Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-18 / 38. szám
4 MAGYAR PAIZS 1902. szeptember 18. mint a legmagasztosabb eszmék héroszát, a lángszellem hóditó bajnokát és honunk második alapitóját. De ismerjük életéveinek súlyától, honfibútól görnyedt alakjában, mint csendes, munkás életű remetét szellemben örök ifjú és jóságos aggostyánt, — jött a távol idegen önkéntes száműzetésében. Érdemeinek fejtegetésébe bocsátkozni nem az én gyarló tehetségemhez mért feladat. Ezerszeresen hangzott el ma, hivatott szónoki ajkakról az Ő érdemeinek [dicsőítése; s ha végig tekintünk lelki szemeinkkel a haza földjén, rónáinak téréin, hegyeinek ormain : a hálaáldozat tüzeit látjuk kigyúlni mindenütt! Ma milliók lelkesedése egyetlen dicshymnuszszá egyesül és egy nemzet hálája az imádat apotheozisává magasztosul! Amint egykor, ma is, lángbetükkel vonul végig Kossuth Lajos neve a haza égboltozatán ! A nyomott kedélyekben remény és csüggedés, bizalom és kétkedés váltakoztak ezen égi lángjelek megjelenésén: gyönyörködtek és féltek tőle egyaránt, mint ahogy valamely rendkívüli jelenség látásán már szokása ez a kicsiny, gyarló embereknek. Es még ma is úgy tündöklik felettünk ez a dicső név, mint a teljesült reménynek, beváltott Ígéretnek ragyogó, éltető napja, melynek sugaraitól éled és hevül minden igaz kebelben dobogó magyar sziv. A mi a haza nagyban : az kicsinyben az otthon; s a milyen a nemzet: olyan a család. Ha boldog a haza: boldog a tűzhely körüli otthon ; ha szabad a nemzet: az egyén is az! Ha tehát az Ő szavai szerint: van' „szabadsága és dicsősége, jóléte és boldogsága a magyarnak." — az 0 reánk hagyott öröke ez, melynek áldásaiból, mi |magyar nők részesülünk. Ennélfogva nemünk kiveszi részét a nemzeti hála ezen impozáns megnyilvánulásából is, és mint Kossuth Lajos hű bámulója és igaz tisztelője, egyszerű igénytelen szavaimat lángoló hazaszeretettől buzdittatva, felajánlani kívántam a nagy férfiú és halhatatlan emlékének. Adja a magyarok Istene, hogy példája és szelleme, köztünk éljen és maradjon ! Maravidéki levelek. VI. Cselekedjünk. Nyelvében él a nemzet. A honalapító nagy Ősöknek a nyelve, a mig nem fog hangzani minden honfi ajkáról, addig nem lesz boldog a haza. Ez nagyon világos, mert a nyelv egységessé teszi a nemzetet és egységben van az erő. Kell tehát hogy a .zengzetes szó, a dalteljes magyar nyelv tért hódítson az ország minden részében, keleten, nyugaton, délen, éjszakon. Sokszor gondolkozom e felől. Hevít a gondolat, elképzelem azt a boldog időt, midőn e szép hazában majd egy szívvel lélekkel küldik az alkotóhoz a közös fohászt: Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel bőséggel — — — — de a jelen közönye, sivársága lerontja minden ábrándomat, mert ahogy eddig haladunk, ugy messze nem jutunk. És e sivár jelenben végtelen örömmel tölt el, a mikor olvasom egyes embereknek hazafias buzgóIkodását, vagy ha hallok hirt, hogy itt vagy amott örvendetesen halad a magyarosítás ügye. Hogy is ne ! Hisz hozzá vagyunk szokva, hogy mily csekélységek is megörvenditsenek, de e mellett ahoz is szokva vagyunk, hogy nagy íértéseket is szó nélkül zsebre vágjunk. Hozzá vagyunk szokva, hogy gyalázzanak bennünket, zászlóinkat sárba tapossák, történelmi multuukat meghamisítsák, nyelvünket megabczugolják, szóval hogy nyakunkra nőjjenek, ós mi mindezt mélységesen tűrjük. Meddig tart még emez ébren álmodás? Jertek, az ősök örökét, ezt a szent hazát régi fényébe kell helyeznünk, meg kell mutatnunk a világ előt hogy az utódok méltók az őseikre. Álljon vezér eszmeül a költő szava : „Nagygyá csak fiaid szent akaratja tehet. * Dráva-Vásárhelynek még a neve is mutatja, hogy közel van a Drávához. És eme ténynél fogva, közel van Horvátországhoz is. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a „Muravidéki Ievelek"-be ne kerüljön, mert a Murától sincs valami nagyon messzire, mindössze csak vagy öt óra járásnyira. És minthogy a Muravidéki levelekbe szántam, ezt is hát elmondom, hogy miért. Midőn ugyanis még a mult heti „Cselekedjünk" czikket írtam, nem tudtam egy fontos tényt, a mit meg kellett volna említenem. Csak most hallottam (biztos forrásból) hogy a drávavásárhelyi kántor, Hrusóczy Elek ur az iskolás gyermekekkel minden vasárnap magyar énekeket énekeltet a templomban. Derék! Én mondom hallottam ezt a hirt, de nem kétkedem benne, mert ismerem Hrusóczy urat, ismerem az ő hazafiságát. És mégegyszer mondom: Derék dolog! Ezt a népet meg kell tanítani imádkozni magyarul, a mig magyarul nem fog imádkozni, addig még a jó Isten előtt sem lesz igazi magyar. Hrusóczy ur! Én gratulálok Önnek! Ligeti. Földmivelés. Állattenyésztés. as£* A kié a föld, azé az ország! *ao KözlemónyeJs: a kertmivelés és mezőgazdaságról*) Mühle Tilmostól Temesvárott. I. A szemzés vagy oltás. • A legjobb nemesítő módszer a szemzés, vagyis a nemes szemek beoltása vadonczokba. Nemesítésre legjobb alanyok mindenkor a vadfajok (vadonczok), mivel ezek a fáknak tartós gyökereket és gjökéi tőkéket adnak, melyeken a nemesitett la a legbiztosabban terem. A nemesítés (szemzés) junius elejétől julius közepéig hajtószemre és julius egész szeptember végéig alvószemre történik; a legjobb módszer az alvó szemre való nemesítés. Junius vagy julius hóban kezdendő a vadonczok kitisztítása. A vadonczokat a szemzés előtt legalább 2—3 héttel -előbb meg kell tisztítani, visszanyesni és a szemzósre előkészíteni, mivel a nyesés stb. által egy 8—12 napi nedvpangás áll be. A nemesítő galyak végeit szintén 10—14 nappal előbb kell lerágni, hogy a nemesítő szemek a gályákon teljesen kifejlődjenek. Szemzés alkalmával legjobb a galy közepén álló szemeket kiválasztani, mivel a felső és alsó szemek a galyon nem oly jók. Az oltógalyak csak egészséges, erős hajtású anyatörzsről vágandók, még pedig legjobb korán reggel, mikor még minden friss. A galyak a levelek azonnali lenyesése után vizbe vagy nedves mohába rakva árnyékos, hűvös helyre teendők. Á nemesítést csak az alanynak sima, tiszta ós mindenkor észak vagy keletre eső helyén eszközöljük, hogy a nap ne tűzhessen annyira a nemesitett helyére. Fődolog : éles kés, sima vágás ós jó sürü kötés kötözőháncscsal, úgy, hogy csak a szem álljon szabadon és minden seb jól bekötöztessék, hogy levegő ós eső ne érhesse. Közönséges szemzésnól vágást csinálunk, de ha a galyak erősek, hogy nagy szemek lesznek kivágva, akkor egy + vágást csinálunk; utóbbit azonban különösen jól kell bekötni, hogy a leoldott héj mindig jól be legyen kötve. 4—6 hót után, ha észrevesszük, hogy a fa •) A mai cíikkel a praktikus- és luxus-kertmivelés. valamint a mezőgazdaságra vonatkozó kölönböző közhasznú útmutatásokat és fejtegetéseket tartalmazó czikkBorozatot kezdünk meg, mely czikkek egy régi és sok évi tapasztalattal biró szakember — kinek magának ia nagy tenyészetei vannak — tollából erednek és amelyeket minden kert- és flldbirtokos örömmel fog üdvözölni és hasznára forditani. A szerkesztőség. héja a kötés között kinő, egy második lazább kötést alkalmazunk. Ha a szem nem nőtt hozzá, akkor egy második utónemesitóst csinálunk, de az uj szem mindig az első alatt oltandó be. Alvószemeken nemesített szemzósek; jövő őszig változatlanul maradnak, a midőn a kötés eltávolítandó ós a vadonczok a nemes szem fölött néhány centiméterrel visszanyesendők. életből. Nő: (reggel hazatérő férjéhez) Ember! de az isten szerelmére, mit csináltatok egész éjjel? Férj: A nap ... a napirendet állapítottuk meg. Vőlegény: Lásd kedves Irmám mily szép zöld ez a pázsit, hogy nyílnak a virágok, mily lombosak a iák . . . Irma: (magában) Ez én mellettem fűről-fáról beszél; ez alighanem vegetáriánus. Felső leányiskolában : Tanár: Mit jelent e kozmondás: „Sok szakács elsózza a levest?" Felső leány: Ez azt jelenti, hogy sok szakács szerelmes. Elővigyázó: Útonálló: (Egy hölgynek elveszi a gyűrűjét s a saját ujjára húzza.) De r,e ám, hogy most mennyasszonyomnak tekintse magát. Kohn ur! piszkossága olyan régi, hogy antiquariumot nyithatna belőle. Sok előd csak akkor lesz megdicsérve, hanem válik be az utód. A fölkelő napot kevesebb ember látja, mint * lenyugvót. Ha valaki mindent helyben hagy neked, vagy szamár, vagy hízelgő, vagy kihallgatni akar, hogy máshol károdra értékesíthesse. L1 T sülig Heti hirek. Helyiek. Kossuth Lajos emléke Zalaegerszegen. Városunk lelkes odaadással ünnepli Kossuth világtörténelmi nagy alakját. 18-áu este a kivilágitottt város fényárban úszik, a boltok ablakaiban virágok között Kossuth arcképek : 19-én a házak felvannak lobogózva: Mindenfelé teljes munkaszünet. Délelőtt taraczkágyuk durrogásá; 8 órakor róm. katholikus, 9 kor izraelita és Jja 9 kor. ág. evangelikus istentisztelet. Utóbbi a megyeház termében. Ez alkalomra Sintlia Károly s árszentlőrinczi (Tolnám.) ev. lelkész irt közéneket. A szónoklatot itt Varga Gyula a kemenesaljai ág. hitv. ev. egyházmegye esperese tartja. Az iskolák is ünnepelnek. 10 órakor a megyeházban impozáns ünnepet ül a v. közönsége Várhidy Lajos polgármester elnökletével. A diszszónoklatot dr. Kele Antal ügyvéd tartja. A beszédet mai számunk közli. 'A társaskör a külön ünneplésről lemondva belefolyt a városi ünnepbe testületileg véve részt. Az iparos ifjak külön is ünnepelnek d. u 3 órakor. Este nagy közös vacsora lesz a Bárány vendéglőben. A Magyar Paizs kitüntetése Lapunkat olvassák a Jablunkától a vereczkei szoiosig. Sokan nem szeretik, de többen szeretik és érdeklődnek iránta. A többek között Péesett is szóba hozták még pedig előkelő társaságokban. Nem kisebb társaságokban, mint a hol maga a főispán is jelen volt. Báró Fejérváry ur Baranyavármegye főispánja, a ki tudvalevőleg szives pártolója a szövetkezeteknek, vagyis a szegény magyar nép ügyének, maga a főispán ur, nemcsak jó szívvel hallgatta, hogy beszélnek a Magyar Paizsról, ez iparpártoló ós szövetkezetet] pírtoló lapról