Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-20 / 12. szám

1902. márczius 20. MAGYAR PAIZS 7. minden magyar állam polgár részt vehet. A Balaton mentén sok hely van, melyeknek tulajdonosai jó tenűék, ha a pályázatban részt vennének. A mint jeleztük, csakugyan megváltoztatta a szinházi igazgatóság a márczius 15-iki szereplését. A Gésáket akarták játszani. Bizony rászóltunk volna legalább utólagosan. De jól tették, hogy a Gésák helyett 48-as darabot játszottak, Görgeit, a hazaárulót s igy Komáromy Mariska I

aztán csak vasárnap és hétfőn lépett fel a Gésákban és Arany-Kakasban. A kitűnő hangú színésznőnek nem volt teli háza, ennek az volt az oka, hogy igen magos volt a belépő dij. — Ezen a héten adták még a Peleskei Nótáriust. — Innen Csáktornyára ment a Kövi társulata. Különfélék. Ápril. elsejével uj évnegyede lesz a Magyar Paizsnak, melynek ára egy évnegyedre egy korona. A Magyar Paizsért járó elmnlt évi hátralékok szíves beküldését tisztelettel kéri a kiadóhivatal Keresek vételre, kedvező fizetési feltételek mellett, termőképes szőlő és gyümölcsös kerttel ellátott szép belsőséget lakházza

l esetleg sző

lő telepítésre alkalmas talajú 10

—20 hold terjedelmű kis birtokot szép ^vidéken — vasúti állomás közelében. Sántha J. Budapest, Szerecsen utcza 56. A szabadsajtó. A szabadsajtó nem ismer irót, újságírót, álhirlapirót, egyesületet, kört, szindikátust, egyszóval senkit és semmiféle divatos dolgot, hanem feladatot ós kötelességet, melyhez mindenkinek ju«sa ós joga van akinek ahhoz tudása, képessége és készsége van. A szabadsajtó nem üzlet, hanem ideál, mely tanit, tájékoztat, tüzel, lángol, bátorít ós erőt kölcsönöz a czélra. S mit tapasztalunk? Azt, hogy a szabadság apostolaival a szabadsajtó is a sírba szállott. Velük eltemették az ideált is; ós azt az ürt, melyet a szabadság, egyenlőség és testvériség mezején a szabadsajtó hagyott maga mögött, az önzés számítás és az üzleti szellem foglalta el. A czenzúra helyébe a kauczió és az ügyészség jött. A magasztos czél szubvenczióvá és vasúti jegygyé változott. Az összetartás, kölcsönös tisztelet, becsülós és szeretet az egyesületek,egyletek, körök,klikkek, szindikátusok és más érdekcsoportok szerint nyilvánul. Az ideális ós produktív munkakedv helyébe a nagyhatalmi törekvései', nagyzási hóbort és stróbersóg, a gyanúsítás és a pénz hajhászás lépett. Egyszóval a sajtó terén semmi sincs ugy, mint azt a szabadsajtó megköveteli. A szabadsajtóval a korumpált ós önző sajtó konkurál. Biztosra vesszük, hogy ha szabadság apostolaink, szabadsághőseinkiés szabadságharczosaink, akik a szabadsajtóért dolgoztak, küzdöttek, fáradtak és áldoztak, sírjukból feltámadnának és látnák, hogy a magyar szabadsajtó mennyire züllött, mennyire prosztituált, akkor akasztófakötélből ostort fonnának s a hitvány, piszkos alakot a nzabadság szent templomából kivernék. A mai magyar sajtó — tisztelet a kivételek előtt — nem azon töri a fejét, hogy nagy missziójának hogyan felelhet meg a legjobban és legszebben, hanem igen is minden gondolatát oda irányítja, hegy hogyau gyarapodhatik, gazdálkodhatik, kiket hogyan pusztíthat el, csakhogy neki jusson minden amibői, élni, uralkodni, uraskodni, kártyázni és lumpolni lehet. Ezeket azért mondottuk el, mert nap nap után látjuk és olvassuk, hogy a többek között ma Péter támadja Pált, holnap Pál rongálja Péter becsületét, s holnapután Pót.er és Pál szövetkeznek, hogy egy harmadik külömb collegájukat üssék agyou. Ez csúnya, piszkos eljárás, melyet konkutrencziának szeretnek nevezni. Ne tessék piszkos konkurrencziát csinálni, hanem dolgozzunk, közössen a nemzeti lét javára s hogy lagalább a politikai kaucziót szüntessék meg, amint az y>Express« értesítő irja. Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. s£0¥stkesetekí*őí. (73. Folytatás.) B) A szervezés. Vidéki és országos központ. Tengerre, magyar ! »Előbbre, s magasabbra törekedik az ember, ez kétséget nem szenved, s mi azt minden tárgyban láthatjuk.« Az eddigi fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre vonatkozólag létesült országos központok, ha ez ideig meg is feleltek a hozzájuk kötött várakozásoknok, a mennyiben lehetővé tették, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hazánkban megkedveltessenek, meghonosíttassanak, s elterjedjenek, de hova-tovább szűknek bizonyul ez a keret, mert az eddigi országos központok a vidéki központokat akarják pótolni és helyettesíteni, de ennek a feladatnak akár a vezetést, akár az ellenőrzést tekintjük — a nagyobb távolságnál fogva — nem felelhetnek meg úgy, mint a vidéki központok. Egyébként más a rendeltetése és a hivatása a vidéki és más az országos központnak. A vidéki központnak legfőbb hivatása, hogy a falusi kisebb szövetkezeteknek a vezetéssel, könyveléssel s ellenőrzéssel járó nehezebb munkától felmentse, a megrendeléseket teljesítse, azokat árukkal folytonosan ellássa, termésüket minél jobb áron értékesítse; mig ellenben, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek országos köz • pontjának az a feladata, hogy ne mint eddig, csak a közvetítő szerepet játsza, hanem a magyar trikolor alatt valóságos külkereskedéstfolytasson ; legyen az egy nagy kereskedői vállalat, minden izében magyar, mely az ország terményeit a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek révén a külföldre szállítja, azokat a lehető legjobb áron értékésiti, viszont a gyarmatáru s egyébb oly czikkeket, melyek az országban nem kaphatók, de azokra szükség van, az első forrásból, legelőnyösebb áron beszerzi s azokkal a hazai fogyasztási és értékesítő szüvetkezeteket állandóan ellátja. Az ehhez szükséges tőkét, részint egyesek, részint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek adnák össze; s ezenkívül az állam részéről is segélyben lenne részesíthető. Ha a törvényhozás különös kedvezményekben részesiti »Adria«-t és az »Ungaro-Croata«-t (Magyar-Horvát tengerbajós társaságot); annál inkább kellene segítenie ezen minden izében magyar kereskedelmi vállalatot, mely mindenekben az államféntartó elem s igy az ország érdekeit képviselné hathatósan úgy hazánkban, mint a külföldön. Az üzletrészek értékét s egyéb szükséges módozatokat az alapszabályok lesznek hivatva meghatározni. Ha egy üzletrész értékét 1000 koronára teszszük, s 1000 fogyasztási és értékesítő szövetkezetet veszünk fel, melyeknek mindegyike a központi vállalathoz 5000 koronával járulna, mit pedig kevés jóakarattal az országban össze lehetne hozni, nem tekintve az állam által nyújtandó tetemesebb segély összeget, a vállalat 5 millió koronával kezdhetné meg világkereskedelmi vállalatát, melynek különös erősséget adnának a mögötte lévő fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, melyek az általuk befizetett üzletrészek erejéig, az alapszabályokban meghatározott feltételek mellett és időre — hitelben és az évi nyereségben részesülnének. Ha e terv kissé nagynak is tűnik fel, különösen nekünk, kik eddig a külkereskedelemre kevés súlyt fektettünk : azért nem kivihetetlen, különösen, ha az erre hivatottak lelkesedéssel karolják fel az ügyet. Udvartartásunk külióldön van, hadseregünk nyelve német, iparczikkeink legnagyobb része külföldi, kereskedelmünk elhanyagolt, ami van, a7 nem mondható önzetlennek; nem a nemzet érdekében dolgozik; Dalmáczia csak jogilag tartozik hazánkhoz, tényleg Ausztriáé; a régi magyar megyékből Horvát-Szlavonország lett; az ország gyöngye: Fiume,olasz, s az ide befektetett milliókért hálátlansággal fizet; a nemzetiségek mindenütt ellenünk és senki sincs mellettünk, s igy méltán mondhatjuk Széchenyivel, hogy : »Tennünk kell, . . . nehogy kifogyjunk az időből." »Tenni azenban, miszerint a tett helyes legyen és meg is teremje a várt gyümölcsöt, csak ugy lehet, ha minden vakító körülményből kifejtve, teljes' világban áll előttünk azon dolgok lényege, melyeknek életbeléptetése után sóvárgunk.®: (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal, Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A szövetkezet közgyűlést tartott vasárnap dr. Kele Antal elnökkel. Tárgyhalmaz miatt a jövő számban számolunk róla. i nagyérdemű közönséghez! Szives figyelmébe ajánlom a közelgő tavaszi idényre szükséges konyha, kerti és virág mag készletemet annál is inkább, amennyiben nagyobb része saját termelésem és azok valódiságáért, csira képességükért mindenkor szavatolok. Valamint ezekből palánták a korai szabadföldi ültetésre OlCSÓ áron kaphatók: jelenleg tejes saláta, retek, sóska, Spenót, a napi piaczi árban. Faj rózsák: magas törzsű téli nemesítés db. 25—30 kr., szomorú rózsák 40—50 kr., futó rózsák téli nemesítés 15 kr., 1 éves 20—25, alacsony törzsre nemesitett bokor rózsák 15—20 kr., magas törzsre nemesitett nagy gyümölcsű egres és ribizke db. 25—30 kr Uj nagy virágú árvácska, nefelejcs, százszor szép db. 2 kr., tulipán 6, Hyáczint 10 kr. Továbbá parkok, udvarok rendezését és átalakítását a mai kornak megfelelő Ízléssel jutányosán készítem. Szives pártfogást kér HAUK FERENCZ mű- és kereskedő kertész. ZALAEGERSZEG: üzlethelyiség a Korona szállóval szemben, kertészet az állami főgymnasium mellett. N!/ !5IZ /*\ \is .w kí

\i kl/ /i\ i£Ív| & (512 khJ •ívj izraTKÍTTvTvzKizF^ ^iZEZBZISk Községi ügy- és pénzkezelési-, ügyvédi- és végrehajtói nyomtatványok, író-, levél- és rajzpapirok, írószerek, egész iroda-felszerelések a legjobb hazai gyárakból, a legjutányosabb áron, pontos kiszolgálással kaphatók VÁGÓ JÁNOS könyv- és papirkereskedésében, Zalaegerszegen, (Megveháztér.) Á -r~»j egyzék iicLgyem. és bérmen -t-ve. iidéki Elrendelések gyorsan és pontosan eszközöHeínek. [M>1\ 7|\T7is >" - W|xl/'|v»T»i/'|W \.•[wisyls Vl/IM/'IW /JN/ÍSIZH •KylsWvl/'KWvL'ivl/'isL^N Ül Irodalom, Művészet, Színház.