Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-03 / 27. szám

8. MAGYAR PAIZS 1902. julius 10. versenyezve, legyőzte azokat remek készítményeivel. — Csak ne legyünk kishitűek s föl a magyar iparral, a magyar tehetséggel. Dr. Rnschek Antal gjőri esperes plébánost kinevezte a király kanonoknak. Egeiszegen is sokan ismerik a derék nagy papot. Minden magyar orvos magyar fürdőre küldje betegét! Magyarországon minden betegségre van gyógyító ásványforrás. Jrodalom. Művészet. A „ Pálinkadalok" harmadik melléklet® „Pálinkadaiok" Irta Thewrtwk Árpád. Ara 6 kr. Hogy a lelkészek, tai.itók, tanárok tömegesen terjeszthessék e nagy fontosságú Íratott, 30 példánynak az ára csak 1 frt azaz 2 korona. Megrendelendő a szerzőnéi. (Czime : Thiwrewk Árpád tanár. Budapest, II. Csalogány uícza 52.) Nála 20 krajezárért „Petőfi" (Jeligéje : „A mit mondok, mondom hazánknak javára; a kinek nem inge ne vegye magára") és 30 krajezárért az .Internátus" is kapható. XIII. Leó pápának 1887. márczius 27-én kiadott brevéjében ez arany-szavak foglaltatnak: „Legyenek tehát a lelkipásztorok a/on, hogy az iszákosság mételyét Krisztus juhaklától eltávolítsák; adjanak mindenkinek az önmegtartóztatásban jó példát és törekedjenek bu/gón arra, hogy e bün (az iszákosság) szülte bajok, melyek az egyházat és hazát egyarát veszélylyel fenyegetik, elhárittassanak.« A mely lelkipásztor ő szentségének e nagy szivii szavait hallgatással mellőzhetni vélik, azok gondoljanak a sz. írásnak e feddő szavaira: „Canes muti." „A midőn az egyház s haza veszélyben forog: A hallgatás gyávasága vajmi rut dolog." Míg még a legsötétebb Afrikában („inthe darkest Africa") is már fölismerték a pálinkának népirtó hatását, ugy hogy Abesszrniában Menelik szigorúan tiltja alattvalóinak a pálinka élvezetét: addig van Európában még mindig oly ország hol az a nemcsak minden hazafiságból, hanem még minden emberi (humáuus) érzés- és gondolkozásmódbói is kivetkezett barbár visszaélés uralkodik, hogy a munkásnak a bérét, sőt (óh botrányok botránya !) még a munkával foglalkozó gyermekeknek is a bérét, részben pálinkával fizetik ! Minden emberségesen és hazrfiasan gondolkozónak hangosan kellene e lelketlen visszaélés elen tiltakoznia! „A ki küzd az igazságért, azdarázsok közé nyul. Légy ha küzdesz igazságért, oroszlán, ne gyáva nyul! (1. „Petőfi" 4. 1.) „A nyomort, melylyel az alkohol sok száz szerencsétlen családot, az ártatlan gyermekeknek egész raját, a halhatatlan lelkek ezreit sújtja, vajon ki nézhetné, a nélkül hogy fájdalmat ne érezne, a nélkül hogy a szerencsétlenek megmentését ne óhajtaná, a nélkül hogy Krisztus és önmaga előtt el ne pirulna, ha hidegen és tétlenül vesztegelne a mikor soknak megmentéséhez oly könnyen ő is hozzájárulhatna ?" (Idézet a sveici püspökök intőszózatából ) Nagyiványi dr. Fekete Gyula, kir. törv. biró, az Akadémiától a Sztrokay-dijjal jutalmazott pályamüvében (1. „Az iszákosság" 28. 1) a szeszmérgezésről így szó

1: „Egész néposztályok lelkéből irtja ki az önbecsérzet, szorgalom, takarékosság és a csaiádi erények gyöngyeit . . . A nyomorú, aljaslelkü koldusok százezreit teremti meg. Ennek köszöni pl. a ruthén faj elkorcsosodását, mely alig képes már a hadseregnek katonát szolgáltatni. Itt az egész népfaj ereiben c ak méreg folyik Mi, számban oly kevesen, kétszerte arra vagyunk utalva, hogy fajunk harckedvét és képességét csorbulni ne engedjüK. Pedig ha a szesz mérgezés általánosan elterjedt szokásának gátott nem vetünk, ha lesz hadseregünk, mely az északi szlávság barbár hódító csordáit a Kárpát bástyáinak átlépésében meggátolná." Ezért szólok a „Pá|inkadalok"-ban eképen: „A magyart ellenség környezi, pálinkazva szét nem verheti. Megverjük, bárhol az ellenség, palinkától ha megóv az ég. Pálinka nem ad jövőt nekünk ; pálinkázva bukunk és elveszünk. E szeszt no idd, magyar nép, akkor karod a eszed ep. Magyar kard, ez hódította meg e hazát, nem pálinkásüveg. Ha szesz által pusztulunk, nagyon örvend a sok ellenség'azon. Kit legyőzni a torok nem birt; magyar nép, a szesz ás neked sírt. Pálinkázó magvarok, menthetlenűl pusztultok." Kolmár József, a magyar tanárok Nesztora, ezt írja: .Te kértél, s kedvedet tölteni nagy gondom ; azért verseidről mit tartok, elmondom ha ezek a népben visszhangra találnak, sok ép, munkás embert adtál a hazának." E magyar zamatu verssorok után kötetben beszédben igy folytatja: „Két méregkeverő konyhánk van. Az egyikbe.i gyógyszerészek keverik orvosi rendeletre méregdrágán a mérget a betegeknek; a másikban boldog boldogtalan, .jött ment nyerészkedők tetszés szerint szabadon országszerte űzik a méregkeverést, főképpen a filléren koronányi hasznot nyerő azaz néhány liternyi kotylén egész magyar paraszt szessaiókat magukhoz kap.uitó népszipolyozók, a kik kotyvasztott mérgöket orvosi rendelet ós rendőri felügyelet nélkül kettőskrétás hitelben lekötelező sziveiseggel osztogatják a mindig több és több pálinkaiváíia csábítgatott, sajuálni való magyar földmiveseknek. Mert a pálinkaivo eldanolhatja ám Petőfivel: „Minél több az, a mit megiszom, annál iszonyúbban szomjazom." A palinka ugyanis oly ördögi folyadék, melyben feneketlen örvény forog s mely berántja azt aki megízleli. A pálinkakórság oly erős szenvedely, mint a chinai népnél az opiurakóraág ; de ennél veszel)esebb, mertragadós nyavalyaként az egész falut borítja el s nem csak a pálinkaivókat feszi tönkre, hanem gyermekeiket, futodjaikat is megvesztegeti, oisatnyitja. Azon ostoba szülők, kiknek sokszor napszámukért is pénz helyett pálinkával ti/etnek (szégyen, gyalázat!) a bajt azzal tetézik, hogy már a zsenge gyermekeket is ezen meregfolvadekkal itatják. Szóval minden pálinkásbolt egy-egy népbutitó, családbuktató, ember pusztító ördögtanya ! — A páiinkát egesz eletemben megvetettem ; azonban a valódi sós-borszeszt, melylyel 82 éves életemben sok kerülgető ii.ltuenzát ós fenyegető diphtheritis-t „gargarizálva" kergettem el, mint or\osságot ndgjra becsülöm. l)e különösen megátkoztam a buta pálinkát 18(39. május 11 én, mert ekkor egy nagyon kedves barátomat, Szauthó Mikét, lelkileg, testileg kitűnő, de sok szerencsétlenség sújtotta férfiút, elpusztította, a ki nagy buját pálinkába fujtotta s kit a megirt nap reggelén szetlocscsant fejjel találtak az agy ban. Pálinkával töltött fegyverrel lőtt szajaba. —Valóságos bün és hazaárulas a magyar uepet sorvasztó pálinkaméregnek pusztításait hideg közöny nyel nézni s az átkos pálinkásboltok ijesztő szaporodását halgatagon tűrni csak azért, hogy a szeszgyártók megszedhessék magokat s hogy a kincstár a szeszadóból néhány milliót nyerhessen. Szomorú országos jövedelem oz! A pálinka miatt elpusztult milliónyi emberanyag halotti obolusa ez !" Duuay Ferencz, főigazgató, igy nyilatkozik: „Bizonv sok okos és jóakaratú mondás van abban (t. i. a „Pálinkadalok" czimü nyomtatványban.) Csak az a baj, hogy az emberek nem az okos hanem csak a szájas felebarátukra hallgatnak." Kámori Sámuel, tanár, igy szol: E sikerült „PálinkadaioK" után csakugyan nem kell többé pálinkát inni. Épen tegnap gurult szemem láttára egy pálinkától részeg ember a vizes árokba a (pozsonyi) Cölöputon." Igy gurul egyik páliukázó magyar földmives család a másik után a testilelki tönknek azon árkába, a honnan nincs többé kiszabadulás, Az aranylag úgyis csekély számú mag\ar népnek e rohamos pusztulása szomorú, kimondhatatlanul szomorú látvány ! Figyelmeztetés. A „Pálinkadalok"-nak ezután megjelenő mellékleteiben is tanároktól, tanítóktól, tanítónőktől, tanulóktól s bárki mástól is örömest közlök oly nyilatkozatokat, melyek kivált a hazai pálinkavészre vonatkoznak. A „Pálinkadaiok" a hatodik nagyhatalom egyik képviselőjének nem tetszenek, minthogy legközelebbi rokonai is pálinkamérők. Neki mint érdekelt félnek, „Pálinkadalaim" nyilván akkor tetszenének, ha igy szólnának; „A pálinka italnak finom. Reggel, délben, este, azt iszom Hej-haj igyunk mi tehát: Pálinkát, az angyalát! A pálinka ízlik ám nagyon. Azzal iszom magamat agyon. Hej haj igyunk stb. A pálinka kitűnő ital. Attól lesz az ember fiatal. Hej-haj stb. Szomjamat nem oltja vizfolyam. Pálinkára fáj csak a fogam. Hej-haj stb. Mit nekem a forrás nak vize?! Pálinkának jobb ám az ize. Legjobb ital a pálinka, haj! Fut előle minden földi baj. A pálinka, hej, szó, a mi szó : Nappal is, meg éjszaka is jó. Vizet igyék a szamár s tehén. Szesz kell nekem, mást nem iszom ón! Hozz pálinkát, falunk szép szüze ! Hadd égesae torkomat tüze! Nem mérkezik bor vagy sör vele. Lánggal ég a pálinka leve! Pálinkára hogy ha gondolok : Örömében a szivem dobog. Mikor szesze torkomra csepeg : Egész testem a kéjtől remeg. Ha a leve gyomromban zuhan: A lelkem a lelkem a menyországban van. Mig csak el nem föd a sirhalom: A pálinka kedvenczitalom. Ki ez ital ellen síkra lép: Annak esze sohasem volt ép. A pálinka égi nagy csoda ! Ki iszsza, nem unja meg soha. A pálinka nemes folyadék : Azt ki gyártja, áldja meg az ég! A pálinkás bódé beh szép hely ! Olt az ember jó kortyokat nyel. Hej-haj igyunk stb. Menyországba, bár odáig nagy az ut : Pálinkázó magyar ember hamar jut. Ki hozzánk jött nem rég román országból: A pálinkát, hej, az méri ám csak jól! A polyák is jó pálinkát méreget: Neki viszem miuderi, minden pénzemet. A pálinkás édes-kedves jó barát : Ad magyarnak hitelbe is palinkát. A magyarnak csak váltót kell irnia : Lehet neki aztán tok szeszt innia. A mig folyvást jó pálinkát ihatunk : Bánjuk is mi, akár csődöt is kapunk ! Ki akarja a magyarnak a javát ? Nem az-e ki mór neki jó pálinkát ? Polyák s román pálinkás beh derék nép ! A javunkat akarják ők mindenkép. A pálinkás igazi jó barátunk : Ha nincs pénzünk, rovásra is ihatunk : Pálinkásnak levélben majd megírom, Hogy nála a jövő termést megiszom. Hadd koplaljon feleségem s gyermekem ! Csak pálinkám legyen bőven énnekem ! Nem igaz, hogy pálinkázó buta lesz. Okos ám az, a kit vonz az égő szesz ! Ne busuljon ára senkise miattam! Majd koldulok ha majd mindent elittam! Házamat és telkemet is eliszom. Pálinkásnak a kezébe juttatom. Ha már nincs mit irmom, hazát cserélek : Amerika bányáiban megélek! Ott nem látva soha a nap világát Regtől estig ásom a mély s/énaknát. Ha meghilok, mint a senki kutyája, Ezt hirdesse a síromnak fejfája : „Jó magyarok, sok pálinkát igyatok, Hogy hasonló sorsra ti is jussatok !" Kelt Budapesten, 1902. május 19. Thewrewk Árpád. az „Országos magyar alkoholellenes egyesület" igazgató-választmányi taaja. Különfélék. Ez is VÍCZCZ! — A postaigazgatóságok, főnökök figyelmébe. — A »Magyar Paizsz tudvalevőleg meglehetősen el van terjedve az országban —• Trencsénig a Jablunka szorosig, a Predealig, Szeben, Temesvárig, a Vöröstoronyi szorosig, Szentgothárdid a nyugati határszélen s Kérdir vásárhelyig, az ojtózi szorosig, a keleti határszélen. — (Csak a vereczkei szorosnál nem akar meggyökerezni.) Szóval elviszi a posta Kézdivásárhelyre is. S ott egy előfizető ügyvéd a pünkösdi „Mayyar Paizs" helyett a ^Poporul Roman« cz. oláh lapot kapta; de minthogy el nem tudja olvasni, mint használhatatlant, elküldötte ide Zalaegerszegre, ha tudnánk valamire menni vele. Mi rögtön felhasználtuk. A dolog Ugy történt, hogy valaki levette a »Magyar Paizs" czimszalagját s ráhúzta azt a »Poporul R_.man«-ra és ment az oroszlánbörbe öltözött csacsifüles. — A Poporult ugy látom Pesten csinálták, Zalaegerszegről és Kézdivásárhelyről sem ki nem indul, sem feléjök nem áll a szekere rúdja. E két városban tehát a postások nem tréfálkozhattak. A közbeeső postások követték el ezt a hatalmas viczet! Minthogy nincsen egyéb dolguk. Elveszett függők. A telek-utezában egy cseléd lány egy pár arany fülbevalót ejtett az ablakon át az utczára. A fülbevalók nemes opálykövüek; egyiknek a rugója laza mert javítás alkalmával elgörbült. Értékük 36 korona. A becsületes megtaláló adja át a rendőrségen. Heti piacz mm. kor. fill Buza 17.60-tóf 18 50 Rozs 13— 14 60 Árpa 13— 13 — Zab 13.00— 14 — Kukoricza 13 — Krumpli 5 —