Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-01 / 1. szám

IV. év. Zalacaersxeg, 1303. január I. I, szám. MEGJELENIK H E T E 2ST IC É JN" T CS"Ű"0?ÖE.TÖK:Ö3Sr ESTE. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. Bfly évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Wooyed érre 1 kor. Soros Kaim 8 Wlér. Hazai dolgok hirdé téso féláron : egy old. 20 K. Nyllttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhivatal : Wlassics-n. 25. 1903. ijév. Átjöttünk isten segedelméből és jóvoltából a negyedik évre is, a Magyar Paizszsal. S hogy itt vagyunk, mondhatom, nem is olyan könnyű dolog volt ez, mint a hogy sokan gondolhatnák. M agyar laizs! a te ifjú életedet a rendesnél is több veszedelem fenyegette; uton-utfélen többen rádtámadtak. Utadba ezer akadály állott. »Tüske, tövis tépett^ — vad venyige vérzett, ág akad arezodba, bojtorján belédköt;« vertek jobbról, ütöttek balról, balsuttogással kerülgettek alulról és buzogánynyal döngettek felülről. Töredeztél, roskadoztál külsődben, véreztél és égtél a fájdalomban, de nem haltál meg. Oh mennyi kínos-édes álom, vad remény és szelid óhajtás, gyermeki hit és férfias bizalom, nemes akarat és nemtelen boszu, isteni szeretet és emberi csalódás kisért ifjúi pályádon. Elbukhattál volna, eltévelyeghettél volna, el pusztulhattál volna.— Valami erő tartott tégedet. Az igazság ereje. Ugy-e rosszul esett, mikor elismerés helyett megszidtak ? Ugy-e csudálkoztál, mikor útbaigazítás helyett tévútra akartak vezetni, mikor bizbáioi'iuü és ieiivüsités -ftslyeit le akartak verni a lábadról? Ugy-e fájt, mikor az édesanyai szeretetnek szelid simog'atása helyett mostohán rángatták üstoködet? — Föntartott valami erö. Ugy e az igazság ereje! Sokfajta igazság van. Melyek a te igazságaid? Hogy jó gyermekek legyünk, ugy-e. Hogy Magyarország magyar legyen. Hogy minden magyar csak egy nemzethez tartozzék s azt mindenekfölött tisztelje. Hogy minden magyarnak egy hazája Jegyen s azt mindenekfölött szeresse, s hogy minden magyar ugyanegy Istent imádjon. Természetes dolgok ezek. Épen azért igazságok. Oh és az is igazság, ha szeretem a felebarátomat, az én atyámfiait. S az is igazság, ha egyenlően kivánom számukra a jogot és kötelességet. És az is igazság, hogy kiki a milyen mértékben dolgozik, olyan mértékben egyék . . . Ezeknek az igazságoknak az ereje tartotta a Magvar Paizst és ez fogja tartani a jövőben is. Mégy esztendős már. Árván, mostohán nőtt ennyire. Megedződhetett. Szerves lénj módjára önmagából fejlődött. Ezután sem ölt idegen alakot. Nem kényeztették. De nem is hajol előre a kegyosztogatásért, sem hanyatt nem esik a ránczolt homlokok előtt. Egyenesen áll, mint az igazság. Isten ótet ugy segélje! Szerk. iz ipar fejlődéséről. Irta: Németh Elekné Andaházy lrene. Tisztelt Közönség! Az iparos ifjúság önképző egylete tisztelt elnökének és az ifjúság kiküldöttjeinek szíves és reám nézve megtisztelő felkérése folytán, jelenek meg Önök előtt, s foglalom el a felolvasói széket. Őszintén bevallom, hogy nagy elfogultságomban szivem a szokottnál erősebben dobog. Hisz! életemben most történik először, hogy a megtisztelő bizalom nv'lvánosság elé állított. Bizony mi tagadás benne, félve lépek Önök elé tisztelt Hölgyeim és Uraim, mert tudom, érzem, hogy a hozzám fűzött várakozásoknak megtelelni, a bennem vetett bizalomnak eleget tenni legjobb akaratom s igyekezetem daczára sem tudok. Midőn tehát Önöket az iparfejlődés korszakain és ezeréves történetén, mintegy 15 •—-20 pereznyi időtartam alatt röptében végig vezetni óhajtanám, ezen első kisérletem hiányosságai iránt szives elnézésüket, előadásomhoz pedig becses türelmüket kérem. Földmivelés, ipar- és kereskedelem három olyan társfogalom, melyeknek összetartozandóságát elvitatni nem lehet, amennyiben közös érdekeik és czéljaiknál, egymásba olvadó természetük és lényegüknél fogva, elméletileg és gyakorlatilag össze is tartoznak ugy, hogy együtt szokás őket gondolni és említi ni, mint akárc3ak a szentháromság összefoglalt eszméi t.. fí&Jd anyagot, az ipar feldolgozza, kellő formával, alakkal és csinnal látja el ; -— a kereskedelem pedig forgalomba hozza s átadja rendeltetése czéljainak. Az életnek mindenütt megnyilatkozó jelensége gyanánt vonul végig az emberiség egész történetén ezen testvérgéniuszok hármas szövetsége. — Eredetét azomban mégis az ipar viheti legmesszebbre vissza az emberiség létezésének homályba vesző történelmébe, ő a legrégibb, legősibb, legizmosabb ága származásuk közös családfájának. Az emberi miveló'dés minden korszakán végig visznek utjai, a barlanglakók kezdetleges eszközeinek elenyésző nyomaitól, a középkor haladó civilisatiójának darabos ösvényein át, — egész a mindinkább fejlődő téchnica csodás vívmányainak magaslatáig. — Bizton és bátran állithatjuk, hogy az ipar lassú, de íokozatos haladásain emelkedett culturális életünk a művészetek és tudományok jelen színvonalára. A kő-korszak kezdetleges kézműiparának első lépcső fokától, — midőn a körös körül óriási arányokban megnyilvánuló természet gyámoltalan fia, az őserdők vadonaiban tisztán önerejére hagyatva önvédelme és élet szükségleteinek megfelelő eszközeit durva kőszerszerszámainak segítségével kopácsolta; egész a tüz olvasztó hatásának felhasználásával létrejött réz és nemes fém keverékéből készült első bronz-eszközök, fegyverek, használati és dísztárgyak aránylag fényűző korszakáig: évszázadok kellettek ! A földtől nyert anyagok és javított eszközei föld és bányamivelésre, majd lakházak építésére ösztönözték az embert. A bányamüveléssel, az ötvös művészet is fokozatosan fejlődött s agyagból gyúrt edényeit kiégetés által ellentállóbbá tehette, font, szőtt, varrt s testének megvédelmezésére az évszakoknak megfelelő öltönyöket készített,— azokat pedig támadások esetére érczlemezekkel aggatta tele, — míg nem fegyvereinek és eszközeinek folytonos czélszerüsitése, és tökéletesítésével végre urává lőn az erdők vadjainak, a folyók halainak. — Ez időben egyes ipartelepek nyomai is mutatkoznak már, hol fegyverek, házi és bányász eszközök, ékszerek stb. szóval, az ős pogánvkor összes szükségletei iparszerüleg állíttattak elő. — Pénz azomban még nem lévén, csak cserekereskedés létezhetett, mint az még máig is egyes szigetek lakóinál és Afrika belsejében teljes vadságban élő némely néptörzseknél szokás. Néhány évszázadnak kellett tehát elmúlni ismét, mig a kohászat annyira kifejlődött, hogy vasat lehessen előállítani, mely kezdetben az aranynyal volt egyenértékű. — Ezen ujabb vívmánya az ipar halad isának azomban a növény- és állatvilág feletti uralma mellett, — csodás hatalmúvá nevelte az ember izmainak erejét. Létrejött az első — eke, ásó, csákány: felhasogatta vele a föld szilárd kérgét és megvetette a földmivelés első alapját. Kitétéritette a folyamokat medreikből, elhordotta a hegyeket helyeikről, sziklákat repesztett, alagutakat vájt azok bensejében s az akadályok elhárításával megteremtette a közlekedés elsőfeltételeit. Szilárd, éles eszközeinek csapásai alatt pedig húllott az ártó — vagy táplálékot nyújtó vad, a támadó ellenség, — de hullottak az őserdők százados törzsei is, módot és anyagot szolgáltatva a közlekedési eszközök előállítására. — S ahol eddig az ősi természet termelő ereje volt az egyedül uralkodó hatalom, — újabb századok multával ott bujántermő gabonafélek, hasznos gazdasági vetemények vagy színpompás fényűzési díszlenek az ember ápoló keze alaí ol az őserdők rengetegében duló vadr csordái tenyésztek, most szelidi állatok egész nyájai legelésznek ' ' ékességben; — hol a magány és pu elhagyottságában csak a távoli v felelt egykor az ember kiáltó SZÍT hatalmas, népes városok keletkezn- anytól ragyogó márvány templomo! és disz épületek egész palota sorai , i tudományok — és művészeteknek szc- ' csarnokaival, a politika és társadalom . munka és fényűzés, az ipar és kereskedel: nyüzsgő-pezsgő mozgalmaival. Széles, gondozott országutak ógazódnak szerte-szét a szélrózsa minden irányában s beláthatatlan hosszú sorokban elvonuló seregek ütemszerü lépései alatt dübörög a föld . . . Mozgó lándzsaerdő vas-sudarairól, finom mívű pánczélok-, bronz-paizsok-, rézsisakok sima lapjairól csillanva verődik vissza a napsugár . , . uyEeti szám."an]j: ÍO oldalra -tex^'ecl-