Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-27 / 13. szám

4 M A G Y A R P A I Z S 1902. márczius 27. Borbély: (egy belépő urho-:) Borotváltatni és köpöivö'tetni akarja m.igát Uraságod ? — 'Előbb csak borotváljon meg, talán akkor nem lesz szükségem a köpölyözésre. Kaíauz : (egy bankárhoz) Első osztály tetszik ? Bankár; Hát hol utazzam, ha egyszer niuc* jobb helyük. Li Tsüng. farkas ^utalnak. Irta r Marosi. Annyira megszerették aköl tő vendéget városunkban, hogy majdnem széttépték meghívásaikkal az emberek. Egyik fiatal barátja, arra a hirre, hogy a vendég készülődik hazatölé, a következő csinos kis verset irta hozzája buc^uzóul s egyúttal üdvözletül is. — Az álnevű szerző szombaton este szavalta el bucsuzóul ezt a versét a Társaskörben. Te az alföld gyermeke vagy, A szép rónán nevelkedél, Hol madárdal, méh zümmögés Neked dalol, neked regél. Ha olykor a vidékedtől Bárányfelbők erre jönnek, El-el nézem soká őket S álmadozva elmerengek. Álmodozom a tanyáról, Vad virágról, — sík mezőről, A szellőről, mely oly sokat Regélt a most érkezőről. És megjöttél; megismertek, Megszerettek az emberek. Téli estén jövél hozzánk, Mégis kizöldült a berek. Kizöldült mert belopóztál Szivünknek a legmélyébe S mint csalogány tavaszt hoztál Barátaid sziv-berkcbe. S a csattogó — gyújtó szóra Szeretetünk nagy házából Fontunk neked egy koszorút Hervadhatlan bebér-ágból. Nem azt értem, a mit adtak Kedves lánykák, -- elpirulva, Hanem azt, mit sziv virágból Fontunk neked koszorúba Nem adhatunk más egyebet Fogadd el ezt hát szívesen. Mi szabad koldusok vagyunk. Nem osztoztunk bérencz kincsen. És ha elmégy újra oda, IIol a »Pacsirta da!*)« terem Ne feledtesse el veled E koszorút a szerelem. S ha majd este elhallgatod A mit a lágy szellő regé!: Megérzedé, hogy sziviínkb n A »Viharzugás*)« hangja kél V S ha megérzed, gondolj reáuk. A mi szivünk el nem feled »Márczius«-sal*) még visszatérsz . . . Isten veled, Isten veled! A Magyar Paizi felhívása. Segítség kell mindenhez, még az újságíráshoz is. A fiagyar Paizsnak is-van szüksége segítségre : tanácsra is, kalácsra is. A- levelezőktől, munkdstárs'.iktól tan icsot, misoktól kalácsot kérek. A Magyar Paizs ez évfolyamában annyira haladott hogy már csaknem m

úgilti any igijtioedílme a kiadást. Lassú fokozattal de biztosan halad. De az első év tenger költséggel járt. A szerkesztő nem számit semmi munkadíjra ; megelégszik ha a lap miga magát fenlartja. Programját, a magyarság védőmét, hűségesen igyekszik fentartani. Az is aprogramjában van, hogy szegény emberek is olvashassanak s tájékozódjanak az élet soráról. Azért a legolcsóbb lap az ország vidéki lapjai között. Egy egész éven át 4 korona Április 1-én új évnegyedbe lép Új előfizetést kér. Jöjjenek támogatására mindazok, kik a Magyar Paizs elvét valják Hazafiúi tisztelettel kéri a Szerk. és kiadó. Heti hirek. Boldog husv itíinnepeket kívánunk munkatársainknak és összes olvasóinknak ! Farkas Antal költő vendégünk egy hétig volt körünkben, s szeretetreméltóságának az emlékét itt hagyva, de tőlünk is vive egy felejthetetlen kedves emléket, egy csinos babérkoszorút, vasárnap délelőtt utazott el városunkból. Z tlabérig elkísérte a vasúton a Társaskör elnöke Tóth Jánosta'. Szombaton bucsuláfogatásokat akart tenni ismerőseinél, d> gyöngéi kedése miatt nem tehette s e lap u"ján ker elnézést ezért az egyesektől. Vasárnapon tul pedig már nem maradhatott. Hivatalos kötelessége szólította haza. — Szombaton este bucsulakomát rendezett tisztele*) Előbbi költeményes könyvének Viliarzihjás-Pacsirtadal a czime, a mostaninak Mdrcziu*. tére a Társaskör, hol megjelent ugyan a vendég de kimerülten csak másfél órát ülhetett. Altalálános éljenzés között itt szavalta el előtte Nagy Imre azt a bucsu-verset melyet, lapunk másik helyén közlünk. A Társaskör tagjai azonban tovább is együtt maradtak s Záborszky József alelnök, Paizs Kázmér, Huttcr Ferencz távolléteben is szép beszédekben méltatták a futai tehetséges irót s azt a szellemet, mely összeköti őt a Társaskörrel, mert mindiettő a társadalmi áthághatatlan közfalak lerontására törekszik. Emiitik vala, hogy a márcziusi eszméket Zal aegerszegen a Társaskör kezdte társadalmilag, városszerüleg megünnepelni. — Emlékezetes a Hajgató József pohárköszöntője, ki Farkas Antal helyetteseként nemcsak nevében, de őt utánozva tartott mel.'g rokonszenves beszédet a barátságról. — Egy tegnapelőtt érkezett levél szerint a félig betegen utrakeU poéta szerencsés :n megérkezett Tul a Héken, kettős Tanyájára. A költő házassága. Farkas Antal mezőtúri poétának márczius 15. körül volt kitűzve a házassága egy kedves leányu/al. Erről mit sem tudva a zalaegerszegi Társaskör maghivta Fa rkas Antalt, hogy vele együtt, ünnepeljen mírczius 15-én. A költő az utóbbi házasságot fogadt a el elsőbbnek s rmnyekzőjét elhalasztotta. — Erre vonatkozik a mult számban közölt szép ü nnepi beszédjének egyik része is. A zalaegerszegi plébániába kinevezte dr. István Vilmos püspök Legáth Kálmán szenttamási apát plébánost plébánosnak,, aki valószínű hogy igy a néhai Balaton esperes helyén kerületi esperes is lesz. Balaton József apát plébános halála után épen egy éve, hogy vezető nélkül van e hely. Üdvözlet az új papnak. Tisza Kálmán meghalt vasárnap reggel 72 éves korában. 1830-ban született. 15 évig v olt kormány elnök. 1890-ben mondott le. Azóta „kö/.legény"-ként szerepelt a „generális" — kevesebb hevesebb befolyással. .Mert Berzsenyiként »Forgó viszontság járma alatt nyögünk ; s minden igy jár az ég alatt." A csesztregi tüzkárosnltakért. Márcziu s 10-én irtózatos tüz pusztított Gsesztregen; sok embert, családot, koldussá, földön futóvá tett. A vihar a mezőre íá elhordta a tüzet, s a vetésben is pusztított. Az emberszeretet nevében Alsófendván Székely Emil elnökkel egy bizottság alakult, hogy gyűjtsön a nyomorultak számira. A bizottság a nyomort festve felhívást bocsátott ki az adakozásra. Azonkívül április 5 én tombolával egybekötött tánczestélyt rendez ez a bizottság Alsólendván a Korona szállóban a csesztregi tüzkárosultak javára, 2 kor. belépő díjjal; családjegy 5 kor. Egy tombolajegy ára 20 fill. Este 8 órakor kezdődik. A felülfizetéseket Guttman Lajos bizottsági titkárhoz lehet küldeni, úgyszintén a tombola tárgyakat is, utóbbiakat apr. l-ig. —Az estélvtöl független pénzadományokat az alsólendvai fjárás főszolgabírójához kérik küldeni, — egyéb segély adományokat pedig Csesztreg község bírájához. — Mi lelte magát Magda, mért tartóztat vissza? — Édes;, aranyos asszonyom bocsásson meg, én tudom a titkot, nem tűrhetem, hogy veszélybe rohanjon. — Minő titkot tud maga? — Ilyen irigyelt uri nő, kinek derék becsületes férje van, szép kis gyermeke, boldog lehetne mint egy égi angyal s eldobni készül magától ilyen drága két kincset könnyelműen pillanatnyi szeszély vagy élvezet miatt, a mitől holnap már tán maga is megundorodnék. Egy hitvány buja perczért koczkára tenné egy egész élet nyugal mát, boldogságát. Mily frivol felfogása ez a szent női hivatásnak és kötelezettségnek. Tanulja meg, hogy csak az lehet boldog, aki boldogítani tud, s a boldogség csak igen nagy erények és nehéz kötelességek jutalma. Legyen jó feleség, jó anya, akkor megtalálja lelke nyugalmát, egyensúlyát, különben el fog kárhozni már ezen a földöu. — Hogyan merészel maga ilyen hangon velem beszélni? — Én csak jót akarok magának s békét e háznak, mely befogadott. Ne menjen el arra a találkára, mert ott nem Turi varja, hanem Bándi, az ön férje. — Elárult a gazember! — En nem tartom annak. — Honnan tudja maga mindezt? — Épen takarítottam a dolgozó szobában, mikor lépteket hallottam & reggeli órákban. Ruházatom és frizurám még nem volt rendben, nem akartam, hogy valaki igy., lásson, elbújtam a függöny mögé ... és hallottam mikor a gazdám és Turi tárgyalták egymás közt a találka históriáját s elhatározták, hogy önt megalázzák, — Bándi fogadja a légyott helyén. Most raár tudhatja, hogy ennek minő szomorú következménye lehet. — Köszönöm édes Magdára, hogy a szememet kinyitottad, a szivemen talált minden szavad. Engem tanítottak mindenre, eszem nagyszerűen ki van művelve, akar egy diplomatáé, de szivemet nem képezte senki? Az igazság, a kötelességérzet, munkaszeretet, hála, kegyelet, szerelem ostoba fogalmak voltak előttem. Uri kényelem, tétlenségi hajlam és gyönyörök szomja, ez lakott bennem; meg a pompa szeretet. A ki ezzel megkínált azé lettem, szeretem-e vagy nem, az nem jött szóba; igy mentem férjhez és szerencsétlen lettem volna okvetlen, ha te nem kerülsz utamba. Te megtanítottál a helyes életre, a női becsület és kötelességekre ; bámultalak eddig, hisz te tettél helyettem mindont én csak henyéltem és mulattam. Légy ezután vezetőm, barátnőm; érzem, hogy magasan állsz felettem; látom, tapasztalom rajtad, hogy csak a jó, nemes, tiszta, becsületes élet ad nyugalmat, boldogságot, megelégedést, lelki békét. Még nem késő javulásom, megfogadom szavadat, követem példádat, tiszta, kötelesség tudó jó asszonya leszek férjemnek és gondos anyja gyermekemnek. Ugy is lett, olyan házias jó minta asszony lett a hiu, könnyelmű jukker menyecskéből, hogy példaképpen emlegetik a rossz asszonyok férjei s most igazuk van azoknak, kik Bandinak nem a gazdagságát hanem feleségét irigylik. Turi Dani ki boldog férje lett Magdának, sohasem említette a légyott históriáját se Eszti, sem Magda előtt, pedig ez a két család mindig együtt volt, együtt szórakoztak, mulattak dévajkodtak. Bándi sem emiitette soha nejének; de a férfiak egymásközt előhozták néha az esetet, találgatták a nyitját, hogy mért ültette fel őket Eszti, mért nem ment el a légyottra s mi az oka, hogy annyira megváltozott. Mi az oka? mondotta Bándi, ahhoz mind a ketten nagy szamarak vagyunk, hogy kitaláljuk, az asszonyi logikát és természetet kiismerni, kitanulni nagyabb feladat, mint megfejteni a Szentháromság titkát. A .világmozgató erők közt a sze • relem s a teremtett lények közt a nő a legtitokzatosabb. Minek azon töprenkedni,a minek jó vége lett. Barátom, nem minden asszony rossz ám, a ki kaczér s a kiről sokat beszélnek, s nem mindegyik asszony szent ám, a kiról semmit sem beszélnek. Nem tudták biztosan, csak titkon sejtették, hogy Magda szép tiszta lelke hvpnotizilía, javította meg Esztit, mert a jó példa olyan, mint a napsugár, kikelti a sziv virágait.