyerné meg egyúttal az öt megillető részt mindazon eszmékből és eseményekből, melyek a népet, az egész nemzetet foglalkoztatják. Igy emelkednék a nő egész helyzete ; s ő boldognak érezné magát a természet által számáta kijelölt határokban. Ezáltal pedig egyúttal szerencsés és helyes megoldást nyerne egy nagy része a — nökérdésnek. Cselkó József. Harcz az osztrák és a magyar gyufagyárak között. Merénylet a magyar ipar ellen. Ismeretes, hogy az osztrákokkal való testvéries jóviszonyu^k az ipar terén épen nem nevezhető barátságnak. Szomszédaink Magyarországot gyarmatnak tartják, ahol föltótleuül dominálni kívánnak. Igy azután a mi zsenge gyáriparunk öldöklő versenynek van kitéve, mert ha észreveszik az osztrákok, hogy egy egészséges vállalat létesül nálunk, hozzányúlnak a rezerv tőkéjükhöz és oly versenyt támasztanak, hogy azzal küzdeni különösen egy kezdő vállalatnak nem lehet. Lefoglalják a magyar piaezot és ahol csak tehetik, elébe vágnak a külföldre való gravitálásunknak is. A vége eDnek a magyarra nézve vagy a bukás, vagy pedig egy nagy áldozatok árán keletkező kartell, melyből konezot legtöbb esetben a :»testvérek« teremtenek. Igy kartellek tartják fogva vasiparunkat, ezukoripaiunkat, üvegiparunkat, vegyészeti gyárainkat stb. A gyufa iparunkat is kai teli nyomorgatta, vagy ha ugy tetszik, kartell védte valahogyan az öldöklő ádáz verseny ellen, melyből azonban nekünk, magyaroknak kevés előnyünk származott, amit az is bizonyít, hogy gyáraink nem tartották érdemesnek föntartani azt, tehát a kartell fölbomlott. Most aztán megindult osztrák részről a hajsza. A iHoni ipar« legutóbbi számában olvassuk, hogy egy ügyesen kigondolt manőverrel kívánják szomszédaink tönkretenni a magyar gyárakat, ami ugyan nagy áldozattal jár, de a koncz annál sokkal értékesebb, ba egyedül maradnak az osztrá' >k a versenytéren. Érdekesnek tartjuk szószerint idézni az osztrákok harezmodorát ismertető közleményt. E szerint először is példátlanul lecsapták szomszédaink a gyufa árát és ma már Csehországból frankó Budapestre küldve 76 fillérért adnak 100 skatulya gyufát. A magyar gyárak, nem akarván becsukni a boltot, kénytelenek voltak követni az osztrákokat és ma már olyan áren vesztegetik a gyújtót, mely önköltségi árukon alul van. Hogy némi rekompenzácziót keressenek, minden áron arra törekedtek, hogy a Keletre való kiviteli üzletüket fejleszszék. Egyes gyáraink e tekintetben igen figyelemreméltó eredményeket is értek el és a Keleten jelentékeny tényezőkké küzdötték fel magukat. A mikor az osztrák gyufagyárak ezt látták, orvul kardhoz nyúltak, hogy egy csapással titokban elvágják a magyar gyufagyárak keleti összeköttetései fonalát. Az osztrák Lánderbank, mint az osztrák gyufagyárak megbízottja, tárgyalásokba bocsátkozott a török kormánynyal, hogy az osztrák iparnak Törökország egész területén gyufaeladási monopóliumot biztosítson. A szerződést titokban alá is írták. Ha e szerződés, mely brutális merénylet a magyar ipar ellen, életbe lép, egy ct apással el van vágva a magyar gyárak összeköttetése a Kelettel. Az a tér, melyet a magyar gyárak évek hosszú során át keserves munka árán meghódítottak, egyszerre el van veszve. Az az egyik vigasztaló momentum, mely a jelenlegi körülmények között megmaradt, hirtelen ködbe borult. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy e szerződés hatályba lépése valósággal halálos csapás lenne a magyar gyujtóiparnak. A kereskedelmi kormányunkat e napokban figyelmeztették a készülő merényletre. A minisztérium sürgős átiratot intézett a közös külügyminisztériumhoz, figyelmeztetvén arra, hogy a magyar iparnak életbevágó érdekei vannak Törökországban, melyet az osztrák Lánderbank szerződése a török kormánynyal sért. Figyelmezteti arra, hogy neki, mint a magyar keresked< Imi és ipari érdekek őrének minden áron meg kell védeni a magyar ipar kiviteli terrenumát és felkéri, hogy e szerződés életbeléptét akadályozza meg. Ez az"ügy állása jelenleg, mely minden közjogi fejtegetésnél élesebben meg világítja a közös vámterület hátranyait. Belföldi fogyasztásunkat vámvédelem hijján nem tudjuk megvédeni az osztráktól, külföldre való kivitelünket pedig az utóbbi erőszakkal el akarja venni. Retorsionális eszköz nincs egy sem és a közös külügyminiszter jóakarata a magyar ipar iránt az egyetlen szalmaszál, amelybe kap&szkedhatunk. Hogy mi lesz ebből a kivezető ut, az előre nem jósolható meg. Minden esetre jellemzően mutatja a helyzet, hogy a mi testvéreink milyen eszközökkel iparkodnak lekötelezni minket a vámszövetség megújítására. Földmivelés. Állattenyésztés SC A kié a föld, azé az ország! -aa Amélyen gyökerező növények jelentősége. A különböző növények tudvalevőleg nem egyforma mélyen bocsátják gyökereiket a talajba s az intelligens gazdának ezt a körülményt is figyelemre kell méltatnia, mert a termés nagyságára az is befolyással van és pedig lényeges befolyással, hogy a különböző mélyen gyökerező növények minő sorreudben követik egymást a vetés-váltóban. Bebizonyította Maerker s ezelőtt Schultz-Supitz, hogy sokkal nagyobb terméseket remélhetünk, ha a taiaj, mélyen gyökerező növények által meglazittatott. Nyilvánvaló, hogy a termés uagysága elsősorban attól függ, hogy a növények a talaj tápláló anyagát lehetőleg jól kihasználják. Repczének lóherének, luezernának s egyébb mély gyökérzetü növénynek művelése által a talajt a mélyen behatoló növények meglazítják s a mélybe vezető csatornácskák lehetővé teszik, hogy a később vetett növények gyökérzete a csatornácskákba behatoljon s hogy a főleg a nehéz vályog és agyagtalajban bőven tápanyagokat felvegyék. Kísérletileg ki van mutatva, hogy a gabona és burgonya gyökerei sokkal mélyebben hatolnak a talajba, ha előttük, vagy velük egyidejűleg mélyen gyökerező növények miveltettek rajta. Ily viszonyok között néha csodálatos eredmények érhetők el. Igypl.MaerckerSanchstadtbenegy hectár területről aszályos évben több mint 20 mm zabot aratott, mig mélyen gyökerező növény nélkül a termés alig rúgott 15 mm. ra. Különösen száraz esztendőben van a mélyen gyökerező növényeknek nagy jelentősége, mert azon gyökerek, a melyek mélyen hatolnak a talajba, ott még aszályos időben is találnak nedvességet, melyből táplálkozhatnak, mig tulnedves években a gyökerek elrothadása után visszamaradó csatornák a fölösleges nedvességet elvezetik mélyebb rétegekbe. A mélyen gyökerező növények hasznának illusztrálásául szolgál Schutz-Lupitznak kísérlete is, ki egy hektár területen szuperfoszfát trágyázás után burgonyát termelt s nyert 70 mm. burgonyát. íl talaj tömött volt s elöveteménye nem volt mélyen gyökerező. A mellette levő ugyanolyan ugyanugy trágyázott területen melyben előzőleg lóhere volt, ugyancsak burgonyát termelt, s nyert 120 mm.-át, tehát 50 mm.-val volt nagyobb a termés a mélyen gyökerező növény javára. De számos más kísérlet hasonló eredménye is bizonyítja, hogy a mélyen gyökerező növények termésfokozólag hatnak, miért is önmagunk ellen vétenénk, ha a vetésforgóban lóherének, luczernának, repczének, vagy más mélyen gyökerező növénynek nem adnánk helyet. Az életből. Szemtelen. Grófnő : Mit? Anna, ezt a salont ön tisztának mondja ? Szobalány : A tisztának minden tiszta, grófnő. Ambitió. Utas : (egy helyiérdekün) »De az Isten szerel- • méért hiszen összeütközünk a velünk szemben jövő vonattal!« Kalauz: Ejnye, de jó volna, legalább mirólunk is beszélnének az újságban. Megmondta neki. Bácsi: (öcscsét tanítva) Most az udvariasságból akarok egy kis leczkét adni. Mondd meg, miért nem fordítok én hátat a hölgyeknek ? — Hogy ne lássák kopasz fejedet. Családiasam Ur: (az uj szolgájához) »János, figyelmeztetem, hogy olykor bogaraim vannak, de azt veszem észre, hogy magának is vannak hibái!« Szolga: Nos hát türelemmel türjük egymás hibáit. Kohn ur: (a feleségéhez, ki csak egy gyürüt visel) De Rebeka léb'n, mit mondanak az emberek, ha ilyen hiányosan vagy öltözködve ? Önbizalom. Kisasszony: Minna, ön el fog kisérni. Szobalány: Nagysád megint azt akarja, hogy megbámuljanak bennünket. Önfejű. A : »Én azt gondoltam, hogy az orvos megtiltotta önnek a borivást? B: Meg. De nem ismer még az engem. Nekem csak meg kell valamit tiltani, akkor aunál inkább teszem. — Kohn ur, hogyan érezte magát az uj fürdőhelyen. — Pompásan ! Mindenhol feltűntem. Li Tsüng. Országgyűlés. Tart a katonajavaslat tárgyalása. És semmi kedvök sincs a félbenhagyásra. És tart a népgyűlések lánczolata, a kérvények felküldése, a küldöttségek felutazása a javaslat ellen. Már van mintegy 700 kérvény. Egy-egy küldöttségben ezer ember is van, zászlóval a kezükben s Kossuth nótával a szájukban. Vannak olyan küldöttségek is, melyek tisztán kormánypártiakból állanak. Mintha a föld mnzdult volna meg. Megindult az egyetemi ifjúság is, mely előbb a Kossuth-pártkörnek s Holló Lajosnak és a Magyarország szerkesztőségének tisztelgett, azután az országház elé vonul kérni, amelyből el nem tagadható egy kis követelés is. — A Házban ezen a héten a következő képviselők beszéltek: Chemel Gyula, a ki szerint a katonaság állam az államban. ' Kétéves szolgálatot kér és magyar nyelvet, mert a magyar fiúnak kitörik a nyelve a német szóban, pl. a baka Erzherzog Albrecht ezredtulajdonosnak igy mondja ki a nevét: sExlex Halbrekcz.« — Thaly Kálmán a kuruez történettudós magyar vezényszót és magyar szol^